Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-17 / 289. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. Európai unió Az uniós élelmiszeripari szakembereket nem lehet kenyérre kenni - szerintük nem mindegy, Marmalade vagy Konfitüre Eddig tizenegy tagállam ratifikálta a csatlakozást Lekvárháború Alsó-Ausztriában Fő a hagyomány. Marmeladefőzés Wachauban. (Képarchívum) A pálinka elnevezést - bár a szó szláv eredetű - az Uni­óban nem csak a Szlovákiá­ban vagy Magyarországon előállított gyümölcspárla­tokra lehet használni. Ezt a nevet Ausztria négy tarto­mányában is levédették, de csak a sárgabarackból ké­szült szeszesitalra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS .....................t.......... A négy tartomány egyike Alsó- Ausztria, ahol büntetés fenyegeti azokat is, akik a szintén a barack­ból készített lekvárt Marmelade néven hozzák forgalomba. Az Uni­óban ugyanis a Marmelade kifeje­zést csak a narancs- vagy citrom­lekvárra szabad használni. Ám a helyiek évszázados hagyománya­ikra hivatkozva ellenállnak a sze­rintük vitatható előírásnak. Dürnstein 500 lelkes kistelepülés a Duna völgyében az alsó-ausztriai Wachauban. Csodálatos fekvése és az itt élők vendégszeretete miatt tavasztól őszig sok turista keresi fel főleg Németországból, de a távoli Japánból is. Nevét mostanában az Európai Unió bürokratái is egyre többet emlegetik az itt készített lekvár miatt. A környéken a szőlő- termelés mellett évszázadokkal ez­előtt honosodtak meg a sárgaba­rack fák, amelyek az itt élők szerint éppen Magyarországról kerültek ide. Azóta a barackból pálinkát főznek, és főleg lekvárt készítenek. Ezt a terméket Wachau települése­in mindenütt Marillenmarme- ledenek nevezik, ám ez nem felel meg az Európai Unió előírásainak. A Marmelade kifejezés használatát ugyanis az Unióban már 24 éve korlátozzák. A legnagyobb visszhangot a dürns- teini kastélyszálló tulajdonosának esete váltotta ki, aki évek óta Ma­rillenmarmelade néven kínálja vendégeinek a sárgabarackból ké­szült lekvárt. Johann C. Thiery, a szálló tulajdonosa: „A családom­nak hosszú évek óta étterem van a tulajdonában. Most pedig miénk az a hotel. A lekvárt azonban min­dig csak a vendégeknek készítet­tük. Természetesen más lekvárt is kínáltunk, de ők többnyire a sárga­barackot választották. Ezzel töltjük meg például a palacsintát, és aki egyszer megkóstolta, vinni is akart magával. Ezért néhány éve kis üve­gekbe is teszünk el lekvárt, és sok vendég visz belőle haza.” A hatóságok azonban felhívták Thiery úr figyelmét, hogy ezzel megszegi az uniós törvényeket, hi­szen a nem citrusfélékből készített lekvárt csak jam, azaz Konfitüre néven kínálhatná. Thiery úmak más a véleménye: „A Konfitüre ki­fejezés nekünk idegenül hangzik, és nem is akarjuk erre változtatni, ugyanakkor sok kisgazdát meg­büntettek, mert ők a Marmelade szót használták. Én is kaptam bün­tetést az elmúlt héten, de nem fi­zettem ki.” A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az uniós szabályozás alapján az üvegeken használt Marmelade kifejezés megtéveszti a fogyasztó­kat. Thiery úr szerint azonban en­nek éppen az ellenkezője az igaz, ezért úgy döntött, bírósághoz for­dul. Egyebek mellett arra hivatko­zott, hogy a wachaui lekvárt évszá­zadok óta Marmelade néven isme­rik és hozzák forgalomba. Szerinte az Unió felülről jövő nyelvhaszná­lati szabályozása súlyos beavatko­zást jelent régiójuk önállóságába és annak évszázados hagyománya­iba. Ezzel pedig végső soron embe­ri jogokat is sért. Úgy véli, a hibát nem ő, hanem az osztrák kormány követte el akkor, amikor az uniós csatlakozási tárgyalásokon elmu­lasztotta levédetni a Marmelade nevet mint tipikusan osztrák kifeje­zést. Annak idején csak Dánia és Görögország kért engedélyt egyéni névhasználatra, így ott most is lek­várnak nevezik a nem citrusfélék­ből főzött gyümölcsízeket. Blasius Somogyi, a Burgenlandi Agrárkamara tagja az MTV-ben nyilatkozva elmondta, Ausztria is megkapta volna erre az engedélyt. „Az egészségügyi miniszter, akinek a kompetenciájába tartozik az élel­miszer-felügyelet, már mondta, hogy meg fogja tenni a kellő lépé­seket afelé, hogy a Marmelade szót Ausztriában ismét engedélyezzék használatát, úgyhogy ebből semmi probléma nem lesz” - tette hozzá. Ma még nem tudni, ez a kezdemé­nyezés milyen sikerrel jár majd. Át­hidaló megoldásként mindeneset­re felmerült, hogy mindkét elneve­zés, a Marmelade és a Konfitüre is kerüljön fel az üvegek címkéjére. Johann C. Thiery szerint azonban ezt a két nagy forgalmazó nem sze­retné. „Mivel ők exportálnak is, szeretnék a sárgabarack lekvárra továbbra is a Konfitüre szót hasz­nálni, különben új címkéket kelle­ne csinálniuk, de ez nem a mi gon­dunk. Mi nem forgalmazzuk a lek­várt, csak kis mennyiségben készí­tünk. És mi a Marmeladét szeret­nénk használni úgy, ahogy ezt 150 éve tesszük” - mondta. Az üzletekben ma már többnyire Konfitüre elnevezéssel sorakoznak a lekváros üvegek, de a wachauiak továbbra sem akarnak megbarát­kozni a számukra idegenül hangzó kifejezéssel. Akárhogy is alakul a közösségi jog vagy módosul az osztrák szabályo­zás, a wachauiaknak Brüsszel igen messze van. A sárgabarack itt ma­ga a tradíció. Ezen a vidéken ba­rackból készül a pálinka, ebből sü­tik a legízletesebb édességeket, ez­zel töltik a fánkot, de még parfü­möt is gyártanak belőle. A wachau­iak arra is büszkék, hogy a Marme­lade kifejezés náluk minőséget is jelent. A lekvárnak legalább két­harmad része gyümölcs, míg a nagyüzemekben gyártott Konfitu- re-ben jóval több a cukor. Wachauban generációról generáci­óra öröklődik a lekvárfőzés hagyo­mánya. Az itt élők úgy vélik, csak a helyi jellegzetességeket és az évszá­zados hagyományokat tiszteletben tartva maradhat az Unióban való­ban sokszínű Európa. (MTV, ú) VILLÁM INTERJÚ Berényi József külügyi államtitkárral Mi lesz az Európai Unióval a hétvégi kudarc után, amikor nem sikerült a megegyezés az uniós alkotmányról? Az Európai Unió az eddig megkö­tött szerződések alapján továbbra is működőképes. Az elmúlt hétvé­gén azonban nem sikerült maga­sabb szintre emelni az országok együttműködését. A bővítés is be­következik, Szlovákia jövő május elsejétől az Unió tagja lesz. Az EU történetében először fordult elő, hogy az Unió működéséről szóló vitában a kitűzött időpontig nem tudtak az érintett felek kompro­misszumot kötni. Szomorú, hogy ez éppen most történt így, mert a csaúakozó országokat most elő­ször vonták be az unió működé­séről szóló vitába. A hétvégi ku­darccal az EU rövidtávon veszteni fog működésének hatékonyságá­„Az Európai Unió továbbra is mű­ködőképes" (Képarchívum) ból. A kétfázisú Európa nem segí­ti az uniós tagállamok fejlődését. Milyen következményei lehet­nek annak, hogy Varsó egy jot­tányit sem engedett álláspont­jából a hétvégén? Kétségtelen, ennek meglehet a következménye. A régi tagország­oknak módjukban áll ezt „viszo­nozni” a csatlakozó államoknak, elsősorban Lengyelországnak. Nagyobb együttműködés várható az EU alapító tagországai között, ez számukra biztosítja a szavazási többséget a Nizzai Szerződés alapján. Lengyelország és Spa­nyolország nem fogja tudni meg­akadályozni a döntéseiket,hiszen meglesz a többségük. Kérdés, ki fognak-e alakítani közös állás­pontot például az adózás kérdé­sében, a közös európai szociálpo­litika terén, külügyi vagy védelmi kérdésekben. Mennyire tartja valószínűnek a történtek után a visegrádi né­gyek országainak együttműkö­dését az Európai Unióban? Érzésem szerint nagyon komoly léket kapott a V4-ek együttműkö­dése azzal, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elfo­gadta az uniós alkotmány terve­zetének kompromisszumos válto­zatát, amely 25 főbiztossal szá­mol, Lengyelország pedig a sza­vazás kérdésében hajthatatlan volt. Biztosan eltart majd egy ide­ig, amíg az EU keretein belül is­mét megtaláljuk az együttműkö­dés lehetséges formáját, (jéel) Egyre több az erdős terület Európa országaiban Francia fenyődivatok MTI-JELENTÉS Párizs. Európában mintegy 50 mil­lió karácsonyfát állítanak fel kará­csonyra, de ez nem okoz kárt a ter­mészetnek, mivel a fák többsége fa­iskolákból érkezik - hangsúlyozzák az ünnep előtt a francia eladók. Ellentétben a közhiedelemmel, az erdővel borított terület Európában növekedett, Franciaországban pe­dig a 19. század közepe óta éppen­séggel megkétszereződött. Tévhit, hogy a műanyagfenyő kímé­li a környezetet: amellett ugyanis, hogy drágább, gyártása sok energi­át és műanyagot igényel, ami növeli a Föld felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátását. Ráadásul az elvileg hosszú időre vá­sárolt műanyagfenyők átlagos élet­tartama nem több három évnél - ennyi idő után jobbára kidobják a háztartásból, mert már nem divatos fajta, vagy éppen túl poros. A vágott fa mellett az utóbbi időben nagy a reklámja a tartóedényes, gyökeres élőfának. Ezzel kapcsolatban azon­ban figyelmeztetnek a francia szak­értők: igazi esélye akkor van a túl­élésre, ha nemcsak a szállításnál he­lyezik földes tartóba, hanem már eleve abban nevelik fel. Ami e fák karácsony utáni elülteté­sét illeti - egy áruházi lánc jutal­mat ad annak, aki visszaviszi tele­pére a tőle vásárolt élő fenyőt - a szakértők kétkednek: az jót tesz a környezetnek, hogy fa a földbe ke­rül, az már kevésbé, hogy 50 kilo­métert kell autózni érte vásárlás­kor és visszaszolgáltatáskor. Vasúti alagút épül Európa és a fekete kontinens között Csatlakozunk Afrikához EURO.HU-HÍR Madrid. A hétvégén egyeztetett ter­vek szerint Európát hamarosan alagút köti majd össze Afrikával. A spanyol-marokkói megállapodás ér­telmében az alagút a Gibraltári szo­ros alatt épül meg, 39 kilométer hosszúságban, amiből 28 kilométe­res szakasz a tenger alatt húzódik majd. A munka 2008-ban kezdődik. Az új vasúti alagút a Nagy-Britanni- át Éurópával összekötő Csalagút mintájára épül meg: két párhuza­mos sínpárral egymás mellett, és lesz egy szolgálati alagútszakasza is. Az útvonalat ott jelölték ki, ahol a Földközi tenger csupán 300 méter mély. Spanyol területen a vasút Pun­ta Palomasnál, Gibraltártól 40 kilo­méterre kezdődik, a marokkói vég­állomás Punta Malabatánál, Tangier közelében lesz. A két ország közötti megállapodás hosszú évek tárgyalásai után szüle­tett meg. Spanyolország és Marokkó korábban rendezeden bevándorlási kérdések és halászati problémák mi­att nem tudott megegyezni. A két or­szág erősen reméli, hogy tervük vég­rehajtását az Európai Unió anyagi­lag is támogatja. Finnország is bólintott MTI-ÉRTESÜLÉS Helsinki. A finn parlament jóvá­hagyta az Európai Unió bővítéséről áprilisban aláírt csatlakozási szer­ződést. A helsinki magyar nagykö­vetség tegnapi tájékoztatása sze­rint a finn parlament december 15- én egyhangú szavazással ratifikál­ta a 10 tagjelölt állam és az Európai Unió által idén április 16-án aláírt csatlakozási szerződést. A parla­menti jóváhagyást követően a do­kumentumot Tarja Halonen köz- társasági elnök pénteken látja el kézjegyével. A csatlakozási szerződést az uniós tagállamok közül eddig Dánia, Né­metország, Portugália, Spanyolor­szág, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország, Ausztria, Belgi­um és Írország ratifikálta. Szlovákia lakosságának 58 százaléka csatlakozáspárti Még mindig bizakodunk ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióhoz jövőre csatla­kozó országok közül Szlovákia to­vábbra is a belépést akaró államok élcsoportjába tartozik - állítja az Európai Unió közvélemény-kutató szolgálata által hétfőn nyilvános­ságra hozott felmérés. Az Eurobarometer jelentésének ké­szítői idén ősszel több mint 42 ezer embert kérdeztek meg a 10 jövőre csatlakozó és a három tagjelölt or­szágban az Európai Unióval, illetve életükkel és országuk helyzetével kapcsolatos véleményükről. Ami a belépést illeti, a szlovákiai la­kosság 58 százaléka továbbra is tá­mogatja, s ezzel Szlovákia a máso­dik helyen áll a jövőre csatlakozó ál­lamok között. (Első Ciprus 59 szá­zalékkal, harmadik Magyarország 56 százalékkal - az utolsó pedig Észtország 38 százalékos adattal). A három tagjelölt, Románia, Bulgá­ria és Törökország még Ciprusnál is magasabb, Romániában egyenesen 81 százalékos adatot mutatott.) Összességében az a kép kerekedik ki, hogy bár az EU-tagság támoga­tása továbbra is magas, 52 százalé­kos a jövőre csatlakozó tíz ország­ban, azért 6 százalékpontot csök­kent tavaszhoz képest. Az okok sok­rétűek. Az emberek egyrészt rosz- szabbnak látják jövő évi kilátásai­kat, illetve országuk várható hely­zetét, s emiatt visszaesett bizalmuk a különböző intézményekben. Az Európai Unióba vetett bizalom azonban még mindig nagyobb, ösz- szességében 44 százalékos, mint saját országaik intézményeinek megítélése. (A tíz országban az em­berek 23 százaléka bízik csak saját kormányában, s 20 százaléka saját parlamentjében. A legnagyobb bi­zalmat az érintett országok átlagá­ban a sajtó élvezi: első helyen a rá­dió áll 66 százalékkal, másodikon a televízió 64-gyel, harmadikon az írott sajtó 53 százalékkal.) Másrészt mostanra elhalványult a népszavazások hatása: akkor a csatlakozás témája állandóan napi­renden volt, s ennek köszönhetően a támogatók száma is megnőtt. A felmérés másik érdekessége, hogy jelentősen csökkent az euró támo­gatottsága a 10 csatlakozó ország­ban, bár még mindig 58 százalé­kos. Ezt az elemzők arra vezetik vissza, hogy az emberek ma már reálisabban látják, milyen költsé­gei lesznek a közös valuta beveze­tésének. (MTI, euvonal, ú) Hasznosnak bizonyulhat a megerősített együttműködés Jövőre lehet alkotmány MTI-HÍR Brüsszel. Európai Bizottság sze­rint a brüsszeli csúcs sikertelensé­ge után egy év múlva, azaz 2004 végére várható az Európai Unió al­kotmányának elfogadása. „A tag­államok álláspontjai nem állnak annyira távol egymástól, hogy ne lehetne észszerű időn belül megál­lapodásra jutni, de nehéz lenne most azonnal újraindítani a tár­gyalásokat” - mondta Reijo Kemp- pinen, az EU-bizottság elnökének, Romano Prodinak a szóvivője. „Azt szeretnénk, ha a megállapo­dás még a következő év vége előtt megszületne” - tette hozzá. A 2000-ben kötött Nizzai Szerződés lehetővé teszi, hogy ha minimum 8 tagállam a többieknél tovább akar haladni az együttműködés bi­zonyos területein, akkor ezt meg­tehesse. Ennek a „megerősített együttműködésnek” az iskolapél­dáján közös pénz, az euró létreho­zása, amelyben az EU 15 jelenlegi tagállama közül csak 12 vesz részt, Nagy-Britannia, Svédország és Dá­nia nem. Kemppinen szerint ilyen új, „megerősített együttműködés” létrehozása egyes területeken hasznos lehet, de nem nagyon képzelhető el az alkotmányról tár­gyaló kormányközi konferencia vége előtt. fílsztorszag ( (lettorazag ; Litvánia Lengyel' ország zfovákia rar ország Frande­Népszavazás az EU-alkotmányról biztosan lesz népszavazás biztosan nem lesz népszavazás még nincs döntés "ff 2003. öeosmter §M áítoptö m km fcmm: tíMmmii WTl Bt SaJK&sdtoi&afifc

Next

/
Oldalképek
Tartalom