Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-18 / 290. szám, csütörtök

Régió ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 18. Vékony jégen táncolt Trencsén Trencsén. A várost saját épí­tésügyi hivatala büntette meg nemrég, mivel az önkormány­zat nem kért engedélyt a nyil­vános korcsolyapálya építésé­hez. Trencsén októberben kü­lönített el 4,6 millió koronát a pályára, s néhány hét alatt fel is építették az egészet, de elfe­lejtettek engedélyt kérni. A hi­vatal csak jelképes 10 ezer ko­ronás büntetést szabott ki, mi­vel az építkezés nem okozott semmilyen kárt, s a pályát sem kell lebontani, elég, ha utólag engedélyeztetik. (TASR) Többet nem veri a feleségét Pozsony. Családon belül el­követett erőszak miatt indított bűnvádi eljárást a rendőrség egy 68 éves férfi ellen. Az ille­tő több éven keresztül verte, zaklatta 62 éves feleségét, gyakran kikergette közös la­kásukból, s egyszer az erkély­ről akarta kilökni. A nő végül megelégelte az egészet, s a fo­lyamatos zaklatásról a rend­őröknek is beszámolt. (SITA) Tavaszig zárva az állatkert Pozsony. A D2-es autópálya és a Sitina alagút építése miatt 2004. március végéig zárva tart a fővárosi állatkert. Arról egyelőre nem tudni, hogy az ál­latok életét mennyire zavarják meg a munkálatok, az azonban már most biztos, hogy az állat­kert és a város méretéhez ké­pest szégyenteljesen kinéző fő­bejáratot elbontják, s jövő ta­vaszra egy impozánsabbat ké­szítenek helyette. (SITA) Kevesebb pénz Pozsonynak Pozsony. A főváros mintegy 230 millió korona bevételtől esik el jövőre az állami költség- vetés módosítása miatt, ezért Pozsony vezetése a pénzügy­minisztérium segítségével pró­bál megoldást találni a problé­mára. Andrej Ďurkovský főpol­gármester szerint külön jutta­tások járnának Pozsonynak, hiszen 2004 májusától egy uniós tagállam fővárosává vá­lik, ami további adminisztratív terheket róhat rá. A bevétel csökkenésével a pozsonyiak a tavalyi összegnél fejenként 650 koronával kapnak keve­sebbet. (TASR) Elfogadták Pozsony megye büdzséjét Pozsony. A megyei közgyűlés tegnap elfogadta Pozsony me­gye költségvetését, amely ki­egyensúlyozott, mintegy 2,12 milliárd koronás bevételi és ki­adási oldallal számol. Az egyik legfontosabb pont a középisko­lai rendszer erősítése, éppen ezért a költségvetés mintegy 70 százalékát erre kívánják fordítani. A képviselők szerint ennek a megyének sikerült a legjobban megoldania az ál­lamigazgatási reformmal és a tulajdonosi jogok átruházásá­val járó feladatokat. (TASR) Romaügyi hivatal két déli városban is Pozsony. Átalakul a romaügyi kormánybiztos intézménye: 2004. február 28-ától erősöd­nek a kormánybiztos jogkörei, és irodája helyett egy hivatalt hoznak létre - döntött tegnap a kormány. Az intézmény mű­ködtetésére 12,5 milliót fordí­tanak, és egyik fontos feladata az úgynevezett roma migráció problémájának kezelése lesz. A hivatalnak öt regionális irodája lesz a következő városokban: Eperjes, Rimaszombat, Kassa, Igló, Besztercebánya, (sza) Jövő szeptembertől valószínűleg megszűnik a Vágsellyei, illetve a Nagyrőcei Járásbíróság Közelebb a polgárhoz? Pozsony/Vágsellye/Nagyrő- ce. A magyarok lakta dél­szlovákiai járások közül va­lószínűleg kettőben - a Vágsellyeiben és a Nagyrőceiben - szűnik meg a járásbíróság. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jövő szeptembertől ugyanis foko­zatosan átalakul a bíróságok rendszere: a járásbíróságok he­lyett körzetiek lesznek, ám jóval kevesebb, mint amennyi járásbí­róság jelenleg működik. Az össze­vonás célja a hatékonyabb munka biztosítása. A bíróságok szako­sodni fognak, minden ügy tárgya­lása járási szinten kezdődik majd. A fellebbezéseket a felsőbb bíró­ságokhoz fog kelleni benyújtani; a jelenlegi nyolc kerületi helyett csak hat felsőbb bíróság lesz - megszűnik a Nyitrai, illetve a Trencséni Kerületi Bíróság. A MAGYAR NYELV BÍRÓSÁGI HASZNÁLATA Jana Dubovcová, a bírósági refor­mért felelős igazságügy-minisztéri­umi osztályvezető állítása szerint igyekeztek úgy megvonni az egyes körzetek határát, hogy a kisebbsé­gek az általuk lakott területeken ta­lálható bíróságokon használhassák anyanyelvűket. A Dél-Szlovákiában kialakítandó körzeteken belül húsz százalék fölött van a magyarok számaránya. „A felsőbb egységek határát is úgy vontuk meg, hogy még Nyitrán se okozzon gondot a magyamyelv-használať - magya­rázta Jana Dubovcová. A bírósági reform tervezetével teg­nap foglalkozott a kabinet, de az anyag tárgyalását felfüggesztették. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a kormányülés után lapunknak le­szögezte: amikor karcsúsítani kell, mindenki támogatja az általános elvet, ám amikor konkrét régiókról van szó, rendszerint problémák merülnek fel. A Magyar Koalíció Pártja is többször nemtetszésének adott hangot a tervezett átalakítás­sal kapcsolatban. „Egészében véve az a javaslat, mely végül a kormány elé került, már számunkra is elfo­gadható megoldás” - mondta la­punknak Csáky. VÁGSELLYE A 13 megszüntetésre javasolt járás- bíróság egyike a vágsellyei. „Ha a tervezet jövő év szeptemberétől a je­lenlegi formájában lépne hatályba, a Vágsellyei Járásbíróság a Galántai Körzeti Bírósághoz kerülne. Az a rendszer állna vissza, amely az 1996 előtti területi közigazgatási beosztás szerint az akkori Galántai járásban működött” - tudtuk meg Daniel Miženkótól, a járásbíróság elnöké­től. Elmondta, évente körülbelül hatezer ügyet tárgyalnak, öt tárgya­lóterem áh rendelkezésükre, s eze­ket kár lenne kihasználadanul hagy­ni. A törvénytervezet véleményezte­tésekor ezért olyan javaslatot nyúj­tottak be, hogy a vágsellyei épület­ben a galántai körzeti bíróság kihe­lyezett specüizált munkahelye mű­ködhetne, ahol mindkét járás bünte­tőjogi, gazdasági vagy más ügyeit tárgyalhatnák. „Hiányozna a vágsellyei bíróság. Sok lakosnak akadt ott intéznivaló­ja, a vállalkozók ott kérhették a feddhetetlenségi bizonylatot, és már csak az utazás szempontjából is jobb volt, ha ezt Vágsellyén in­tézhették. Községi hivatalunknak is sok ügye volt a helyi szövetkezet­tel kapcsolatban” - mondta el la­punk érdeklődésére az igazság­szolgáltatási intézménnyel kapcso­latos véleményét Baranyay Alajos, Zsigárd polgármestere. NAGYRÖCE A Nagyrőcei Járásbíróság megszün­tetésével a Rozsnyói, illetve a Rima- szombati Járásbíróságra hárul majd több feladat. A nagyrőcei bíróság ve­zetőjét nem sikerült elérnünk, az al­kalmazottak pedig nem óhajtottak véleményt nyilvánítani az ügyben. A járás déli részén lévő, többségé­ben magyarok lakta falvak önkor­mányzatainak vezetői nincsenek azonos véleményen a megszűnő bí­róság munkáját illetően. Sajógö- mör polgármestere, Zsíros Gábor községi vezetőként és magánem­berként is elégedetlen. „Az a véle­ményem, hogy a járásbíróság meg­alakulása óta nem végezte normáli­san a munkáját. Hosszadalmas ügy­intézés, várakoztatás jellemezte a munkáját. Örülök annak, hogy is­mét Rimaszombathoz fogunk tar­tozni, hiszen Sajógömör számára ez a természetes kötődés” - mondta Zsíros. Csoki Lajos, Lőkösháza pol­gármestere véleménye szerint Ri­maszombat ugyan közelebb lesz, de ha lehet, át kellene menteni azt a szívélyességet, előzékenységet amit ő a nagyrőcei bíróságon tapasztalt. A Nagyrőcei Járási Hivatal elöljáró­ja, Szögedi Anna véleménye szerint a megszűnő Nagyrőcei járás jónéhány községe kifejezetten hátrányos helyzetbe kerül. „Elem­zéseink szerint több ezer ember kényszerül abba helyzetbe, hogy a hatáskörök elosztása és a hivata­lok áthelyezése miatt csak három­szori átszállással lesz képes a meg­felelő intézménybe eljutni. Ez pe­dig tarthatatlan helyzet. A reform­nak közelebb kellett volna hoznia a hivatalt az emberekhez, nem for­dítva. Most minden lehetséges módon azon vagyunk, hogy válto­zásokat eszközöljünk néhány hiva­tali kihelyezett egység elhelyezé­sét illetően” - nyilatkozta Szögedi Anna. (sza, szász, gl) Több iroda, valamint klubhelyiség és olvasóterem áll majd rendelkezésre Épül a Magyar Ház Vágsellyén GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Épül a Feketeházy János Magyar Ház a járási székhelyen. Az épület a helybeli magyar szerveze­teknek, a Csemadok városi alapszer­vezetének, a Vágsellye és Vidéke Polgári Társulásnak, a Sellyéi Ifjúsá­gi Klubnak (SÍK), a Szövetség a Kö­zös Célokért helyi irodájának, s to­vábbi más szervezetnek is működési teret nyújt majd. Botka Ferenctől, a Csemadok-^lap- szervezet és a Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás elnökétől megtud­tuk, a Magyar Ház átadását már az idei év végére tervezték, ártí az é > I E -T 3 : f c célra megvásárolt régi, kúriaszerű épület egy részét le kellett bontani, majd új alapokon kellett felhúzni a falakat. Az Illyés Közalapítványtól szerzett támogatásból rendelke­zésre álló összeg az egész felújítás­ra nem is lesz elég, ezért jövőre újabb támogatásért folyamodnak. A meglévő pénzt igyekeznek úgy felhasználni, hogy a Magyar Ház névadójának, a vágsellyei születésű híres építésznek, Feketeházy Já­nosnak a születési évfordulójára, 2004. május 16-ra legalább a ház egy részét a helyi és környékbeli magyarság szolgálatába tudják állí­tani. Több iroda, valamint klubhe­lyiség és olvasóterem áll majd az érdeklődők rendelkezésére külön­féle rendezvényekre. A távolabbi tervek szerint a tetőteret is beépítik, ott egy szálláshelyiség is épülne, ahol a távolabbról érkező előadókat, szereplőket szállásolhat­nák el. A Magyar Ház könyvtárának gyarapításához várják a könyvado­mányokat, és szívesen fogadnak pénztámogatást is a munkálatok be­fejezéséhez a Csemadok-alapszerve- zet, illetve a Vágsellye és Vidéke Pol­gári Társulás bankszámláján: 24092827/0900 (IČO 37861832), illetve 4230038707/3100 (IČO 34073124). „Keresztény magyar nemzetként az Európai Unióba" Keresztet állítanak V. KRASZNICA MELITTA Komárom/Udvard. Három és fél méter magas tölgyfa keresztet állít­tat advent utolsó vasárnapján, tehát december 21-én 14.30 órakor az udvardi Kálvária-dombon a Szüllő Géza Polgári Társulás. A kereszten a következő felhat lesz olvasható: „Ke­resztény magyar nemzetként az Eu­rópai Unióba”. „Minden nemzet a maga sajátosságaival tudja gyarapí­tani, gazdagítani az Uniót. Szá­munkra, magyarok számára a ke­resztény gyökerek megtartása és a keresztény szellemiség továbbvitele meghatározó érték - véli a társulás két vezetője, Petheő Attila és Sárközi János. - Ám ugyanúgy fontos, hogy a világ tudtára adjuk: a szlovákiai magyarok az egységes magyar nem­zet részeként kívánnak csatlakozni az EU-hoz.” A Bősön nőtt tölgyfából hetényi mesterek faragják a keresz­tet. A szervezők szerint ez is jól pél­dázza az együttműködést, az ügy ér­ekében kifejtett összefogást. A helyszín kiválasztásával kapcso­latban utaltak arra, hogy az udvardi Kálvária-domb szakrális hely, ahol őseink már a keresztény­ség felvételét megelőzően is végez­tek vallási szertartásokat. Géza fe­jedelmünk idején pedig - amint ar­ról a garamszentbenedeki apátság alapítólevele is említést tesz - már kolostor állt ezen a helyen. A ke­resztet katolikus pap és református lelkész szenteli majd fel. A rendez­vényen jelen lesznek az MKP ifjú­sági csoportjainak képviselői szin­te az egész országból. Érsekújvárott gyűjtést rendeznek a hajléktalanoknak Éjjeli menedékhely SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Hajléktalanoknak nyí­lik melegedőhely a városban. A vá­rosi hivatal dolgozóinak kezdemé­nyezésére, az apostoli egyház, a baptisták gyülekezete és a Vöröske­reszt helyi szervezete közreműködé­sével kialakított hajlék a jövő héttől egészen februárig fogadja majd a helyi illetőségű rászorulókat az egy­kori szovjet laktanya egyik épületré­szében. „A hajléktalanok naponta 16 órától másnap hajnali hatig tar­tózkodhatnak az egy teremből és szociális helyiségből álló menhe- lyen, ahol a Vöröskereszt dolgozói napi egy adag meleg ételt biztosíta­nak nekik. Tisztálkodásra is lehető­ségük lesz, az ehhez szükséges kellé­keket ugyancsak megkapják” - tájé­koztatott Ružena Koprdová, a városi hivatal elöljárója. Közölte, hogy a melegedőhelyet még megnyitása előtt kifosztották. Az együttműködő egyházak gyülekezetei használt ru­hát és élelmiszert is gyűjtenek a haj­léktalanoknak. A város megpróbál pénzt találni egy szükségszállásra Kassa a hajléktalanokért JUHÁSZ KATALIN Kassa. A város alpolgármestere egy polgári fórumon tett nyilvános ígéretet a hajléktalanok helyzeté­nek mielőbbi megoldására. Eugen Čuňót valószínűleg a beszélgeté­sen jelen lévő, utcán élő emberek látványa hatotta meg annyira, hogy a mai, költségvetésről szóló önkormányzati ülésen megkísérel 300 ezer koronát „kicsikarni” egy menedékház megnyitására. A vá­ros eddig egy fillért sem áldozott e célra, az egyetlen kassai hajlékta­lanszállót az érsekség segélyszer­vezete működteti. A Fialková utcai éjjeli menedékhely csupán har­minc férőhelyes, és állandóan töm­ve van, mivel a legfrissebb számítá­sok szerint Kassán hozzávetőlege­sen 600 hajléktalan él. A tél beköszöntével a helyzet veszé­lyessé vált, tavaly ugyanis heten fagytak meg a város utcáin, decem­berben pedig már az idei tél első két áldozatát is eltemették. Az alkal­manként egy-egy égető problémát megtárgyaló Polgári Kör ldagyalója, Michal Kravčík környezetvédő sze­rint a hasonló összejöveteleken ha­marabb születnek megoldások konkrét kérdésekre, mint az illeté­kes állami hivatalokban, ott ugyanis a bürokrácia útveszőjébe kerülhet a segítőkész egyén. A találkozón civil­ként részt vevő alpolgármester fel­adatul adta a lakáshivatal szintén civilként jelen lévő igazgatójának, hogy év végéig oldja meg a hajlékta­lanok ideiglenes elhelyezését. E cél­ra a könnyen és olcsón felállítható Unimo-barakkok tűnnek a legegy­szerűbb megoldásnak, ám hosszú távon komplex tervre van szükség, a gyermekotthonokból kikerülő ti­zennyolc évesek ugyanis automati­kusan az utcára jutnak, ahonnan nehezebb beüleszkedni a társada­lomba, s hamarabb bűnözésre adják a a fejüket. Kassán működik ugyan egy negy­ven férőhelyes ideiglenes otthon a gyermekotthonokból érkezők szá­mára, nekik azonban osztozniuk kell a szobákon olyan nőkkel és gye­rekekkel, akik a családon belüli erő­szak elől menekülnek. A kassai fó­rumon lehetőségként felvetődött az üresen álló belvárosi laktanyák jel­képes összegért való megvásárlása is, erről azonban a honvédelmi mi­niszternek kell döntenie. Az alpol­gármester ígéretet tett az ügymenet megsürgetésére, ezek az épületek ugyanis elméletileg azonnal birtok­ba vehetőek, az üzembe helyezés nem kerülne sokba. Egy fedél alá kerül két diószegi magyar tanintézmény Költöznek az iskolák GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. A helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola felső tagozata az ünnepek közötti szünetben átköltö­zik az Iskola utcai épületből a köz­ség Fő utcáján lévő, egyházi tulaj­donú iskolaépületbe, onnét pedig a szlovák alapiskola alsó tagozata költözik az Iskola utcai épületbe, így az Iskola utcában egy fedél alá kerül a szlovák alapiskola alsó és már most is ott működő felső tago­zata, a magyar iskola felső tagozata pedig egy épületbe kerülhet az idén szeptemberben nyílt magyar tan­nyelvű magán szakközépiskolával. Az iskolák átköltöztetése akkor ve­tődött fel először, amikor egy har­madik, tavaly befejezett épületből idén májusban amiatt kellett kiköl­töztetni a szlovák osztályokat, mert a falak ammóniát sugároz­tak. Szabó Antal polgármestertől megtudtuk, az épületet már leke- •i> U ; > ;' * ( 3 S ! í 1 zelték, a higiéniai vizsgálatok is pozitívak, így januártól használha­tó lenne az iskola, ám a szülők bi­zalmatlanok. Már nyáron is el­hangzott olyan megoldás, hogy a volt egyházi iskola Fučík utcai épü­letébe a magyar felső tagozat köl­tözzön, akkor azonban a szülők ezt ellenezték. Most, hogy januártól fejkvóta sze­rint jutnak majd támogatáshoz az iskolák, megváltozott a helyzet. Mi­vel az Iskola utcai épület fenntartó­ja a szlovák alapiskola, bonyolult lenne az eddig ott működő magyar felső tagozatnak külön számlázni a fenntartási költségeket. Ilyen szem­pontból sokkal egyszerűbb lesz, ha az egész szlovák iskola egy épület­ben lesz, a magyar iskola felső tago­zata pedig, miután az egyházzal 20 évre szóló bérleti szerződést kötöt­tek a volt egyházi iskola épületére, a magán szakközépiskolával oszto­zik majd a költségeken. Mackólesen. Az egyik kassai alapiskola tanulói havonta egy napra tanulmányi kirándulásra a helyi állatkertbe lá­togatnak. (TASR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom