Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-15 / 287. szám, hétfő
20 1966 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Január 7.: A Dolgozó Nő című lap felveszi a Nő címet. Február 15.: Dunaszerdahe- lyen megalakul a Csallóközi Ifjúsági Klub. Március 4.: A kassai Batsányikor nagyszabású népballadaes- tet rendez, amelynek főelőadója Vargyas Lajos. Március 5.: Losoncon megalakul a Csemadok helyi szervezete mellett működő Korunk Ifjúsági Klub. Március 13.: Brünni magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Kazinczy Ferenc Diákkört. Április 28-29.: A Csemadok először rendezi meg Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. Április: Az így Élünk Mi utódlapjaként megjelenik a magyar ifjúsági klubok Hang című fórumának első száma. Kiadását a novemberi szám után betiltják. Május 12-14.: Pozsonyban tartja kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amelyen megerősítik első titkári tisztségében Alexander Dubčeket. Május 18-19.: Antonín Novotny köztársasági elnök az 1965. évi árvíz során tanúsított hősies magatartásáért Munka Érdemrenddel tünteti ki Komárom, Gúta és Nagy- megyer lakosságát. (Lásd: A hősi helytállásért) Május 22-29.: Komáromban megrendezik a III. Jókai Napokat. Május 31-június 4.: Prágában tartja XIII. kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja. A párt első titkárává ismét Antonín Novotnýt választják. Július 2-3.: A Csemadok Központi Bizottsága megrendezi Gombaszögön a XI. Országos Dal- és Táncünnepélyt. Július 27-augusztus 5.: A magyar ifjúsági klubok megrendezik Abarán a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. A táborozó fiatalokat meglátogatja a Kassán tartózkodó Németh László is. Szeptember 24-25.: A Csemadok és az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság Czuczor Gergely halálának 100. évfordulója alkalmából nagyszabású emlékünnepélyt rendez Érsekújváron:, amely keretében leleplezik Czuczor Gergely mellszobrát. Október 7-9.: A Csemadok, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a losonci Korunk Ifjúsági Klub első ízben rendezi meg a Madách Napokat. Október végén: Rozsnyón megalakul a Móricz Zsigmond Ifjúsági Klub. November 5-7.: A Csallóközi Színház megalakulásának 5. évfordulója alkalmából Dunaszerdahelyen megrendezik az I. Csallóközi Színházi Napokat. November 8.: Vágsellyén megalakul a Vörösmarty Klub. December 6.: Rimaszombatban megalakul a Csemadok helyi szervezete mellett működő Tompa Mihály Ifjúsági Klub. December 10-11.: A Csemadok IX. közgyűlésén új alapszabályt fogadnak el, amely a szervezet hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. Elnökké ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárrá Szabó Rezsőt, titkárrá Varga Jánost választják. (Lásd: A tanácskozók köszöntése...) A hősi helytállásért Munkaérdemrenditel tüntették ki Komárom, Nagymegyer és Gúta lakosságát DUBČEK ELVTÁRS GÚTAN ■ CHUDfK ELVTÁRS A NAGYMEGYERIEK KO- lOTT ■ DVORSKÝ ELVTÁRS A KOMAROMIAKKAL ÜNNEPELT Idestova egy esztendő telt el azóta, hogy • megáradt Dona kiszabadult a medréből ás posxtltő tengerként xődalt Alső-Csailőközre. gsskben a válságos napokban az emberi egyk- yétartozés, a hősi helytállás szinte csodával határos dolgokat müveit. Szem beszálltak az Iszo- ayd víztömeggel. Szembeszálltak ás győztek. mivel nem adták meg magukat, fis ekkor azfi- latett meg az országos határozat: Csallóközt újjáépítjük, Csallóköz szabb lesz, mint volt. Az Ígéret, a fogadkozás ma már élő valósággá vált. Az ó||áépltésben elért sikerek fölötti örömet még tei|esebbé teszi, hogy akik vállalták a veszélyt, az áldozatot, méltó elismerésben részesölnek. j Komárom [Gúta 1 A Vég szélló udvarén ezrével tolonganak a gútalak, hogy szemtanúi lehessenek annak a •agy pillanatnak, amikor Ale- nader Dsbtek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságénak vezető titkára átadja Antonín Novotný, köztársasági elnök megbízásából a Munkaérdemrendet Gúta népének. Dubček elvtárs szaval alapján újból megelevenedik az 1965. június 26-ra virradó éjszaka szörnyű emléke. Az embert akarat, hősies önfeláldo- zás már képtelen volt tovább ellenállni a tengernek. A védekezést a mentési munkálatok váltották fel. A falu 90 százalékát elöntötte a viz. A több mint 11 ezer lakosú faluban mindössze 600-an maradtak. A víz borzasztó pusztítást vitt véghez. 762 ház teljesen tönkrement, 1576 komolyabban megrongálódott, ,nem is beszélve a további óriási károkról. Az árvíz sújtotta vidék, közöttük Gúta újjáépítése orszá- gos feladattá vált — mondotta többek között Dubček elvtárs. Mostanáig felépült 113 új családi ház, 498 építése folyamatban van és a megrongálódottak közül 220 házat már rendbe tettek. A társadalom óriási anyagi, •rkölcsl és egyéb segítsége ■yomén lassan eltünedeznek *z árvíz nyomai. Oj Gúta épül, **ebb, korszerűbb, mint a régi volt, olyan, amely a régitói jóformán csak a nevét örökli. I Nogymcgyer | A délelőtti órákban népes volt a városka utcája. Csinosították a parkokat, a környezetet, hogy ezzel Is kifejezésre juttassák örömüket, lelkesedésüket. Nagy nap volt a tegnapi Nagymegyer történetében. A kora esti órákban Michal Cha- dfk elvtárs, az SZNT elnöke átadta a Munkaérdemrendet a város lakosságának, az árvíz alatt tanúsított bősles magatartásáért. Nagymegyer lakossága, a kommunisták és a városi nemzeti bizottság vezetősége a szó szoros értelmében megmentették városukat. A veszély Idején 24 óra alatt 13 kilométernyi védógátat építettek a város körül. A hősies helytállásért a Munkaérdemrenden kívül még negyven elismerő oklevelet adtak át azoknak az egyéneknek, akik erejüket nem kímélve hozzájárultak a város megmentéséhez. Az ünnepélyes nagygyűlésen viszont Lapos Ferenc, a VNB elnöke a lakosság nevében a városka díszpolgárává fogadta Stefan Breznlcký elvtársat, a dtinaszerdahelyl járási pártbizottság dolgozóját, és Krocsá- nyl Dezső elvtársat, a Nyugat- szlováklal Kerületi Nemzeti Bizottság építésügyi osztályának vezetőjét, akik a bajban sem hagyták magára Nagymegyer népét. Tegnap a délutáni órákban a komáromi Szakszervezetek Házának nagytermében bensőséges ünnepségek közepette Frantiiak Dvorský, Szlovákia Kommunista Pártja nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára köszöntötte Komárom népét és megemlékezett arról a hősies helytállásáról, amelyet a város lakossága az árvízveszély Idején tanúsított A páti és cslcsól gátszakadás után egy hét leforgása alatt a víz körülzárta Komáromot. Egyedüli út a Magyarországgal összekötő híd volt amely a körülzárt várost a külvilággal összekötötte. A város népe azonban nem adta meg magát. Hősesen küzdött, akárcsak a történelem folyamán már any- nylszor. A víznek útját állták és milliós értékeket mentettek meg. Ezért a bátor helytállásukért a párt és állami szervek javaslatára Antonín Novotný elvtárs a Munkaérdemrend magas állami kitüntetést adományozta a városnak, amelyet Dvorský elvtárs az ünneplő komáromiak lelkes tapsviharának közepette nyújtott át Pavol Ko- larlk elvtársnak, a VNB elnökének. Pavol Kolarik elvtárs a kitüntetés átvétele után többek között kijelentette: „Ezt a napot aranybetükkel Írjuk be városunk történetébe.“ Befejeződött a CSEMADOK IX. országos közgyűlése mmimammmummm ÉS 1 SlOCIAUSn HAIAFISÁG ESZMBHH A CSEMADOK IX országot közgyúlásé- nofc küldáttoit kőuöntjük, okik a bra- tiíJovol Kultúra és PRxnés Pork jó bon ma kezdik mog kétnapos tanácskozásukat. A kultúra kávátokként iáttok, hogy mag tárgyalják a Vili. közgyűlés óta végzott munkát s azokat az újobb foki dalokat, molyok « CSEMADOK-szervezetekre várnak. Lapunk hasábjain az almúit hótokban, • Kánopokbon tább libán foglalkoztunk • CSEMADOK-szervezetek munkájával..Nőm szórót nőnk felesleges Ismédé sokba bocsátkozni, hodd hangsúlyozzuk mégis, áldásos és hasznos az a munka, molyát a CSEMADOK- szervezetek kHajtanék, s elismeréssel sióiba- tunk arról oz Önzetlenség*« és ügyszorotot- ról, ohogy a CSEMADOK-togok tízezrei tevékenykednek. A Csahszlovákiai Mogyor Dolgozók Kultu rag yasü lata o VIM. országos közgyűlésen legfontosabb feladóiként q fejlett szocialista társadalom fölépítésének hatékony segítését tűzte a szervezőt eíé. Most, amikor a közgyűlés összeged az elmúlt négy és fél év munkáját, megelégedéssel veheti tudomásul, hogy a CSEMADOK-togok és szervezőtek túlnyomó többsége becsülettel teljesítette feladatát, mind az országépítómunko, mind a kuHúrális-népneveíá tevékenység szempontjából. A társadalmi célokkal wsló azonosulás, o munka termelékenységének fokozása, hazánk dolgozói életének örömtelibbé tétele, s a csehszlöváklol mogyor dolgozók szocialista öntudatónok fokozása' egyoránt Jellemezte a szervezet munkáját. Az országépítő munka hatékony támogatása mellett egyik legfontosabb feladatként értel mélték népünk erkölcsi-politikai egységének erősítését. A szervezet. togjainok többsége megértette, hogy nem a múlt hánytor- gatása, a nemzetiségi sérelmek emlegetése egyengeti az egy hazában élő népek között a közeledés és a megértés útját, hanem egyedül és kizárólag a proletár nemzetköziség és a szocialista hazofiság követkozetes A tanácskozók ňä»/zätUé&e érvényesítése. A nemzetgazdasági feladatokra volá mozgósítás, a hagyomány és a nemzeti kultúra ápolása, a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége fokozásának Ösztönzése, s a haladó és a szocialista kultúra terjesztése, stb., stb. ezért nem jelentett, nem Jelenthetett máét, mint a társadalmi célok segítését dolgozóink szocialista és nemzeti öntudatának erősítését, s kulturális színvonalának emelését. A hasznos, eredményes munka felett érzett öröm ezeket a címszavakat, s ezenkívül még sok mást ölel fel, melyeknek mindegyikét a társadalmilag hasznos munka számláján könyvelhetjük el. Most, amikor a IX közgyűlés küldöttei oz elvégzett munka értékelése mellett a jövőbeli feladatokat is mérlegelik, hadd Idézzük a küldöttek figyelmébe: pártunk XIH. kongresszusa megjelölte számunkra a legfontosabb teendőket... S o teendők szempont- t jóból méltó, megbecsült hely vár a CSEMA- DOK-ra Is. Ily mádon ha a közgyűlés tanácskozása hasznosan akarja szolgálni közös célkitűzéseinket, aligha Indulhat ki másból, mint építömunkánk s ideológiai és kulturális tevékenységünknek eme kánonjából. Minden okos gonaolot és megfontolt, értelmes szó ezért csak segítője, támogatója lehet azok- nők az elképzeléseknek, melyeket a kongresszusi határodat elénk tűzött A viták, hasznosságának elvét voHvo, hodd mondjuk még: szilárd meggyőződésűn^ hogy csak az intemocionaíizmus magaslatáról közelíthetjük meg társadalmi és nemzetiségi problémáinkat. Csokis ez az alapállás lehet egyedüli biztosítéka onnok,. hogy oz alapvető igazságokkal, s gz élet felvetette problémákkal szemben ne a szubjektív szándék, hanem a valós élet értelmének igazi felmerése domlnóljon. Ő szinte örömmel nyugtázhatjuk o szervezet eddigi tevékenységét s a közgyűlés részvevőinek oUgho kívánhatunk mást mint azt: feladatuk és felelősségük tudatosításával tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a CSEMADOK a jövőben Is odoadó támogatója és segítője legyen szocialista társadalmunk célkitűzéseinek; fennen lobogtassa a proletár internacionalizmus zászlaját; s a csehszlovákká magyar dolgozók szocialista és nemzeti öntudatát erősítve minden erővel munkálkodjék a népek közti megértés és közeledés ma- flOlítos Ogyín. FŐNÖD ZOUAN A z utóbbi (dóben gyakori beszédtéma o szobád szombat Az újságok hasáb- join is elég gyokron találkozunk olyan kólókkal, amelyek ezt a problémát tag iái- jók, bírálhatják, tollhegyre szúrják azokat o nemkívánatos jelenségeket amelyek éppen a hétvégi szabod napok következtében kerültek felszínre. Sőt a tréfocsínáiák műhelyében is elkészült már néhány „elmés* megjegyzés. amelyek kísebb-nogyobb találékonysággal a szabad szombatok körül támadt, előre nem várt visszásságokat veszik célba. Erre az adott okot, hogy a ntoga nemében helyes és a dolgozók számára Igen Jó ha- tárowtot a gyoioriotl megvalósító« előtt nem gondoltuk egészen végig. Már az első lépéseknél megmutatkozott, - különösen a kereskedelem szakaszán —, hogy sok kérdés vár még feleletre, megoldásra. A jó elgondolás, o dolgozóit érdekelt szolgáló rendelet esetenként negatív színezetet kopott Az első és alapvető hiba talán ott történt, hogy minden második hét szombatját általánoson szobád szombattá nyilvánítottak, annak ellenére, hogy a munka szervezésének jelenlegi foka nem teszi ezt mindenütt zökkenő mentesen lehetővé. Amikor törvénybe Iktattuk a havonkénti hét szabod nopot, o dolgozók érdekelt tartottuk szem előtt A termelés jelenlegi szfn- vonoto, a munka termelékenységének emelkedése lehetővé tette, hogy ugyanazért a pénzért a munkahét negyvennyolc áráról negyvenhatra, majd negyvennégyre csökkenjen, b o gyakorlatban azt Jelenti, hogy a dolgozóknak minden második héten van egy szabod nopjuk, vagyis a munkahét csak öt napból áll. Ezt, a törvény által biztosított jogot nem Is akarjuk senkitől elvitatni. CsuSZABAD SZOMBAT VAGY SZABAD NAP? pán orról von szó, hogy - figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat - szabod napként lehet-e kijelölni valamennyi esetben éppen a szombatot? Vannak üzemek, vállalatok, ohol ezt minden különösebb fennokodás nélkül megtehetik, de olyan esetek Is előfordulnod ahol erre nincsenek meg a feltételek. Es ezzel újbál eljutottunk a többi között a kereskedelemhez. Vagy talán a kereskedelemben dolgozókra nem vonatkozna a törvény...? Ok nem olyan dolgozók, mint mások? De Igen. A negyvennégy órás munkahét rájuk is vonotkozik. Viszont nem volna helyes, ha mindenáron rogosxkodnánok ahhoz, hogy a havonta esedékes két szabod nap éppen szombatra essék. Miért ne lehetnének szabod hétfők, vogy szabod keddek azok a napok, amikor a tapasztalatok szedőt egyébként Is legkisebb a forgalom? Éppen ez a gondolat foglalkoztatja például a iednota fogyasztási szövetkezet dunoszerda- helyi járási szervezetének o vezetőit. Abból Indulnak ki, hogy o szocialista kereskedelem' fá célja a vásárlók igényelnek maximális kielégítése. Márpedig, ha valamennyi alkalmazottaknál „görcsösen" ragaszkodnának a szabod szomtxitokhoz. egyes helyeken ellentétbe kerülnének a vásárlók érdekeivel. Ezért hogy á dolgozók érdekein ne essék csorba, és a vásárlóknak se legyen okuk az elégedetlenségre, széles körű felmérést végeztek. Kikérték o helyi, illetve a városi nemzeti bizottságok véleményét, ezt „összeházasították* saját tapasztalataikkal is ennek megfelelően állapították meg a kereskedelem alkalmazót tolnak szabad napjait. Ahol a lehetőségek megengedik és ez nem megy a vásárlók, Illetve az eladás rovására, ott a szabod nap szombat is lehet, másutt viszont a hétfő, vagy éppenséggel o kedd lesz szabad. mm gy gondoljuk, ló az elgondolás. Helyes |J és indokolt, hogy nem szabod szom** botról, hanem szabad napokról beszélnek és a szabad napot a szükségleteknek. Illetve o lehetőségeknek megfelelően állapítják meg. így o kereskedelem dolgozóinak sem lesz okuk panaszra, viszont a vásárlók sem tehetnek szemrehányást . Egyelőre talán ez a megoldás a leghelyesebb és o legelfogadhatóbb I SZARKA ISTVÁN VITA A XIII. KONGRESSZUS TÉZISEIRŐL | A kétnyelvűség szükségességéről A XIII. konjrasszus tézisei a szocialista állam és társadalom fejlődóaé- vel kapcsolatban hangsúlyozzák. hogy ,A CSKP gondoskodni log arról, hogy a nemzetiség/ kapcsolatok és gyakorlati megvalósításuk terén hozott fontos párthatározatok — ha ez célszerű —, fogstabályokban is ktfefezésre fussanak, és hogy a nemzetiségi összetételt a kádermunkában ts valameny- nyt szakaszon tiszteletben tartsák“. £s a mindennapi gyakorlat alapián valóban szükségesnek és időszerűnek mutatkozik, hogy a CSKP nemzetiségi politikája egyes elveinek megvalósítását fogszabályokkal biztosítsák. Ugyancsak erre mutat rá M. Pechonak, az SZLKP KB ősz tályvezetó|ének a Nova mysl 1968/4. számában megjelent cikke a nemzetiségi kérdés megoldásáról Csehszlovákiában. Megállapítása szerint ^szükségesnek mutatkozik lobban méltányolni azt a tényt, hogy a vegyes nemzetiségű területeken tóbb nemzetiség taglat naponként és tömeqesen találkoznak, és ez megkívánta a nemzetiségi kapcsolatok rendszeres és tapintatos Irányítását“. A cikkíró továbbá megemlíti, hogy „a nemzetiségek részéről olyan észrevételek hangzanak el, melyek szerint az országos szervek elégtelen módon felezik ki a nemzetiségek safdtos érdekelt. Elégtelenül követik a nemzetiségi politika eddig elfogadott elvett, a kétnyelvűséget stb.“ Cikkünkben konkréten kívánjuk taglalni a kétnyelvűség elvének kérdését, valamint azt. hogy ezeket az elveket miként kell a gyakorlatban alkalmazni. Azokkal a nézetekkel szemben. melyek lebecsülik e kétnyelvűség kérdését, hangsúlyozni kell, hogy ez nagy hord- erefü gyakorlati kérdés. Ugyanis a kétnyeloüséq alkalmazásától függ, hogy a ma gyár lakosság egyáltalán részt vehet-e a köztársaság politikai, gasdaságl és kulturális életében, mivel a magyar éa szlovák. illetve cseh nyelv közötti nagy különbség lehetetlenné tenné a magyar lakosság részvételét a köztársaság életében. A kétnyelvűség ellenzése vagy mellőzése szöges ellentétben van a marxizmus—leninizmus nemzetiségi kérdésre vonatkozó tanításával Is. Mert a kétnyelvűség megtagadása felentené a kizárólagos államnyelv követelését. Már pedig Lenin már 1913-ban határozottan kijelentette, hogy jj szociáldemokrácia elvett az •állam - nyelvet« ... a nemzett béke csak olyan következetes, tettesen demokratikus, köztársasági államrendben érhető el. amely biztosít fa minden nemzet és nyelv telfes egyenlogüságát, ameluben nincs kötelező államnyelv“. F igyelembe kell venni azt Is, hogy a kétnyelvűség kérdése azonfelül polt- ttkai kérdés, mert a kétnyelvűség a nemzetiség, Illetve a nemzetiségi nyelv egyenfogú- ságának egyik lsmertetfl|egye. Ha ezt az elvet alkalmazzák, ez a mindkét nemzetiségű, tehát a szlovák és a magyar polgárokat arra vezeti, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsák egymás anyanyelvét, és le- ktlcdték a mólt ebbeit csökavé- nyeit. Tehát a kétnyelvűségnek nevelő hatása ts vau. Segíti a dolgozók nevelését a szocialista nemzetköziség és a szocialista haraflság szellemében. Ilyetén megvan a lehetősége annak, hogy a nemzetiségek tagjai huzatuknak tekintsék a Csehszlovák Szocialista Kóztársaságot. Emellett a kétnyelvűség feladata az Is, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző nemzetiségeket. Olyan hangok Is hallatszanak, melyek szerint a München előtti Csehszlovákia bizonyos tekintetben jobban biztosította a kisebbségi nyelv használatát. mint a mostani jogrendszer. Mi la a valóság ebben a kérdésben? A München előtti köztársaságban a kisebbségek nyelvi fogalt az 1920/98. számú alkotmány- erejű törvény biztosította. Ez a törvény az állam-, tlletve hivatalos nyelv fogalmából Indult ki. Meg kell azonban mondani, hogy ennek a fogalomnak. vagyis az államnyelv fogalmának. a München előtti Csehszlovákiában nem volt olyan deaokráclaellenes formája. mint tok más kapitalista országban. Az alkotmányerejfl törvény a nyelvi Jog kérdésében nem indult ki a nyelvek egyenjogúságának elvéből, hanem Inkább az állampolgárok egyenjogúságát vette kiindulópontul. A nyelv használatára vonatkozó Intézkedést az objektív helyzet kívánta meg. Ugyani» a nemza tiaégek kölcsönösen nem ismerték egymás nyelvét és különösen nem ismerték az állam nyelvet. Arról volt szó, hogy az állami hivatalokban és a közéletben megértethessék magukat saját nyelvükön, és ezt szabályozni kellett. Figyelembe véve az akkori oeztályegyenlőtlenséget és Dél- Szlovákla akkori társadalmi viszonyait. nyilvánvaló, hogy a kisebbségi nyelv használata szabályozásának Inkább az volt a feladata, hogy a dolgozók anyanyelvűkén, vagyis magyar nyelven legyenek tálókoxtatva az uralkodó osztály, ai állam akaratáról, mintsem az, hogy anyanyelvűk segítségével részt vegyenek az államhatalom gyakorlásában. M indamellett nem lehet lebecsülni a Müncoen előtti Csehszlovákia említett alkotmányere|ü törvényének azt a kötelező rendelkezi sét, mely — a Saint üennain-l békeszerződés értelmében kötelezően meghatározta, hogy azokbau a lírásokban, melyekben legalább 20 százaléknyi kisebbségi polgár lakik, a hivatalok és a bíróságok kötetesek a nemzetiség nyelvén Intézni a szóbeli vagy írásbeli beadványokat, a hirdetményeket pedig a nemzetiség nyelvén is közzé kell tenni, továbbá biztosítani kell a kisebb ségl nyelv használatát a gyűlé seken és általában a közélet ben. A törvény megállapította ezen elvek alkalmazásának el lenőrzést formaiét Is. Figyelemreméltó. hogy a törvény hét részletes végrehajtást rendeletét adtak ki. mely kimeri tőén meghatározta a kisebbségek nyelvi nevezetesen nyelvük használatát a Nrósá gok előtt, a hivatalokban, a helyi közigazgatásban, a hirdetmények és határozatok köz zétételekor, az állami hivatalok és szervek nyslvt követelményeit, a községek tárgyalási nyelvét, a köxségi épületek és a községek megjelölését, a hivatali pecsétek nyelvét stb Nem Jelenti az eddigi eredmények lebecsülését, ha megállapítjuk. hogy most hiányzik ilyen rendelkezés a kétnyelvűség elvének alkalmazására vonatkozóan. F.nnek hiányában a dolgok tisztázatlansága gyakran ' felesleges elkeseredést és ellentétet okoz. Az Ilyen rendelkezés hiánya kapcsolatban van azzal a körülménnyel, hogy nálunk eddig lebecsülték a fognak és a Jogszabálynak azt a fontos szerepét, melyet az emberek közóttt kapcsolatok kialakításában Játszik. Az 1945 —1948-as időszak után, amikor nemcsak a nyelvi, hanem minden Jogot megtagadtak a magyarságtól, került sor a nyelvi jogok szabályzatának kidolgozására. A Megbízottak Testületé kormányhatározat alapján 1952. VII. 1-én több határozatot hozott melyek feladata az volt bogy a kétnyelvűség elvének konkrét alkalmazását biztosítsa Dél-Szlovákiában. Ezek a határozatok abból indultak ki, hogy a magyar nyelv egyen/ogű Dól-Sxlovákla akkori 28 Járásában. A Megbízottak Testület* határozataiban meghagyta, hogy a magyar lakosságnak lehetővé kell tenni anyanyelve használatát a nemzeti bizottságokkal, hivatalokkal és a bírósággal való érintkezésben. Továbbá foglalkozott a hirdetmények, végzések közzétételéről, az állami és a középületek, boltok stb. megjelöléséről. A Megbízottak Testületé ugyanakkor intézkedett a kerületi. Járási éa helyi nemzeti bizottságoknak magyar funkcionáriusokkal -való kiegészítéséről, magyar funkcionáriusok kiválasztásáról és Iskoláztatásáról. valamint arról, hogy a magyar lakosok érvényesülhessenek a politikai, gazdasági és kulturális élet különféle szakaszain. A belügyi megbízott 1958-lf rendszeresen ellenőrizte e határozatok teljesítését, és min dig Jelentést tett róla a központi szerveknek. Ennek ellenére ebben a kérdésben már akkor hiányok mutatkoztak, és ezek még ma Is megvannak. Amint M. Pecho elvtárs as em lftett cikkében helyesen megállapította. a nemzetiségi kapcsolatok tényleges megoldásakor elért sikerek ellenére lebecsülték a nemzetiségi kapcsolatok egyes oldalait. Jóképp a politikát. Intézményes, állam tool területen való megoldásukat“. A ml esetünkben fogyatékosságnak mondható, hogy a kétnyelvűség elvéről szóló utasításokat nem tették kózzé. és hogy ezek nem rendelkeztek a kötelező logszatßUy lellegé- vei. Ezt M. Pecho elvtérs Is megállapítja cikkében, mondván: „A odri szervek határozatait és irányelveit nem mindig rögzítették men felelő loqszabd- lyokban“ További hlányoaság- nak mondható, hogy a határozatokat. rendel kasé aakat nem egészítették kt részletes »égre hattást utasításokkal, és ezért mindmáig tisztázatlan a kétnyelvűség érvényesítésének mód |a. A központi szervek, vagyis a Szlovák Nemzeti Tanács, Illetve a kormány, az 1960-as területi úfldszeroezés után megszüntette a kétnyelvűség elet érvényesítésének ellenőrzését. A CSKP. ás az SZI.KP Központi Bizottsága, titkársága és elnöksége rendszereseu foglalkozott a kétnyelvűség kérdéseivel és egyéb nemzetiségi kérdésekkel, de ez 1959. 1961. 1963. és a következő évekből származó határozatokat nem rögzítették megletelő togszabályokba. Ezért örömmel kell üdvözölni. hogy a XIII. kongresszus tézisei foglalkoznak ezzel az Időszerű és égető kérdéssel, és a tézisek szellemében előkészületeket tesznek a kétnyelvűség elvének törvényere/ű szabályozására. Kívánatos, hogy annek a tőr- vénversjü szabályoxámak kompiéi teliege legyen és olyan kimerítő véqrehattást utasítások kövessék, melyek lehetővé tennék a nvelvt Jogok esetleges megsértésének megállapítását. és az érte való felelősségre vonást. Ámbár a mostani nemzetiségi kapcsolatoknak Dél Szlovákiában a múlthoz képest más — szocialista — tartalmuk vén, és a szlovák meg a magyar dolgozók kapcsolatai elvileg megváltottak, mégsora becsülhető le az olyan „csekélység“, mint a nyelvi kérdés. Illetve a nyelvi kérdést megoldó törvény. T udatában kell lenni annak, hogy a nemzetiségi kérdés probléma- komplexus, és csak egyetlen oldalának elhanyagolása Is negatívan, kedvezőtlenül hat a kérdés egészére A szocializmusnak azonban megvan minden lehetősége a nemzetiségi kérdés telfes megoldására. rUKAI ZVAKA docens Dr. BALOGH DENES ARPÁD deeena 'sf\ /y* 'sf\ HALÁSZOK A LATORCÁN. (Sugár György felvétele)
