Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-04 / 278. szám, csütörtök
, hogy a pénz nem boldogít, de sok mindenre jó lom Díjat, a kitüntetett érdemeit maga Soros méltatta. Nem véletlen, hogy a megdöntött elnök is többször panaszkodott a grúziai Nyitott Társadalom Intézet - vagyis a Soros-alapítvány - tevékenységére. Ukrajnából és Fehéroroszországból a hatalomnak sikerült időben kiebrudalni Sorost - ott egyelőre nem is fenyegetik utcai demonstrációk az autoriter államfők hatalmát. Moszkvában sem véletlenül randalíroztak álarcos kommandósok az alapítvány irodáiban, mintha egy ingatlanbérleti vitát csakis géppisztollyal lehetne megoldani. A Nyitott Társadalom Intézet a hatalomnak mindenütt gondot okoz, ahol baj van a demokráciával. A nyugati féltekén is. Grúziai szerepével Soros egy hónapon belül sokadszorra került be a hírek közé. November elején a zsidó adományozók New York-i konferenciáján tartott beszédet, ami eleve kisebb szenzáció volt, mivel ezekben a körökben Soros azelőtt nem számított kifejezetten bőkezűnek, és zsidó ügyekben egyáltalán nem szokott megszólalni. A nagyobbik szenzáció az volt, amit mondott: - A Bush-kormány és a Saron-kormány politikája hozzájárul az antiszemitizmus Európában tapasztalható erősödéséhez. Ha megváltozik az amerikai és az izraeli politika, az antiszemitizmus is gyengül majd: más orvosság nincs. Soros saját szerepét is kritikusan látja. A beszéde alatt többször is felszisszénő hallgatóság előtt kifejtette, aggódik, mert tevékenységével, ha akaratlanul is, de hozzájárul ahhoz az „új antiszemita” nézethez, miszerint a zsidók irányítják a világot. Az elhangzottak heves bírálatot váltottak ki zsidó vezetőkből, akik szerint az antiszemitizmusért nem lehet a zsidókat okolni, és Soros különben is egy felületes, leegyszerűsítő sztereotípiát vett át. Michael Steinhardt ingatlanmágnás, aki Sorost meghívta a konferenciára, még a teremben reagált a beszédre: - George Soros nem gondolja, hogy a zsidókat annál is jobban kellene utálni, mint amit megérdemelnek? A közönség kuncogott, Soros pedig közbekérdezett, vannak-e a teremben újságírók. Amikor megtudta, hogy vannak, elhallgatott. Lehet, hogy mondanivalója sokaknak nem tetszett - jó néhány amerikai zsidó Izrael bármilyen bírálatát az antiszemitizmussal azonosítja -, az viszont már sokkal inkább, hogy az USA huszonnyolcadik leggazdagabb embere végre hajlandónak mutatkozik zsidó szervezetek jelentős támogatására. Még ha közben palesztin projektekre is ad pénzt. Az igazi vágyálma azonban George W. Bush megbuktatása. Az elmúlt évtizedekben szétosztogatott ötmil- liárd ellenére még mindig hétmilli- árd dolláros magánvagyonából Soros eddig tizenöt és fél milliót adott olyan, a Demokrata Párthoz közel álló szervezeteknek, amelyek a pénzt nyilvánvalóan a választási kampányban fogják .elkölteni. Szerinte az amerikai kormányzatot egyfajta felsőbbrendűségi tudat hatja át, és őt a Bush-féle „aki nincs velünk, az ellenünk van” elve a gyerekkorában a megszállt Magyarországon hallott jelmondatokra emlékezteti. Az amerikai felsőbb-rendűség buborékja című, januárban megjelenő könyvében azt jósolja, hogy a mostani, a realitásoktól elrugaszkodott amerikai politika, hasonlóan a tőzsdei buborékokhoz, előbb vagy utóbb ki fog pukkadni. Amerika ugyanis nem az erő alkalmazásával lett a világban az, ami, hanem éppen azzal, hogy nem élt vissza erejével. Soros úgy véli, Bush a terrorizmus elleni háború örve alatt valójában az amerikai érdekeket és értékeket akarja ráerőszakolni a világra, mert meg van róla győződve, hogy az amerikai modell felsőbbrendű, és mindenkinek hasznára válna, ha azt követné. Ezt hívják manapság neokonzervativiz- musnak, bár a nézetrendszert Soros inkább a szociáldarwinizmus különösen kegyetlen formájának tartja. A könyvből részleteket közöl az Atlantic Monthly nevű folyóirat decemberi száma. A szövegben Soros elveti és veszélyesnek minősíti az amerikai felsőbbrendűség elvét, mivel szerinte nincs minden ország számára egyformán használható, sikeres nemzetépítési modell. Másrészt az amerikai modell azért sem vehető át, mert éppen azon a központi helyen alapul, amelyet a globális kapitalista rendszerben az Egyesült Államok elfoglal - és nem óhajt átengedni. A terror ellen persze fel kell lépni, de erre nem a háború a legjobb megoldás. A terror- támadások miatti természetes félelmet le kell győzni, mert különben éppen a terroristák kezére játszanak: hagyják, hogy ők határozzák meg Amerika prioritásait. Saját doktrínáját Soros úgy fogalmazza meg, mint az Egyesült Államok által vezetett, kollektív, konstruktív megelőzés politikáját. Ebbe legvégső esetben akár a katonai erő alkalmazása is beletartozhat. „A világnak vezetésre van szüksége. A múltban betöltöttük e szerepet, ma azért olyan erősek az Amerika-el- lenes érzelmek, mert jelenleg nem tesszük” - írja Soros. A milliárdos Grúzia demokratizálásában szerzett érdemeit elismerő sajtó azonban érdekes módon sokkal kritikusabb, ha arról kell írnia, hogy Soros az Egyesült Államok elnökét is le akarja váltani. - Kicsoda ő, hogy meghatározza, mi a közérdek? - pattog a centrista Washington Post. És a helyzet tényleg érdekes. Ha egyvalaki hajlandó sokat áldozni az általa kívánatosnak tartott politikai cél elérésére, mi akadálya annak, hogy más, szintén nagyon gazdag, de esetleg eltérő nézeteket valló személyek ugyanezt tegyék? Ezzel a választási kampányok végképp a milliárdosok csataterévé válnának. Soros ráadásul 18 millió dollárral támogatta a kampányfinanszírozás amerikai rendellenességeit feltáró szervezeteket. Most, hogy végre új törvény lépett életbe, amely megnehezíti a korrupciógyanús pénzmozgásokat, Soros az elsők között keres kiskapukat. Ez persze csak technika kérdése. Mivel a pártok közvetlenül immár nem fogadhatnak el nagy összegű felajánlásokat, most a kampány költséges elemeit, például a televíziós hirdetéseket kiszervezik a „független” civil szervezetekhez, amelyeket a törvényhozók bölcsen kifelejtettek a jogszabályból. A minap Soros bejelentette, hogy tízmilliót ad az egyik ilyen aktivista csoportnak. Másnap barátai 13,5 milliót tettek hozzá. Csoda, hogy a republikánusok levegőért kapkodnak? Amikor megkérdezték, odaadná-e hétmilliárdját, csak hogy Busht ne válasszák újra, Sorosnak egy pillanatra elakadt a szava. Aztán kimondta: - Ha valaki garantálni tudná az eredményt. Washington, 2003. december ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 4. Rccüok Ha az EuroTel ad ajándékot, mindig valami többet ad. Fizessen elő (aktiváljon) egyet a Viac karácsonyi programok közül, és 52 hétvégén az EuroTel hálózatában nem fizet a telefonálásért, SMS-ekért és MMS-ekért. Ráadásul minden új ügyfelünk 2500 koronát érő, kétoldalú Reebok mellényt is kap. És az egyetlen, aki ezt a leghosszabb karácsonyt ajándékozza Önnek? Természetesen az EuroTel. www.eurotel.sk HIRDETÉS Györgyöt, odaadná-e hétmilliárdját, csak hogy Busht ne válasszák újra, egy pillanatra elakadt a szava. Aztán kimondta: - Ha valaki garantálni tudná az eredményt vételárhoz több százmilliós felújítási költség is járul Szabadidőnkben gyakran tornáztassuk meg az agyunkat; akár beszélgetéssel A görbe este jól is jön az agynak ORIGO A középkorú férfiak ezentúl tudományos eredményekre hivatkozhatnak, amikor munka után fogják magukat és leülnek egy kortyra és némi tereferére a cimborákkal. Az esténként társaságban, barátokkal eltöltött idő, beszélgetés, kártyázás, még a visszafogott iszoga- tás is segít megtartani mentális frissességünket, s e téren a nők bizony komoly elmaradásban vannak a férfiak mögött - erre mutat rá a University College London kutató- csoportja által elvégzett tanulmány. Ä szakemberek az eredményeket látva úgy vélik, senkinek nem kell belenyugodnia abba, hogy A férfiak a tudományra hivatkozhatnak, amikor a kocsmába mennek. a kor előrehaladtával szellemi teljesítőképessége egyre csökken, csupán arra kell gondot fordítania, hogy szabadidejében minél gyakrabban tornáztassa meg az agyát - akár egy kiadós beszélgetéssel. A fölmérés során 5350, 35 és 55 éves kora közt járó hivatalnokot kérdeztek arról, hogyan, mivel szokták tölteni pihenőidejüket. A válaszlehetőségeket 13 tevékenységi körre szűkítették - a skála a csekély mentális aktivitást igénylő házimunkáktól, barkácsolástól a komolyabb szellemi tevékenységet igénylőkig (pl. különórák, továbbképzések) terjedt. Ezt követően tesztelték a résztvevők szövegmemorizálási, logikai érvelési, szókincsbeli és beszédkészségbeli képességeit. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik szabadidejükben nagyobb szellemi koncentrációval és társasági aktivitással járó tevékenységet folytatnak, jobb eredményeket érnek el a magasabb mentális teljesítményt igénylő területeken. A vizsgálat másik tanulsága, hogy míg a férfiak körében ez az összefüggés általánosnak mondható, a nők úgy tűnik, kevesebb hasznát látják a szellemi aktivitást igénylő szabadidős tevékenységeknek: az ő esetükben kevésbé mutatkozott erősnek a kapcsolat. Kutatók szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a nők szellemi aktivitását sokkal inkább a mások iránti gondoskodással, családtagok, rokonok, barátok, munkatársak problémáival kapcsolatos tevékenységek stimulálják, s ezekre a fölmérés nem tért ki. Magyarán, míg egy férj leginkább önképzéssel tréningezheti szellemét, egy családanyának erre csemetéje iskolai gondjainak meghallgatása és megoldása is megteszi. Vannak emberek, nem is kevesen, akik azt hiszik, hogy értelmi kéHogy mivel foglalkozunk, mivel ütjük el szabadidőnket, igenis számít. pességeink adottak, s bármit is teszünk, ezen az idő csak ronthat. Amint ez a fölmérés is kimutatta, ez koránt sincs így: hogy mivel foglalkozunk, mivel ütjük el szabadidőnket, igenis számít, s a különböző tevékenységek különféle mértékben fejlesztik vagy legalábbis tartják szinten mentális kapacitásunkat - foglalta össze az eredményeket dr. Archana Singh- Manoux, a Journal of Epidemiology and Community Health-ben megjelent tanulmány társszerzője. A keszthelyi kastély is a kiemelt fontosságúak közé tartozik (Képarchívum) ■
