Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-04 / 278. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 4. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kakukk­fészek 19 KIS SZÍNPAD: A játék vége 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Igazából szerelem (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLA­DOSŤ: Whale Rider (új-zélandi) 15.30, 20 Tizenhárom (amerikai) 18 TATRA: Titokzatos folyó (amerikai) 17, 20 PÓLUS - STER CENTURY: S.W.A.T. - Különleges kommandó (amerikai) 14.05, 16.30, 17.35, 19, 20.05, 21.30, 22.30 Whale Rider (új-zélandi) 15, 17.15, 19.30, 21.45 Titokzatos folyó (amerikai) 17.50, 21.15 Némó nyomában (amerikai) 14.45, 15.25, 16.55, 19.05 Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) 14, 16.05, 18.10, 20.20, 22.25 Flört a fellegekben (amerikai) 15.05, 17 Igazából szerelem (angol) 14.55, 17.35, 20.15 Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 18.55,21 KASSA TATRA: Titokzatos folyó (amerikai) 17, 19.30 CAPITOL: Whale Rider (új-zélandi) 16 Kill Bill (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: S.W.A.T. - Különleges kommandó (amerikai) 16 Mátrix - Forradalmak (ameri­kai) 18, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Yingxiong (hongkongi-kínai) 17,19.30 KO­VÁK: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Egy kezdő hóhér esete (cseh) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 19 LÉVA - JUNIOR: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16.30 Erdei vándorok (cseh) 19 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Ütődött ügynökök (francia-spanyol) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14.15,16.15 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 19.45 Balhé (kanadai-angol) 13.45, 19.15 Igazából szerelem (angol) 14.45, 17.15, 20 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (amerikai) 13.30, 16.15, 19 Kegyetlen bánásmód (amerikai) 18.15, 20.15 Kontroll (magyar) 14.15, 16.15, 18.30, 20.30 Mátrix - Forradalmak (amerikai) 15,17.30, 20 Nagydu- más kiscsajok (amerikai) 13,15,17.15,19.30 Némó nyomában (ame­rikai) 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19 S.W.A.T. - Különleges kommandó (amerikai) 13.30,15.45, 18, 20.15 Titokzatos folyó (amerikai) 16.30 Szombaton a Mikulás is ellátogat a Jókai Színházba Ünnepi Hamupipőke Ipolyi Arnold nem véletlenül került be a 100 magyar géniuszt tárgyaló reprezentatív kötetbe Egy kiváló felvidéki polihisztor A felvidéki művelődés egyik meghatározó alakja, korának legkiválóbb magyar polihisz­tora, Ipolyi Arnold 180 éve született. Rá is érvényes egyik kijelentése: „Mert azon nem­zet, mely emlékeit veszni hagyja, azzal saját síremlékét készíti.” NÉMETH ZOLTÁN Annak a generációnak volt a tagja, amelynek számára hazaszeretet és műveltség szétválaszthatadanul forrtak egybe, hiszen ne felejtsük, Ipolyival egy évben, 1823-ban szüle­tett Petőfi és Madách is. Ipolyi Ar­nold a 19. századi magyar néprajztu­domány legfontosabb alakja, az első magyar mitológia összeállítója, tör­ténész és műgyűjtő, püspök és kuta­tó. A Magyar Történelmi Társulat megalapítója (1867) és elnöke, a Kis­faludy Társaság (1867) és a Magyar Tudományos Akadémia (1870) tag­ja, a Szent István Társulat alelnöke (1869), az Országos Magyar Képző- művészeti Társulat elnöke (1880), az esztergomi Keresztény Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múze­um gyűjteményének megalapozója, a Századok című történelmi folyó­irat elindítója és szerkesztője. Szülő­helyeként a régi források Ipolykeszit említik, a legújabb kutatások szerint viszont a Zsembér melletti Disznós- pusztán született. Édesapja Stum­mer Ferenc főszolgabíró, édesanyja Szmrecsányi Arzénia. Az Ipolyi név felvételére kétfelől kaphatott indítta­tást: egyfelől a szülőház mellett foly- dogáló Ipoly folyó neve, másrészt Ipolyi Gáspár esztergomi kanonok iránti csodálata játszhatott ebben szerepet. Gyermekkorát Ipolykeszin töltötte, majd Korponán, Selmecbá­nyán, a pozsonyi Emericumban és a bécsi Pázmáneumban tanult. A Ko­márom melletti Szentpéteren, majd Zohoron, később a törökszentmikló­Ipolyi Arnold (1823-1886) si parókián volt plébános. 1863-tól egri kanonok, majd borsmonostori apát, 1871-től besztercebányai, 1886-tól nagyváradi püspök. Főmű­ve a Magyar Mythologia (1854), amelyet a Kisfaludy Társaság pályá­zatára írt. Ebben a művében a régi magyarok vallását, annak emlékeit kutatta népdalok, balladák, népme­sék, mondák, babonák és népszo­kások nyomán, amelyeknek többsé­gét ő maga gyűjtötte. Több mint ezer szöveget gyűjtött össze, ame­lyek felbecsülhetetlen kincset jelen­tenek ma is, hiszen a régi néphagyo­mányok többsége mára kiveszett. Levelezett Jacob Grimmel, akinek Német mitológiája meghatározó él­mény volt számára. Ipolyi tanul­mányt írt a középkori Magyarország földrajzáról, a zsitvatoroki békekö­tés történetéről, a középkori építé­szetről, a magyar szent királyok mellszobrairól és ereklyetartóiról, a középkori szobrászat és festészet emlékeiről. 1862-ben Henszlmann Imrével és Kubinyi Ferenccel Kons- tantinápolyba utazott, ahol Mátyás király híres kódexei, a Corvinák kö­zül tizenötre bukkantak rá. Megin­dította a Régi Magyar Egyházi írók Tárát, amelynek első kötetében Veresmarti Mihály írásait közölték. Ipolyi nevéhez fűződik Rimay János verseinek kiadása is. Ő csináltatta a pozsonyi dóm festett üvegablakait, díszes üvegfestményeit. 1880-ban fegyveres őrizet alatt vizsgálta meg a Szent Koronát, amelyről rajzokat is készíttetett. Munkabírása legen­dás volt. 1886. február 18-án nevez­ték ki nagyváradi püspökké. Itt, Nagyváradon halt meg váratlanul, ugyanazon év december 2-án. Földi maradványai a nagyváradi székes- egyház kriptájában pihennek. Jól jellemzik a róla írt sorok: „a nemzeti kultúra minden fontosabb kérdésé­ben hallatta szavát (...) a hazai mű­velődés lelkiismeretének legtisztább tolmácsa volt!” Ipolyi nem véletle­nül került be a 100 magyar géniuszt tárgyaló reprezentatív kötetbe, amelyben Hoppál Mihály foglalja össze életművét. Tájainkon Csáky Károly és Roncsol László foglalko­zott mélyebben Ipolyival. A Kal- ligram Kiadó gondozásában jelent meg a Csallóközi uti-képek 1993- ban és a Csallóköz műemlékei 1994-ben, a Holnap Kiadó 1997- ben Tanulmányok a középkori mű­vészetről címmel jelentette meg há­rom tanulmányát, tavaly pedig a Magyar Mythologia 1929-es, máso­dik megjelenésének jött ki reprint kiadása. Jelenleg a Felvidéken egyetlen iskola ápolja Ipolyi emlé­két. Az ipolybalogi alapiskola 2000- ben vette fel Ipolyi Arnold nevét, s azóta minden évben megemlékezik a Felvidék nagy szülöttjéről. Lényegileg már mindent láttunk az első két részben, csak ebben talán jobban csinálják Három az amerikai pite... Jim (Jason Biggs) a vagány Stifler (Sean William Scott) (fent), valamint apja (Eugene Levy) és menyasszonya (Alyson Hannigan) társaságában M. CSEPÉCZ SZILVIA Vendégségbe hívták a Mikulást a Ko­máromi Jókai Színházba. A hófehér szakállú Mikulás nagyon megörült a neve napjára, december 6-ra szóló szíves invitásnak. Hát még amikor megtudta, hogy ezúttal ő is kap ajándékot! A Jókai Színház művé­szei ugyanis egy varázslatos mesejá­ték, a Hamupipőke előadásán látják majd vendégül a Mikulást, aki ter­mészetesen nem érkezik üres kéz­zel. Puttonya már telis-tele van aján­dékokkal, hogy szombaton a nézőté­ren ülő összes gyereknek jusson be­lőle. A Mikulással olyan sok gyerek szeretne találkozni, hogy kérésükre az ünnep napján egymás után két­szer is bemutatják a Jókai Színház­ban a zenés mesejátékot. Az első elő­adás fél egykor, a második fél négy­kor kezdődik. A Hamupipőke igazi sikerdarab, Romhányi József rímekbe szedett, gyakran kacagtató szövegével, és Fényes Szabolcs hangulatos zenéjé­vel. Valamennyi színész lubickol a szerepében. Hamupipőkét Holocsy Katalin alakítja. Szépsége, tiszta já­téka és kiváló énekhangja nem csu­pán Gáspár királyfit, azaz Kukola Jó­zsefet, a Szakács-Takács-Kovács hár­mas szerepében csibészesen ,jó- tündérkedő" Benkő Gézát, és Ropog József remekbe szabott öreg Boldi­zsár királyát ejti rabul, hanem a gye­rekközönséget is. Kiss József ven­dégrendező klasszikus mesedíszle­tek közé helyezte az ismert történe­tet. Ebben a mesevilágban mindenki pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Hétzsákné, a gonosz mostoha Benes Ildikó alakításában olyannyi­ra hiteles, hogy valamennyien el­hisszük neki, ez a nőszemély min­denre képes, csak hogy valamelyik édeslányából királyné legyen. Igen, valamennyien, a nézőtéren ülő gye­rekek, és a legalább egy mese erejéig újra gyermekké lett felnőttek is. A gyerekek időnként hangosan is Hétzsákné „tudtára adják”, hogy mennyire nem tetszik nekik a gonosz mostoha ármánykodása. S mi többet adhat egy mesejáték, mint hogy a gyerek pfújolva reagál a gonoszság­ra, és boldogan tapsolja meg a jólel­kű, segítőkész szereplőket?! Hamu­pipőke története egészen biztosan örömet szerez szombaton a Jókai Színházba látogató Mikulásnak is. Úgy, ahogyan minden nézőtéren ülő gyereknek, és minden olyan felnőtt­nek, aki még nem felejtette el, hogy milyen is gyereknek lenni. MUNKATÁRSUNKTÓL Három az amerikai igazság! - je­lenthetnénk ki, felismerve a ten­denciát, hogy a hollywoodi álom­gyár a sikerfilmeknek most már nem csak a második részét készíti el, hanem rendre a harmadikat is. így volt ez már a Rambóval is, Viet­nám után Afganisztánba vitték a szuperkatonát, nem sejtve, hogy a film után alig egy évtizeddel az élet cseppet sem hollywoodi jeleneteket produkál ugyanazon a hadszínté­ren. A Terminátor azt mondta: „Még visszajövök!” Csodálatos, harmadik eljövetelét is megérhet­ték azok, akik végig bírták ülni az amerikai fiatalok befogadóképes­ségéhez szabott harmadik részt, A gépek lázadását. A Mátrix harma­dik részének szlovákiai premierje pedig minden bizonnyal az elmúlt hónap kasszasikere volt. Egyes po­zsonyi filmszínházak még emlékez­nek a múlt rendszerben gyakori árukapcsolásra: ha fel szeretnénk eleveníteni az egyébként is seké- lyes Mátrix-filozófiából még keve­sebbet hordozó, legfeljebb látvá­nyosnak nevezhető második részt, mielőtt megnézzük a harmadikat (s remélhetőleg az utolsót), néhol a két jegy ára helyett csak másfélsze­res árat kell fizetnünk. A Mátrix - Forradalmaknak egy másik ameri­kai sikerfilm adja át a helyét, ez pe­dig nem más, mint az Amerikai pite harmadik része, Az esküvő. Mi a vontatottabb, talán kevéssé ötletes, közhelyes, az elsőhöz képest seho­va el nem jutó második rész után ugyanezen a helyen annak a véle­kedésünknek adtunk hangot, talán jobb volna, ha egy harmadik rész­szel már nem állnának elő. Mert a tinivígjáték műfaja - több látvá­nyos fiaskót is produkálva - kiful­ladt, noha voltak törekvések arra, hogy a horror- vagy az erotikus fil­mek kifejezéskészletét felhasználva próbálják éltetni a műfajt. A filmet rendező Jesse Dylannek is feltűn­hetett mindez, ugyanis a sok, su- hancokra jellemző, nemritkán ot­romba poén után érett (?) fiatal fel­nőttként próbálja bemutatni a bizo­nyára sokak által megkedvelt sze­replőket: a pitével sajátos kapcso­latba kerülő Jim (Jason Biggs) el­határozza, feleségül veszi a furu­lyát saját bevallása szerint nem mindig rendeltetésszerűen haszná­ló Michelle-t (Alyson Hannigan). Hogy lesz ebből sikerfilm? Jogosan merül fel a kérdés; ha az első két rész kicsapongásaira gondolunk, egy esküvő vajmi kevés izgalmat tartogathat. Jesse Dylan rendező receptje: csökkentsd a tömegjele­neteket, dolgozd ki pontosan a sze­repeket, strukturáld át kissé a jelle­meket, s - némi Hangyák a gatyá­ban 2. áthallással - iktass be egy szexéhes nagymamát. Ez a Pite 3. - lényegileg már mindent láttunk az első két részben, csak ebben talán jobban csinálják. A film előnyére válik, hogy az esztelen párzás motí­vuma a háttérbe szorul, az alkalmi hölgypartnerek eltűnnek. Retten a fiatalok közül - Jason Biggs és Aly­son Hannigan - valódi szerepet kapnak, így nemcsak egy típust kell jól-rosszul egyéníteniük. Stifler megmarad vagány rosszfiúnak, aki olykor azt próbálja bizonyítani, hogy a zord külső érző lelket takar. Stiffmeister az első részben „fehér sört” iszik, a másodikban levizelik, a harmadikban pedig az excremen- tummal kerül kapcsolatba, de hogy milyen formában, az nem bizonyo­san bírná el a nyomdafestéket; ezen felül neki jut a nagymama is. Sean William Scott tehát nincs könnyű helyzetben. A Kevint alakí­tó Thomas Ian Nicholas átlagosan oldja meg kiugrásra nem sok lehe­tőséget adó mellékszerepét, nála valamivel jobb Finch (Eddie Kaye Thomas), aki viszont a második rész óta láthatóan felszedett pár ki­lót. A Jim apját alakító Eugene Le- vytől semmi újat nem látunk, ugyanazokkal az eszközökkel for­málja meg a tudálékos apát, mint az előző két részben. Jim apja mel­lett persze van még egy szülő, aki nélkül nem Pite a Pite: Stifler ma­mája, aki az első rész végén a bili­árdasztalon, a másodikban pedig egy sportkocsiban „került közel” Finch-hez. Stifer mamája a harma­dik részben is megjelenik, a film legvégén, hogy megvigasztalja kis védencét. Érkezése dramaturgiai szempontból egyáltalán nincs elő­készítve, de attól felesleges tarta­nunk, hogy a Színház- és Filmmű­vészeti Egyetem hallgatóinak a Pi­te-trilógián fogják elmagyarázni a dramaturgia alapjait... Az Amerikai pite 3. - Az esküvő már-már a filmszerűség jegyeivel il­lethető, azaz nem pusztán otromba poénokkal kitöltött laza forgató- könyv, hanem története, iránya van, s fejlődést könyvelhetünk el az ope­ratőri munka terén is. Nézhető, la­za, könnyed szórakozást kínál egy estére, de a popcornos zacskó'eldo- bása után nem sok minden marad meg bennünk. Akit ez a tény, vagy a mérsékelten altesti humor zavar, váltson jegyet más előadásra! (KL) Hamupipőke és mostohatestvérei (Molnár Xénia, Holocsy Katalin és Holocsy Krisztina) (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom