Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-17 / 289. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 17. Gazdaság és fogyasztók Az év végével végleg lezárul a nem névre szóló bankkönyvek korszaka, jövőre pedig nő a kamatadó Radikális pénzpiaci változások A jövő évtől akadály nélkül nyithatunk külföldön számlát, korlátozás nélkül vásárolhatunk és eladhatunk külföl­dön valutát (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Januárban gázóra-leolvasás Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) illetékesei január első két hetében gázóra-ellenőrzést tar­tanak. A számlákat az átfogó ó- raleolvasás után, március végén postázzák a fogyasztóknak. A földgázár emelése miatt a gáz­művek 33,4%-kal növelik a havi előleg összegét. Januártól válto­zik a számlafizetés módja is: ezentúl már csak bankátutalás­sal, postai utalvánnyal vagy SI- PO-számlával lehet téríteni a gázdíjat, azaz a készpénz-befize­tési lehetőség az ügyfélfogadási irodákban megszűnik, (ú) Együttműködés Ausztriával Bécs. Együttműködési megál­lapodást írt alá Ivan Šramko, a szlovák jegybank alelnöke az osztrák pénzügyi tárcával, pénz­piaci felügyelettel valamint az osztrák jegybankkal. Pozsony ha­sonló, a pénzpiaci felügyeletre és az információcserére vonatkozó szerződést már Olasz-, Francia-, Német-, Magyar- és Csehország­gal, valamint az USA-val, Hollan­diával és Ciprussal is kötött. (S) Gyarapodó osztrák fusizók Bécs. Jövőre mintegy 2,66%-os növekedést fog elérni a szürke- gazdaság, míg az osztrák GDP csak 1,4-2,1%-kal lesz nagyobb az ideinél. A szürkegazdaságban megtermelt érték idén mintegy 22,5 milliárd euró lesz, jövőre 23,1 milliárd, tehát jelenleg az osztrák GDP 10,9%-ával egyenlő a szürkegazdaságban megter­melt érték. Az államháztartás 5 milliárd euró bevételtől esik el a be nem fizetett adók és társada­lombiztosítási járulékok miatt. Görögországban a GDP 28,3, Olaszországban 26,2, Portugáliá­ban és Spanyolországban 22,3, Németországban 16,3%-ával egyenlő a szürkegazdaságban megtermelt érték. (MTI) Spórolni akar a leggazdagabb hat Brüsszel. Az Európai Unió leg­gazdagabb államai közül hatan levélben sürgetik az EU költség- vetéséhez való hozzájárulás lefa­ragását, mely a szegényebb álla­mok számára nyújtott pénzügyi segélyek drasztikus megkurtítá­sához vezethet. Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Hollandia és Svédor­szág szerint a 2007-től kezdődő többéves pénzügyi periódusban a kibővült EU kiadásai ne halad­ják meg a tagországok GDP-jé- nek 1%-át. Az Európai Bizottság felháborodással reagált a közle­ményre, mely pár nappal azután látott napvilágot, ahogy a spa­nyolok és a lengyelek megvétóz­ták az EU alkotmányt. A Hatok javaslatát fenyegetésnek tartják. (BBC News, i) Mélyponton a dollár árfolyama London. Rövid ideig tartott a dollár szárnyalása Szaddam Hú­széin szombati elfogása után. Az euróhoz viszonyított árfolyama az európai devizapiacokon teg­nap ismét mélypontra, 1,2326 USD/EURÓ-ra süllyedt. (SITA) Valuta MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok ________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró Angol font 41,158 Lengyel zloty 8,862 Cseh korona 58,254 Magyar forint (100) 15,582 1,280 Svéd korona 4,554 Dán korona 5,532 Szlovén tollár (100) 17,395 Japán jen (100) 30,985 Svájci frank 26,478 Kanadai dollár 25,321 USA-dollár 33,348 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,02-42,32 32,21-34,61 1,25-1,31 14,59-16,59 OTP Bank 40,10-42,20 32,39-34,73 1,25-1,31 15,02-16,17 Postabank 40,01-42,31 31,99-34,71 1,25-1,31 13,78-17,38 Szí. Takarékpénztár 40,08-42,03 32,41-34,07 1,24-1,31 14,89-16,29 Tatra banka 40,11-42,25 32,51-34,25 1,24-1,30 14,97-16,21 UniBanka 40,15-42,21 32,57-34,24 1,24-1,30 14,06-14,97 Általános Hitelbank 40,11-42,25 32,56-34,29 1,24-1,31 14,74-16,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Magyar Országgyűlés megszavazta a 2004-es büdzsét Túlszárnyalt hiány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az év végén megszűnik a nem névre szó­ló bankkönyvek időszaka, 2004-től 15 százalékról 19-re nő a betéti kamatok utáni adó. Az uniós belépésünket követően pedig emelkedik a betétvédelem felső határa. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGtALÓ Az év végével befellegzik a nem név­re szóló bankkönyveknek. Aki 2003 december végéig az anonim bank­könyvét nem „nevesíti”, vagy a rajta lévő összeget nem helyezi át más banki produktumra, az 2004-től veszteséggel számolhat. A szabá­lyok értelmében ugyanis jövőre az anonim bankkönyveken nyugvó pénz már nem kamatozik. Ez az át­meneti állapot három évig, azaz 2007-ig tart, s aki addig sem rendezi a problémát, annak pénzét a bank­könyvét kezelő pénzintézet javára írják. A nem névre szóló bankköny­vek eltörlése egyrészt európai uniós követelmény, másrészt biztonsági okokat is szolgál - így szeretnék ele­jét venni a pénzmosásnak, a gyanús, név nélküli pénzmozgásoknak. Egyébként nem jelentéktelen összegről, szeptemberi adatok szerint mintegy 9 milliárd koroná­ról van szó. Ez nem véletlen, hi­szen korábban az anonim bank­könyv volt az egyik legelterjed­tebb megtakarítási forma. Problé­mát jelent viszont, hogy az ano­nim bankkönyveken sokszor csak szimbolikus összeg található, ami a bankkönyv megsemmisítésekor éppen csak fedezné a kezelési költségeket. Regina Ovesny-Stra- ka, a Szlovák Takarékpénztár ve­zérigazgatónője szerint az általuk nyilvántartott nem névre szóló Fizetésköteles autóutak Januártól változnak a sztrádadíjak Pozsony. Lesz elegendő autópálya­matrica 2004-ben, miután a közle­kedési tárca 790,3 ezer éves és 2,03 millió darab ideiglenes matri­ca nyomtatását rendelte meg. A készletek megcsappanása esetén utánnyomásra kerül sor. A minisz­térium öt társasággal írt alá meg­állapodást országos kiterjedésű terjesztésről. így kapható sztráda- matrica a postákon, trafikokban, határátkelőhelyeken, üzemanyag- töltő állomásokon, bevásárló köz­pontokban és nagyobb fuvarozó cé­geknél egyaránt. Újdonság az eddigi fizetési gyakor­lathoz viszonyítva, hogy néhány első osztályú útszakasz a 3,5 tonnát meg­haladó teherautók számára fizetés­kötelessé válik. A szaktárca az intéz­kedéstől azt reméli, hogy a teherfor­galom átkerül az autópályákra. Az éves matrica 3,5 tonnánál kisebb autó esetében 750 korona lesz, a 3,5-12 tonnás járművek tarifája 5 ezer korona, a 12 tonnánál na­gyobb teherautóké 10 ezer korona lesz. A 15 napos jegy ára 3,5 tonná­nál kisebb autó esetében 150 koro­na lesz, 3,5-12 tonnás autókra 750 koronás, 12 tonnát is meghaladó te­herautók szélvédőjére pedig 1500 koronás matricát kell ragasztani. Egynapos 250 koronás jegy csak nagy, azaz 12 tonnánál nagyobb te­hergépkocsikra lesz. (SITA) bankkönyveken átlagosan 500 és 1000 korona közötti tétel szere­pel. Egyébként az ügyintézés nem díjmentes, nálunk a bankkönyv felszámolása 50 és 200 korona kö­zötti összegbe kerül, bár egyes esetekben, ha a pénzt a pénzinté­zet egy másik termékébe fektet­jük, akkor lehet ingyenes is. Szlo­vákia 2004. május 1-től az Euró­pai Unió tagja lesz. Ez a tény szá­TUBA LAJOS Pozsony. Nem sikerült változtat­ni az eredeti javaslaton, a parla­mentben jóváhagyott állami költ­ségvetés a tavalyihoz képest 800 millió koronával kevesebbet jut­tat a környezetvédelmi tárcának. Ezt az uniós alapokból vízgazdál­kodásra szánt pénz sem pótolja teljesen - mondta tegnapi sajtóér­tekezletén Miklós László. A szlo­vák környezetvédelmi miniszter szerint több jelentős megkezdett beruházás sorsa veszélyben fo­rog. A Szap környéki árvízvédel­mi töltést például csak akkor tud­ják majd befejezni, ha a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat külföldi hitelt tud felvenni. Veszélyben van a klenóci víztárolótól Rima­szombat és Tornaija felé tervezett ivóvíz-távvezeték kiépítése is. A kormány teljesen megfeledkezett arról a döntéséről is, miszerint 2 milliárd koronát fordítanak a régi környezetszennyezési források felszámolására. E téren jövőre csak a legérzéke­nyebb területeken várható némi beavatkozás. Valamivel több pénz jut viszont a természetvédelmi te­rületeken érvényes megköté­sekből eredő károk kompenzálá­sára. A miniszter szerint ez a pénz is kevés lehet, viszont az új szabá­lyozás értelmében az érintettek mos változást hoz az életünkbe, bár a változások mértéke talán éppen a pénzintézetek világában lesz a legkevésbé érezhető, mivel a jelenlegi bankrendszer is már az uniós szabályok szerint műkö­dik. Ennek dacára azért lesz mó­dosulás, szerencsére ezek döntő többsége az ügyfeleket segíti. Napjainkban a bankbetéteket a pénzintézet esetleges összeomlása ellen védi az állam, ez a védelem a mindenkori átlagkereset legfeljebb 40-szereséig terjed. Ez jelenleg mintegy 550 ezer koronának felel meg, igaz, a módosított betétvédel­mi törvény értelmében csupán 90 százalék erejéig kártalanítanak. 2004 májusától viszont az uniós szabályoknak megfelelően az egy­ségesen megállapított 20 ezer eu­ró, mint a betétvédelem felső hatá­ra vonatkozik ránk is, ami átszá­mítva 800 ezer koronának felel meg. Ráadásul jelenleg csupán a természetes személyek betétjére vonatkozik a védelem, jövőre ez ki­teljed a jogi személyekre is, leszá­mítva az állami intézmények, akár az alkotmánybíróságon is ér­vényesíttethetik kárenyhítési jo­gukat. A valós igényeket nehéz felbecsülni, idén például 100 mil­lió koronányi kártérítési igény ér­kezett be, de a helyszíni vizsgála­tok alapján csak a töredékük bizo­nyult jogosnak. Örülhetnek vi­szont a Mohi Atomerőmű környé­kéi falvak, jövőre végre jut pénz az ígért vízvezeték-hálózat befe­jezésére. Miklós László miniszter közölte: veszélyben a PET-flakonok betét­díjára kitűzött áprilisi határidő. Pavol Rusko gazdasági miniszter ugyanis nem hajlandó beleegyez­ni az ezzel kapcsolatos rendelet kiadásába, az ügyben a kormány dönt, és a környezetvédelmi mi­niszter attól tart, hogy ott nem szerez kellő támogatást. A gazda­sági minisztert meggyőző cégek­kel elvben léteznek kompro­misszumos megoldások, de ha ezt sikerül is megkötni, valamilyen érintett csoport rosszabbul fog járni. Már biztosan rosszul jártak azok a gyártók, akik azt hitték, hogy Szlovákiában be is tartják a parlament által elfogadott törvé­nyeket. A közelgő határidő miatt kinyomtatott címkéik azonban egyelőre használhatatlanok. A PET-flakonok ügyében felállt egy munkacsoport, amely kidogozza a további javaslatokat. pénzügyi szervezetek számláit. 2004 májusától olcsóbbá válhat­nak a külföldi (Európán belüli) pénzátutalások, ugyanis az EU irányelve szerint 12 500 euró (kb. 500 ezer korona) összegig az uni­ón belüli átutalásokra mint hazai pénzügyi műveletekre kell tekinte­ni. A jövő évtől akadály nélkül nyit­hatunk külföldön számlát, ezzel párhuzamosan korlátozás nélkül 2004 májusától olcsób­bá válhatnak a külföldi pénzátutalások. vásárolhatunk és eladhatunk kül­földön valutát, s ez a szabadság vo­natkozik a pénzügyi befektetések­re és ingatlanvásárlásokra is. A ha­zai pénzpiacon pedig tovább éleződhet a küzdelem, ugyanis az uniós államok banklicenccel ren­delkező társaságai a Szlovák Nem­zeti Bank engedélye nélkül is vál­lalkozhatnak és kínálhatják szol­gáltatásaikat nálunk, (só) Szlovák elutasítás Acélos kötélhúzás Brüsszellel Pozsony. Szlovákia nemet mond az Európai Bizottságnak az acél- többlet-termelés kompenzációval összefüggő javaslatára. „A kom­penzáció formája és összege túlon­túl keménynek tűnik” - jelentette ki Csáky Pál. A miniszterelnök-he­lyettes szerint amennyiben a kér­dést nem sikerül diplomáciai úton január 15-ig rendezni, úgy politikai síkra terelődik. Úgy fogalmazott: az EB ugyan nem akar pereskedni, ugyanakkor komoly konfliktust eredményezhet, ha a két fél nem tud megegyezni az elfogadható kompenzáció összegében. A Dzurinda-kormány december­ben szóbeli jegyzéket kapott az EB- től, miszerint az EU csak bizonyos kompenzáció ellenében hajlandó elfogadni a szlovák acél-többletter- melést. Márpedig Szlovákia 2001- ben kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb csak 3 százalékkal növelheti a kassai vasmű acélkiter­melését, amely a bázisévben 4,05 millió tonna nyersacél volt. Ezzel szemben a kassai cég tavaly 4,392 millió tonna acélt, idén pedig mint­egy 5 milliót állít elő. Ha Pozsony elfogadná az EB javaslatát, úgy részben meg kellene vonni az US Steel adókedvezményeit, másrészt a kompenzáció egy részét a kassai cégnek kellene állnia, mégpedig készpénzben. (SITA) Budapest. A Magyar Országgyűlés 197 igen szavazattal, 14 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta a jövő évi költségvetési javaslatot. A szavazáson nem vettek részt a leg­nagyobb ellenzéki párt, a Fidesz képviselői. A törvény a költségvetés bevételi főösszegét 5481,5 milliárd forint­ban, kiadási főösszegét 6132,4 mil­liárd forintban, hiányát 650,9 milli­árd forintban, a költségvetés általá­nos tartalékát pedig 31,3 milliárd forintban határozza még. A büdzsé eredeti előterjesztése 6092,9 milli­árdos kiadási, 5484,4 milliárdos be­vételi főösszeggel és 608,5 milliárd forintos hiánnyal számolt, a főszá­mok a módosító javaslatokról való döntéshozatal után változtak meg. László Csaba pénzügyminiszter ar­ra helyezte a hangsúlyt, hogy az eu­rópai uniós számbavételi rendszer alapján változatlan, 3,8 százalékos államháztartási hiánnyal fogadta el a főszámokat az Országgyűlés, ez­zel szemben ellenzéki képviselők ki­fogásolták, hogy az államháztartási hiány összességében több mint 50 milliárd forinttal nőtt az eredeti előterjesztéshez képest. A módosítások nyomán az önkor­mányzatok forrásai összesen 43 milliárd forinttal emelkedtek. A lakhatással kapcsolatos segélye­zésre, azaz az energiaár-emelések kompenzációjára 3 milliárd forint többlettámogatás jut. Az eredeti előterjesztéshez képest 70 száza­lék marad a táppénz. Az arra való jogosultság a munkaviszony megszűnését követően 90 napra csökken a korábbi 180 napról. A magyar pénzügyminisztérium számításai szerint az idei állam- háztartás ez évi GDP-arányos hiá­nya 5,2 százalék lesz, az eredetileg tervezett 4,5 százalék helyett, azaz 974,2 milliárd forint a tervezett 832 milliárd forinttal szemben. A központi költségvetés hiánya vár­hatóan megközelíti a 642 milliárd forintot, míg az előirányzat 569 milliárd forint volt. (Fn) Egységes, 19 százalékos adóteher Pozsony. Ha valaki fölösleges pénzét bankban akarja kamatoztatni esetleg értékpapír-vásárlását fontolgat, az még az idén kösse le a szabad pénzforrását, vegyen értékpapírt. Január elsejétől ugyanis változik, 15-ről 19 százalékra emelkedik a kamatadó. Az idén lekö­tött, befektetett pénz hozamára azonban még az idei adószabályok érvényesek, azaz a bevételt éves szinten 15 százalékos adóval terhe­lik, nem pedig 19 százalékossal. Rossz hír a lakás-takarékpénztárak­ban takarékoskodóknak, hogy az eddigi adómentesség számukra megszűnik, azaz megtakarításukat januártól 19 százalékos adóval terhelik, függetlenül attól, hogy a takarékossági szerződést mikor kötötték. (Eddig adómentes volt a kamat és az állami prémium is.) Vonatkozik a 19 százalékos adóteher az életbiztosítási kötvényekből eredő hozamokra is. (P) Rusko blokkolja a PET-flakonok betétdíjainak bevezetését Nincs pénz beruházásra, sem árvízvédelemre

Next

/
Oldalképek
Tartalom