Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-20 / 15. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Megőrültél, Lajos? A csillagos égig emelték a vízdíjat, te meg itt teli kádban pancsolgatsz? (Ľubomír Kotrha rajza) A recesszión már túl van Amerika, de tartós gazdasági fellendülés kellene Bush és az állástalanok TALLÓZÓ TIME Az amerikaiak többsége el­lenzi George Bush elnök Hold- és Mars-programját. A hírma­gazin közvélemény-kutatásá­ból kiderül, a megkérdezettek 61 százaléka ellenzi, hogy 2015-ig újabb űrhajósokat küldjenek a Holdra, majd pe­dig ember hódítsa meg a Mar- sot is. A program a Fehér Ház becslései szerint a következő öt évben 12 milliárd dolláros többletkiadást jelentene. Bush elnök pártja, a Republikánus Párt szavazói közül is 48 száza­lék ellenzi a Hold-programot, csupán 42 százalék támogatja. A megkérdezettnek 9 százalé­ka ért egyet azzal, hogy pénzt költsenek az űrprogramra, 40 százalék inkább az oktatás fej­lesztését szorgalmazná, 27 szá­zalék a költségvetés egyensúly­ba hozását, 13 százalék pedig a környezetvédelemre költené az űrkutatásra szánt összeget. LE POINT Első ízben tört a francia po­litikusok népszerűségi listájá­nak élére Nicolas Sarkozy bel­ügyminiszter, aki az utóbbi he­tekben minden lehetséges fó­rumon kendőzetlen őszinte­séggel, sőt helyenként nyers kiszólásokkal tette közhírré, hogy a 2007-ben esedékes el­nökválasztáson Jacques Chi­rac helyére pályázik. A lap fel­kérésére készült felmérése sze­rint 64 ponttal a dobogó leg­felsőbb fokára lépett, három ponttal megelőzve a Szocialis­ta Párt (PS) frontemberét, Ber­nard Kouchnert, az ENSZ volt koszovói főbiztosát. Harmadik Bertrand Delanoe:, Párizs pol­gármestere 58 ponttal, Jacqu­es Chirac köztársasági elnök ugyanilyen százalékos nép­szerűségnek örvend. Jean-Pi- erre Raffarin miniszterelnök messze mögötte kullog 44 szá­zalékos eredménnyel. Sarkozy az utóbbi hetekben szinte ki­sajátította a médiát. Olyan, minden kötelező protokollt felrúgó megjegyzéseket tett, amelyekkel a sajtó azóta sem tud betelni, és azt a luxust nem engedheti meg magának, hogy ne adjon hírt róluk. Sar­kozy nyilai az államfőt veszik célba, és többekben felmerült a gyanú, ha így folytatja to­vább, el fogják távolítani a kormányból. VILÁGGAZDASÁG A román kormány arra szá­mít, hogy még a novemberi választási kampány kié­leződése előtt lezárhatja az Európai Unióval a felvételi tárgyalásokat. Bulgáriában is októberi tárgyalászárást való­színűsítenek. Bukarest és Szó­fia arra számít, hogy az Euró­pai Bizottság január végéig közli, milyen pénzügyi cso­magot szán nekik. A román külügy szerint a felvételi tár^ gyalásokat még a mandátu­mát október végén kitöltő je­lenlegi bizottságnak kell vé­gigtárgyalnia, hiszen ez isme­ri az összes körülményt; s így nem kerülne veszélybe a 2007-es csatlakozás. A csatla­kozási tárgyalások 31 fejezete közül Szófia 26-ot, Bukarest 22-t zárt eddig le. Günter Ver­heugen bővítési biztos azzal vigasztalta őket, hogy a most csatlakozó tíz ország sem állt sokkal jobban 2002 elején. Az elmúlt négy évben az amerikai gazdasági élet legvitatottabb kérdése a munkanélküliség növeke­dése volt. Az idei elnökvá­lasztási évben ugyancsak ez szolgáltatja a legfonto­sabb érveket a jelenlegi el­nök ellenfeleinek. JOE KUN A George W. Bush megválasztá­sa után bekövetkezett gazdasági problémák miatt több mint két mil­lióan vesztették el állásukat, tavaly júniusban azonban a helyzet meg­változott. Az amerikai gazdaság hatalmas lépésekkel megy előre, a vállalatok többet keresnek, a tőzsde vissza­nyerte veszteségeinek jó részét. De mindez nem lát­szik elégnek ahhoz, hogy a munkanélküliség helyze­tén jelentősen változtas­son. A recesszión már túl van az or­szág, de igazi javulás nem várható, amíg a gazdasági fellendülés nem éri el -a kilencvenes évek színvo­nalát és a munkaadók képesek lesznek új munkásokat felvenni. 2003 novembere és decembere között a munkanélküliség 5,9 szá­MTI-JELENTÉS Akik februárban a román par­lament elé kívánják terjeszteni a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet, nem remény­kedhetnek abban, hogy azt bár­mikor is elfogadja a törvényhozó testület - írja az Adevarul. A leg­befolyásosabb román politikai napilap vezércikkében eleve vesztett ügynek tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) törekvé­sét, hogy a székelyföldi autonó­miával kapcsolatos, szombaton Sepsiszentgyörgyön elfogadott elképzeléseit megvalósítsa. Hogyan is fogadhatná el Buka­rest parlamentje, hogy etnikai alapon létesüljön az országon be­lül egy másik parlament és kor­mány, amikor több mint egy évti­zedre volt szükség ahhoz, hogy engedélyezzék a kisebbségek anyanyelvének használatát a köz- igazgatásban és az igazságszol­gáltatásban? Hogyan is mehetne zalékról 5,7-re csökkent. Bár a hi­vatalos amerikai statisztikát el kell fogadnunk, a valóság mégis mást mutat. A gazdasági körök azt jósol­ták, hogy decemberben 150000 munkahely vár majd betöltésre, de csak ezer fővel nőtt a foglalkozta­tottság. Honnan jön akkor az állás­talanok 0,2 százalékos csökkené­se? Az állástalanok számát az Egye­sült Államokban aszerint számol­ják, hányán kapnak munkanélküli segélyt vagy támogatást az állam­tól. Ennek feltétele azonban az, hogy a segélyre jogosultnak el kell vállalnia a neki felajánlott munkát. Ha erre nem hajlandó, kihúzzák a listáról. Gazdasági és kormánysza­kértők úgy gondolják, hogy az év vége felé kb. háromszázezren vá­lasztották ezt az utat, ezáltal hoz­zájárulva a munkanélküliek hiva­talos számának csökkenéséhez. A kérdés: miért? Szakértők szerint, mivel a mai munkanélküliek je­lentős része jól fizető állásokat vesztett el, nem érdeklődnek olyan munkalehetőség iránt, amiből csa­bele a románság abba, hogy or­szágának három - románok által is lakott - tartománya etnikai ala­pon szerveződő enklávévá vál­jon? A szerző emlékeztet, hogy az autonómia szorgalmazóit még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sem támo­gatja. Az autonómiát sürgetők ezért kerülő úton, az országon kí­vülről próbálják megvalósítani azt, amit közvetlen módon, be­lülről nem képesek elérni. Az Adevarul szerint az SZNT, akárcsak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) legfőbb problémája a legitimitás hiánya. A román kormány az RMDSZ-t tekinti a magyar kisebbség egyet­len törvényes képviselőjének, és Magyarország is ezt a szervezetet támogatja. Ahhoz, hogy a terüle­ti autonómia kérdését egyáltalán napirendre tűzhessék, egyetér­tésre lenne szükség legalább a magyar kisebbség körében. Ez a közösség azonban megosztott. ládjukat nem tudnák eltartani. Te­hát az állam bevonása nélkül pró­bálnak megfelelő munkát találni, ami a gazdaság hirtelen fellendülé­se óta megint lehetségesnek tűnik. Nagy részük magas képzettséget kívánó mérnöki vagy egyéb állás­ban volt alkalmazva a high-tech te­rületen, amely leginkább szenve­dett a recesszió alatt. Egy tartós gazdasági fellendülés meg tudná változtatni ezt a helyzetet. Ironiku­san, a produktivitás hirtelen javulá­sa az, ami arra készteti a vállalato­kat, hogy ne vegyenek fel új mun­kásokat, hacsak a gazdaság helyze­te tartósan nem stabilizálódik. Munkaalkalmak azonban léteznek a magángazdaságban, és egyre többen dolgoznak odahaza, ami ebben a számítógépes korszakban mindinkább lehetséges. Mindezek nem jelennek meg a hivatalos sta­tisztikában. Nyilvánvaló, hogy a je­lenlegi adminisztráció nehéz hely­zetben találja magát, amikor az el­lenzék a munkanélküliség miatt tá­madja. Az egyetlen orvosság erre a gazdasági élet további javulása. A Fehér Ház tehát csak vár.és reméli, hogy a munkanélküliek száma je­lentősen csökken és ez elősegíti az elnök újraválasztását. A szerző lapunk amerikai munkatársa Az idei romániai általános vá­lasztások majd világossá teszik, mekkora népszerűségnek örven­denek valójában az erdélyi „sze- paratisták” - olvasható az Adeva- rulban. A liberális hangvételű, de ma­gyar kérdésekben keményen fo­galmazó Ziua arról ír, hogy a ro­mán titkosszolgálatnak, az SR1- nek nyomozati és tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor az állam egysé­ge és biztonsága forog veszély­ben. Külön osztály foglalkozik a szervezeten belül az „alkotmány védelmével”, amelynek hatáskö­rébe ez a mostani eset is tartozik. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Ni- culescu Duvaz ugyanakkor e lap­ban kifejti: nem merül fel az álla­mi hatóságok beavatkozásának a lehetősége, mivel a székely auto­nómiára tett javaslat nem tartal­maz egyértelműen nemzetelle­nes kitételeket. Bush megválasztása óta több mint kétmillió ame­rikai vesztette el állását. A kérdés napirendre tűzéséhez egyetértésre lenne szükség a magyarok közt A román sajtó az autonómiáról KOMMENTÁR A munkanélküli világa PÁKOZDIGERTRÚD Jó hír, hogy a Samsung szlovákiai termelésének további fejleszté­sét Galántán valósítja meg. Spanyolországi és angliai gyárát zár­ja be, hogy a számára gazdaságüag nyilván előnyösnek bizonyu­ló szlovákiai feltételek közé újabb részleget telepítsen. A kör­nyékbeli munkanélkülieken kívül talán csak a kormánytagok örülnek jobban a hírnek, hiszen valamelyest ezzel is bizonyíthat­ják, hogy a külföldi tőke idecsalogatásában Szlovákia jó úton jár. Más kérdés, hogy a versenyképesebb termelés elérésének so­kat dicsért jobb szlovákiai feltételei között még mindig túlsá­gosan előkelő helyen szerepelnek az alacsony bérek. Ez tény. De a külföldi tőke ideáramlásának köszönhető új munkahe­lyek ezrei a szerencsésebb országrészek munkanélkülije szá­mára mindenképpen elviselhetőbb jövőképpel kecsegtetnek. Sajnos, a munkanélküliségi mutató országos alakulását il­letően a közeli jövőkép korántsem ilyen derűs. A gazdasági szakértők egyelőre nem számolnak radikális javulással; jó, ha a jelenleginél fél százalékkal kevesebben ácsorognak majd a munkahivatalok előtt. Javulással különösen azokban a térsé­gekben nem számolnak, ahol a munkanélküliségi ráta kétsze­rese az országos átlagnak. Vagy ennél is nagyobb. A munkahelyekkel jobban ellátott országrészekben a felületes szemlélő gyakran és könnyen úgy látja, hogy a szociális segélyből tengődő, esetleg naphosszat kocsmában ülő munkanélküliek többsége nem is akar állást találni. A statisztikai felmérések azonban másról tanúskodnak. Arról, hogy az azonnal munkába állni képes és szándékozó munkanélküliek aránya meghaladja a munkaképes lakosság 15 százalékát. Munkát, persze, ők is nehe­zen, vagy egyáltalán nem találnak. De nem feltételezhető, hogy a nyilvántartásban szereplő vagy akár nem szereplő munkanélküli foglalja el azt a néhány állást, amelyet egy-egy lerobbant térség­ben kínálnak a kisebb-nagyobb cégek. A munkaügyi minisztéri­um szociális rendszerbeli intézkedései aligha segítik a munkanél­küliségi statisztika további javulását, hiszen aki eddig visszaélt a szociális rendszerrel, az vagy fennakadt a szigorúbb hálón, vagy a kockázatos, de a szociális segélynél pillanatnyüag kifi­zetődőbbnek bizonyuló fekete munkát választja, esetleg alkalmi munkákból tengődik. Itt kapitalizmus van. Miért éppen a mun­kanélküli lenne az, aki a számára kevésbé előnyös megoldást vá­lasztja? Lassan minden területen érezhetővé válnak a megszorító intézkedések, a reformok hatásai. Takarékoskodni kénytelenek a munkáltatók is, és a májustól fokozódó versenyben még inkább rákényszerülnek az olcsóbb és hatékonyabb gazdálkodásra. A megszorító intézkedéseknek pedig általában mindenütt létszám­lefaragás a vége. Sajnos jóval több „Samsung” kellene... JEGYZET Álmában magyarul . SZÁZ ILDIKÓ Időről időre betoppanok az egyik szlovák alapiskolába, hogy fiamat hazavigyem a tollaslabdázásról. Ugyanaz a szlovák edző foglalkozik a magyar és a szlovák alapisko­la csemetéivel, ezért azok előszeretettel látogatják itt is, ott is az edzéseit. A gyerekek kedvéért Rašo, mert így hív­ják az edzőt, megtanult kicsit magyarul, csemetéink meg az ő kedvéért vágják a szlovák szakkifejezéseket is. Ahogyan tehát ballagok az iskola folyo­sóján, fiatal szülőket látok ácsorogni a napközi otthon ajtaja előtt. Az arcok is­merősek a városból, a hivata­lokból és a boltokból, legin­kább azon lepődöm meg, amikor magyar hangfoszlá­nyok ütik meg a fülemet. Az egyik beszélgetőtársban felfedezem fiam egykori óvo­dás barátjának az édesanyját. Megtudom, a szintén harma­dikos gyerek átlagos tanuló, inkább a zene és a képzőművészet iránt ér­deklődik. - Talán, mert ahhoz nincs szükség nyelvtudásra - préselem ki a fogaim közül a szlovák iskola falai közé nem illő megjegyzést. Látom ám, hogy mialatt mi beszélgetünk, a gyerekek egymás után hagy­ják el szüleikkel a napközi ott­hon öltözőjét. Délután négy óra, negyedöt is lehet már, de az asszony gyerkőce csak nem jön. Az anyuka elmondja, min­den nap ilyentájt járnak haza, bár ő munkanélküli. Egy gondjuk van, hogy nem tud odahaza tanulni a gyerekkel, mert ő nem érti a szlovák ma­tematikai, természetrajzi kife­jezéseket, és bizony a fogalma­zást is inkább a napköziben nézetik át a nevelőnővel. El­képzelem az odahaza zajló fe­lemás beszélgetést, amikor megkérdi csemetéjétől, mit mondott „slovenčinán” az' „učiteľka” és milyen jegyet ka­pott aznap a „žiackába”, még­sem ettől lesz libabőrös a há­tam. Elgondolom, hogyan is vélekedhet a harmadikos tan­anyagban segítem sem tudó szüleiről a gyerek! Az anyuka jól tudja, mire gondolok, mert hirtelen vált, és elmondja, a szlovák iskolákat látogató, egyébként persze magyar(!) édesapa ragaszkodott áhhoz, hogy a gyerek államnyelven tanuljon. Pedig a fiúcska, lá­zálmában magyarul beszélt, amikor nagybeteg lett az isko­lai beiratkozás előtt. Ő kérte a férjét, írassák magyar iskolá­ba, hogy foglalkozhasson vele. Még mit nem? - válaszolta az apuka. Mit szólnának a mun­kahelyén, a vasúton, ahol min­denki szlovák? A gyerek azóta szlovákul tanul ugyan, de ma­gyarul zenél, és gyönyörűen fest az anyanyelvén. Közel a behatás, ha szeretjük a cseme­ténket, ne kívánjuk tőle, hogy titokban álmodozzon az anya­nyelvén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom