Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-17 / 289. szám, szerda
13 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Whale Rider (új-zélandi) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Távol a mennyországtól (am.) 15.30, 20 Tizenhárom (am.) 18 TATRA: Hasrapacsi (cseh) 17, 20 AU PARK - PALACE: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16.15, 17.10, 19, 20, 21.45 Flört a fellegekben (am.) 14.20, 16.20 Távol a mennyországtól (am.) 18.30, 20.50 Némó nyomában (am.) 14.40, 15.40, 17, 18, 19.20 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 14.50,17.20,19.50 Whale Rider (új-zélandi) 14.15, 16.30, 18.45, 21 Kémkölykök 3-D (am.) 14.20, 15.20, 16.40, 17.40, 18.40 Órák (am.) 21.40 Igazából szerelem (angol) 14.10, 16.50, 19.30 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mexikói) 20.40 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 15.30 Titokzatos folyó (am.) 18.30, 21.20 Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 14.30, 20.10 Mátrix - Forradalmak (am.) 15.10, 18.40, 21.30 PÓLUS - STER CENTURY: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16.05, 18.50, 21.30 Kémkölykök 3-D (am.) 14.10, 16.10, 18.10, 20.15, 22.15 Távol a mennyországtól (am.) 21.10 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.05, 17.35, 20.05, 22.35 Némó nyomában (am.) 14.35, 15.45, 16.50, 17.55, 19 Volt egyszer egy Mexikó (amerikai-mexikói) 14, 16, 18.05, 20.20 Titokzatos folyó (am.) 18.20, 22.25 Mátrix - Forradalmak (am.) 15.30, 21.05 Igazából szerelem (ang.) 14.20, 17, 20.10 KASSA TATRA: Chicago (am.) 17,19 CAPITOL: Kémkölykök 3-D (am.) 14, 16, 17.30 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 19 ÚSMEV: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Fehér oleander (am.) 17, 19.30 KOVÁK: órák (am.) 19.30 VÁGSELLYE - VMK: Trükkös fiúk (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Mátrix - Forradalmak (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Nem férek a bőrödbe (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mátrix - Forradalmak (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 15.30, 17.30, 19.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (am.) 18.45 Balhé (kan.-ang.) 20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14.45, 16.45 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 13.30, 16.15, 19 Kegyetlen bánásmód (am.) 13.30, 18 Kontroll (magy.) 14.15, 16.15, 18.30, 20.30 Mátrix - Forradalmak (am.) 15, 17.30, 20 Nagydumás kiscsajok (am.) 14.30, 19.45 Némó nyomában (am.) 14, 16, 18 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.45, 20.15 Titokzatos folyó (am.) 17 Volt egyszer egy Mexikó (mexikói-am.) 15, 17.15, 19.30 Megjelent a Tücsök decemberi száma Ünnepvárás LAPAJÁNLÓ Hogyan készülnek a karácsonyra az óvodákban, mit tehetnek az óvónők azért, hogy az ünnepváró hangulat az advent időszakában az óvodában is jelen legyen - erről szólt az a módszertani nap Komáromban, a Marianum Egyházi Óvodában, amelyet az intézmény pedagógusai a járás óvónői számára rendeztek december legelején. A riportból az is kiderül, hogy a bemutatók és bemutatkozások része volt egy kiállítás is, amelyen az óvodákban eddig elkészült legszebb betlehemeket csodálhatták meg a résztvevők. November végén bemutató volt a Komáromi Jókai Színházban is. Hamupipőke történetének színházi feldolgozása szép karácsonyi ajándék a színházlátogató gyerekeknek. Téli hangulatokról, a karácsonyról i.HM’Hl * ». MfOVrhSS H VH3. * «M. titCOMH* szólnak Dénes György, Roncsol László, Tóth Elemér versei, Zelk Zoltán, Jirí Wolker meséje és a sok játék, játékos feladat is, amelyet a Tücsök decemberi számában olvashatnak a legkisebbek, (mp) FELHÍVÁS - TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ A Pro Patria - Honismereti Társaság, a Történelemtanárok Társulása, a Csemadok OT és a Bibliotheca Hungarica a 2003/2004-es tanítási évben a Balassi Bálint halálának négyszáztizedik évfordulója előtt tisztelegve „Vitézek mi lehet...” címmel meghirdeti a felvidéki magyar középiskolások hagyományos történelmi- honismereti-művelődéstörténeti versenyét a MÚLTIDÉZŐT. A vetélkedő a Balassi Bálint életútja kapcsán a végvári harcok, a reformáció, valamint a magyarnyelvűség megszületésének időszakát eleveníti fel. A versenybe háromfős csapatok jelentkezhetnek legkésőbb 2004. január 23-ig. A vetélkedő regionális fordulóira 2004 tavaszán kerül sor. A versenybe jelentkezett csapatok február első hetében kapják meg a felkészüléshez ajánlott szakirodalomjegyzékét, valamint a regionális forduló előzetes feladatait. Jelentkezni levélben vagy e-mai- len lehet az alábbi címeken: Levélben: Bibliotheca Hungarica Parková 4 Šamorín 930 01 e-mailben: toritan@stonline.sk Novemberben amerikai fellépéssorozaton járt az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes „Fór Old Times Sake” ...azaz „Régi szokás szerint”- ezt a címet viselte az Ifjú Szivek másfél órás műsora, amellyel november folyamán bejárta az Amerikai Egyesült Államok északkeleti szegletét s átkalandozott Kanadába is. Woodbridge, Passaic, Wallingford, New York, Washington, Detroit, Windsor, Lorain, Buffalo, Toronto, Montreal, Ottawa, Boston - tizenhárom helyszínen tizenhárom egészestés előadás húsz nap alatt. LAKATOS KRISZTINA A műsor első felében felvidék anyag- egyebek közt tardoskeddi, zobor- vidéki, mátyusföldi, magyarbődi táncok, pazdicsi és zempléni szlovák táncok - szerepeltek. A második, erdélyi részben Magyarpalatka, Ör- döngösfüzes, Felsősoraivá, Gyimes és Kalotaszeg hagyományos táncait és zenéjét mutatta be az amerikai közönségnek az Ifjú Szivek. Mint azt Grendel Ágota, a művészegyüttes igazgatója elmondta, a felvidéki magyar folklór kevésbé ismert Amerikában, ahol például erdélyi és magyarországi zenészek és táncosok rendszeresen megfordulnak. Tulajdonképpen ennek köszönhető a meghívás is: „Az egész történet Magyar Kálmánnal, egy Amerikában élő magyar úrral indult, aki különböző magyar műsorokat szervez, elsősorban népzenekaroknak, tánccsoportoknak intéz fellépéseket. Tavaly Hégli Dusán, az Ifjú Szivek jelenlegi művészeti vezetője járt kint az Egyesült Államokban, szlovákiai magyar táncokat oktatott. Innen datálódik az ismeretség, a figyelem. Magyar Kálmán megnézte az Ifjú Szivek néhány fellépését, nagyon tetszett neki, hogy nem stilizált folklórműsorokat csinálunk, hanem az autentikus néptáncra építjük a produkcióinkat. Gondolt egyet, elővette a kapcsolatait, s összeállított egy tizenhárom fellépésből álló sorozatot. A helyi szervezők azután gondoskodtak arról, hogy a hírünk eljusson az érdeklődőkhöz, de például a New York-i Magyar Kulturális Intézet programfüzetében is szerepeltünk. Mi elsősorban arra számítottunk, hogy majd a helyi magyarok megnéznek bennünket. Kellemes meglepetés volt, hogy szép számmal akadtak amerikai nézők is: egy részük olyan volt, akiket úgy általában érdekel a kultúra, a másik részük pedig a folkrajongók közül került ki. Sőt: a legtöbb helyen volt szlovák közönségünk. Megtudták, hogy szlovákiai az együttes, egyáltalán nem zavarta őket, hogy magyar csapat, az sem, hogy két szlovák tánc szerepelt csak a műsorunkban, ezért is nagyon hálásak voltak.” A turnén az Ifjú Szivek tánckara és zenekara vett részt, két mikro- busszal több ezer kilométert tettek meg az egyes helyszínek között, felléptek színházakban és közösségi házakban, mindenütt zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. „Ez a három hét nagy próbatétel volt, az összezártság miatt - meséli Grendel Ágota. - Reggel beszálltunk a buszokba, utaztunk párszáz mérföldet, vagy többet, megérkeztünk valahova, kipakoltunk, jött a vasalás, sminkelés, öltözködés. Utána a terepmunka: néhány helyen nem igazán alkalmas a színpad ilyen jellegű fellépésre, ki kellett hát találnunk különböző technikákat, hogy ne csússzon. Felléptünk színházakban - például New Yorkban a Broadway-n - és közösségi házakban. Ez persze befolyásolta a nézők számát, mert a közösségi házak általában templom mellett vannak, ezekben van egy terem, színpaddal, nyolcvan-száz férőhelyes nézőtérrel. Kivétel mondjuk Lorain, ahol háromszázan férnek be. Sajnos, ott is csak egy fellépést tudtunk tartani, pedig a helyi főszervező, Veres Kovács Attila református lelkész elmesélte, hogy vagy hatszázan követelőztek: látni akarnak bennünket. Már napokkal az előadásunk előtt nem merték felvenni a telefonokat, mert mindenki jegyet akart. Végül a háromszáz férőhelyes nézőtérre háromszáznyolcvan embert sikerült bepréselniük. A nézőcsúcs Montrealban volt: négyszázötvenen néztek meg bennünket, zsúfolásig megtelt a színház. Az mindenütt természetes volt, hogy amint befejeztük, a közönség felállt és jött a vastaps, de Montreal azért is különleges élmény volt, mert talán ott jött össze a leginkább vájt fülű közönség. Nemcsak a táncokat tapsolták meg, hanem a zenei betéteket is, pontosan tudták, mikor hallanak egyedi, virtuóz előadást.” Grendel Ágotát arról is megkérdeztük, miben látja a külföldi vendég- szereplések jelentőségét az Ifjú Szivek szempontjából s milyen lehetőségekkel tud élni az együttes. „Sok fellépésünk nincs külföldön. Idén Erdélyben jártunk, és néhány magyarországi fesztiválon. Időről időre el-eljutunk távolabb is, két éve például Ausztráliában járt az együttes, régebben megfordult Japánban, most pedig Amerika jött össze. Ide két szempontból volt érdemes eljutnunk: egyrészt fontos megmutatnunk, hogy Szlovákiában a kulturális minisztérium támogat egy magyar együttest, ennél jobb reklám a nemzetiségi politikának nem kell. A minisztérium is hozzájárult a kiutazásunkhoz. Természetesen a fellépéseinkből befolyt összeget vissza kellett hoznunk, s azt gondolom, senkinek sincs szégyenkeznivalója. Fontos volt a fellépéssorozatunk azért is, mert az ott élő magyarok erősen kapaszkodnak a nemzeti tudatba, öntudatba, ennek mindenféle formájába. Voltak érdekes tapasztalataim, ott kezdtem el gondolkozni azon, müyen alapon ítéli meg az ember, ki is a magyar. Odakint már legalább három nemzedék él együtt: az ötvenhatos nagyszülők, akik még beszélnek magyarul, vagy legalább nótáznak; a gyerekeikkel már eléggé kevert nyelven beszélnek; az unokáik pedig általában nem tudnak magyarul. Lorainben történt, hogy találkoztunk két helyes kis szőkeséggel, egy kisfiúval és egy kislánnyal, valószínűleg testvérek voltak. A kislány pruszlikban, pártában, nemzeti szín szalaggal, a kisfiú bő ujjú ingben, szintén piros- fehér-zöldben. A műsor végén mindannyian kaptunk virágot, hozzám a kislány jött oda. Érezhető volt, mennyire összpontosít, hogy azt az egy magyar mondatot, amit erre az alkalomra megtanítottak neki - Áldja meg az Isten! - hibátlanul el tudja mondani. Többet nem tud. Mégis, úgy érzem, valamiféle nemzeti tudatot nevelnek beléjük, ha másképp nem, a jelképekkel, és azzal, hogy az üyen rendezvényekre elviszik őket. Azt gondolom, sehol senkinek nincs joga ítélkeznie, ki a magyar, ezt mindenkinek magának kell eldöntenie és éreznie. Mindezek mellett nem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy ilyen jellegű fellépés presztízst is jelent az együttesnek: szép dolog elhivatottságból kicsi falvai közönségének táncolni, de nerr hagyhatjuk ki az ilyen lehetőségekei sem - s ugyanez vonatkozik a jelen tős külföldi folklórfesztiválokra - mert csak így vesznek komolyar bennünket, így tarthatjuk meg a he lyünket abban a szakmai közegben ahova hivatásos együttesként od; kell tartoznunk.” Magyarbéli festők és szobrászok kiállítása: festmények, fából faragott szobrok és fotográfiák Útkeresések a figurálistól az absztraktig TALLÓSI BÉLA Magyarbéli festők és szobrászok alkotásaiból rendeztek kiállítást a Magyarbéli Művelődési Házban. Manapság, amikor a silány telenovel- lák, a kukkolós és túlélőshow-k elvonják a figyelmet a valós értékről, ez különösen nagyra értékelendő dolog. Mindenképpen megható olyan emberekről hallani, akik szeretik a szépet, azt az esztétikumot, amelyet az alkotóvágy, a teremteni akarás hoz létre a képzőművészet eszközeivel. És még inkább megható ez akkor, ha a szép iránti fogékonyság és érzék, a képzőművészet iránti vonzalom egy kisebb falusi közösség körében is megtapasztalható, olyan emberek közösségében, akik vizuális kultúráját nem formálják kortárs kiállítótermek. Az, hogy Magyarbélen életre hívtak egy képzőművészeti kiállítást, ami a falusi kisközösségek szintjén ritka, mindenképpen elismerést érdemel. És különösen azért érdekes ez a tárlat, mert saját forrásból válogattak, vagyis magyarbéli festők és szobrászok anyagából rendezték. Nem tudom, van-e faluközösség, ahol annyi az alkotótehetség, hogy munkájukból egész kiállításra futja. Magyarbélen tizenegyen állítanak ki! És az ember lelkét még egy dolog megérinti ezzel a csoportos kiállítással: hogy Magyarbélen vannak, akik festőik, szobrászaik munkájának prezentálásáért tesznek is valamit. Támogatják, hogy mások is láthassák azt, amit a műtermeikben megalkottak. A kiállított anyagot végignézve, lehetne lírai vallomásokat elemezni, filozófiai feltevéseket boncolgatni, képalkotási, mesterségbeli megoldások sokaságát elemezgetni, de a leginkább szembetűnő momentum, hogy minden képen, szobron látszik: alkotója örömmel fest, örömmel formáz, örömmel hozza létre a látványt, a képet vagy a térbeli alakot. S ha csak ennyi lenne egy kiállítás hozadéka, hogy az alkotásokon átjön az öröm, akkor már megérte. A kiállított anyag sokszínűsége ellenére sem tűnik eklektikusnak, formailag, gondolatilag és a színvilágot illetően is illeszkedik, egységes szép összképet mutat. Finom plasztikus felület- kidolgozásúak, egymást erősítő pasztellszínekkel variálok Sikula László képei, amelyek az állattotemekre figyelő ősi világot, a primitív népek ábrázoláskultúráját, a barlangfestészet esztétikáját idézik. Budai Marianna realisztikus képein szaggatott vonalvezetéssel teszi drámaivá a lovak vágtáját. Más, az absztrakt és a figuratív kombinálásával készült festményein mintegy montázsszerűen építi fel figurái köré az absztrakt hátteret vagy kulisz- szát, amelynek rétegezéséhez egyik munkáján még egy művészetidegen anyagot is beemel a képmezőbe - a géz használata olyan hatást kelt, mintha egy függöny mögül derengene elő a látvány. Megkapóak Végh Dezső részletelhagyó, minimalizált felületképzéssel kezelt, hol megnyújtott, gótikus formákra emlékeztető vonalakból, hol kissé torzított, karikírozott elemekből kidomborított, a vallásos és a népi mitológia alakjait formázó szobrai. Mazuch György fejkompozíciója szépen formált, gondosan kidolgozott munka. A természet tiszteletéről vallanak Mazuch Ferenc ötletgazdag és képzeletet megmozgató alkotásai. Szép, erőteljes és kisugárzó, ahogy az ág természetes görcseit, hajtását meghagyva és hasznosítva komponálta meg az élet felé nyújtózó ma dárcsőröket, a mozgásban fürdőzc madarakat. Dolán Tibor ügyes kéz zel, a szerkezetek egységét átláti geometriai szerkesztéssel konstru álja és állítja harmóniába a mértan formákat. A csupasz mértani tes tekből vagy a tárgyi világ dolgait le képező síkidomokból építkező non figuratív csendéletein a távolság tartó kék szín és árnyalatai dóm nálnak, s keltik a mindenség akart sának érzetét. Ezt az elrugaszkc dást leginkább a kék mélységbe építkező, a kozmikusság felé kitt rulkozó domború festménye st gallja. A gyereklélek rezdülései ve tülnek ki Magyar Csilla és Szige Gábor homokképein. Ezeket a szc ros életkörnyezetünkből vett legke zenfekvőbb figurák, egyben a lej egyszerűbb és egyértelműen leo vasható szimbólumok teszik gye: mekien őszintévé és saját világul kai hitelesíthetővé. Danter Zoltá barna biciklis képe felér egy illúzie val: a tájból egy hangulatokkal tel elfolyó, a természet feletti dimenz óba átcsúsztatott képet tudott mej festeni. A kiállítók között van Dolá György festőművész is. A turnényitó fellépésen Passaicban (Az Ifjú Szivek képarchívuma)
