Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-15 / 287. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1967 A btlmim Fábry Zoliáo iKII tlsztologvo ojrúllunk alkotómunkája osk gatémg ttrolH oláo, • koskok os tMlj oi| son joloal A vádlott megszólal elműt találta. As iris — s»lj ISta aá|asábao Íródott s clsasattja a ctsbsxlovák értelmiség volt — sok vitát, ollsásoláat, sit rossssllásl U kiváltott. Nm tagadjak, a manlfesztum bins oá lehatáoágst ss allsavstásrc, asoabas aligha vltatkataáak ol mélységei ásslaiaságfit, i|anaaiásál, aét — as asotak tibbságábaa — a látlslst poatosságátA stá megárt áss azompaatJáMl aligha msllűxfcatjűk a történőim! tényt, éspedig as 1S45 nlta kislakait halysotot, A társadalmi talssabadaUst követő asatsatlaágl jagfasstotlság fá|é ás maré ársáss adta Fébťy Zolláa koséba a tollat, bogy blsa- ayllosa ás érvet)ea, s megkísérelje batályttlanltonl o 'kollektív bűnösség alvéaok érvéayssltésél. A vádlott ■agssálalt, ás saakl sasi eoodálkoahat azao, ha a aaaisstl hovatsrtosása ■Ült tgasságtataaal vádolt, lgastalaaal bAatstatt oabot védekezése aoas BMatss a ssaavadélysklál. aét katyaakáat árvolásáaok ssabjakliv Ulsásáltól. Mart blbáslk tábrjr, sasikor as lMt-ds osaméayek aiigött „össs-aaláv politikát" (tokát á|abb hatalmi totalitást) gyaalt, s távad akkor la, midőn úgy váll, as sgáas sslovéklal au gyorsát — Essterhásy léass gráfot Is bslaártva — sgységaiaa Hitlsr-alleass, tokát satllaslssta volt. Aligha hslyasslbstő agyasakkor as Is, ho a Tlso és Mocb, Utalva Esterházy viszonylatokban a reakciós és a raskclósobb fogalom os értékmérd, vagy aetén as érdaa. Tálsásaak moadbatjok ast is, midán a csehszlovákiai •aaméayak kapcsáa Fábry arra a kávetkastatásra Jat: „Eaaok a háborúnak agyatlan áldozata, ismereti an kalott|a as antifasismns." Es a laasökltás ssam alól távossH as IMS atáal tártánálasl helyzetet, a csak a hasal gyakorlatot lát)a, halott a kör- ayasó — ma már saaofailsta — országok fsJMdáeo alté rá volt. Vlssant egy pUlaaatlg sem lehat kétségen a aaándák: a ssloveaszkál köldetás értákalésával ás hangsdlyosá- sával a vádlott védekaslk, a ,,megérteti«, vlsssbangtalan áldozatok és a tlesták" aevébea. A haladé élat rég áUépatl asér asea a korszakon, ■ a történelem kimondta vissaavaabatatlaa Ítéletét. A párt politikája as IMS labraári hatalomátvátaltál kesdddáao az ogyaajogéaég, megértés, éa a ssmxetek kásfltU kösslsdás essmá)áre épalt... Fáhry Zoltán káayssaröség ssfllta tsrjedelmes maaifesztuma asoahan asm érléktelsnedett al. Olyan kerdokamentam, mely — msggyásédésSnk sserlat — alább vagy alább bolyét kér Fábry megjelenő művei kásáit. A bizonyító Irat a valóságra épül, a kát világháború közti fejlődés teadancláit, történelmi tényeit magyarázza. Éppen ezért megátlapitáxalaak többsége ma is érvényes és igaz. A most káslésre kerülő részleteket azokból a fajesatakból válogattak, melyek a két világháború közötti csehszlovákiai magyar szellemiség életéről i aaUfasIzmusárúI nyújt áttekintést. Esekból n sorokból a „tegnapi tanú , n „hárček kénysserfiltje" szál hozzánk, akt korpnrsncskúat vállalta, hogy a kommunistákkal vállvetve káadlán a szabad, szocialista holnapért. Nam csoda hét, ha kétszeresen (éjt neki a nemzetiségével szembon tonűattolt türelmetlenség, méltánytalanság, sőt — ne fél|ánk kimondani: embartelenség. A sebek — hála légyen — asőta behegedtek, viesont nem ért ismerni tagnap! magánkét . .. jelen és Jóvá így kívánja est, a a minden Jávák érdeke Is est kásaFábry Zoltán kitüntetése (Tudósítónktól) — Antonín Novotný köztársasági elnök Fábry Zoltán (rónak 70. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet adományozta irodalmi életművéért, valamint a forradalmi és az atnifasiszta mozgalomban évek hosszú során át kifejtett érdemdús tevékenysége elismeréséül. A magas állami kitüntetést Vasil Btlak, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át az ünnepeknek. Ezután Lörlncz Gyula, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a CSEMAOOK országos elnöke köszöntötte a jubilánst, majd átadta neki a CSEMADOK Központi Bizottsága üdvözlő levelét, jelen volt Robert Harenčár mérnök, az SZNT kulturális bizottságának tagja, a CSISZ szlovákéi központi bizottságának elnöke is. Az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottsága nevében Ián Kulko, a kerületi pártbizottság titkára köszöntötte Fábry Zoltánt. — tä A CSEMADOK KÜZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE: A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége az embert és írói magatartás előtt tiszteleg abból az alkalomból, hogy hetvenedik születésnapodat és irodalmi munkásságodat, életpályád több évtizedes kimagasló eredményét ünnepeled. Köszöntének ma a fó barátok, ismerősök, a kortársak, az olvasók, és a CSEMADOK tagsága nevében ml ts a legnagyobb tisztelettel, közélett, valamint Irodalmi munkásságodat megbecsülő szeretettel köszöntünk. Egy életpálya, amely oly határozottsággal ível a szándéktól a megvalósulásig, mint a Tiéd, — a legnagyobbakhoz mérhető, akik az emberi társadalom kulturális és szociális fogaiért harcoltak. Ezt az életpályát kószöntfük hetvenedik születésnapod alkalmából, és kívánjuk, hogy még hosszú évekig küzd/ a gondolat és a béke igazáért: áz embert és nemzeti öntudatért a szocialista nemzetköziség szellemében. vb \1/ \]/ \1/ \1/ \|/ y|/ y|/ \|/ yj/ 'T' sp* yf* ^ ^ ^ ^ XV szlovenszkól magyar szellem, mint történelmi határkő a két világháború közti húszéves Intervallumnak az eredménye. A gyümölcs neve: antlfa- sizinus. Idetorkollt, Ideért minden. A kezdeti csirák mást nem eredményeztek: voz humánét vetettünk, antlfastzmust arattunk. A háborúban megcsúfolt ember szégyene, fájdalma, lázadása élt bennünk. Vedd ehhez a ml külön magyar eszmélésünket: a magyar bűntudat szemtépő tudatosodását éa megkapod szeliemképünk égési értelmét. Ha volt nemzedék, mely apái történeti bűnét felismerte, leveiskelte és a bűntudat gyógyító antltoxlnja révén erénnyé ak- kulálta: akkor a szloveoszkól magyarság iskolapéldát szolgáltatott erre. Mi tabula rasát csináltunk portánkon: el mindentől, ami Trianonhoz vezetett: el * magyar feudalizmustól és az úri imperializmustól, el a német—magyar fegyverbarátság elveszejtő Illúzióiétól, el minden embertelen, korszerűtlen gátlástól, hogy a sovinizmus útvesztőjéből a testvérember útjára léphessünk. Az úri Magyarország szuggesztiójából kikerülve, elsőnek láttuk meg házunk portáján a nemzet atomját: a nép flát, a munkást, a parasztot, a dolgozó embert. 0 lett minden mozdulásunk értelme: művelni, segíteni, emberré tudatosítani. „Ojarcú magyarok" lettünk, mások, idegenek: Horthy-Magyarorszég megtagadott minket. A magyar bűntudat bennünk elérte a maximumot: ellenségként döbbentünk egymásra. De ez a szembenállás ugyanakkor kijelölte posztunkat: archimedesi pont lettünk, a tespedt, feudális Magyarországot innen, a ml szellemi síuggesztlónkkal akartuk kivetni sarkaiból. Dávid furcsa új tévharca volt a Góliáttal, amikor egy parittyakő mégis célba talált: ami sz^ileraforradalral és népteslvérülésl mozgalom Magyarországon megindult, annak csíramagjaiban benne van a szlovenszkól vox huraana Vetése (Ifjúsági mozgalmak. Sarló hatása szociográfiai, stb.J. Európai kultúr- tuíatunk, szociális emberségünk az • gész magyarságra kiható értelmet ■nyert. Nem éltünk hlábal Világháborúból jöttünk és világháborúba torkolltunk. Mi, az öregebb nemzedék, a lövészérkok poklaiból a testvér embert hoztuk magunkkal: életünk célt és értelmet csak Így kaphatott. Antinál- Ittarizmus, antlimperlallzmus, aktív pacifizmus, szocializmus lett emberségtö- rakvésünk Iránya. A fiatalabb nemzedék a Duna-téji népek praktikus szolidaritásává színezte a ml általánosításainkat. De minden csak egy nagyobb távlatba állítva nyerhet értelmet. És ml, akjk haut vesztettünk egy új patriotizmus meg. «állottal lettünk: „Hazánk: Európa gondoltuk és a nincstelenekből egyszerié gazdagok lettek: az európai kultúr- tudat vallói és védői, humanizmus állhatatos militánsal. ■ Ez atmoszférában árvaságot szüntető igytormasággé színesedhettünk: emberré. Emberré, aki nem magyar, nem cseh, német, vagy francia, de — európai. Ez volt a közösség, amibe tisztító fürdőként bele kellett magunkat nini, mert önmagunkra, másult feladatainkra csak egy nagyobb közösségben lelhettünk. Az Igénymlnlmumből egyezerre tgénymaximumba kellett átcsap- el. Európa: a humanizmus életlehetösé- f*. de ugyanakkor kötelességmaxtmuraa te. ...Összegezésképp jócsik Lajos, már ludapesten megjelent könyvéből — „Iskola a magyarságra” — idézek: „Egy aagasabb európai magatartás ktalaktFÁBRY ZOLTÁN : (...) Ki tud rólunk, ki látott minket? Résziét a Vádlott megszólalt című manifesztumból Ezekben az elgyávult években s tájakon mint egyetlen olthatatlan lámpás világított szlovenszkól magyar lényegük: o vox humana. „Emberi hang“ volt a cím és Győry Dezső a költő neve (1940). Magunkért szóltunk újra, de el- rendeltetésünk ezt a hangot az embert összetartozás egyetemes szózatává emelte: „Sosem magunkért, mindig másért, Hirdettünk többet, mint magunk■■ lobb lenni ösztönünknél s másnál, S tartani minden gátomlásnál 8lő gátnak szivünk és aggunk. Gyülöltségre nevelt a sorsunk, Ml szeretetre önmagunk". „Keresd az igazat, hallgasd meg az igazat, tanuld meg az igazat, szeresd az igazat, mondj igazat, óvd az igazat mindhalálig ľ* tú sa lebegett szemünk előtt, mely minden közép-európai kis nép számára megnyugvást ad... Úgy képzeltük, hogy van, létezik egy magasabb életforma, mely európai, szociális, gazdasági és esztétikai értéktöbbletet jelenthet, úgy a kisebbségi magyarság, mint a többségi nemzet számára. Csak oly megoldások bírtak számunkra jelentőséggel, melyek értéke általános volt és vonzást gyakoroltak mindenkire ... Eszelősei lettünk emelkedett elképzeléseinknek. Birtokon kívül éltünk és más népek gondjait Is nyakunkba vettük. Kisebbségi magyarok voltunk és saját sorsunkon túl izgatott azok sorsa Is, akik a kisebbségi helyzetet ránk kényszerítenek. Van még példa arra a történelemben?" A vox humana tájainkon nem szürkülhetett frázissá: az európai tudatot eltip- rással fenyegető német barbarizmus esz- mélésünk csiráját adekvát magatartássá terebélyesltette. Az ellenség közös volt: a manifesztálások magyarul, szlovákul, csehül egy nyelvet beszéltek: antltasiz- must. De a harc elveszett — mielőtt megkezdődött volna. A Világpolitika oly konstellációkat teremtett, melyek szétszakították az antifasiszta egységet. Mindenki magára volt utalva: becsületére. Egymásról nem tudva, egymástól elszakítva kellett megállni a próbát mindenkinek, nemzeteknek, népcsoportoknak, egyéneknek külön-külön. A tét: az emberséges magatartás volt, a fasizmusnak az egyet- len lényeges ellenereje. A német fasizmus legsajátosabb háborúját szenvedte a világ. Népek, nemzetek, népcsoportok, egyének megítélésénél csak egy kritérium lehet a döntő: mennyire ártott vagy használtak a német hatalmi totalitásnak? Mennyiben kollaboráltak, hasonultak, azonosultak vagy mennyire különítették el magukat az adottságok lehetőségein belül. A szlo- venszkől magyarság csak a non possu mus útját választhatta. ... A szlovenszkól baloldali értelmiség a Morthy-Magyarországon akadályozott progresszió megtartó, raegrőgző, és továbbvivő stafétája volt. Az itt értelmet kapott magyar progresszió kicsengése, a németellenség volt, az antifa- sizmus, melyet ml mint korszerű magyar szabadságharcot szuggeráltunk. És nemhiába. I( húzza alá. Magyar író az ilyen keritó szolgamunkára nehezen kapható. A fasizmus perében a magyarság legnagyobb plusszá: íróinak szinte egyetemleges an- tlfasizmusa. Es ez az értelmezés nem szűnt meg a háborús években sem ... Máral Sándor történeti ténnyé tudatosítja az eredményt: „A magyar Irodalom ma az egyetlen Európában, mely az európai szellemet képviselt... Ez az eredmény az idők távlatában felér nyert csatákkal... Nyugodt lélekkel bizonygathatjuk, hogy kevés nép akad e pillanatban a nagy világon, melynek fiai oly hűséges szolgálattal dolgoznának az európai népek közös kincsének s általában a világirodalomnak megértésén, magatartásán és Ismertetésén, mint a magyarok. Ez a nemzet még ma Is a legnagyobb háború kellős közepén Is ad valamit Európának." (Magyar Hírlap, 1942. V. 14.). « t « A fasizmus ezeken a tájakon a konjunktúra naposabb oldalát jelentette. Misem lett volna könnyebb, mint azo-- nosulnl vele. Csábító hangok nem Is hiányoztak, hisz „vad törtető, magával ragadó és győzelmes Irányzat kerítette hatalmába az embereket,*1 és voltak, akik a farkasokkal való együttüvöltés módszerét ajánlották, mert ha megértjük az új idők harsogó dalait, akkor egyszersmind megjavítjuk helyzetünket és sorsunkat Is (Új Hírek, 1938 karácsony). De a vox humana gyorsan eszmélt és azonnal reagált. Virulens nacionalizmusokkal szemben virulens emberséget hozott, mely nagyobb és tökéletesebb forradalomra konzerválja az embert, töretlen emberséget az egyetlen erőt, mely hatálytalanítani tudja Hitler új rendjét. A szlovenszkól magyar író « Mach- korszakban az erkölcsi tisztaság megszállottja. Kinosaa pontos tisztaság- igyekezet ez. Jaj, csak makulát nem ejteni a voz humánumán! Minden agysejt, minden szlvütem, ráció és létek, szellem és jellem erre van beállítva: „E helyzetben sok az árvaság veszélye. De még több ez erkölcsi tisztaság és nagyság, mely a maga Idejében még egyszer nagyon Is számítani fog." (Feéry: Esti Újság, 1940. I. 2.}.. (...) Embertelenség idején a magyarság sorsát, fogalmát, lényegét, elválaszthatatlanul a humánumhoz kötni, lehet-a bátrabb, nagyobb célkitűzés? A ml hídszerepünk egy élettel vállalt valóság volt: az európai magatartás Duna-tájt példája. Nekünk egyformán fájt, minden magyar vagy cseh nem- zetbün és egyformán tudtunk örülni mindkettő igéző európai megnyilvánulásainak. Ml lettünk a htd-platform, mely elvállal minden terhet, úgy az egyik, mint a másik oldal (elé. Velünk és rajtunk át könnyebb és szebb lett az út mindkét közeledés számára. Em- berségkorrektára mindkét oldal felé: ez és ennyi lett leg- Igaztbb kisebbségi hivatásunk. A fasizmus barbár áradata elsodorta hldaln- kat, de a magyar író makacs kitartással monologtzált értelmükről! „Mert a hidak összekötnek valamit s az emberi lélek legmélyebb szándéka ... — a kohézió. Mindaz, ami szenvedély ma a világban, elmúlik egyszer. De a híd, mely ez években épült, megmarad. Ezt így kell hinni s csak ez számit." Hidat csak férfiak építhetnek, emberek, akik az ár ellen tudnak úszni, kik a szennyes áradatot megfékezhetik és áthidalhatják. A humanizmus a szellem embersége. Csődje elsősorban a szellem válságát vetíti. Aki szellemei tagad, akt szellemben gyávul: emberséget kisebbít. Emberség kisebbítése, emberség kikapcsolása: a fasizmus programja. Soha egy pillanatra napos oldalon nem álltunk: soha egy pillanatra meg nem tántorodhattunk. Mi minden próbát kiállt fixpot vagyunk. Ha ml megrendülünk. ha ml szétszóródunk, Hálánknál több vész. Minket nem lehet meghamisítani, ktrekesztenl, emberi jussunkból kitúrni. Aki megpróbálja, az nálunk többet semmisít meg. Ml « világháborúból jöttúnk: annak ízülettel és áldozatai lettünk. A ma- gyár bűnök trianoni perének ml voltunk egyik bűnhödésl tétele. Megszenvedtük, tevezekeltük, mások lettünk, 1 voz humane magyar élcsapata. Világháborúból jöttünk, világháborúba torkolltunk és hivatásunk most teljesedett ki mentő, örzű Duna-tájt szolgálattá, ellenséges földön a fasizmus légköréjen őrzök lettünk a strázsán — mások helyett is... Elkárhozottan és üdvözülten, meg- izállottan és megverten ml voltunk és vagyunk a vox humana népe: áldozól is áldozatai, kikiáltót és elnémltottjal, lüségesel ás elmarasztaltatottjat, vég- egessn és végzetes predesztlnáltjal és ilkötelezattjel. KI tud rólunk, ki .átott minket? Január 1.: A pozsonyi Tatran Könyvkiadó önálló részlegeként, Dobos László vezetésével megalakul a Magyar Üzem. Május 20-28.: A Csemadok Központi Bizottsága és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya megrendezi Komáromban a IV. Jókai Napokat. Május 29.: Érsekújváron a Csemadok helyi szervezete mellett működő Honismereti Kör nagyszabású ünnepi estet rendez a város szülötte, a 80 esztendős Kassák Lajos tiszteletére. Június 11.: Ipolyságon megrendezik az I. Honti Ének- és Táncünnepélyt, a későbbi Honti Kulturális Napok elődjét. Június 22.: Pozsonyban a Szlovák írók Szövetségének székházában először adják át a Szlovák Irodalmi Alap által létrehozott Madách Imre Irodalmi Díjat. A díj kitüntetettjei: Bábi Tibor, Monoszlóy Dezső, Duba Gyula és Fábry Zoltán. Június 27-29.: A Csehszlovák írók Szövetségének IV. kongresszusán nyíltan kritizálják a honi politikai viszonyokat, s követelik a nagyobb kulturális autonómiát és a cenzúra eltörlését. Június 29.: A Batsányi Kör kezdeményezésére visszahelyezik a kassai Szent Erzsébet-székes- egyház falára az onnan 1945- ben eltávolított Rákóczi-dom- borművet. Július 1-2.: A Csemadok Központi Bizottsága megrendezi Gombaszögön a XII. Országos Dal- és Táncünnepélyt. Július 13-22.: A magyar ifjúsági klubok megrendezik Pincén a III. Nyári Ifjúsági Találkozót. Augusztus 8.: Antonín Novotný köztársasági elnök 70. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrendet adományozza Fábry Zoltánnak. Augusztus 12.: Az Új Szó Csehszlovákiában elsőként közöl részletet Fábry Zoltán 1946- ban írt, A vádlott megszólal című memorandumából. (Lásd: Fábry Zoltán: Ki tud rólunk, ki látott minket?; Fábry Zoltán kitüntetése) Október 10-14.: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tárgyal Csehszlovákiában. Október 14.: Városi rangra emelik Gútát, az ország legnagyobb lélekszámú faluját. Október 17.: A Csemadok vezetősége egy központi magyar könyvtár és múzeum létrehozására, a Csehszlovák Rádió magyar adása műsoridejének bővítésére és a televízió magyar adásának beindítására vonatkozó javaslatokat terjeszt az illetékes szervek elé. Október 20-22.: A Csemadok Központi Bizottsága és a Batsányi Kör Kassán megrendezi a csehszlovákiai magyar nyelvészek országos találkozóját, az I. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. November 3-7.: Dunaszerda- helyen a II. Csallóközi Színházi Napok keretében Híd-67 címmel megrendezik a csehszlovákiai magyar képzőművészek közös tárlatát. December 11.: A Csemadok a Kazinczy Nyelvművelő Napokon megfogalmazódott kezdeményezés nyomán egyetértését fejezi ki a Központi Bizottság Nyelvművelő Szakbizottságának létrehozásával. Elnöke Dobos László.