Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-14 / 10. szám, szerda

Vélemény és háttér 7 ÚJ SZÓ 2004. JANUAR 14.- Részemről vége a vacogástiak, pedig nincs pénzem fűteni. Az áremelések miatt abbahagytam a gyógyszert, és azóta megint hőhullámok törnek rám! (Lehoczki István rajza) Damaszkusz nem jutott volna messzire az orosz, illetve a nyugati segítség nélkül Szír fegyverkezés TALLÓZÓ PER STANDARD Minden idők legrosszabb mérlegének minősítette a lap a tavalyi esztendő ausztriai bűnözési helyzetéről nyilvá­nosságra hozott összesítést. Az osztrák belügyminisztéri­um statisztikája szerint 2003- ban 654 381 bűncselekményt követtek el a 8,15 milliós lé­lekszámú országban. Ez napi átlagban 1792 bűncselek­mény, ami 10,6 százalékos növekedés az előző évhez ké­pest. Ráadásul tavaly először csökkent 40 százalék alá a fel- derítettségi mutató. A legjob­ban Bécsben ugrott meg a bűncselekmények száma, 22,4 százalékkal. A legkisebb növekedés pedig Burgenland- ban mutatkozott 0,7 száza­lékkal. Az idegen tulajdon ká­rára elkövetett bűncselek­mény volt a leggyakoribb: 476 416 ilyen jellegű bűntett ju­tott a hatóságok tudomására. A pénzforgalommal kapcsola­tos - főképp hamisítási - bűncselekmények számának növekedése is jelentős, tavaly több mint 6000 ilyen jellegű bűncselekményt követtek el. HÁÁREC Feltételek nélkül kész a Szí­ria és Izrael közötti béketár­gyalások újrafelvételére Bas- sár el-Aszad Szíriái elnök Bili Nelson amerikai szenátor keddi nyilatkozata szerint. Nelson az izraeli lapban kije­lentette, Aszad többször meg­ismételte, hajlandó nulláról kezdve felvenni a tárgyalások fonalát. A szenátor közlése el­lentmond annak, amit Szíria az elmúlt napokban jelzett. Damaszkusz azt adta értésre, hogy onnan kívánja folytatni a tárgyalásokat, ahol azokat 2000-ben abbahagyták. Szí­ria hétfőn elutasította Móse Kacav izraeli elnök Aszadnak csúcstalálkozóra szóló meghí­vását, politikai manővernek minősítve azt. A lap arról is beszámolt, hogy miközben Szíria a békeszerződés fejé­ben visszaköveteli az el­lenőrzést az 1967-ben elfog­lalt Golán-fennsík egy részé­ben, egyes információk sze­rint cserébe hajlandó lemon­dani saját területe egy darab­járól a Genezáret-tó partján. Damaszkusz ezen elképzelé­séről török közvetítők tájé­koztatták Izraelt. KÍNAI SAJTÓ Fekete év volt a tavalyi a kí­nai idegenforgalom számára: az atípusos tüdőgyulladás (SARS) járvány következté­ben a kilencvenes évek óta először csökkent az ebből származó jövedelem. A szek­tor 12,4 százalékkal kevesebb bevételt termelt, mint 2002- ben, 487,4 milliárd jüant (58,9 milliárd dollár). A kül­földi turisták száma 15,9 szá­zalékkal esett vissza, 11,3 mil­lióra, míg a kínaiak 870 millió turistautat bonyolítottak le országukban, ami 0,9 száza­lékos csökkenésnek felel meg az 1,3 milliárd lakosú ország­ban - írták a kínai lapok. Ta­valy április 20-án a SARS- fertőzés miatt teljesen leállí­tották Kínában az idegenfor­galmat, és a tartományok kö­zötti utazásokat csak a jár­vány megfékezése után, július 9-vel engedélyezték. Bár a világ a tömegpusztí­tó fegyverekkel kapcsolat­ban az utóbbi időben főleg a „hirtelen megjavult” Lí­biára figyelt, nem kisebb jelentőségűek a szíriai ve­zetők bejelentései sem, amelyek értelmében Da- maszkusznak joga van „el­rettentő potenciálra” tö­megpusztító fegyverekből. ONDREJCSÁK RÓBERT Szíria 1979 óta rendelkezik kato­nai nukleáris programmal, de még legnagyobb ellenségei sem állíthat­ják, hogy van ilyen fegyvere. Igye­kezetét behatárolják azok a techno­lógiai gátak, amelyeket nemzetközi segítség nélkül képtelen ádiidalni. Számos próbálkozást tett: 1991- ben a Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség (IAEA) hiúsította meg a kínai technológia szíriai exportját, 1995-ben az Egyesült Államok dip­lomáciai nyomására Argentína állt el egy nukleáris reaktor eladásától Szíria számára. A legnagyobb ered­mények az Oroszországgal való együttműködésből származnak (1998-ban a két ország szerződést írt alá a „nukleáris energia békés felhasználásáról”, ami az atom­technológiák átadásának gyakran használt szinonimája), de egyelőre ez sem vezetett el a szíriai atom­fegyverhez. Sokkal ,jobb” eredmé­nyeket ért el a biológiai és vegyi fegyverek terén, bár az előbbi ese­tében sem valószínű, hogy mesz- szebb tartana, mint a kutatás, való­színűleg kísérleti mennyiség előál­lítására képes. Előrehaladottabb a MTI-BESZÁMOLÓ Az elfogott iraki diktátor saját elhatározásából döntött úgy, hogy feladja magát az amerikaiaknak - állítja egy iraki újságíró beszámo­lója alapján a párizsi Le Monde bagdadi különtudósítója. A közölt írás szerint az Az-Zaman című bagdadi lap munkatársa a nyolc hónapig rejtőzködő volt iraki el­nök egy rokonától értesült arról, hogy Szaddám elfogását, amelyet fényes fegyverténynek állított be vegyifegyver-programja, amely az 1970-es években kezdődött. Ren­delkezik célbajuttató rendszerek­kel is, légibombákkal és Scud bal­lisztikus rakéták robbanófejeivel. A CIA volt igazgatója, William Webs­ter szerint külső, elsősorban nyu­gat-európai cégek segítsége nélkül erre nem lett volna képes. Szíria már képes mustárgáz előállítására, illetve bevetésére. Izraeli hírszerzé­si források szerint intenzíven dol­gozik VX ideggáz előállításán, amely sokkal erősebb, mint a többi ideggáz, amelyekkel már rendelke­zik. Becslések szerint üyen jellegű potenciálja néhány ezer, szarinnal töltött légi bombából és körülbelül 50-100 ballisztikus-rakéta robba­nófejből áll. Szíria első tüzérségi vegyi töltete Egyiptom „ajándéka” volt az 1973-as arab-izraeli háború előtt. Ezután Damaszkusz a Szov­jetuniótól és Csehszlovákiától vásá­rolt „védelmi” vegyi fegyvereket. Az izraeliek jelenleg a szíriai VX know-how beszerzése miatt aggód­nak, amely jelentős mértékben a^. orosz vegyifegyver-szakértők akti­vitásainak köszönhető. Borisz Jel­cin volt orosz elnök vegyi fegyverek leszerelésben illetékes tanácsadó­ját, Anatolij Kucsevics tábornokot 1995-ben éppen a Szíriába irányu­ló vegyifegyver-összetevők csem­pészésének gyanúja miatt váltották le. Izrael volt vezérkari főnöke majd miniszterelnöke, Ehud Barak 1991-ben kijelentette, hogy Szíria vegyifegyver-kapacitása Irakét is meghaladja. Ami a nyugati cégek segítségét illeti, elsősorban Hollan­diára, Franciaországra, Svájcra, Ausztriára és Németországra kell gondolni, sokszor ugyanazok a cé­gek üzleteltek Szíriával, mint egy­az amerikai média, valójában a depressziótól, fáradtságtól gyötört ex-elnök maga kezdeményezte. Húszéin egyik bizalmi emberét bízta meg, hogy az amerikaiakkal tárgyaljon a megadás feltételeiről. Állítólag négy kikötése volt: ne öl­jék meg letartóztatásakor, bizto­sítsák számára a hadifogoly stá­tust, ne ítéljék halálra, és ne adják át az iraki ideiglenes kormányzó- tanácsnak, illetve semmilyen más iraki hatóságnak. Az elfogás részletei igazolják, hogy Szaddám kor Irakkal. Franciaország kulcs­szerepet töltött be, részesedése Szí­ria vegyészeti importjából 1982 és 1986 között 13-ról 23%-ra nőtt. Ez azért érdekes, mert szakértők sze­rint (beleértve a franciákat is) a ve­gyi fegyver gyártásához szükséges felszerelést gyakorlatilag lehetet­len megkülönböztetni a polgári cé­lú felhasználásra szánt vegyi felsze­reléstől. Hozzá kell tenni, hogy hi­vatalosan Damaszkusz vegyi és bi­ológiai fegyvereit stratégiai szintű­nek tekinti, tehát az elrettentést szolgálják, nem hadműveleti fel- használásra szánja. Csak az a kér­dés, mennyire fedi a hivatalos ál­láspont a valóságot. A térségben nem Szíria az egyetlen ország, amely tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Ilyen fegyvereket bir­tokol Irán, Egyiptom, Líbia, és má­sok, beleértve Izrael soha nem dek­larált, de nem is cáfolt nukleáris fegyvereit (becslések szerint kb. 200 robbanófej). Természetesen nem lehet egy kategóriába sorolni a Nyugat-ellenes, diktatórikus rendszerű Iránt, a Közel-Kelet egyetlen demokratikus államával, Izraellel, amely ráadásul a Nyugat szövetségese. Izrael nem engedheti meg magának, hogy egyetlen há­borút is elveszítsen, ezért esetében az elrettentésnek fokozott szerepe van. Nem lehet egy kategóriába so­rolni Egyiptomot sem Iránnal, hi­szen az előbbi szintén a nyugati vi­lág szövetségese, és sokkal inkább stabilizáló tényező, mint veszély- forrás. Összefoglalva megállapít­ható, hogy a térség egyes államai­nak tömegpusztító fegyverei jelen­tik Európa és általában a nyugati világ számára az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetést. önként adta meg magát, az orvosi vizsgálat követelményeinek „keze­sen és passzívan” engedelmeske­dett. Viszont megdöbbenéssel fo­gadta, hogy az iraki ideiglenes kor­mányzótanács négy tagja elé vezet­ték, noha feltételei között ennek ki­zárása szerepelt. A Szaddámnak biztosított hadifogoly státus is iga­zolni látszik az előre egyeztetett forgatókönyvet, az meg végképp, hogy a fejére kitűzött 25 millió dol­láros jutalmat végül nem fizették ki az állítólagos feljelentőnek. Az iraki exdiktátornak négy feltétele volt, az első, hogy ne lőjék le az elfogás során Szaddám önként adta fel magát KOMMENTÁR Dzurinda három diója MOLNÁR NORBERT Rettentően kellemetlen helyzetben van Mikuláš Dzurinda, ír­hatnám, szorultban, de ilyen szituációban az ember nem csinál hülyeségeket, amit viszont nehezen tudok elképzelni a minisz­terelnökről. Három látható lehetőség áll előtte, s akkor még nem szóltunk olyan apró kiutakról, mint az első szlovák európai biztos intézménye. Mindegyik lehetőség abból indul ki, hogy leül Ivan Šimkóval, az ál­tala elidegenített volt harcostárssal tárgyalni. Ebbe a helyzetbe való­színűleg a partnerek kényszeríthették bele, mert magától nem volt vevő a gondolatra. Az első és tegnapi nyilatkozatát tekintve elég való­színű megoldás, ha nem fogadja el Šimko egyetlen érvét sem, és nem hajlandó neki semmilyen engedményt tenni. Ehhez csak az kell, hogy ragaszkodjon álláspontjához, ami körülbelül annyit tesz, hogy a volt védelmi miniszternek a kormány és az SDKÚ programját kell tel­jesítenie, hiszen erre kapott meghatalmazást választóitól, vagyis csak a felelősségen osztozhat, posztokon nem. Fundamentalista elképze­lés, amely esetén vagy a kisebbségi kormányzás áldatlan és rövid időszaka következne, vagy egy ellenzéki párt támogatását kellene le­nyelni. De ki szeremé sorsát hosszabb távon Mečiarra vagy a nemze­tiekkel kokettáló Tkáčékra bízni? A második megoldás jobban hangzana: Dzurinda meghallgatja Šimkót, aki viszont csak egyetlen fejet fog követelni, magáét a sár­kányét. Mert az már most biztosnak látszik, hogy a Szabad Fórum vezére leginkább a bosszúra éhes. Ennél nemesebb bosszút pedig keresve sem találhatna. Ettől függetlenül nehezen elképzelhető, hogy a koalíció érdekében Dzurinda feladja magát. Ismerve őt, in­kább a fagyhalál. A harmadik, és talán a legjobb megoldás az lenne, ha hajlandó bevenni a partiba Ivan Šimkót, aki viszont nem rukkol elő komoly­talan követelésekkel, például több miniszteri poszt megszerzésé­vel, Dzurinda fejének felmutatásával. Ebben az esetben azonban legalább egy posztot oda kell adnia Šimkónak. De melyiket a hat­ból? A miniszterelnökit kizártuk, a pénzügyminiszterit is, ha a friss Liškát dobná oda prédának, nevetségessé válna, Kaníkot a válasz­tások előtti visszalépése miatt nem árulhatja el, a közlekedés jól tejel, s olyan a vasút Dzurindának, mint csecsemőnek a cumi. A külügy is fontos, ámbátor Kukán esetleges elnökké választása ese­tén az SDKÚ-nak nincs igazán szakembere a helyre. Talán ez lenne a legjárhatóbb út, de addig nem áldozhatja fel a kormányfő Ku­kaní, amíg nem biztos befutó. További megoldási lehetőségek nem sorakoznak garmadával, persze, nem állítom, hogy nincsenek. Dzurinda valószínűleg ol­vas közvélemény-kutatásokat. Pontosan tudja, hogy neki maxi­mum három éve van még a nagypolitikában, elpackázta a le­hetőségeit. Mikuláš Dzurindának ezért nem érdeke az előreho­zott választás, de még csak a rémének lebegtetése sem. Šimkóé- kat is elsodorná a vad jelen, nekik sem áll érdekükben egy gyors választás. Mindkettőjüknek államférfiúként kellene viselkedni, ami meglehetősen bajos lesz. A másik három koalíciós partner pedig ebben a helyzetben nem tehet mást, mint ujjait morzsolgatva izgulni, és bízni az érdekek mindenhatóságában. JEGYZET Dolgozzon Trumpnak! JUHÁSZ KATALIN Legyen ön is milliomos mun­katársa! Illetve Donald Trump esetében inkább mul­timilliomost kellene írni, hi­szen a nemzeti intézménnyé avanzsált top-üzletember ne­ve aranyba van öntve saját felhőkarcolójának homlokza­tán, anyagi helyzete az egész világ előtt ismert, a siker tit­kát ecsetelő könyvét szétkap­kodták, sőt magánéletével is tele vannak a lapok. Nos, Trump úr nemrég összedugta fejét a Survivor című való- ságshow ötletgazdájával, és közösen indítottak egy új té­véműsort, amelyben tizenhat fiatal titán mérkőzik egy éves munkaviszonyért a Trump-bi- rodalomban. A menedzseri állás első hallásra kevésbé ke- csegető, mint a többi való- ságshow győzteseinek járó mesés összeg, ám ez csak a látszat. Trump csapatába tar­tozni komoly ugródeszka le­het a szuperokos, szuperke­mény és szuperrátermett ifjú menedzsereknek. Gondolja­nak csak bele, mekkorát len­díthet az emberen, ha életraj­zában szerepel, hogy egy évig a nagy Donald vállalatának egyik részlegét vezette. Már­pedig a győztesre ez vár. A fiatal cápákat Trump két csapatba osztotta (férfiak nők ellen), és hetente furfangos üzleti feladatokat eszelt ki számukra. A vesztes csapatból személyesen és kamerák előtt rúg ki egy főt, így csökkentve az esélyesek létszámát. Eköz­ben eljátssza Supermani, az operatőrt végigsétáltatja lu­xus-birodalmán, és elmondja a kedves nézőknek, hogy bár­ki élhet így, aki elég ügyesen forgatja a pénzt. Az álom­munkahely azt illeti majd, aki minden tekintetben megfelel a boss elvárásainak. Trump olyan megjegyzéseket is rend­szeresen tesz, hogy számára a választáskor nem csak a bel­becs, hanem a jó külső plusz pontokat érdemel. Nos, az NBC-n bemutatott kínálatot elnézve Amerikában nyüzsög­nek a diplomás fotomodeliek, akik most írják a reality-műfaj új fejezetét. Az már más kér­dés, mit szólnak mindehhez az embeijogi aktivisták. Mint ahogy azon is el lehet gondol­kodni, vajon jutalom, vagy in­kább büntetés egy ilyen öntelt hólyagnak dolgozni...

Next

/
Oldalképek
Tartalom