Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-10 / 7. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 10. FÓKUSZBAN: AZ AMERIKAI ŰRTERVEK A Spirit legújabb felvétele a Mars felszínéről, amelyet emberi láb még nem taposott (ČTK/AP-felvétel) Hamarosan bejelentik az amerikai űrprogram felújítását, George Bushék meg sem állnak a Marsig Vissza kell menni a Holdra! A Fehér Házban új űrprogramot kovácsolnak, mert össze kell fogni az amerikai nemzetet, olyan célt kell adni neki, ami lelkesíti az iraki háború és a terrortámadások miatt kiábrándult választókat. KORRIDOR Könnyen lehetséges, hogy az Egyesült Államok újra több milliárdos űrprogramot indít: legalábbis ebben a témában találgat az ABC és CNN tévétársaság. Immáron egy hónapja folynak a találgatások arról, hogy a Bush adminisztráció valóban új életet kívánna-e lehelni az űrprogramba. Korábban a Washington Post és a CNN találgatott egybehangzóan, hogy az Egyesült Államok újjáéleszti űrprogramját, és leporolja a nyolcvanas évek óta halogatott terveit. A média már az előző évre, egészen pontosan december tizenhetedikére várta Bush bejelentését, a Wright-fivérek repülésének századik évfordulójára. Scott McLelan a Fehér Ház sajtószóvivője ellenben csak annyit közölt, hogy az elnök fel fogja vázolni az űrkutatással kapcsolatos terveket. A CNN jelentései szerint a Fehér Házban a következő elképzeléseken hezitálnak: tizenöt éven belül visszatérni a Holdra, és beindítani egy emberekkel - amerikaiakkal - végrehajtandó küldetés tervezését a Marsra, új űrhajó gyártása az elavult űrsiklók helyett, a régi siklóflotta kivonása, egy állandó holdbázis felállítása és ezzel párhuzamosan kiszállni a Nemzetközi Űrállomás épi- téséből. Ezzel gyakorlatilag a Bush- adminisztrárió le is zárná a Clinton- korszak nyitottságra és partnerkapcsolatokra építő politikájának utolsó maradványait is. Egyes CNN elemzők szerint az amerikai űrterveket közvetve Kína űrprogramja hajtja előre: esetleg egy új űrverseny kialakulását sem zárják ki. Valószínűnek tűnik, hogy egyes washingtoni héják komoly fenyegetést lámák Kína ambiciózus terveiben. Az ázsiai ország ugyanis távlati céljaiban megjelölte a Hold hasznosítását katonai és ipari célokra, valamint egy önálló űrállomás létrehozását. Ügyan abban minden szakértő egyetért, hogy Kínának az ehhez szükséges technológia nem áll rendelkezésére, de abban is, hogy semmi akadálya, hogy az ázsiai ország mindezeket beszerezze. Minden találgatás mögött a legvalószínűbb érvet az űrprogram újjáélesztése mellett a közeledő elnökválasztásokban kell keresnünk. A Washington Post szerint ugyanis a Fehér Ház az úgynevezett Kennedy-effek- tusban reménykedik, ugyanis a később meggyilkolt amerikai elnök korábban példa nélkül álló népszerűségre tett szert azzal, hogy egy beszédében bejelentette: tíz éven belül embert - amerikait - küldenek a Holdra. A kritikusok ellenben arra figyelmeztetnek, hogy hasonló tervekkel már a kedves papa, idősebb George Bush is előállt, 1989-ben ugyanis új űrprogram megindítását jelentette be, a Holdraszállás huszadik évfordulójának alkalmából. Akkor a NASA gyorsan be is jelentette a maga négyszáz milliárd dolláros igényét, ami szinte már-már szökési sebességgel landolt a papírkosárban és ezzel a teljes űrprogramot a szőnyeg alá söpörték. Most azonban a CNN szerint jók az esélyei az űrprogram újraindításának. Egy szakértői csoport állítólag már augusztus óta dolgozik azon, hogy a Columbia katasztrófája után megroppant presztízsű NASA-nak új célokat adjon a következő húsz-harminc évre. Egy fehér házi tanácsadó kijelentette az újságnak, hogy különösen egy Holdbázis hajtaná a legtöbb hasznot, egy ilyen projekt ugyanis új életet lehelne az amerikai gazdaságba és az új technológiák ki- fejlesztésébe. Ha sor kerülne a bejelentésre, annak legvalószínűbb időpontja Bush hagyományos beszéde, A nemzet helyzetéről” január végén. Az új űrállomás 300 000 kilométeres távolságra lenne a Földtől, míg az ISS mindössze 400 kilométerre helyezkedik el Űrállomást terveznek a Lagrange-pontra ÖSSZEFOGLALÓ A NASA jelenleg az amerikai kormány számára leginkább egy hatalmas költségvetési problémát jelent, jelentősebb eredmények nélkül. Ez az állítás ugyan nem teljesen igaz, hiszen programjaik zöme sikeres. A mindenkori amerikai kormány viszont folyamatosan ellentmondásos helyzetbe hozza a NASA-t, hiszen a költségvetési források jelentős megnyirbálása mellett látványosabb - és a szavazók számára közérthetőbb — eredményeket vár el. Ez a hatás eredményezte a NASA mélyrepülését, amit az „olcsóbb, de jobb” elveit szem előtt tartó programjai jelentettek, amelynek hatásai a mai napig érződnek. A helyzet így nem maradhat sokáig, mivel amerikai kormánykörökben már egyszer egyszer meglebegtették a hivatal bezárásának gondolatát is. A NASA-nak tehát változásra van szüksége. Az űrhivatal életben maradása szempontjából is korszakváltást jelenthet az a terv, amelyet a NEXT (NASA Exploration Team) munkatársai hoztak nyilvánosságra a 2001-es World Space kongresszuson. A terv megvalósulása jelentős előrelépést jelentene a világűr - legalábbis a Naprendszer - felfedezését tekintve. Az ambiciózus - bár egyelőre csak a kutatók fejében létező - projekt ugyanis nem más, mint egy a bolygónktól 300 000 kilométerre létesítendő állandó űrállomás megépítése. Bármilyen furcsán hangozzék is, de egy ilyen - Amerika hírnevét is öregbítő - terv elsősorban nem a szőrösszívű politikusok megpuhításának céljával fo- gantatott a NEXT munkatársainak fejében. Szempontjaik szigorúan tudományos alapokon nyugodtak, ám hamar kiderült, hogy ami a tudomány számára előnyös, az tulajdonképpen több területen is pozitívumot jelenthet. A tudományos szempontot ez esetben pedig a sokak számára túlságosan elvont kozmikus jelenségek megfigyelését lehetővé tevő, következő generációs űrteleszkópok jelentették. A mainál is pontosabb, részletesebb megfigyeléseket - nem meglepő módon - modernebb eszközökkel lehet megvalósítani, de ezek kihasználásához az is szükséges volna, hogy az újabb űrteleszkópokat távolabb helyezzék el a Földtől. így kaphatnánk pontosabb képet arról, hogyan alakult ki a Naprendszer, vagy létezett-e valaha élet a Marson. A modernebb műszerek azonban nagyobbak is lennének, mint mai társaik, így az űrbejuttatásuk csak részletekben volna megoldható. Ez viszont azzal jár, hogy az összeszereléshez embereket kellene küldeni az űrbe, viszont a távoli helyszínek miatt ez igen nehézkes, és költséges is volna, ha mindössze távcsőszerelés és karbantartás volna a feladatuk. A problémára a NEXT szakemberei szerint a legjobb megoldás az lenne, ha egy új űrállomást építene a NASA - akár egyedül is - a Föld és a Hold közötti Lagrange-ponton. Ezen a ponton az űrállomás viszonylag stabil pályán mozoghatna. Itt lehetne összeszerelni az újabb műszereket, de akár az újabb emberi részvétellel tervezett űrutazások kiindulópontjaként is funkcionálhatna. Természetesen nagyon nagy akadályt jelent technikai szempontból, hogy az új űrállomás 300 000 kilométeres távolságra lenne a Földtől, míg az ISS mindössze 400 kilométerre helyezkedik el. De a probléma nem megoldhatatlan a jelenlegi technológiai újításokkal (pl. a legújabb, erős szövetek, amelyekkel felfújható létesítményeket kialakítani akár az űrben is), és a NEXT szakemberei szerint jóval ésszerűbb is volna erre költeni azt a pénzt, amit a ma már egyre többet kritizált ISS-re fordítanának. Az ISS tudományos hasznáról ma már megoszlanak a vélemények, és hozzá kell tennünk, nem csupán az Egyesült Államokban, bár a többi résztvevő elsősorban anyagi szempontból aggódik a nemzetközi űrlétesítmény miatt - tudományos hasznában nem kételkednek. Sajnos azonban az ötlet - úgy tűnik -jó darabig csak ödet marad, hiszen a NASA alá tartozó NEXT éves költségvetése 4 millió dollár, ebből pedig a tervezéshez szükséges alapeszközökön kívül nem sok mindent lehet realizálni, (korr) 4,5 milliárd éve a Föld összeütközött egy bolygóval Holdteremtő katasztrófa KORRIDOR Két kutató a Hold keringését tanulmányozva rekonstruálta azt a kozmikus ütközést, amely összeköthette Földünket, hűséges kísérőjével, a Holddal. A tudósok úgy vélik, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt, a kialakuló Föld összeütközött, egy kb. Marsméretű bolygóval, aminek az lett az eredménye, hogy nagymennyiségű kőtörmelék került az űrbe. A törmeléket alkotó kőzetek azután egy kisebb gömbbé formálódtak, és Föld körüli pályán maradva kialakult a Föld egyetlen holdja. Ez az esemény azután jelentős mértékben elősegítette, hogy a Földön az élet kialakulásához megfelelő körülmények teremtődhessenek. A fentiekről bővebben, a Nature magazin 2002-ben megjelent cikkében lehet olvasni, ahol a két csillagász, Eric Aspaugh, és Robin Canup megjelentette a Hold kialakulásáról szóló tanulmányát. A fenti elmélet egyik fő bizonyítéka, maga a Hold, noha a Naprendszer kialakulásának mikéntjéről, még roppant keveset tudunk. A Hold anyaga, többnyire könnyű kőzetekből épül fel, míg a Föld könnyebb kőzetekből és egy hatalmas vasmagból áll, addig a Holdon, szinte semennyi vas sincs. Arról, hogy a Hold egy kozmikus ütközés eredménye, már az Apollo-program űrhajósai által visszahozott kőzetminták alapján megbizonyosodtak a csillagászok. A tanulmány szerzői azonban úgy gondolták, mindenképp pontosan akarják meghatározni a Hold kialakulásának időpontját. Egyetlen út állt előttük, hogy rekonstruálják az eseményeket, mégpedig az, hogy a Föld perdületét, és a Hold keringését veszik alapul számításaikhoz. Ezek alapján, tulajdonképpen visszaforgatták az idő kerekét, és egy számítógépes szimulációs rendszer segítségével megvizsgáltak több lehetséges ütközési variációt. A számítások szerint, akkoriban a Föld már többé-kevésbé elnyerte mai formáját, és egy napja mindössze 5 óráig tartott. A kutatók szerint egyetlen ilyen ütközés elegendő volt, ha a Föld már a jelenlegi formájában létezett. Ha nagyobb égitestek ütköztek volna, akkor szükség lett volna egy második ütközésre is, hogy ugyanezekkel az eredményekkel járjon, ennek pedig kisebb a valószínűsége, mint az egyszeri ütközésnek. De egy kisebb, mondjuk feleekkora Föld ütközése egy ldsebb holdat eredményezett volna, amely vasban sokkal gazdagabb volna. A Föld új társa, a Hold által keltett árapály tevékenység, végül lassította a Föld perdületét, a Hold pedig lassan növelte pályáját. A Hold hatása egyúttal stabilizálta a Föld tengelyének kilengéseit is, és ezzel lehetségessé vált a különböző éghajlati övék kialakulása is. Ezzel lassan meghatározottá vált az évszakok sorrendje, ami már kiszámítható, biztos feltételeket nyújtott az élet számára. A Hold legfontosabb adatai Átlagos távolsága a Földtől 384 400 km, átmérője 3 476 km, tömege 0,012 földtömeg, keringési és forgási periódusa 27,3 nap. A keringési és forgási periódus egyenlőségének következménye, hogy mindig ugyanazt a felét fordítja a Föld felé, „túlsó” oldalát a Földről sohasem láthatjuk. Mivel a Holdnak nincs légköre, az árnyékok roppant élesek, az égbolt a Holdról nézve tökéletesen sötét. A légkör és a víz hiánya eredményezi a nagy hőmérsékletingadozást (nappal +140 °C, éjszaka - 160 °C), a talajerózió hiányát és a kisebb meteorok romboló hatását. A Holdon a hegyek (mindet meteorok hozták létre) magassága elérheti a 7-8 ezer métert! A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna2 látogatta meg 1959-ben. Ember pedig először 1969. július 21-én 3 óra 56 perckor lépett a Hold felszínére Neil Armstrong személyében, aki az amerikai Apollo holdkutatási program egyik űrhajósa volt. Az Apolló programot 1961-ben, J. F. Kennedy elnök indította el híres beszédével, amelyben kijelentette: még abban az évtizedben ember fog a Holdra lépni. Az Apolló program erre szolgált 1969-1972 között, célja emberek Holdra juttatása volt. (k) Gene Cérnán 1972-ben szalutál a Holdon (NASA-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NYUGATON FELSZAKADOZIK A FELHŐZET, -7-0 FOK A Nap kel 07.42-kor - nyugszik 16.16-kor A Hold kel 19.08-kor - nyugszik 09.45-kor A Duna vízállása - Pozsony: 275, apad; Medve: 115, árad; Komárom: 110, árad; Párkány: 35, árad. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Erősen borult égboltra számíthatunk, nyugaton délután némileg felszakadozhat a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet -7 és -2 fok között alakul, nyugaton akár 0 fok is elképzelhető. Gyenge, változó irányú szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála -3 és -7 fok közé süllyed, az északi völgyekben akár -9 fok is elképzelhető. Holnapi időjárásunkat egy nyugatról érkező új front befolyásolja, enyhén felhős idő várható, helyenként beborul, havazás leginkább keleten valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és 1 fok között alakul. A mai időjárás a reumatikus és mozgásszervi meg- betegedésekben szenvedőket viselheti meg a leginkább. Gyakori lehet a hátgerincbán- talmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Az ország déli részén légúti panaszok és emésztési zavarok is nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek. Lassulnak reakcióink, kevésbé leszünk képesek összpontosítani, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb elővigyázatosság. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk.
