Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-01 / 275. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 1. 9 LÁNGÉSZ Nagyszünet Sokan tartanak attól, hogy a diák ma már nem vesz a kezébe papírra nyomott könyveket, s nem fog olvasni Szemüveg helyett kontaktlencse! ÖSSZEÁLLÍTÁS Évekkel ezelőtt sokan még nem is álmodtak volna arról, hogy szem­üveg helyett egy olyan látást segítő eszköz álljon a rendelkezésükre, amit mások észre sem vesznek. Mára már nem számít újdonságnak a szinte láthatadan kontaktlencse, mely sok szempontból felvette a ver­senyt a szemüveggel. Vannak olyan szerencsés emberek, akik a rossz szemmel járó problé­mákat csak hallomásból ismerik. Egy másik kategória, aldk szintén szerencsésnek mondhatják magukat, akiknek csupán gyermekkoruk­ban kellett szemüveget viselniük, idővel azonban kinőtték a szem­problémájukat, s felnőttként már csak egy halvány emlékként marad meg az emlékezetükben. A gyerekek sokszor csúfolják egymást a szemüveg miatt, ezért sok kisdiák biztosan felcserélné a csúfolódás tárgyát egy láthatadan valamire. Mondjuk kontaktlencsére? Ha valakinek tökéletes a szeme, azaz teljesen tisztán lát, annak a pu­pilláján átjutó fénysugarak pontosan összefutnak a retináján, és így az agyba éles, fókuszált kép jut el. Általában az embereknek egy éves ko­rukban a legélesebb a látásuk, de később bizony gyakran jelentkezhet­nek problémák. Annak idején még Leonardo da Vinci is elképzelte, miként lehetne egy mesterséges lencsét a szemgolyóra helyezni. Azután viszont még el kelled telnie több száz évnek, hogy ez az elképzelés valóra is váljon. Napjainkban a kontakdencse egy pici, ádátszó műanyag korong, amely a szemet borító nedvességrétegen úszik. Mivel mindenkinek más a szeme, az orvos a személyes adottságokhoz mérten, tehát a szem mérete és formája alapján írja fel a kontaktlen­csét. A kontaktlencse együtt mozog a szemmel, és jóval természete­sebb látást biztosít, mint a szemüveg. Az orvosnak először meg kell pontosan állapítani a látási hibát egy pá­ciensnél, ezután pontos mértéket kell vennie a szem felszínéről. Erre a keratométer nevű szerkentyű alkalmas, mely századmüliméter pon­tossággal képes megadni a szemgolyó méreteit és görbületét. A kor­szerű kontaktlencsék nem üvegből, hanem merev vagy hajlékony mű­anyagból készülnek. A ‘70-es évek végéig a kemény lencsék voltak el­terjedtek, ma már viszont csupán a betegek mintegy 10%-a használ ilyet. Igaz, hogy a kontaktlencsék tartósak és egyszerű is a kezelésük, ennek ellenére a szem kiszáradását okozhatják. Éppen ezért a perspex nevű anyaghoz, amiből a lencse készül, még kevernek fluorkarbont vagy szilikont, így a kapott anyag át tudja ereszteni a különböző gázokat, il­letve az oxigént. így az oxigén el tud jutni a szem felszínéhez, az anyagcsere folytán keletkezett gázok pedig eltávozhatnak onnan. A lágy lencsék a keménnyel szemben még jobb áteresztőképességgel rendelkeznek és még kényelmesebbek is. Áz anyaguk szinte kocso­nyás, mivel majd 40 % vizet tartalmaznak. Ezek a lencsék úgy készülnek, hogy az öntőformát megtöltik a megol­vasztott víz-műanyag keverékkel, majd amikor ez kihűl és megszilár­dul, kiveszik és megcsiszolják. Előfordul, hogy valaki színezett lencsét szeretne magának, hogy könnyebben megtalálja, amikor használni akarja, vagy azért, hogy szebb legyen a szeme színe, (i) Nem számít újdonságnak a láthatatlan kontaktlencse (Képarchívum) Tanulás és az internet Mennyiben más ma a tanu­lás, mint volt akár csak 5-10 évvel ezelőtt? Sokan sok mindent mondtak már az internetről, sokak szerint hasonló mértékben fogja megváltoztatni kommuni­kációs szokásainkat, mint ahogyan a könyvnyomtatás megjelenése tette azt egy­koron. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS VIGYORGÓ- Jean, hozza be a baltát!- Miért, uram?- Embert akarok magából farag­ni.- Jean, ugorjon le a trafikba! Kisvártatva nagy csörömpölés.- Azért az ablakot kinyithatta volna.- Jean, ki csámcsog a garázsban?- A rozsda eszi a kocsiját, uram!- Miért olyan zöld az arca, Jean?- Egész úton a menetiránynak hát­tal kellett utaznom.- Miért nem kérte meg a szemben ülőt, hogy cseréljen helyet önnel?- Én akartam, de nem ült ott senki. Reménytelen vállalkozás (vicclap.hu)- Jean, mennyi az idő?- 5 perc múlva 11 óra, uram.- Nem azt kérdeztem, hogy mennyi lesz, hanem hogy most mennyi!- Jean, fusson előttem egy égő gyer­tyával!- Miért, uram?- Mert fényűző akarok lenni.- Vadászni megyünk, Jean! Hol van a sörét?- Jean, hozzon egy üllőt és egy ka­lapácsot!- Minek, uram?- A tudásomból akarok erényt ko­vácsolni.- Jean, miért van az oroszlán az akváriumban?- Mert a ketrecből kifolyik a víz, uram.-Jean, csukja be az ajtót!- Miért, uram?- Mert kimennek a gondolataim. Utópia? (funpic.hu) Sokan tartanak attól, hogy a ma (s főleg a holnap) gyermeke már nem vesz a kezébe papírra nyo­mott könyveket, s nem fog olvas­ni. Az internet elméletalkotói amellett érvelnek, hogy a közép­pont, a hierarchia, a linearitás fo­galmaira épülő szerkezetet fel kell váltani egy másikkal, ami a csomópontokon, a kapcsolóele­meken, a hálózatokon alapul. Az elmélet impozáns gyakorlati meg­valósulásának tekinthető az a kommunikációs forma, amely az internet legelterjedtebb felületén használatos, és amely hypertext néven vált ismertté. Ha tehát el­fogadjuk azt a tézist, amely sze­rint a közvetítő maga az üzenet, akkor magától adódik a kérdés: miként változtatja meg a tudásról alkotott elképzelésünket a nem­lineáris szöveg - azaz mit üzen a hypertext? A hypertext olyan elektronikus - tehát monitorra íródott - szöveg, amelyet nem csak egy irányban lehet olvasni. Tulajdonképpen nem is olvasni kell - ha az olvasás passzív befogadót feltételez -, ha­nem irányítani. Minden elolva­Versenyezhet az iskolában szerzett tudás az internettel? Vajon mi az értékesebb tudás? sott szövegrész után ki kell vá­lasztani a következő elolvasni kí­vánt szövegrészt, mert a szöveg­részek többféle logika alapján is sorba rakhatók. Úgy kell elképzelni a hypertextet, mint egy olyan szöveget, amely­nek bizonyos megjelölt részeinél lábjegyzetszerű hivatkozás talál­ható, de a lábjegyzet elolvasása után nemcsak az eredeti szöveg­hez térhetünk vissza, hanem a hi­vatkozásból kiindulva, újabb hi­vatkozásokat követve, újabb lánc­- Elnézést, uram, de a sörét megit­tam.- Vannak állatkolostorok, Jean?- Nincsenek, uram.- Akkor hol élnek az állatbarátok?- Jean, ma egy zenész barátom jön hozzám vacsorára.- Rendben, uram, akkor cintányé­ron tálalok.- Milyen hangot és csaholást hal­lok kintről, Jean?- A pénz beszél, a kutya ugat, uram. (Somogyi Tibor illusztrációs felvételei) szemekhez, úgynevezett linkek­hez juthatunk, amelyek egymás­sal is össze vannak kötve. Nincs főszöveg, nincs vezérvonal és akár mi magunk is beleírhatunk a már meglévő szövegrészekbe. Az a tanulást és a tudást érintő kér­dés, melyet az internet adta lehető­ségeket taglalva nem hagyhatunk figyelmen kívül, az, hogy vajon mi az értékesebb tudás? Arról van te­hát szó, hogy az iskola által szol­gáltatott - s védett - tudás értéke­sebb tud-e maradni a felhasználó számára, mint azok a gyakorlati is­meretek, amelyek a kommerciális piacon nyújtanak biztonságos és felettébb élvezetes eligazodást. Azért fontos ez, mert amikor az interneten egymás mellett jelenik meg a Magyar.edu és a Disney.com (vagy éppen valamelyik xxx-site), akkor csak az motiválhatja az olva­sót arra, hogy a legelsőt válassza, ha az mind tartalmát, mind pedig formáját tekintve versenyképes al­ternatívát jelent az utóbbiakhoz képest. Az internet - az oktatás szempontjából - annyiban terem­tett forradalmian új helyzetet, hogy az iskola egyre kevésbé hatá­rozhatja meg az ismeretek forrását vagy a tudásblokkok elsajátításá­nak sorrendjét, hiszen a diákok im­már nemcsak a sorban elolvasott könyvek segítségével, hanem a hypertexteken barangolva, teljes­séggel kontrollálhatatlan útvona­lakon jutnak el az általuk preferált - lokálisan hasznos - tudás meg­szerzéséhez. Azonban problémát jelenthet, hogy míg az iskola által ajánlott (tanjkönyvek többé-ke- vésbé bizonyíthatóan hiteles forrá­sok, addig az interneten fellelhető tartalmak valóságtartalma nem feltétlenül 100%-os (legyen az ok akár szándékos, akár véletlen). Ha következetesen végiggondoljuk a problémát, akkor persze felvetődik a kérdés, hogy egy hierarchiától és kánontól mentes kommunikációs hálóban egyáltalán szükség van-e az iskolának - mint a formális ok­tatás falakkal körülhatárolt tekin­télyelvű intézményének - a létére. A felvetett kérdésben várjuk leve­leiteket, véleményeteket. írjatok nekünk a nagyszunet@ujszo.com e-mail címre, (n, he) SZAMÁRFÜL Móricz Zsigmond: Árvácska KÖNYVAJÁNLÓ Ha boldog és kiegyensúlyozott családban élsz, akkor talán el sem tudod képzelni, milyen szörnyű lenne, ha nem lennének szüleid? Történetünk főhőse egy veled egykorú kislány, akinek nincsen se anyukája, se apukája. Állami gondozott, akit nevelőszülőkhöz ad az intézet. Szegény kislány a jellegtelen Állami Árvácska nevet vi­seli, de Csőrének szólítják. Egy tanyán tengeti életét, ahol az őt nevelő Dudásékat kedvesanyjának és kedvesapjának szólítja. A szülők azonban nem szolgálnak rá a becéző elnevezésre, hiszen nagyon rosszul bán­nak a kis árvával. Szidják, verik, meggyalázzák, és meztelenül zavarják ki a mezőre tehenet legeltetni, pedig a kislány már isko­láskorú. És természetesen nem járatják iskolába, még beszélni is alig tud. A kis Árvácska életében az az egyetlen boldogság, ha egy nap vé­letlenül szépen szólnak hozzá, és nem kap verést. A gyámügynek is feltűnik a kislány szörnyű sorsa, és új nevelőszülőkhöz kerül a gyerek. Valójában azonban cseberből vederbe esik. Az új szülők, Szennyesék semmivel sem jobbak az előzőeknél. Csak a haszon reményében tartják maguknál a kis árvát, hiszen a Csőre ingyen dolgozik és már 8 éves, de még mindig nem jár iskolába. A kis Árvácska több társadalmi rétegből is kap nevelőszülőket: a szegény paraszt és a módos gazda után az értelmiségiek követ­keznek. Ok még a szegényes szókincse és beszédhibái miatt is bántják a kislányt. Szegény kis árva számára sem a Mikulás, sem a karácsony nem hoz boldogságot: senkitől sem kap ajándékot, őt senki sem szereti. A karácsony éjjele azonban tragikus szabadulást hoz ebből a sze­rencsétlen és boldogtalan életből: a ház leég és a kis Csőrével együtt meghal mindenki. Móricz saját nevelt lányáról, Csibéről mintázta Árvácskát, akinek szerencsére jobbra fordult a sorsa, mert szerető apát talált az író személyében, (s)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom