Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-20 / 15. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. Esterházy Péter olasz irodalmi díja Róma. Olasz irodalmi díjat kapott Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regénye, amely tavaly tavasszal jelent meg Itáliá­ban a Feltrinelli kiadónál. A Grinzane Cavour irodalmi díjakat idén 23. alkalommal ítélték oda a hét végén Torinóban olasz és külföldi regények kategóriában. A nemzetközi fődíjat Mario Vargas Llosa perui író kapta. A Grinzane irodalmi díj védnökei Piemonte tartomány és Torino városa. A Harmonia Caelestis csa­ládregény első magyar kiadása 2000 tavaszán látott napvilágot, a Magvető Kiadónál. A kötet két olasz fordítója: Giorgio Pressburger és Antonio Sciacovelli. Esterházy Péter művei ismertek az itáliai könyvpiacon, korábban már megjelent olasz fordításban A szív se­gédigéi, valamint a Hrabal könyve. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Macbeth 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Vízkereszt vagy amit akartok 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Pillantás a hídról 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke (vendégjáték Dunaszerda- helyen) 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskajaj (ném.-ff.-szerb) 18, 20.15 MLADOSŤ: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.15, 20 Chicago (am.) 17.30 TATRA: A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.-új-zél.) 16.30,20.15 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 15.10,16.10,17.10,19,20,21 Igazából szerelem (ang.) 14.40,17.30, 20.20 Válás francia módra (am.-fr.) 15.40,18.10, 20.40 Némó nyo­mában (am.) 15.30,16.50 Kegyetlen bánásmód (am.) 19.20,21.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.20,18,20.30 Titokzatos folyó (am.) 16.30,19.10,22.10 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 18.30, 21.10 Holdfényév (am.) 19.30, 21.50 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 15.10,17.20,19.40, 22 Nyílt seb (am.-auszt.) 18.40, 21.20 PÓLUS - METROPOLIS: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 15.40,16.50,17.20,19.40,20.40,21.10 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 20.55 Némó nyomában (am.) 16.25 Kegyetlen bánásmód (am.) 15.10,20.25 Nyílt seb (am.-auszt.) 18, 21.20 Válás francia módra (am.-fr.) 14.15,21.25 Holdfényév (am.) 16.35,19 KASSA TATRA: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16, 18, 20 CAPI­TOL: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 15.30, 19 ÚSMEV: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 16,19.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Szerelmi történetek (lengy.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Whale Rider (új-zél.) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Ameri­kai pite 3 - Az esküvő (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az univer­zum angyalai (izl.) 19 LÉVA - JUNIOR: Kegyeden bánásmód (am.) 16.30,19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Whale Rider (új-zél.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 16.15,18.15, 20.15 Apósok ak­cióban (am.-ném.) 19.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.- új-zél.) 14,16,18,20 Igazából szerelem (ang.) 14.45,17.15,20 Lé­péselőny (am.-kan.-ném.) 17.30 Magasfeszültség (fr.) 15.30 Mambo italiano (kan.-am.) 15.45,17.45,19.45 Mona Lisa moso­lya (am.) 13.15,15.30,17.45,20.15 Némó nyomában (am.) 14.15 Pofa be! (fr.) 14.15,16T5,18.15, 20.15 Megjelent a Tücsök januári száma Amíg a hó földet ér LAPAJÁNLÓ Sokáig kellett várni az idei hó­ra! A hosszú téli szünet is szánkó­zás nélkül telt el. De mi is a hó va­lójában, š milyen hosszú utat tesz meg, míg a földre ér? Mit csinál­nak az erdő lakói télen, amikor hó borít mindent? Miért telelnek ná­lunk egyre gyakrabban egész hattyúcsapatok? - a lap termé­szetismertető, természetvédő rö­vid írásaiból sok érdekességet megtudhatnak a kis olvasók. A télről szól Csontos Vilmos, Dénes György, Gyüre Lajos, Z. Né­meth István verse, a népmesék és Jifí Wolker meséje. De a sok játék, rejtvény, feladat is mind a télhez, a téli sportokhoz, a tél örömeihez kapcsolódik. Bemutatja a lap Tóth Elemér legújabb mesekönyvét, a Mese az aranykalapácsról címűt, amely ka­rácsonyra jelent meg a Madách­Posonium Kiádónál. Új verseny is indul ebben a számban, melynek első díjaiért minden bizonnyal ér­demes lesz tollat ragadni. S hogy ki lesz év legjobb meseírójára, az is kiderülhet nyárig, (mp) Bodolay Géza színvonalasan szórakoztató rendezése utat keres Gogol transzcendencia-értelmezése felé is Isteni és • • 1 •• • TT / . // í // ördögi Haz-tuz-nezo Benkő Géza és Bandor Éva (Dömötör Ede felvétele) Gogol életének utolsó pár évét ördögeivel viaskodva töltötte, kétségek között, hogy némelyik művével a cár és az egyház ellen fog­lalt állást. A Háztűznéző nem ennek az időszaknak a termése - 1833-ban íródott. KOCUR LÁSZLÓ Bodolay Géza komáromi rende­zése - amellett, hogy korrekt mó­don szórakoztat - utat próbál ke­resni Gogol tfanszcendencia-értel- mezése felé is. A Háztűznézőnek, melyet a színlap tökéletesen való­színűden történetként határoz meg, súlyos mondanivalója van a(z emberi) tehetedenségről és kom­munikációképtelenségről. Padkal- jószin (Olasz István) udvari taná­csos Goncsarov Oblomovjának tö­kéletes előképe: a zsinórpadlásról aláereszkedő piros bőrdíványról szinte képtelen felkelni. Ezen ülve- fekve szólítja be több ízben szolgá­ját, Sztyepánt (Németh István), hogy projekcióval terhelt, kvázi ön­beteljesítő kérdéseire választ kap­jon, de Sztyepán válaszai dünnyö- gő nemek. Németh István mocskos ingben, csoszogó járással, a világ közönnyel teli józanságát konfron- tálva gazdája álomvilágával - némi Sancho Pansa-i beütéssel - jól hoz­za a szolga alakját. Mikor megérkezik a házasság- szerzőnő, Fjokla Ivanovna (Né­meth Ica), hogy beszámoljon arról, ideális menyasszonyjelöltet talált, Padkaljószin gyermeki önfeledt- séggel hallgatja a kerítőnő meséjét. Olasz Istvánra osztani Padkaljószin szerepét talán szereposztásbeli té­vedés volt. Padkaljószin a darab szerint már a „legszebb férfikoron” túl levő, dünnyögő, rigolyás aggle­gény, a Jókai Színház színpadán pedig az oblomovian kövérkés agg­legény helyett félszeg gimnazistát láthatunk, szinte értheteüen, miért akar megnősülni. Olasznak vannak jó pillanatai, de azáltal, hogy hatá- rozatíansága inkább kamaszos fé­lénkség, mint az elkésett férfi suta esetlensége, alakítása hitelét veszti, vergődésre kárhoztatva az egyéb­ként nem tehetség nélküli fiatal szí­nészt. A házasságszerzőnő szerepét Németh Ica alakítja. Kerítőnője tu­datában van saját fontosságának, tudván, hogy a férfiak semmire sem mennének nélküle. Szerepfor­málásában nem a számítóság do­minál, sőt, olykor a jóindulat nyo­mait is felfedezni vélhetjük, főként Padkaljószinhoz való viszonyában van valami anyai-dajkai attitűd. A recenzens számára különösen Ari­na Pantyelejmonovnával (Varsányi Mari) folytatott párbeszédei emlé­kezetesek, Varsányi Mariban ugyanis partnerére lel, a két öreg­asszony vitája pedig voltaképpen világszemléletek vitája. Varsányi Mari elhasznált nénikéje sokat kö­szönhet kifejező jelmezének, de a művésznő színpadi jelenléte is hangsúlyos. A menyasszony és a kerítőnő vitájába szinte bele sem szól, csak az uborkát „tömi magá­ba”. De ahogy ezt teszi, az menten magára vonja a tekinteteket. Még­sem a házasságszerzőnő, hanem Kacskarjov, Padkaljószin barátja (Benkő Géza) az, aki elviszi barát­ját a lányos házhoz. Benkő kockás öltönyben, borzalmas, neonzöld ingben érkezik a Mira János tervez­te térbe a darab kezdetén. Benkő érkezésekor éppen ott van Fjokla Ivanovna, aki az ő - sikertelen - há­zasságát is tető alá hozta. Konflik­tusuknak részben ez a kirobbantó­ja, másrészt az, hogy mindketten más okból akarják megnősíteni Padkaljószint. Ivanovna azért, mert ez a dolga, Kacskarjov szán­dékában van valami a férfiso- viniszta „neked se legyen jó” köz­helyből. Ez a Padkaljószin életét tönkretenni akaró démoni vonás nem jön át Benkő egyébként szi­porkázó játékán, mely inkább a ta­pasztalt fogadatlan prókátor pozí­ciójában rejlő komikumra épít, és az előadás jó kétharmadáig fősze­replővé növi ki magát. Ő kéri meg a menyasszonyt, és a konkurenciával is ő küzd meg. Mert Fjokla Iva­novna jól dolgozik, öt jelöltet hajt fel nénikéje társaságában a már el­virágzásnak indult menyasszony­nak, Agafja Tyihonovnának (Ban­dor Éva), akit először mulatságo­san kitömött aerobic-szerelésben láthatunk. Ha leírjuk, hogy Bandor Éva kiváló színészi formában van, gond nélkül játssza el, hogy kövér és csúnya, esztétikai szintre emelve széppé téve a hervadó lányt, ennek a mondatnak nincs hírértéke. Bandor Éva vélhetően a mai Új Szó címlapját is átütő erővel vinné szín­re; ám a férjhez menés kérdésében bizonytalan menyasszony figurájában nála is túl sok a kamaszos vonás, sokban emlékeztet a Szentivánéji álom Heléna-alakítására. Ezért amikor a második felvonásban megtudjuk, hogy 37 éves vénlányt kéne játsza­nia, az szinte hidegzuhanyként hat. Hiába mondja nagyon szépen mo­nológját a második felvonás vége felé, ez az információ visszamenő­leg törlésjel alá helyezi alakítását. Az első felvonás második felében megismerjük Agafja kérőit. Rántot­ta, a végrehajtó szerepében Fabó Tibort láthatjuk, szumóbirkózói testtel. Fabó kitolt testhatárai szá­mos komikus helyzetet teremte­nek, alakítása pedig az öntelt hiva­talnok agresszióját domborítja ki. Mokos Attila Csócsálov tengerésze vasutasszerű egyenruhában érke­zik, vélt vagy valós hajósélményei­vel „szórakoztatva” az udvarlókat. A púpos tengerésztiszt legszebb pillanata, mikor megtörtén sokad­szor szembesül elutasítottságával. Dráfi Mátyás széplelkű Anyucs- kinja a finom modorra helyezi a hangsúlyt, és a franciára. Dráfi ala­kítása a figura pojácás oldalát hangsúlyozza, melyhez nagyon ta­láló beszédstílust is kialakított. Az ehhez társuló finomkodó, apró mozdulatokkal együttvéve kohe­rens, precíz alakítást láthatunk tő­le. Ropog József Sztarikov kereske­dője inkább napjaink vállalkozójá­ra emlékeztet bőrdzsekijével, arany nyakláncaival, szőrös kulcstartójá­val. Ropog ennek himbálásával véli megvalósítani szerepét. Az első fel­vonás során számos kiváló egyéni akciót láthatunk, szinte minden szereplőnek vannak értékelhető megmozdulásai, szépen kidolgo­zott momentumai, de talán a hosszú expozíciós idő miatt a darab sokat veszít feszességéből. A terjen- gősségen aztán a második felvo­násban sikerül felülkerekedni. Itt az egyik leglényegesebb mozzanat, amikor - a rendelkezésünkre álló­nál lényegesen nagyobb terjedel­met érdemlő, szolgálóként a struk­túrába koherensen illeszkedő, mégis magánszámok sorozatát produkáló - Molnár Xénia takarí­tás közben leül a zongorához, aho­va a rendező egy álmenyasszonyt ültetett, a menyasszony ideáját, Ágh Erzsébet személyében. Ez a mozzanat nyit kaput a rendezői in­tenció szerint két síkra komponált darab szintje között. Bodolay az is­teni és az ördögi szféra szembenál­lására építi fel koncepcióját. Az Is­ten szó elhangzásakor skinneri pontossággal csengetnek, ha vi­szont az ördög hangzik el, az ál­menyasszony- aki fekete napszem­üvegével nem kétséges, melyik szférához tartozik - megszólaltatja a zongora legmélyebb hangjait. Az ördögök (Ropog József és Németh István) pedig, akik hatalmukban tartják őt, több ízben megjelennek a színen. Merezskovszkij írja Go­golról, hogy ő volt az első, aki az ör­dögöt a tragikusság hiányában, a gyengeségben, a szellemtelenség- ben és a középszerűségben látta meg. A Ház-tűz-nézővé olvasott Háztűznéző világa pedig döntés- és kommunikációképtelen hőseivel menthetetlenül középszerű. Bodo­lay az életmű egésze felől építette fel Háztűznéző-értelmezését. En­nek komáromi megvalósulása egy színvonalas módon szórakoztató előadás lett. Szinte minden szereplő­nek vannak szépen ki­dolgozott momentumai. Január 30-án tartják a Caligula táncmű bemutatóját Ó-egyiptomi bronztárgyak a Földközi-tengerből A Balett Virága - idén is Szobrok és tartóedények ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Először 1977-ben Finnországban adták át balettmű­vészeknek a Philip Morris cég által alapított Balett Virága díjat, amellyel kimagasló teljesítményt nyújtó balett-táncosokat tüntetnek ki, ezáltal a műfaj fejlődését és nép­szerűsítését is támogatva. Az alapí­tás óta a Balett Virága Philip Morris Díjat több európai országban is meghonosították. így például Ma­gyarországon is díjaznak vele tán­cosokat, és 1995-től Szlovákiában is kiosztják. Két kategóriában ítélik oda. Az egyik kategória A 2003-as év legjobb balettművésze: ebben Nina Poláková, Viktória Šimončík- ová, Sandra Peron, Andrej Kremz, Yelena Kirillovová és Eva Jenčková táncosokat jelölték. A másik kate­gória A 2003-as év felfedezettje, melyben Adrian Ducin, Roman No- vitzky és Tomáš Harvan művésze­ket jelölték. A díjátadó gálát, ame­lyen kiderül, ki a tavalyi év felfede­zettje, és legjobb táncosa, január 30-án tartják a Szlovák Nemzeti Színházban. A díjátadást a Caligula című balett bemutatója követi. Idén kissé módosultak a kategóri­ákba jelölések feltételei. Első alka­lommal lehetett nem kizárólag hazai művészek között keresgélni: jelölt lehet a díjra, illetve díjazott lehet külföldi művész is. Feltétel azonban, hogy hosszabb ideje tagja legyen valamelyik szlovákiai társu­latnak. (tébé) MTI-HÍR Kairó. Több mint 1000 ó-egyip- tomi bronztárgyat - isten- és isten­nőszobrokat - hozott felszínre egy francia régészcsoport a Földközi­tengerből Egyiptom északi partvi­dékén - hozta nyilvánosságra az egyiptomi régészeti hivatal képvi­selője vasárnap. A múlt hónapban végzett régészeti vizsgálat ered­ményei szerint a lelet a Kr. e. 3-5. századból származik, és a szobro­kon kívül vallási szertartásokon használatos eszközöket és tartó­edényeket is tartalmaz - adta hírül Mohamed Abdel Makszúd, az egyiptomi régészeti hivatal magas beosztású tisztviselője. „A lelet legszebb, igazán lenyű­göző darabja egy eddig nem azono­sított személy hosszú hajjal ábrá­zolt mellszobra, amely valószínű­leg Hápit, a Nílus istenét személye­síti meg - vélekedett Zahi Havász, a régészeti hivatal igazgatója. A tár­gyakat elvitték, hogy megtisztít­hassák a tengervíz nyomaitól és a sótól, majd restaurálni óhajtják azokat - közölte hivatalosan a hiva­tal szóvivője. Az Abu Kír-i öbölben, Alexandriában dolgozó francia ré­gészek előzőleg feltárták Kleopátra egyiptomi királynő palotájának 2000 éves romjait, és megtalálták a napóleoni tengeri flotta vezérhajó­ját, az Orientet, amely 1798. au­gusztus 1-jén süllyedt el a Horatio Nelson tengernagy vezette brit ha­jóhaddal vívott küzdelemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom