Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

24 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1970 Január 28.: Ludvík Svoboda köztársasági elnök Ľubomír Štrougalt nevezi ki új szövetsé­gi miniszterelnökké. Január 28-30.: Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén határoza­tot hoznak a tagkönyvcseréről, vagyis a párttagság felülvizsgá­latáról, tehát megkezdődik a párton belüli tisztogatás. Február 5-6.: Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának ülésén a lemonda­tott Štefan Sádovský helyett Jozef Lenártot választják első titkárrá. Április 28.: Felmentik a szlovák kormány több tagját, köztük Dobos László tárca nélküli nemzetiségi minisztert. A kor­mány új magyar tagja Krocsány Dezső munka- és szociálisügyi miniszter. Április 28.: A Szlovák Nemzeti Tanács ülésén felmentik alel­nöki tisztségéből Szabó Rezsőt. A testület új magyar alelnöke Fábry István. Május 6.: Csehszlovákia új ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási egyez­ményt ír alá a Szovjetunióval. Május 9.: Az Új Szóban felülről irányított kampány indul a Cse- madok vezetői és a szövetség 1968. és 1969. évi tevékenysé­ge ellen. Május 11.: A Csemadok Köz­ponti Bizottságának pozsonyi ülésén kezdetét veszik a szer­vezeten belüli tisztogatás. Fel­mentik többek között Szőke Jó­zsef vezető titkárt és Varga Sándor titkárt, új vezető titkár­rá Varga Bélát, titkárrá Varga Jánost választják. Május 31.: Stószon, életének hetvenharmadik évében meg­hal Fábry Zoltán író, publicista. (Lásd: Meghalt Fábry Zoltán) Június 6.:'Galántán tartja első bemutatóját a Szőttes népmű­vészeti együttes. (Lásd: Bemu­tató előtt) Augusztus 18.: Varga János ré­gi-új Csemadok-titkár az Új Szó hasábjain - további személy- cseréket sürgetve - bírálja az egyesület 1968. és 1969. évi te­vékenységét és vezetését. (Lásd az Öntsünk tiszta vizet a po­hárba- Szélsőségek a Csemadok-ban című cikkből vett részletet.) Szeptember 16-19.: Az Új Szó Irodalmárok közéleti kontárko­dása című cikksorozata azzal vádolja a Csemadok 1968-as ve­zetését, hogy a nemzetiségi ér­dekvédelem jelszava alatt a párt és a Csemadok régi és kipróbált káderei elleni politikai harcához próbál bázist teremteni. Szeptember 26-27.: A Csema­dok ún. össztitkári értekezletet tart Ágcsemyőn, amely elítéli a szervezet vezetésének a kon­szolidációs politika teljesítése terén tapasztalható nagy pasz- szivitását. Október 2.: A Csemadok út- vesztése címmel újabb írás jele­nik meg az Új Szóban a Csema- dokban végrehajtandó változá­sok szükségességéről. December 1.: Népszámlálás Csehszlovákiában. Szlovákia 4 537 290 lakosa közül 552 006 (12,2 százalék) vallja magát magyar nemzetiségűnek, 600 249 (13,2 százalék) magyar anyanyelvűnek. December 10-11.: Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülésén jó­váhagyják „A CSKP XIII. kong­resszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult vál­ság tanulságai” című doku­mentumot, amely a normalizáció kötelező ideoló­giai irányelvévé válik. j Meghalt Fábry Zoltán | Tegnap kaptuk a megrendíto hírt: Fábry Zoltán, az európai hírű és rangú csehszlovákiai magyar Író és publicista, érdemes művész, a Munkaérdemrend és még több más bel és külföldi kitüntetés tulajdonosa május 31-éu, vasárnapra virradó éjsza­ka Stószon hosszas betegség ut án meghalt. Fábry Zoltán temetéséről később történik intézkedés. A halál mindig megrendíti». És mennyivel inkább az, ha olyan em­ber távozik közü­lünk, aktvei az em­bert több évtize­des kapcsolat fűz­te Össze Fábry Zoltánnal több mint két évtizedes elvtársi, baráti, kollegiális kapcso­lat szálai kötöttek egybe. írásait — melyek mindig nagy hatással vol­tak rám -- még az első köztársaság idejéből ismertem, de személyes ta­lálkozásra és en nek eredménye-" ként kapcsolataink elmélyítésére csak húsz évvel ezelőtt kerüit sor, mikor az Új Szó szerkesz tőségébe kerültem Nem szükséges bi­zonygatnom. hogy a cseliszio vákiai magyar szellemi élet nemcsak, hogy még gyermek cipőben járt, hanem túlzás nél kül merem állítani, hogy még csak az embrió korában volt. És az első nyílt vitám Fábry Zoltánnal akkor és e körül zaj lőtt le. Nem emlékszem már pontosan, hogy Fábrynak akkor egy cikkét közöltük, vagy pe dik csak a szerkesztőséghez in tézett leveléről volt szó, mely ben szemünkre vetette a cseh szlovákiai magyar irodalom si­ralmas állapotát és azt, hogy ne várjuk az indítást attól az egy két itt maradt „öregtől“, ha­nem hol vannak a fiatalok, hol vannak a — kifejezésre pontosan emlékszem — a ta­nítványok. Fábry Zoltánnak er­re a levelére az ÚJ Szó hasáb­jain válaszoltam. Válaszoltam mint a tanítvány. A nem utolsó­sorban Fábry Írásain teliílivő tanítvány, és megírtam: mi, a tanítványok ftt vagyunk, csinál juk a dolgunkat úgy, ahogy tud­juk. de hol a „mester“, akitől az útmutatást, a segítséget kap­nánk. Fábry Zoltán erre föl minden szerénysége ellenére is vállalta a „mester" küldetés szerű, nem könnyű elhivatott­ságát. Engedtessék megmekem, hogy egy másik és az egész csehszlo­vákiai magyar irodalom fejlő­dését döntő módon befolyásoló élményemet is elmondjam. Az 1954-ben megjelent, s annak idején oly sok vitát kiváltó „Harmadvirágzás" című tanul­mányról van szó. Én akkor — többok között — a Fáklya című kultúrpolitikai folyóiratot is szerkesztettem. 1954-beu, ha nem is sokat és nem is oly nívósat, de azért már produkált valamit a csehszlovákiai ma­gyar irodalom, és töbhedma- gammal azon a véleményen voltunk, itt volna már az ideje a summázásnak, de egyben a szelektálásnak is. Fábryva! « tanulmány megírásáról több le velet váltottam. Hónaitokig ho­zakodtunk, mivel Fábry azon a véleményen volt, hogy olyas­miről akarunk számot adni, ami nincs: a csehszlovákiai magyar Irodalomról. Mindegy, a tanul­mány végül is megszületett, meg is jelent, és Fábry önmaga számára is megdöbbentően konstatálta, irodalmunkkal, ha bármilyen gyengécske is, nem kell szégyenkeznünk, ellenben a hozzáértő gondos kertész ke­zével. illetve ollójával nyese­getni kell a vadhajtásokat, hogy annál erőteljesebben fejlődhes­sék a fa. És Fábry Zoltán azóia is gondos kertésze volt irodal­munknak, s ezért oly pótolha­tatlan vesztesége Irodalmunk nak Fábry Zoltán elvesztése Fábry Zoltánban nemcsak az írót. a kritikust veszítettük el. hanem a kiemelkedő antifasisz ta békeharcost is. Nem túlzás olyasmit állítani, hogy a német fasizmusnak Európában netu volt még egy olyan alapos Is­merője, mint ö. Kérlelhetetle­nül harcolt ellene a nácizmus hatalomra jutása után, az adott lehetőségekhez mérten harcolt ellene a világháború alatt, és ezt a fasizmust nem tekintette megsouimisitettnek a háború be­fejezése után sem. Az elsők kö­zött emelte fel szavát az újra éledő német neonácizmus ellen, s mi tagadás, többen — köztük jómagam ts — eltúlzottnak tartottuk a veszélyt Jelző, kon gató harangot. Sajnos, neki lett igaza! Európa vigyázz! — hir­dette Fábry látnoki Jóslással A két világháború között, az első republika idején Fábry Zol tán egyik legjelentősebb — túl zás nőikül állíthatom: európai hírű — alkotása kárpátaljai ri portja, „Az éhség legendája" volt. Igaz, a cenzúra betiltotta és erre föl a könyvecske csu pán címlappal és puszta olda lakkal jelent meg. Am a kom­munisták ennek ellenére megta látták a módját, hogy a kinyom tatott, de betiltott „Az éhség le­gendája“ egy részét különféle utakon kicsempészték, s lett be lóle olyan európai botrány, hogy Slávik belügyminiszter a par lementben kényszerült magva rázkódásra. Éppen egy évvel ezelőtt Kar pátalján jártam. Sok emberrel beszéltem, sok szó esett Fábry Zoltánról is, és nemcsak ma­gyarok. hanem az ukránok kő zött is, S beszéltek róla olyan tisztelettel, ahogyan kevés em­berről. Fábry Zoltán emlékét nem­csak mi, hanem a határainkon túl élő más népek is őrizni és ápolni fogják. bATKV LÁSZLÓ BEMUTATÓ ELŐTT Kevés olyan bemutató elő­adása volt nemzetiségünk ed­dig egyetlen „népi“ kultúrát terjesztő félhivatásos együtte­sének: az Ifjú Szíveknek, mely után a sajtó hasábjain és a kö­zönség körében elégedetlen hangok ne hiányolták volna a néprajzi tisztaságot a műsor­ból. Különösen a legutolsó be­mutató előadás után erősödött meg ez a követelmény, hiszen haladó hagyományaink gyöke- reluek élesztőséről, a tiszta né­pi alkotó művészet létjogosult­ságáról van szó. Dél- és Kelet-Szlovákia kisvá­rosaiban és falvaiban a nyári idényben a kultúrigények kielé­gítésére a vendégszereplő ma­gyarországi művészek és eszt- rádcsoportok jelentettek csak megoldást. A magyarországi vendégművészek és csoportok szereplésének hátránya az aránytalanul magas ár mellett még az is, hogy műsoraik sem feleltek meg mindig a közönség igényeinek. Ezen okok alapján született meg az az ötlet, hogy a CSE­MADOK Központi Bizottsága „A tűznek nem szabad kialud­ni“ címmel népművészeti mű­sor-csoportot szervezett. A húsziagú csoport a „Szőttes*4 tánckarból, Vontszemü János népi zenekarából és szólóéne­kesekből áll. A szólóénekesek­ből ketten, Derzsi György és Kopál Irén a régi „Népes" szó­listái. Kopál Irén csallóközi népdalokkal színesíti a műsort, mint az „Erdő, erdő“ és az „Ár­kot keres a folyóvíz“. Mit* Klá­ra a tavalyi népdalverseny győztese és a „Tavaszi szél vi­zet áraszt“ népdalverseny má­sodik helyezettje repertoárjá­ban a „Haragszom az olyan szóra“ kezdetű népdal mellett a „Szól a kakas már“ című vl- rágéneket is megtalálhatjuk. A csoport negyedik szólistája Varga Kati, a „Tavaszi szél vi­zet áraszt“ közönségdíjának nyertese. „Innen-onnan Nyá- rasd felől“ című dalávaí szin­tén szűkebb pátriáját képviseli. Zala Károly, bratislavai hang­szerszólista, 19. századi magyar gitármövekkel színesíti a mű­sort A zenekar önálló számai kö­zül említésre méltó Bihari H moll verbunkja.“ A „Szőttes“ tánckara „Al­kony“ címen egy zoborvidéki ieánytáncot, szatmári „cigány- botolót“, „Lakodalmi -hangula­tok“ címen csallóközi táncokat és „Erdélyi táncokat“ tűzött műsorára. Az együttes első bemutatko­zására június 6-án Galántán került sor. Az új együttes szereplése minden bizonnyal jelentős visszhangot kelt a népművészet kedvelőinek népes táborában, hiszen hamisítatlan népművé­szetet láthatnak a színpadon. A kezdeményezés jelentős vonása továbbá még az is, hogy azok a fiatal tehetségek, akik eddig csak a különböző versenyeken, mint a tavalyi országos népdal- verseny és az Idei „Tavaszi szél vizet áraszt“ versenyen szerepelhettek a közönség előtt, most pódiumhoz jutnak, s tudásukat nemcsak a meddő versengés, hanem a közönség szolgálatába állíthatják. Nehéz egy induló kezdemé­nyezés, egy alig megszületett csecsemőről véleményt monda­ni. Mindenesetre annyit megál­lapíthatunk, hogy a cél ne­mes, a kezdeményezés fiatalok energiája és optimizmusa biz­tató. A kezdeményezés sikere to­vábbi perspektívákkal gazda­gíthatja kulturális életünket, hiszen, mint a műsor címe is mondja: ,,A tűznek nem szabad kiatudnil“ GAGYOR PÉTER SZÉLSŐSÉGEK A CSEMADOK-BAN üz víz y|/ a. a. a. TjC sj\ Vjv VjV VjV Meggyőződésein azonban, hogy 1 HUH ban es 1 (Ili!)-bon nem­csak egyszerű lunkcióliarcról voll szó. Sokkal többről Is. A CSEMADOK jellegének az alap- velő megváltoztatásáról. K szán­dék később a CSEMADOK prog­ramjában domborodott ki. Az, ami lMüK márciusában és áprili­sában az ismertetett oppozfciós magatartást képviselők részéről történt, lényegében előkészítése volt a CSEMADOK Központi Bi­zottsága J ölik. májusában Utnia- szerdaltelyen megtartott ülésé­nek. A tények ismeretében ma már világos, hogy a CSEMADOK ..megújhodásának“ az értelmi szerzői maguk nyílián minden vonalon nem akartuk fellépni. Elképzeléseik megvalósítilMbof olyan embereket használlak lel. akik vállalták a feltörő kos szerepéi, és hajlandók vollak a szócsöveivé válni azoknak, akik többször csak a háttérből irányí­tottuk. Az eszköz szerepét a fia­tal magyar értelmiség néhány politikai tapasztalattal még nem rendelkező tagja töltötte he. K szerep főleg a CSEMADOK Köz­ponti Bizottságának a dunaszer- dabelyi ülésén világosodott meg, ahol Ouray Miklós, Varga Sándor és mások - az úgy ne­vezel! klnbosok minősíthetet­lenül viselkedtek, egyesek kö­zülük igen agresszíven léplek fel, és sok kárt okozlak. A tennivaló a CSKMADOK-ban is sok. A történtekből elsősor­ban azoknak kell a tanulságot levonniuk, akik a jobboldal szol­gálatában álltak. VAHC.A IÁNOS, a CSEMADOK KB titkára család # otthon — Ügy örülök, hogy itt az ósz — mondta Teri a kolléga­nőjének. — Tudod, van egy kis kertünk a város végén, és ed­dig úgyszólván minden szabad szombaton ős vasárnap oda jár­tunk dolgozni. Most már „be­takarítottunk" mindent, Igazán nara sok termett semmiből. Hát Jöhet a Jól megérdemelt vasár­napi pihenő. Délelőtt megfőzte a finom ebédet, süteményt is sütött, az­tán elmosogatott, rendbe hozta • konyhát Is, és boldogan ment be a jól fűtött szobába. A férje a fotelben ült, olvasott, a gye­rekek játszottak. 0 csak Olt és élvezte ezt a családi Idillt és jammlttevóst a sok vasárnapi robot után, majd megszólalt: — Az első nyugodt vasárna­pom ebben az évben I £s ebben a percben csönget­tek. Először arra 'gondolt, nem Női szemmel felhangzott másodszor Is, har­madszor is. Amikor az ajtót ki­nyitotta, Kovácsék és Pampus- káék álltak az ajtóban, vasár­napi díszbe öltözve. Kovácsné bájos mosollyal mondta: — Arra gondoltunk drágám, végre meglátogatunk bennete­ket, tudod, ez az első szabad vasárnapunk, eddig szombaton és vasárnap az új kocsit járat­tuk be — ugye nem zavarunk? — A világért sem, — felelte Teri. Pampuska is széles mosolyra húzta a száját, és közölte, alig várja, hogy a barátjával (Teri férjével) kártyázhasson, hiszen eddig folyton horgászni járt, nem volt rá idő, de végre itt az ősz ... Remélem, nem zava­runk? — Dehogy zavarnak, csak tessék beljebb, hisz nekünk is ez az első. szabad őszi vasár­napunk — s közben a sírás foj­togatta a torkát. Magtsttft a magúkét A komáromi, Munka ut­cai iskola ptonírjal népgaz­daságunk megsegítésére hulladékgyűjtést szervez tek. 18 tonna ócskavasat. 770 kg textllhulladékot és 2895 kg papírt gyűjtöttek össxe. Bevételűk 3500 koro na volt. SZIGETI KÁLMÁN A gyöngyhímzéssel díszített alkalmi ruha nemcsak divatos, hanem mutatós is. A bár­sony-, a selyem-, a rlpsz- és a taltruhákat egyaránt kihfmezhetjfik apróbb vagy nagyobb szemű gyönggyel. A gyöagydíszftést tőképp a galléron, a nyakkivágás körül, az ujjon vagy a ruha pántjáé alkalmazzak, da kivarrbat|uk gyönggyel a ruha alját la. . 1. Szép tartásé műszálat kelméből varrott alkalmi ruha, kámssagallérján rajtokban vég­ződő gyöngybfmxéssel. 2. Sima vonalé lakaté bársonyruha, esőst sztnfi gyöngyökkel gazdagon hímzett gallérral és pánttal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom