Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-30 / 297. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 30. TÉMA: AZ ÉV KATASZTRÓFÁI Idén az amerikai Columbia űrsikló tragédiája, a Távol-Keleten végigsöprő SARS-járvány, továbbá az év végi iráni földrengés számított a legnagyobb katasztrófának Európában hőhullám, Ázsiában földrengés tarolt Decemberben Kaliforniában, Japánban és Iránban pusztított földrengés A világ eseményeit figyelve szinte minden hónapra jut egy katasztrófa, azonban úgy tűnik, decemberben mintha megsokasodtak vol­na a tragikus események. A teljesség igénye nélkül sze- melvényezünk a búcsúzó év legnagyobb visszhangot ki­váltó tragikus eseményeiből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az utóbbi hetekben volt több pusztító földrengés Iránban, Kali­forniában, a japán Hokkaidón, mindent elsöprő sárlavina a Fü- löp-szigeteken, elementáris erejű gázrobbanás Kínában, továbbá utasszállító repülőgép lezuhaná­sa az afrikai Benin felett. FEBRUÁR A Columbia felrobbanása Texas állam felett, 67 kilométeres magasságban, leszállás közben fel­robbant a Columbia űrrepülőgép, s életét vesztette a hét asztronauta, köztük egy izraeli űrhajós. A ka­tasztrófát a vizsgálatok szerint az okozta, hogy a start után levált egy kis darab szigetelőanyag, amely hozzácsapódott az űrsiklóhoz, és megrongálta az egyik szárny hővédő kerámiapajzsát. Visszaté­réskor, a Föld sűrű légkörébe ér­kezve a kétezer Celsius-fokot is el­érő hőhatás következtében a sérü­lés végzetesnek bizonyult. A bal­eset visszavetheti az amerikai űrprogramokat, és a háromdara­bosra szűkült űrrepülőgép-flotta - a Discovery, az Atlantis és az 1986- ban ugyancsak tragikusan elpusz­tult Challengert pótló Endeavour - a vizsgálatok teljes lezárásáig, fel­tehetően 2004 tavaszáig, nem kap felszállási engedélyt. Az űrrepülés­hez tartozik, viszont korántsem a katasztrófák tárgykörét bővíti, hogy október 15-én, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok után harmadikként Kína is felbocsátot­ta első, embert szállító űrhajóját. A Sencsou (Mennyei csónak) ne­vű űrhajó és a repüléshez hasz­nált összes többi berendezés az orosz űrtechnikán alapszik, de a rendszer minden eleme Kínában készült. A pekingi űrprogram kapcsán a Pentagon felhívta a fi­gyelmet: a kínai rakéták képessé válhatnak arra, hogy áthatolja­nak az USA által tervezett rakéta­védelmi rendszeren. MÁRCIUS SARS-járvány Számos országban egészségügyi szűrést vezettek be a repülőtere­ken, és elrendelték szájmaszk vise­lését, mivel Kanada után Európá­ban is felütötte fejét a 2002 végén Délkelet-Ázsiából kiinduló, lázzal és légzési nehézségekkel járó, sú­lyos lefolyású titokzatos betegség, a SARS. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) globális fenyege­tésként értékelte a - valószínűleg állatokról emberrel átterjedt - ko­ronavírus okozta kórt, amelyet 32 országban 8 ezer ember kapott meg, és közel 800-an haltak meg a vírus okozta tüdőgyulladás szövődményei miatt. A WHO sze­rint legtöbben, 5400-an a járványt „útjára indító” Kínában és Hong­kongban betegedtek meg. A nem­zetközi összefogással és szigorú járványügyi intézkedéssel az év közepére megfékezett SARS kimu­tatására az év második felében több laboratóriumi tesztet is kifej­lesztettek, és világszerte gőzerővel dolgoznak a SARS-gyógyszerek, illetve védőoltások elkészítésén. Pekingben bejelentették: meg­kezdték az állatkísérletekben biz­tató eredményeket mutató oltóa­nyag humán tesztelését. Novem­berben Kofi Annan az ENSZ-főtit- kár kijelentette: a világ elveszíteni látszik az AIDS-szel szembeni há­borút, miután nyilvánosságra ke­rült, hogy csak 2003-ban 3 millió­an haltak meg a betegség követ­keztében, és összesen 40 millió HlV-fertőzöttet tartottak nyilván, többségükben a világ legszegé­nyebb országaiban, elsősorban Af­rikában, illetve az egyre több meg­betegedést jelző Ázsiában. AUGUSZTUS Európai hőhullám Az egészségügy képtelen volt meg­előzni annak a több ezer idős em­bernek a halálát, akik az országot sújtó rendkívüli hőség következté­ben hunytak el - ismerte el Jacques Chirac francia államfő. Franciaor­szágban 15 ezer ember halálát ír­ják az augusztusi hőhullám szám­lájára, de Európa más országaiban - köztük Olasz- és Spanyolország­ban, valamint Portugáliában - is több ezer áldozatot követelt a for­róság. Európa-szerte sorra meg­dőltek a melegrekordok: a svájci Alpokban utoljára kétszáz éve mér­tek 37 Celsius-fokot, Németország­ban - 40,8 Celsius-fokkal - több mint száz éve nem tapasztalt hőség tombolt, a brit fővárosban pedig 32 fokos volt a meleg. Észak-Euró- pa sem menekült meg a kánikulá­tól: Finnország északi részén 29,8, Norvégiában 27 fokot regisztrál­tak. A rendkívüli meleggel járó szárazság nemcsak a mezőgazda­ságban okozott súlyos károkat. A folyók alacsony vízszintje miatt több helyütt leállították a hajózást, a vízhiány okán számos erőművet csökkentett teljesítménnyel üze­meltettek, a tomboló tüzek pedig 175 ezer hektárnyi erdőt pusztítot­tak el elsősorban Portugáliában, Francia-, Spanyol-, Olasz- és Hor­vátországban. NOVEMBER Több mint 200 halott a kongói hajó-katasztrófában Több mint 200 ember veszthette életét a Kongói Demokratikus Köz­társaságban annak következtében, hogy két utasszállító hajó összeüt­között a Kongó folyón. A mentő­alakulatok több mint 160 áldozat holttestét emelték ki a vízből. A katasztrófa a fővárostól, Kinshasá- tól 450 kilométerre északra Inon- go városánál történt. A két vízi jár­mű helyi kereskedőket szállított. A környék lakosai szerint legalább kétszázan veszhettek a hullámok­ba a mintegy 500 utasból. A sze­rencsétlenség fő oka a hatóságok szerint a vihar volt, de a helyzetet tovább súlyosbította a két komp túlterheltsége. A délnyugat-afrikai ország kormánya áprilisban en­gedélyezte öt esztendő után ismét, hogy a Kongó folyót kereskedelmi célú hajózásra használják. Koráb­ban azért tiltották rajta a közleke­dést, mert a térségben kilenc éven át dúló polgárháború idején a kinshasai vezetés attól tartott, hogy a folyón ellenzéki erők ha­józhatnak a főváros felé. DECEMBER Sárlavina a Fülöp-szigeteken Katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították a Fülöp-szigetek Leyte tartományát, ahol december derekán az áradások és földcsu­szamlások következében közel 300-an vesztették életüket, illetve tűntek el. A tartományt szállító re­pülőgépek látják el élelemmel, gyógyszerrel és más, a mentéshez szükséges eszközökkel. Az Egye­sült Államok is részt vesz a mentési munkálatokban: kedden két ame­rikai C-130 szállító repülőgép ér­kezik a szigetországba. Tízezer embert ideiglenes szállásokon he­lyeztek el. A katasztrófa sújtotta övezetek közel vannak ahhoz a te­rülethez, ahol 1991-ben tájfun okozta áradásokban ötezren hal­tak meg. A mostani földcsuszamlá­sok után ismét felmerült a kérdés, hogy a helyi hatóságok miért nem fékezték meg a terület hegyein az illegális fakivágást és letelepedést. A Fülöp-szigeteken nemcsak az özönvízszerű esőzések, hanem a hegyvidéki erdőségekben folyta­tott rablógazdálkodás is felelős azért, hogy az elmúlt napok föld­csuszamlásai falvakat borítottak el sártengerrel, és több mint 200 em­beréletet követeltek - figyelmezte­tett egy helybéli szakértő. Ezeken a hegyvidéki területeken valóságos rablógazdálkodást folyattak az fa­kitermelők. A túlzott mértékű erdőirtás következtében a talaj ke­vesebb vizet képes elnyelni, a gyö­kerek nem állják útját a meginduló esőáztatta földnek, így a területet nem védi semmi a földcsuszamlá­sok és a falvakat elborító sártenger ellen. A hónapokon át tartó, özön­vízszerű esőzés ebben az évszak­ban nem számít szokatlannak, idá­ig azonban a meteorológus szerint nem okoztak problémát az áradá­sok és földcsuszamlások. Kaliforniai földrengés A Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés rázta meg december 22-én Dél-Kaliforniát. A jelentések szerint csak kisebb károk keletkeztek, s mintegy tíze­zer háztartásban megszakadt az áramszolgáltatás. Az amerikai földrajzi intézet közlése szerint a földrengés Los Angelestől 300 ki­lométerre északra, Cambria ten­gerparti kisváros közelében pat­tant ki, a rengést délen Los Ange­lesben, északon San Franciscóban is észlelték. A földlökést két ki­sebb utórengés követte. A föld­rengés Szent András törésvonal­lal párhuzamos kisebb törések mentén éreztette hatását, vi­szonylag ritkán lakott területen. A Richter-skála szerinti 6-osnál erősebb földrengés már jelentős pusztítást okozhat. 1971-ben ugyanekkora erősségű földren­gésnek San Francisco környékén 5 halálos áldozata volt. 1994-ben Los Angeles környékén egy 6.7 erősségű földrengés 57 ember ha­lálát okozta, az 1999-es dél-kali­forniai 7.1 erősségű földrengés­ben viszont senki sem halt meg. A Richter-skála szerinti 8,3-as erős­ségű nagy San Francisco-i föld­rengésnek 1906-ban mintegy 700 halálos áldozata volt. Légi katasztrófa Benin felett Lezuhant egy Bejrútba induló re­pülőgép december 25-én a nyu­gat-afrikai Benin fővárosának re­pülőtere közelében közvetlenül a felszállás után, a szerencsétlensé­get csupán 18 utas élte túl. Az UTA libanoni légitársaság utas szállítógépe közvetlenül a le­vegőbe emelkedés után egy épü­letnek ütközött a kifutópálya vé­gén, felrobbant és a közeli tenger­be, a Guineai-öböl vizébe zuhant. A szakemberek úgy látták, hogy a gép nem tudta behúzni a főfu­tóművét a felszállás után. Az UTA légitársaság charterjáratokat köz­lekedtet Dubaj érintésével Liba­non és Nyugat-Afrika között, ahol jelentős libanoni közösség él. A szerencsétlenül járt repülőgép eredetileg a guineai Conakryból indult és a benini Cotonou, vala­mint Dubaj érintésével tartott volna Bejrútba. ' , Megmozdult a föld Iránban A december 26-i, a dél-iráni Bám térségében pusztító földrengés ha­lálos áldozatainak száma Iráni tisztségviselők szerint eléri a 30 ezret. Az iráni állami rádió beje­lentése szerint eddig mintegy 25 ezer holttestet temettek el - több­ségüket tömegsírokba -, de való­színűnek tartják, hogy a romok még sok halottat rejtenek. Újjáépí­tik a földrengésben elpusztult műemlékvárost - ígérte a kataszt­rófa helyszínén Irán legfőbb vallá­si és politikai vezetője. Khamenei ajatollah megerősített biztonsági intézkedések közepette utazott a romba dőlt városba, a földrengés óta először. Az iráni földrengés ká­rosultjainak szánt segéllyel a fed­élzetén megérkezett Iránba az első amerikai légi szállítmány. 1981, az iráni-amerikai túszválság óta ez az első amerikai repülőgép, amely iráni repülőtérre szállt le. A se­gélyszállítmánnyal együtt ameri­kai szakértők is utaztak a gépen, akiknek a további segélyszükség­letek felmérése lesz a feladatuk. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindemellett hangsú­lyozta, hogy a segítségnyújtás nem része a politikai párbeszédnek Irán és az Egyesült Államok kö­zött. Ami az idei földrengéseket il­leti, februárban Kínában a Richter- skála szerinti 6,3-6,8 erősségű rengés pusztított, a halálos áldo­zatok száma 266 volt, májusban pedig Törökországban egy 6,4-es erősségű földmozgás 167 ember­életet követelt. (MTI, o-o, i, hvg) Július végén az indonéz Ternate szigetén regisztráltak anyagi károkkal járó vulkánkitörést (TASR-felvételek) A Columbia amerikai űrsikló februári felrobbanása a Challenger pusztulása mellett a legnagyobb katasztrófának számít az űrkutatás terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom