Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-01 / 275. szám, hétfő

Mindentudás egyeteme ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 1. Szarajevó ostroma, intelligens slusszkulcs, információkból álló autó, távműtét az Antarktiszon - Havass Miklós a Mindentudás Egyetemén Gondolkodásunk gépesítése: élet a digitális világban Már a kínaiak, perzsák is használtak számoló köveket, majd a tízes számrendszer feltalálása után abakuszo­kat, illetve később külön­böző mechanikus gépezete­ket. A modern számítógépek azonban az utolsó ötven év termékei, amióta a mechani­kus (tehát mozgó, és ezért lassú, könnyen hibásodó) elemeket elektromos vagy elektronikus eszközökkel (elektroncső, tranzisztor) tudjuk kiváltani - emlékezte­tett Havass Miklós, a Szá­maik elnöke a Mindentudás Egyetemén. HAVASS MIKLÓS ELŐADÁSA Az első modern számítógépek a második világháború közelében je­lentek meg (nem meglepő módon a lőelemképzést, a desifrírozást voltak hivatva megoldani), s logi­kai felépítésükre nagy befolyást gyakorolt a magyar származású, sokoldalú matematikus-zseni: Neumann János. Még a ma mű­ködő számítógépek is az ő elvei, az ún. Neumann-architektúra alapján épülnek. A számítógép, amely sok kálásával áll elő a milliónyi elemből álló számítógép, akkor ez a meghibásodás valószínűségét is nagyságrendekkel tudja csökken­teni. A miniatürizálásnak van egy váratlan további hozadéka is. Szá­mítógépünk zsebünkben, karun­kon, esetleg szívünkben elfér, mo­billá: mintegy részünkké válik. Ezeknek az igényeknek együttesen felelt meg az 1950-ben feltalált in­tegrált áramkör, amelyen egy négyzetcentiméteren egy egész számítógép, processzorok milliói férnek el. Az integrált áramkörök feltalálása óta a számítógépek tel­jesítményének növekedése óriási. A matematikusok között ugyanak­kor óriási vita folyik arról, hogy lé­teznek-e olyan „matematikai” fel­adatok, amelyek egyáltalán nem oldhatók meg, nem algoritmizál- hatóak, tehát nem csak gyakorlati­lag, de elvileg is kívül esnek a ki­számíthatóság határain. Az elvileg kiszámíthatatlan feladatok létezé­sének hívői közé tartozik a híres angol matematikus-fizikus, Penro­se, aki az ilyen feladat példájaként említi a zeneszerzést. Mozart - említi Penrose - nem szabályokba foglalható, kiszámítható algorit­mus mentén szerezte nagy műveit. (Bár éppen Mozart egy-két könnyű kis keringőt kockákkal vetett ki, s milliószor gyorsabban tud számol­ni, mint az ember, számokat tárol memóriájában. így tárolódnak a számításokhoz szükséges (input), illetve a számítások során keletke­zett adatok. De így tárolódik az az algoritmus is, amely előírja (fel­adatunknak, egyenleteinknek megfelelően), hogy milyen mate­matikai műveleteket kell - egymás után - végrehajtani az adatokon. A számítógép a tárolt algoritmus alapján egymás után hajtja végre az előírt műveleteket (processzál), amíg el nem készül az eredmény, amelyet valahogyan közöl a világ­gal (output). A kezdetben célul kitűzött felada­tok sikeres megoldása után azon­ban gyorsan megnőtt az étvágy, az emberiség egyre nagyobb, egyre bonyolultabb feladatokat akart megoldani. A számítógépek fej­lesztésének két legfontosabb kér­dése a következő lett: a sebesség (műveletvégző gyorsaság) és a me­mória kapacitása (ha nagyon gyors a gépünk, akkor általában nagyon sok alapadatra, illetve közbenső eredmény tárolására van szükség). E követelményekhez harmadik­ként társult a hibamentesség, hi­szen a számítógép nagy sebessége mellett a feladat manuális el­lenőrzése többé már lehetetlenné válik. Szerencsénkre a három igény egy irányba hatott. Minél kisebb a szá­mítógép, annál könnyebben szer­vezhető nagyobb sebesség elérésé­re (rövidebb távolságon hamarabb terjed az információ); annál na­gyobb tudást lehet kis helyen fel­halmozni; s ha a miniatürizálást úgy sikerül elérni, hogy nem diszk­rét elemekből „huzalozzák össze” a számítógépet, hanem egy alkalmas anyagot (pl. félvezető) úgy mun­kálnak meg (pl. litográfiával), hogy az anyag speciális megmun­MINDENTUDÁS EGYETEME így szerez zenét napjainkban Xena­kis is). Az előadó maga diplomamunkája­ként zenét szereztetett számító­géppel, méghozzá Kodály stílusá­ban. Az eredményt a szűkszavú Ko­dály is meghallgatta. Csak ennyit mondott: „Nem rosszak. De az enyémek jobbak.” A DIGITÁLIS VILÁG ______ Az érzékszerveinkkel felfogott való világ mennyiségei (hőmérséklet, súly, erő, távolság stb.) folytono­sak. Az emberi lelemény azonban a folytonos mennyiségeket (jó köze­lítéssel) diszkrét mennyiségekké tudja alakítani, amiket könnyű szá­mokkal helyettesíteni, s rajtuk műveleteket végezni. A világról va­ló emberi tudás nagy területe köze­líthető diszkrét számokkal, azaz digitalizálható. Számokká alakíthatjuk az írást, a beszédet, egyszerűen úgy, hogy minden betűhöz, hanghoz, vagy hangzópárhoz (élőbeszéd eseté­ben) hozzárendelünk egy számot. S a számokon műveleteket definiá­lunk: például abc szerinti sorba- rendezést vagy betűsorozatok he­lyettesítését más betűkkel. Szá­mokká alakítható a zenei hang (pl. minden magasságnak és ritmusér­téknek egy-egy számpárt felelte­tünk meg), a nem-zenei hang (diszkrét időpontokban megmérve a frekvenciáját). Számokká alakít­ható a kép (fekete-fehér pontok halmazának tekintjük, s a pontok­nak 0 vagy 1 értéket adunk), a szí­nes kép (pontonként három külön­böző számot engedünk meg három különböző színnek megfelelően, amelyekből a többi „kikeverhető”), a mozgókép, ha másodpercenként elegendő számú felvételt készí­tünk, s a Föld felszíne földrajzi ko­ordinátáival. De számokkal ábrá­zolhatjuk tapintási, szaglási, moz­gási érzékeléseinket is, s így szám­tengerként ábrázolhatjuk a minket körbe vevő világ számos jelensé­gét. És ezeken a számokon az ábrá­zolt világ tulajdonságainak megfe­lelő műveleteket végezhetünk. A zenei hangok közül kiszűrhetjük a sercegést, transzponálhatjuk őket. Az öreg képeket kitisztíthatjuk, a trükkrajzokat egymásba alakíthat­juk át (ún. morphing), mestersége­sen rajzolt figurákkal vagy élő sze­mélyek fényképeivel mozgófilmet készíthetünk. De eltárolhatjuk Budapest földraj­zi koordinátáit számítógépen, s azt a műveletsort is elvégezhetjük raj­tuk, amely előállítja a város há­romdimenziós képét, mintha kör­be repülnénk felette. Először az egyik oldaláról látjuk a Margitszi­getet, azután a másikról. Ha nem Budapestről készül a térkép, ha­nem Szarajevóról vagy Bagdadról, s a házak is, utcák is pontosan lát­hatóak rajta, akkor egy nagy kép­ernyő és egy botkormány kell, s mintha tankban ülnénk, szimulál­hatjuk, begyakorolhatjuk azt az üt­közetet, amelyet a városok elfogla­lása igényel. így történt a valóság­ban is. A digitális ábrázolásmód egyik előnye, hogy a digitális kódok nagy pontossággal, hibamentesen to­vábbíthatók a távközlési hálózato­kon (bármiből is legyenek ezek: rézkábel, optikai kábel, rádiófrek­vencia vagy műholdas sugárzás), így jönnek létre azok a számítógé­pes hálózatok, amelyekben nagy teljesítményű számítógépeken tá­rolják az adatarchívumokat, lexi­konokat, nyilvántartásokat, az em­beri kultúra eddigi tudásanyagá­nak digitalizálható részét. Az összekötött számítógépek között Mvsifí/s-tím-mi A számítógépek története JL £• Is .1* »■ «un <u cn £ 03 ff S %-E fC SS •a ‘55 ta a «ac BL £ 3 -Í . íS = 1 “fi -5 £ « 8= «5 • • -5 o g- »1 - s ~ ~ 'S ra SS V» Suxi.>n -itix«-)*-E m * •te J s ■* 1 as ss . 01 ac ss —t— te. 1275 ISO 1W2 1819 1834 1889 KX tW 19(119*3 19)4 19« nagy sebességgel áramlanak és ke­rülnek feldolgozásra az informáci­ók. A hálózatokhoz csatlakoznak a személyi számítógépeink, mini­atűr perifériáink, protéziseinkben található érzékelőink, amelyeken keresztül a minket érdeklő adato­kat elérhetjük, illetve a mi adatain­kat a hálózatba és a hálózathoz kapcsolódó más személyekhez to­vábbíthatjuk. Ilyen módon jön létre egy „össze­hálózott” világ, amelyben digitális jelek segítségével érintkeznek egy­mással emberek, számítógépek, robotok, automaták. E hálózat ré­szei lesznek hagyományos műsor­szóró médiumok, a zenei stúdiók, a rádió, a televízió, a film. De adatforrások leszünk mi magunk is, digitális kameráinkkal, telefon­jainkkal. Ezt a folyamatot nevezik digitális konvergenciának: össze­olvad a számítógép, a távközlés, a média. MINDENNAPI CSODÁK Valahol Olaszországban megter­veznek egy varázslatos autót, egy gazdag megrendelő speciális kéré­seivel. A terv természetesen digitá­lis: egy halom képletből, számok­ból áll. A számokat a hálózaton át- küldik az Egyesült Államokba, ahol egy nagy teljesítményű számí­tógép műanyagból „kivágja”, meg­formázza az autót, s rajta szélcsa­torna-kísérleteket végez. Ha az áramlástani mutatók nem megfe­lelőek, digitálisan módosítják a tervet. A módosított tervet szintén számformában elküldik az autó­gyár japán részlegébe, ahol számí­tógép vezérelte szerszámgépek le­gyártják az autót. Mindeközben, bár az autó országról országra járt, nem volt szállítóeszközön, nem ta­lálkozott vámmal. Az atomokból álló autó információvá változott, s mint elektromágneses hullám szá­guldott végig a hálózaton. Sokkal HAVASS MIKLÓS informatikus 1940-ben született Szegeden. A József Attila Tudományegyetemen nyert matematikusi diplomát. Diplomamunkáját „Zeneszerzés szá­mítógéppel” címen írta. A számítógép által Kodály stílusában szer­zett dalokat maga Kodály is meghallgatta, s noha azt mondta, „Jók, de az enyémek jobbak!”, meghívta az MTA Népzenekutató Csoport­jába. 1965-től a magyar gyártmányú számítógépek szoftverfejlesz­tésével foglalkozott. 1972-ben csatlakozott a Számaikhoz (illetve jogelődjéhez), ahol azóta is dolgozik, legutóbb mint a vállalatcso­port elnöke s egyik tulajdonosa. 1994-ben figyelme az információs társadalom kérdéseinek vizsgála­ta felé fordult. Kezdeményezője és szervezője volt az információs társadalommal kapcsolatos országos stratégiák kidolgozásának. E munka is tudatosította benne, hogy az ország jövője nagymérték­ben lakosai műveltségén, iskolázottságán múlik. Ezért is alapított angol nyelvű általános iskolából, szakközépiskolából és három főis­kolából álló iskolarendszert. Számos hazai és nemzetközi tudomá­nyos és társadalmi testület tagja, vezetője. Pályája során több ran­gos szakmai kitüntetésben részesült. Budapesten él feleségével, há­rom gyermekével és három unokájával. Az orvosok számítógépes képalko­tással akár három dimenzióban is láthatóvá tehetik a bajt. Manipu­látorok vezérlésével végezhetnek operációt. Az is előfordulhat, Az elektronikus Európa terve gyorsabban, olcsóbban, kevésbé sérülékenyen, mint atomi társa. Nem veszett el, nem sérült meg, nem került sokba, nem volt raktár­ban, azt sem tudja, mi az a GATT. Malajzia fővárosában, Kuala Lum­purban áll a világ legmagasabb há­za, az ikertornyú Petronas szék­ház. Az épületben tízezernél több (egy kisvárosnyi) ember dolgozik. Számítógép irányítja a lifteket, el­lenőrzi ujjlenyomatuk alapján a belépőket, vezérli a szobák árnyé­kolását, fűtését, adja meg az év­szaknak pszichológiailag legjob­ban megfelelő, változó falszíneket és háttérzajt. Intelligens épület, amely saját logikája alapján „él”, lélegzik. Mint öt év múlva az a slusszkulcs, amelyet majd akkor is mindig elvesztünk, de amelyik kér­désünkre: „Kulcs-Egy, hol vagy?”, emberi hangon válaszol: „Tőled öt méterre, jobbra!”. A sok milliárd emberen kívül intelligens tárgyak milliárdjai népesítik majd be a Föl­det, akik folytonosan kommunikál­nak, illetve együttműködnek egy­mással, velünk. Intelligens autók az intelligens utakon, háztartási gépek, intelligens ruhák, játékok. Kommunikációs szféránkba a tár­gyak is bevonulnak. hogy az orvos és a műtendő beteg nem egy helyen van. Az orvos Pes­ten, a beteg az Antarktiszon. A számítógép-hálózat oda is elviszi a „digiteket”, a számokat, ame­lyek közvetítik az orvosi szándé­kokat, mozdulatokat. Futurológia az az elképzelés, de nem lehetet­lenség, hogy a nanoszámítógépek korában az érbejuttatott nanomé­retű robotok választják le a plak- kokat az érfalról, erősítik meg a szívbillentyűt. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM - NÁLUNK ÉS MÁS NEMZETEKNÉL Mi lesz a sorsuk a demokráciák­nak, globális és lokális viszonyá­nak, a nemzeteknek, a társadalmi­gazdasági esélyegyenlőségnek? Történelmi tapasztalat, hogy egy ország gazdaságának helyzete (a világ országai között elfoglalt he­lye, sorrendje) csak nagy változá­sok idején változhat meg je­lentősen. Aki a változásokat hamar észleli, gyorsan reagál rájuk, az na­gyobb valószínűséggel vív ki előnyös pozíciót a jövőben. Mi, magyarok is eddigi hendikepjein­ket előrelátó tervezéssel, összefo­gott munkával és szerencsével fel­számolhatjuk. Nem véletlen, hogy az EU priori­tásként dolgozta ki a digitális Eu­rópa (eEurope) vízióját, melynek két fő célja a gazdasági versenyké­pesség és a társadalmi kohézió erősítése. Ezzel a tervezettel áll összhangban a Magyar Informáci­ós Társadalom Stratégiája, mely 2003-ban készült el. Készítette az M&H Communica­tions szabad felhasználásra, a szerzői jogok korlátozása nél­kül. Kuala Lumpur: Ikertorony Forrás: www.rdrop.com 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom