Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-20 / 15. szám, kedd
6 Külföld Szabaduló tálib foglyok Kabul. Három amerikai katona sebesült meg tegnap Afganisztán déli részén, egy amerikai támaszpont ellen intézett váratlan támadásban. Mintegy tizenöt fegyveres rakétagránáttal és AK-47- es géppisztolyokkal támadta meg az Uruzgán tartományban lévő bázist, és a lövöldözés során a katonák agyonlőtték az egyik támadót. Hamid Karzai afgán elnök további tálib fegyveresek börtönből való elengedését rendelte el, hogy e jelképes gesztussal is megerősítse tekintélyét és aláaknázza a hatalomból elűzött iszlám rezsim még meglévő hadállásait. Karzai rendelete értelmében a veszélyesnek tekintett rabok kivételével azonnal el kell engedni az összes foglyot a Sebergan-börtön- ből, amely Abdul Rasid Dosztum üzbég_ hadúr ellenőrzése alatt áll. (MTI) Hatami bojkottal fenyegetőzik Teherán. A Harcos Papság Hívei, Mohammed Hatami iráni elnök pártja a februárra tervezett parlamenti választások bojkottjával fenyegetőzött, ha nem semmisítik meg sürgősen a reformista képviselőjelöltek törléséről szóló döntést. A konzervatív Őrök Tanácsa a múlt héten a jelöltek 45 százalékát törölte a választási listákról. A tömeges szankció mindenekelőtt Hatami reformista híveit érintette. (MTI) Schröder afrikai körúton Addisz-Abeba. Afrikai kőrútjának első állomására, Addisz-Abebába érkezett Gerhard Schröder. A német kancellár tárgyalásokat folytatott Melesz Zenavi etióp miniszterelnökkel, és beszédet mondott Németország Afrika-politikájáról az Afrikai Unió Addisz-Abebában működő székhelyén. Schrödert népes üzletember delegáció kíséri hatnapos afrikai kőrútján, amelynek keretében Etiópén kívül felkeresi Kenyát, a Dél-Afrikai Köztársaságot és Ghánát. A kancellár kíséretében van többek között a Daimler Chrysler, a Commerzbank és Lufthansa vezetője. Az úti célként most kiválasztott országok berlini kormánykörök megfogalmazása szerint politikai és gazdasági szempontból „a remény hordozói” Afrikában, reformirányzatúak, az afrikai újjászületés gondolatát támogatják. (MTI) Schröder Addisz-Abebában ajándékot is kapott (Reuters) A demonstrálok az iszlámot és a demokráciát éltették, s elítélték a terrorizmust Szabad választásokat követelnek a síiták Bagdad/Kerbela. A legfrissebb adatok szerint 24 halálos áldozata és 120 sebesülje van a Bagdadban az amerikai főhadiszállás közelében vasárnap elkövetett öngyükos merényletnek. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hodajjír Abbász iraki egészség- ügyi miniszter tegnapi közlését a bagdadi kórházak jelentésére alapozta. Amerikai katonai források három amerikai civil és három katona sebesüléséről számoltak be. Egy másik robbantásos merénylet is történt vasárnap, éspedig a késő esti órákban Kerbelában, a síiták szent városában, Abbász imám mauzóleuma mellett. Ebben a robbanásban tizenhárom ember sebesült meg, közülük egynek súlyos az állapota. Több ezer síita muzulmán tüntető vonult fel tegnap Bagdad utcáin szabad választásokat és önálló iraki kormány megalakulását követelve. A tüntetést Ali Huszeini asz- Szisztáni iraki síita vallási vezető hívei szervezték, a demonstrálok az iszlámot és a demokráciát éltették, és elítélték a terrorizmust. Asz-Szisztani nagyajatolláh, Irak legbefolyásosabb síita vallási vezetője korábban elutasította az iraki hatalomátadás menetrendjéről szóló amerikai tervet. A nagyajatolláh ehelyett mielőbbi szabad választások megrendezését, és" egy választott kormány megalakítását követeli. Iraki területre lépett tegnap a humanitárius feladattal megbízott japán katonai kontingens 30 fős előőrse. Ezzel megkezdődött Japán történelmi szerepvállalása az iraki helyreállításban. A közel ezer fős japán alakulat csak azután indulhat el Irakba, ha az előőrs parancsnoka jelentésében biztonságosnak minősíti a terepet a misz- szió elkezdésére, és ezután Isiba Sigeru védelmi miniszter utasítást ad az akció lebonyolítására. E küldetés váltást hoz Japán II. világháborút követő katonapolitikájában, hiszen pacifista alkotmánya értelmében a háború eszközének elvetésével eddig kizárólag védelmi jellegű biztonságpolitikát folytatott - vagyis 1945 óta egyetlen japán katona sem harcolt külföldön. A japán kormány az iraki szerepvállalásról hozott döntésével saját hatalmát is kockára tette, mivel a kontingens esetleges emberveszteségei esetén megjósolható japán társadalmi felháborodás a kabinet bukásához vezethet. Ezt alátámasztja a Kyodo hírügynökség által készíttetett felmérés is, amely szerint a lakosság 51,6 százaléka rosszallja a kormány döntését, és aggódik a katonai akció kimenetele miatt. A tavaly júliusban elfogadott törvény szerint a japán alakulat kizárólag humanitárius és helyreállítási feladatokat végezhet „nem háborús övezetekben”. Lindh-gyilkosság: a bíróság elrendelte Mijailovic pszichiátriai kivizsgálását Életfogytiglant kért a svéd ügyész MTI-HÍR Stockholm. Életfogytiglani börtönbüntetést kért tegnap az ügyész Anna Lindh svéd külügyminiszter gyilkosára. Anita Blidberg ügyész a két bíróból és három politikai kinevezett esküdtből álló testület előtt kijelentette: Mijailo Mijailovic, aki beismerő vallomást tett, tudatában volt cselekedete esedeges következményének. Semmi se utal arra, hogy komoly betegségben szenved, és a külügyminiszter asszony elleni szeptember 10-i gyilkos támadást se pillanatnyi elmezavar váltotta ki. „Mijailovicnak pontosan tudnia kellett, hogyha többször nagy erővel hasba szúr valakit, az az áldozat halálát okozza” - mondta az ügyésznő, aki szerint a vádlott nem véleúenül, hanem előre megfontolt szándékkal ölte meg Anna Lindhet. A bíróság viszont tegnap elrendelte Mijailovic pszichiátriai kivizsgálását, mondván: csupán Mijailovic tettének elkövetésére van meggyőző bizonyíték, arra nincs, hogy valóban előre eltervezte volna a népszerű politikus elleni merényletet. A vádlott azt vallotta, hogy amikor a stockholmi nagyáruházban megpillantotta Anna Lindhet, hangokat hallott, amelyek arra ösztönözték, hogy leszúrja a külügyminisztert. A- bíróság döntése után Mijailovicot átszállították a Huddinge kórházba, ahol várhatóan 4-5 héten át vizsgálják majd az elmeállapotát. Kovács László közölte: a MÁÉRT ülésére az EMNT és az SZNT nem kap meghívást Budapestnek csak az RMDSZ partner MTI-HÍR Budapest. A magyar kormány* semmilyen formában nem kívánja az egységbontó törekvéseket támogatni, ezért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) februári ülésére nem tervezi meghívni sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), sem a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), sem pedig az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget. Ezt vasárnap este közölte Kovács László külügyminiszter az MTI-vel. A közlemény szerint a kormány a romániai magyarság képviseletében - ahogy az elmúlt években - most is az erdélyi magyarság körében széles körű támogatottságot élvező és Európában is megbecsülésnek örvendő RMDSZ-t kívánja meghívni. „Az elmúlt hónapokban Erdélyben létrejött magyar szervezetekkel a kormány az RMDSZ-szel egyeztetett módon fogja alakítani a viszonyát” - olvasható a közleményben. Az SZNT szombaton határozatban szögezte le: az őshonos székelység közképviseleti testületéként jogosan várja el, hogy a MÁERT-ben egyenrangú képviseletet gyakorolhasson. Az SZNT arra kérte a MÁÉRT alapítóit és a magyar kormányt, hogy a meghívott szervezetekkel azonos jogállású helyet biztosítsanak számára az értekezletben. Tőkés László püspök a hét közepén arra szólította fel a magyar kormányt, hogy az EMNT képviseletét is hívja meg a MÁÉRT tanácskozására. A püspök korábban úgy nyilatkozott: a magyar kormányzat vüágosan és egyértelműen kötelezze el magát az erdélyi autonómia támogatása mellett.-------------------> I II I Amerikai helikopter dobott bombát egy falura Civilek haltak meg ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 20. MTI-HÍR Kandahár. Tizenegy polgári személy, köztük négy gyermek vesztette életét Afganisztánban, miután az amerikai légierő bombát dobott egy afgán falura az ország déli részén. Afgán tisztségviselők tegnapi bejelentése szerint a támadás vasárnap hajnalban történt Uruzgán tartományban, egy nappal azután, hogy tálib fegyvereseket kereső amerikai katonák átkutatták Szagato falut. A bombát egy amerikai helikopter dobta le a falu egyik házára. Amerikai részről egyelőre nem kommentálták az afgán tisztségviselők bejelentését. Kizárt a tárgyalások közeli újrakezdése Szíriával Izrael felülvizsgálja a kerítés útvonalát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem. A Szíriával való tárgyalások azt jelentenék, hogy Izraelnek végül le kellene mondania az általa 1967-ben megszállt Golán-fennsíkról - jelentette ki tegnap Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. Sáron a törvényhozás külügyi és védelmi bizottságának ülésén vetette fel ezt a kérdést. Nem fejtette ki részletesen, hogy mire gondol, de mind saját pártja, a Likud, mind a baloldali képviselők úgy értékelték, hogy Sáron kizárta a Szíriával folytatandó tárgyalások közeli újrakezdését. Bassár el-Aszad szíriai államfő egy tegnap megjelent interjújában pedig leszögezte: Szíria nem folytatott titkos tárgyalásokat Izraellel és nem is készül erre. Érvelése szerint Szíria békét akar, ezért nyíltan is tárgyalhat a zsidó állammal. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a hónap elején beszélt a Szíriával folytatott titkos kapcsolatfelvételről. A titkos tárgyalásokról szóló közlést damaszkuszi források már cáfolták, Bassár el-Aszad most először reagált rá és úgy vélekedett, hogy ezeknek az izraeli nyilatkozatoknak kizárólag a zavarkeltés a céljuk. Až izraeli kormány humanitárius okokból elrendelte a Cisz- jordániát Izraeltől elválasztó biztonsági kerítés útvonalának felülvizsgálatát - közölte tegnap egy vezető izraeli kormányzati tisztségviselő. Az indoklás szerint az útvonal módosításának célja az, hogy enyhítsen a kerítés felhúzásának a palesztinokat sújtó negatív következményein. A névtelenséget kérő izraeli illetékes szerint a kormány bizottságokat kért fel annak tanulmányozására, hogy milyen lehetőségek vannak a betonkerítés vonalának megváltoztatására és a palesztinok átkelésének könnyítésére. A fal ugyanis súlyosan korlátozza palesztinok tízezreinek életét, mivel elvágja őket földjükől, munkahelyüktől, kórházaktól és iskoláktól. A Hamász mintegy ezer híve fejezte ki hétfőn Gázában rokon- szenvét Ahmed Jaszin sejkkel, a szélsőséges palesztin szervezet szellemi vezetőjével, akit az izraeliek likvidálással fenyegettek meg. „Visszautasítunk minden tűzszünetet az ellenséggel, ha nem vállal kötelezettséget arra, hogy véget vet a megszállásnak, a gyarmatosításnak és az agressziónak” - mondta otthonában Jaszin a sajtónak. Megismételte, hogy az izraeli fenyegetés nem kelt benne félelmet. Izrael leplezetlen halálos fenyegetést intézett a múlt szerdai erezi öngyilkos robbantást vállaló Hamász szellemi vezetőjéhez. „Jaszin sejk halálra van ítélve, s jobban teszi, ha elrejtőzik mélyen a föld alá. De meg fogjuk őt találni az alagutakban, és likvidálni fogjuk őt” - mondta Zeév Bőim, a védelmi miniszter helyettese a múlt csütörtökön Közönséges bűncselekmény volt, nem terrorakció Robbantás Szófiában MTI-HÍR Szófia. Négy személy meghalt, legalább heten pedig megsebesültek, amikor robbanás történt hétfőn a Bul Ins biztosítótársaság szófiai székházában. A detonáció délben történt a felvonóban. A bolgár főváros központjában álló nyolc- szintes épületben a Bul Ins biztosítón kívül több más cég is irodát működtet. A robbantás végrehajtását eddig senki nem vállalta magára. A rendőrség szerint bűncselekmény történt és üzleti riválisok közötti leszámolásról van szó. Erre utalhat, hogy a detonáció után egy kaszinótulajdonos cég irodájában tűz ütött ki. A magánkézben lévő Bul Ins a negyedik legnagyobb bolgár biztosítótársaság, amely a gépkocsi-biztosítási piac nagy részét ellenőrzi. Bodko Boriszovnak, a belügyminisztérium főtitkárának tájékoztatása szerint a Bul Ins a SÍK konzorcium leányvállalata, amely a kommunizmus bukása után, a kilencvenes években „intézményesített zsarolással” foglalkozott, majd azután alakult át biztosítótársasággá. Két új reaktort akart építeni a gazdasági tárca Temelín nem bővül ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Vladimír Špidla cseh kormányfő nemet mondott a sok vitát kiváltó temelíni atomerőmű bővítését célzó ipari minisztériumi tervre. Az ország jövőbeni energiastratégiájában nem számolnak a dél-csehországi erőmű két új reaktorral való bővítésével - mondta Špidla a cseh televíziónak. Az ipari minisztérium 2010-ig tervezte megépíteni a két új atomreaktort, amivel kiváltotta Bajorország és Ausztria tiltakozását. Špidla közölte: a kabinet rövidesen dönt a stratégiáról. A cseh szociálliberális kormány, a német kormánytól eltérően, nem tervezi az atomenergia feladását. Milan Urban ipari és kereskedelmi miniszter tavaly novemberben újította fel az eredeti szovjet terveket, amelyek szerint Temelínben eleve is négy reaktort kellett volna építeni. Jelenleg csak két, egyenként 1000 megawatt kapacitású atomreaktor működik Temelínben. (-kés) Tegnap rendezték az egyik legnagyobb tüntetést Bagdadban a síiták (Reuters-felvétel)
