Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-04 / 278. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 4. Kitekini Vannak olyan renoválásra váró objektumok is, amelyek iránt magánszemélyek érdeklődnek, azt azonban nagyon sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy a 20-40 milliós e: Eladó magyarországi állami kastélyok A kilencven állami tulajdonban lévő magyarországi kastélyból harminc magánkézbe adható - áll a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslatában. Van olyan kastély, például Fehérvárcsurgón, ahol biztosított a tőkeerős befektető, de a rekonstrukció hatalmas költsége és a bonyolult jogi háttér legtöbbször elriaszthatja az esetleges kastélyvásárlót. BALOGH GYULA A fehérvárcsurgói XIX. századi Károlyi-kastély felújított, modern, svájci toronyórája pontosan jár. Az 1844-ben neoklasszicista stílusban épült, korábban majdnem százszobás kastély díszparkjában munkások javítják az épület közműhálózatát. A bejárat felőli homlokzat már tetszetős, a tető is impozáns. Az északi szárny belső terein is látszanak már a rekonstrukció nyomai. Az első emeleti könyvtárat másfél hónapja adták át. Az elegáns fából készült polcokat egy helybéli asztalosmester, Damsits János készítette. A polcokon a Párizsban élő Fejtő Ferenc író, történész által adományozott több mint hatezer francia, német, angol és magyar nyelvű kötet. A könyvtár folyamatosan bővül. A dokumentumok, könyvek már most is kutathatók. Egyelőre a pincében tárolják, de hamarosan a könyvtárban lel otthonra Fejtő sajtóarchívuma is. A földszinti, ugyancsak felújított kápolnát, ahol rendszeren tartanak koncerteket, tavaly szentelték fel. Az egyedileg készített székeket az építtető leszármazottjának, a Párizsban élő, de gyakran hazalátogató Károlyi Györgynek a felesége tervezte. Az ülőalkalmatosságok egyszerre elegánsak és barátságosak. Károlyi György és családja az 1990-es évektől látogatja az egykori családi kastélyt. Néhány éve saját tőkéből többszobás rezidenciát is kialakítottak a kastély egyik részében. A jelenleg Párizsban tartózkodó Károlyi György elmondta, az állami tulajdonban lévő kastélyt elsősorban kulturális célra szeretnék hasznosítani. 2001-ben a Károlyi Alapítványhoz kapcsolódó és a Párizsban élő jogász, gazdasági szakember által alapított részvény- társaság kilencvenkilenc évre megkapta a kastély vagyonkezelői jogát azzal a feltétellel, hogy felújítja az épületegyüttest. Az állam 150 millió forinttal járult hozzá a Hamarosan a könyvtárban lel otthonra Fejtő sajtóarchívuma is. munkálatokhoz. A több mint 800 millió forintos rekonstrukciót Károlyi saját tőkéből és kedvezményes banki kölcsönből fedezi. A tervek szerint 2004 végére készülhet el a vendéglátásra alkalmas tíz apartman, a vendéglő és a kávézó. A főépület tereinek felújítása 2005 decemberére fejeződhet be. Információink szerint a fehérvárcsurgói kastély is rajta lesz azon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által javasolt listán, amelyen az értékesíthető állami kastélyok szerepelnek. Károlyi György elmondta, később döntenek arról, hogy ha jogilag ez lehetővé válik, akkor élnek-e ezzel a lehetőséggel. Károlyi László, a Párizsban élő Károlyi távoli rokona a fóti volt családi kastélyban bérel néhány szobát. A szintén állami kézben lévő fóti Károlyi-kastély helyzete bonyolultabb, mint a fehérvárcsurgói épületegyüttesé. Úgy tudjuk, a KÓH szakemberei elképzelhetőnek tartják a fóti kastély hosszú távú magánosítását is, de előtte rendezni kell az egyes épületrészek használati jogának kérdését. (A korábbi gyermekotthon jelenleg kiköltözőben van az épületből.) Károlyi László elmondta, hogy az általa vezetett alapítvány a kastély kezelői jogát szeretné megkapni. Azt nem tartja helyesnek, ha az állam a nagybirtokosi családok utódainak megkérdezése nélkül értékesítené az ingatlanokat. A szintén állami tulajdonú lovas- berényi Cziráky-kastélyt is, amely a XIX. században épült Ybl Miklós tervei alapján, várhatóan értékesítik. Néhány éve egy magánszemély megkapta az épület vagyonkezelői jogát, de két éve visszaadta. Azóta a Műemlékek Állami Gondnoksága felügyeli a kastélyt, bizonyos rekonstrukciós munkákat is elvégeztek, de az épületegyüttes nagyobb felújításra szorul. Magyarországon 789 műemléki szempontból védett kastélyt tartanak nyilván. Közülük 150-160 épület veszélyeztetett. Többnek nincs gazdája, leromlott állapotban, üresen áll. Állami tulajdonban 90 kastély van. Ebben a körben végzett vizsgálatot a KÖH. Úgy tudjuk, hogy a hivatal 30 épületegyüttes esetében javasolja a későbbi magánosítást. Varga Kálmán, a KÖH elnöke elmondta, hogy a vizsgálatnál figyelembe vették az adott kastély építészeti, történeti és művészettörténeti ér789 műemléki szempontból védett kastélyt tartanak nyilván. tékét. Több esetben, akárcsak Foton, csak később, a jelenlegi funkció feloldása vagy az épületrészek kezelői jogának tisztázása títanle- het szó az értékesítésről. Az elnök emellett fontosnak tartja, hogy a KÖH közvetett módon is segítse a várható új tulajdonosokat. Ennek érdekében együttműködés született a Magyar Fejlesztési Ba kétféle hitelkonstrukció kid zásáról, és nonprofit szerveze ja majd össze a felhasználhat s támogatásokat. A KÖH egyik munkatársától tudtuk, hogy egyes kastélyok magánszemélyek érdeklői Azt azonban sokszor figyelm vül hagyják, hogy a 20-40 n esetleges vételárhoz több szá liós felújítási költség is járu! ban a befektetők és a kastél kezelő Kincstári Vagyoni Igaz ság vezetői is egyetértenek, az értékesítés előtt az álla vonzóvá kell tennie az adoti télyt a vevő számára. Terméi sen nem teljes felújításra, di alább a jogi helyzet tisztázás; bizonyos rekonstrukciós mi elvégzésére, adókedvezmén gondolnak. Vannak olyan kastélyok, am annyira kiemelt fontosságúak, ezeket mindenképp állami ki kell tartani - tette hozzá Varg mán. Ezek közé tartozik péld fertődi, a keszthelyi,, az ól Zichy-, a gödöllői Grassalkovi a körmendi Batthyány-Strattn kastély. (Magyar Hírlap) Az ajánlat az előfizetéstől kezdődően 12 hónapig, a 24 hónapra kötött szerződés függeléke aláírásának napjától érvényes, a szabad $MS-ek kimerítése után 6-tól 18 óráig. Az ajánlat megváltoztatása kizárt. Részletes tájékoztatás a 12330-as ingyenes vagy a 02/4955 3333-as infovonalon. EurőTel viac od života A néhány hónapja érzékelhető enyhülés első igazán látványos jele még a nyáron az volt, hogy végre elindulhattak a buszjáratok Újdelhi és Lahore között India-Palcisztán: vajon merre billen a libikóka? KRAJCZÁR GYULA Jelenleg Indiából Európába két órával hosszabb az út a normálisnál, pusztán azért, mert a gépeknek meg kell kerülniük Pakisztánt. Az előzmény: 2001 decemberében terrortámadás érte az indiai parlament épületét, s akkor a két ország a háború szélére sodródott. India a pakisztáni titkosszolgálatot vádolta, „megtorlásként” pedig minden közlekedési kapcsolatot felfüggesztett fő regionális riválisával. A néhány hónapja érzékelhető enyhülés első jele még a nyáron az volt, hogy elindulhattak a buszjáratok Újdelhi és Lahore között. A múlt héten Pakisztán tűzszünetet hirdetett a Kasmíron át húzódó ellenőrzési vonal mentén, ehhez India is csadakozott. Az igazi próbatétel januárra várható: egy regionális értekezletre Iszlámábádba utazik Atal Bihari Vadzspaji indiai miniszterelnök, s a nagy kérdés: vajon találkozik-e Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel. Még a legoptimistább megfigyelők is rendkívül bizonytalanok abban, mi lehet a kimenetele a két ország új keletű, nem minden amerikai nyomástól mentes közeledésének. A legvitatottabb kérdésekben ugyanis annyira távol áll egymástól a felek eredeti álláspontja, hogy szinte elképzelhetetlen a kompromisszum. Tét mégis van, hiszen mégsem mindegy, hogy miközben nem értenek egyet Kasmír hovatartozását ületően, jár-e a busz a két ország között. Mint a világ annyi más konfliktusában megfigyelhető, az indiai-pakisztáni viszonyban is a hidegháború utáni lassú átrendeződés, az erők és a hangsúlyok „újrarendezése” zajlik. Azzal a kitétellel, hogy az eredeti ellentétet még mindig nem sikerült felszámolni. Pakisztán az USA szövetségese maradt, ám a közvélemény nagy része gyűlöli a szövetségest. Ä New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások után az amerikaiak jelentős fordulatot követeltek Iszlámábádtól. Ma már nyílt titok, hogy mind a tálibok afganisztáni uralmának megteremtésében, mind a kasmíri szeparatista-ter- rorista mozgalmak felvirágzásában elévülhetetlen szerepe volt a pakisztáni titkosszolgálatnak és a hadsereg bizonyos köreinek. Ezt a folyamatot a közvélemény tekintélyes részének nyilvánvaló szimpátiája kísérte.- Musarrafnak nem is könnyű most lenyeletnie a néppel azt a békát, melyet a szembefordulás testesít meg. A jelek szerint nemigen van más választása. Néhány hónapja még az ország nagyvárosaiban folyt a nyílt toborzás a különböző kasmíri félkatonai szervezetekbe, most pedig lassan a letartóztatások ideje van itt. Az amerikaiak terroristalistájukra tették a két legerősebb kasmíri szervezetet, s név szerint kérik a legfontosabb vezetők letartóztatását. India pedig örömmel kapcsolódik ebbe a folyamatba. Újdelhi régi vádja szerint a pakisztáni kormány és hadsereg intenzíven támogatja, hogy a terroristák átszivárogjanak Indiába, s ott merényleteket kövessenek el. Az amerikai fellépés az ő érveiket erősíti. A hatalmas országban nincs olyan robbantás, amelyet ne fognának két percen belül valamelyik kasmíri szervezetre, pedig üyen akció akad szépen. Az indiai kormány legfontosabb követelése, hogy szüntessék meg a terrorszervezetek támogatását. Amíg ez nem történik meg, Újdelhi semmilyen tárgyalásra sem hajlandó. Cserében létezik pakisztáni vád is: Indiában elnyomják a mozli- mokat, pedig ott ennek a vallási közösség több tagot számlál, mint ahány lakosa van Pakisztánnak. Az amerikai figyelmet az is indokolja, hogy két atomhatalomról van szó. Az atomfegyverrel való verbális fenyegetés eddig nem szerepelt egyik ország eszköztárában sem. A kasmíri ellenőrzési vonal térségében azonban egymülió katona van fegyverben folyamatosan, s egy formálisan is kirobbanó háború eszkalációja kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A 2002 elején kibontakozott válságot éppen ezért sietett Washington lehűteni. Mint azonban az Egyesült Államok Ázsia-politikájában szinte megszokott, gyakorlatilag semmüyen elképzelésük sincs arra nézve, milyen megoldásokat lehetne találni. A helyzet normalizálására való törekvést általában a pakisztániak nem érzik érdekük szerint valónak, hiszen az a jelenlegi helyzetet konzerválná, s ez éppen nekik nem tetszik. A mostani enyhülés Újdelhiből indult. Vadzspaji azt mondta, az ő életében ez az utolsó próbálkozás, hogy jusson valamire Iszlámábáddal. Javaslatai tulajdonképpen az alapvető kontaktusok helyreállítására vonatkoztak: járjon busz, vonat, repülő, az öregek gyalog is átkelhessenek a határon, működjenek együtt a parti őrségek, ne molesztálják egymás halászait, s ismét dolgozzanak diplomaták a két ország nagykövetségein. Az indítvány tehát nem más, mint a 2001 decembere előtti állapotok helyreállítása. S ha ez megvan, továbbá teljesítik a nehezebben megítélhető feltételeket (átszivárgás stb.), akkor lehet szó arról, hogy a legfőbb vezetők is tárgyalásba bocsátkozhassanak egymással. Igen ám, de miről? Ha az említett problémák megoldódnának, Indiának már a kulturális cserén és a kereskedelem fejlesztésén kívül nem lenne miről tárgyalnia. A belpolitikai viszonyok jelenleg mindkét országban többé-kevésbé kedveznek az enyhülési folyamatnak. Musarrafnak a saját érdekében valahogy meg kell próbálnia ellensúlyokat teremteni a radikális iszlám térhódításával szemben. Indiában pedig nagy választási szezon előtt állunk, melyben pozitív szerepe lehet a kasmíri ügy részleges pacifikálásának. Nem elképzelheteden azonban, hogy megmozdulnak az ellenerők is. A sze- paratisták ellentmondó nyilatkozatokat tettek az elmúlt napokban, s a hindu fundamentalistákra is mindig lehet számítani. Libikókáról van szó, mely bármely pülanatban elindulhat az ellenkező irányba. Peking, 2003. december HORVÁTH GÁBOR Eduard Sevardnadzét az istei nép buktatta meg, miután Mo és Washington ebben megái dott. De honnan tudta a nép gyan kell megbuktatni az örö élőt, akihez képest Karak, a n róka együgyű volt és tapasz lan? Hát onnan, hogy Soros G; megszervezte a szerbiai tapasz cserét. Nem véletlen, hogy Tbiliszib feltűnt a Belgrádból ismert < jel (Neki már vége!) felirat vasszal grúzok utaztak az C hoz, nyáron már a szerbek a K zusba, hogy három nap alatt diákot készítsenek fel az elnöl tatás tudományából. A Soros támogatott Rusztavi 2 tét először mutatta be, hogyan est a hatalom a választásokat. A fi lió dollárral ugyancsak Soros megfinanszírozott Kvara! (E nevű ifjúsági szervezet oros részt vállalt a tüntetések mej vezéséből. Csak hab a tortán, Mikhail Szaakasvili leendő 1 Soros személyes pártfogoltja valy, amikor a New Yorkban t jogász megkapta a Nyitott Tár Amikor megkérdezték Lehetség
