Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-06 / 280. szám, szombat
9"771335"705052' 20 03. december 6., szombat www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 280. szám Rudolf Schuster azt sugallta, hogy az utóbbi hónapokban kirobbant botrányok miatt Mikuláš Dzurindának le kellene mondania Ül szó ' l'H"nT'THTTri"rTT1TfTfT Élesen kritizálta a koalíciót Rudolf Schuster a parlamentben. Az ellenzék megtapsolta, a kormánykoalíció visszautasította vagy megmosolyogta az értékelést (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Rudolf Schuster idei országértékelő jelentésében élesen bírálta a kabinet politikáját és reformjait, a kormánykoalíción belüli viszonyokat, sőt azt sugallta: a miniszterelnöknek az utóbbi időben tapasztalt botrányokért és az ország állapotáért le kellene mondania. Az ellenzék többször megtapsolta az államfőt, a kormánypártiaknak viszont nem tetszett a beszéd, mely időnként megmosolyogtatta őket. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Schuster mindjárt a bevezetőben kifogásolta, hogy a kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a parlamentben. Szerinte a koalíciós partnerek könnyelműen, átgondolatlanul politizálnak, és már a kormánypártiak sincsenek tisztában a Koalíciós Tanács döntéseivel, illetve azzal, milyen kérdésekben hivatott határozni ez a politikai szerv. CIVAKODÓ PARLAMENT „Én pedig egy civakodó parlament előtt állok, melynek egyre gyakrabban kell önmagával foglalkoznia. A kormány két táborra bomlott. És mintha ez nem lenne elég, a vak pártfegyelem jegyében a kabinet még önmagát is gyengíti ügyes minisztereinek menesztésével és azok jellemének a sárba tiprásával, akik még ilyen áron is a maradás mellett döntöttek. A kormányfő mintha csak a saját pártérdekeit tartaná szem előtt, és a koalíción belül is gyakran szűk érdekszövetségeket köt abbéli igyekezetében, hogy néhány koalíciós partnere nélkül döntsön. A demokratikus párbeszédet egyre gyakrabban váltják fel a hatalmi döntések” - hangsúlyozta az államfő, az ellenzék pedig megtapsolta. A HZDS, a Smer és a KSS honatyái többször tapssal szakították meg a majdnem egyórás beszédet. Főleg az a rész tetszett nekik, amikor Schuster a lehallgatási botrányról, a titkosszolgálaton belüli viszonyokról, a titkos csoportocska ügyéről és a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának leváltásáról szólt, majd megkérdezte: „Miniszterelnök úr, nem gondolja, hogy elsősorban ön felelős a fentebb említett botrányokért?” NINCS HARAG Közvetlenül a beszéd utáni sajtótájékoztatón ezt a megjegyzését így magyarázta: „Nekem az a tisztem, hogy a kormányfő elé tükröt tartsak, hiszen engem a nép választott meg. A jelentésemmel nem az volt a célom, hogy a kormány vagy a miniszterelnök lemondjon. Döntsék el maguk, mi legyen a szükséges önreflexió eredménye. Amíg a miniszterelnök a kormánytagok és a parlament bizalmát élvezi, én is elfogadom őt.” Állítja, nincs harag kettejük között, és reméli, beszéde nem rontja meg kapcsolatukat. Az ellenzék tapssal jutalmazta a miniszter- elnök lemondására célzó kijelentést, a kormánypártiak, főleg az SDKÚ padsoraiból pedig elégedetlen moraj hangzott, egy-egy képviselő pedig azt kiabálta: „Micsoda szégyen!” Egyébként a koalíciós honatyák fegyelmezetten hallgatták végig az ország állapotáról szóló jelentést, Bugár Béla, az MKP elnöke is csak akkor mosolygott és kapott a fejéhez, amikor államfőnk a sportolók eredményeit dicsérte. Ezenkívül Schuster csak a külpolitikai sikereket méltatta, ám szerinte ezek egy része is csak annak köszönhető, hogy külföldről erős bullát érte az országot, csakis ez ősz-' tönzött minket a jobb teljesítményre. Ez érvényes például az uniós alapok felhasználására való felkészülésre is. „Sajnos bebizonyosodott, hogy szükségünk van ilyen tükörre, mert itthon behunyjuk szemünket az egyes problémák felett” - tette hozzá az államfő, aki szinte az ösz- szes ágazatot és reformot kritizálta. Szerinte a kormány elveszítette szociális érzékenységét, csak a gazdagokra gondol, a szegényekről és elesettekről, főleg a nyugdíjasokról pedig teljesen elfeledkezett. Schuster - saját bevallása szerint - a törvényeket is emiatt adja vissza. Szerinte több, a parlament által jóváhagyott jogszabály ront az életszínvonalon, sok esetben alkotmányellenes. „Arról nem is beszélve, hányszor telefonáltak rám az egyes miniszterek és képviselők, hogy ne írjak alá egy-egy törvényt. Aki itt ül, müidenki szálljon a saját lelkiismeretébe!” - hangoztatta az államfő, majd visszautasította, hogy a parlament hiányzó második kamaráját akarja pótolni, ugyanakkor beszédében felszólította a honatyákat a kétkamarás rendszer létrehozására. KAMPÁNYBESZÉD? Rudolf Schuster hangsúlyozta: beszédével nem az elnökválasztási kampányát indította el, hiszen még azt sem döntötte el, jelöltesse-e magát újra. Állítja: a kispénzű, egyszerű, rossz körülmények között élő polgárokból álló többség véleményét tolmácsolta, akik kiábrándultak a politikából. Az országértékelésről nyilatkozott lapunknak Bugár Béla, az MKP elnöke. Az interjút és a többi reagálást az 5. oldalon olvashatják. (sza) A BESZED PONTOKBAN ♦ Rudolf Schuster országértékelésében többször bírálta a kormánykoalíción belüli viszonyokat, és nehezményezte, hogy a kormánypártok már nem rendelkeznek többséggel a parlamentben. ♦ Hangsúlyozta a déli gyors- forgalmi út megépítésének szükségességét. ♦ A gazdáknak járó közvetlen kifizetéseket az állami költségvetésből az uniós szint 55 százalékára kell kiegészíteni. ♦ Az államfő véleménye szerint Szlovákia elveszíti szociális jellegét. ♦ Bírálta a reformokat, melyek csak a gazdagok számára kedvezőek, és egyre több a szegény ember. ♦ Kritizálta az egészségügy átalakítását és azt, hogy az embereknek fizetniük kell az ellátásért. ♦ Szavai szerint azért adogatja vissza a parlamentnek a törvényeket, mert rosszak, illetve mert sokszor maguk a kormánypártiak kérik, hogy ne írja alá őket. ♦ Kétkamarás parlamentet szeretne. ♦ Megdicsérte a sportolókat az elért eredményeikért. ♦ Burkoltan felszólította a kormányfőt, hogy a különböző botrányok és az álreformok miatt mondjon le. ♦ Nem a gyógyszerészek, hanem az állam csinál túszokat a betegekből. ♦ Schuster úgy vélte, a privatizációról nem a kormánynak, hanem a parlamentnek kellene döntenie, (sz-a) Nem egyedi az eset, több kisközség már képtelen fenntartani oktatási intézményt A véres merénylet még javíthatja is az elnöki párt esélyeit a holnapi választásokon Veszélyben a szesztai alapiskola is Brutális terrorakció Oroszországban JUHASZ KATALIN Szeszta. Ha a helyi önkormányzat nem teremt elő év végéig 140 ezer koronát a kelet-szlovákiai község iskolájának működtetési költségeire, kétségessé válik az intézmény jövője. Az összeg nagyvárosi szemmel nézve elenyészőnek tűnhet, ám a Kassa-vidéki járásban fekvő, nyolcszáz lakosú településen nagy gondot okoz. László polgármestertől megtudtuk, hogy a kétnyelvű kisiskola egy, az előző rendszer építkezési szokásaira jellemzően túldimenzionált épületben működik, és olyannyira nem tudnak kijönni a rendelkezésre álló pénzből, hogy a 177 ezer koronás éves költségvetésből idén három hónap alatt csupán fűtésre 100 ezret költöttek. „A községi költségvetésből 58 ezer koronát kellett soron kívül az iskolára fordítani, és ki tudja, visszakapjuk-e valaha ezt a pénzt? Ráadásul még nem tudjuk felmérni, mennyibe kerül az épület éves fenntartása, mivel a hatásköröket csak júliustól ruházták ránk” - mondta lapunknak a polgármester, aki átgondolatlannak és jogi szempontból is kaotikusnak tartja a kormány ez irányú lépéseit. Szerinte a szesztai iskola esete egyáltalán nem egyedi. Mária Majorosová, az iskola igazgatója is úgy véli, több Kassa-vidéki kisiskolát fenyeget a megszűnés veszélye, főleg a kvótaNáluk a tanulók létszáma ugyan nem csökkent az utóbbi néhány évben. rendszer bevezetése után kerülnek nehéz helyzetbe. Náluk a tanulók létszáma ugyan nem csökkent az utóbbi néhány évben, sőt jövőre néhány fővel növekszik is, a létszám szerinti támogatás viszont inkább a nagyobb iskoláknak kedvez. Szesztán 30 óvodás és 36 alsó tagozatos kisdiák jár ugyanabba az épületbe, ahol egyébként tornaterem és étkezde is működik. „A magyar osztályba kilencen járnak. Ha az iskola megszűnne, ők a 16 kilométerre fekvő Szepsibe lennének kénytelenek járni az egyetlen reggeli autóbusszal. A szlovák gyerekek Csécsre járnának, ahová szintén nem könnyű eljutni” - mondta az igazgatónő, hozzátéve, hogy az iskola bezárásával tizenhárom alkalmazott is az utcára kerülne. Majorosová szerint szponzori segítségre sem számíthatnak, a faluban és környéken ugyanis nincs számottevő vállalkozói réteg. Hétfőn kezdenek tárgyalni az adósságokról Pozsony. A korábbi ígéretekkel ellentétben Martin Frone oktatási miniszter a héten mégsem tárgyalt Ivan Miklóssal, a pénzügyi tárca vezetőjével az alap- és középiskolák idei utófinanszírozásáról. Frone tegnapi, Vladimír Tvaroška pénzügyi államtitkárral folytatott megbeszélésén csupán arról született megállapodás, hogy a két minisztérium hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat az oktatási intézmények adósságainak törlesztéséről, (érvé) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Legalább negyven embert megölt az a robbantás, amelyet egy terrorista csoport hajtott végre egy zsúfolt helyi érdekű vonaton Oroszország észak-kaukázusi részén. Az öngyilkos merénylő által működésbe hozott, tíz kilogramm trotilnak megfelelő erejű bomba teljesen szétroncsolta a Minyeralnije Vodiból Kiszlo- vodszkba tartó villanyvonat második kocsijának felét. Ez akkor történt, amikor az ingázókkal és diákokkal teli szerelvény alig fél kilométernyire hagyta el a Moszkvától 1500 kilométernyire délre lévő Jesszentuki város állomását. A helyszínen 34 utas vesztette életét, míg további hat a kórházba szállítás után halt meg. Jesszentuki, Kiszlovodszk és Pjatyigorszk kórházaiban összesen 146 sérültet ápoltak, két tucatnyian súlyos állapotban voltak. „A feltételezett kamikaze szétvetett holttestének darabjait megtalálták a roncsok között, lábához kézigránátok voltak erősítve, amelyek azonban nem robbantak fel” - jelentette Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elnöke Vlagyimir Putyin elnöknek, hozzátéve, hogy a férfit három nő segítette a támadásban. Két nő kiugrott a vagonból még a robbanás előtt, a harmadik azonban, aki irányította őket, olyan súlyos sebeket kapott, hogy nem volt esélye az életben maradásra. Ugyanezen a pályaszakaszon szeptemberben hasonló robbantást követtek el, hét ember életét oltva ki. Putyin elnök kijelentette: a terroristák destabilizálni akarták a helyzetet Oroszországban a vasárnapi választások előtt, de az állampolgárok nem engedik, hogy eléljék céljukat. Putyin egyben a nemzetközi terrorizmushoz sorolta a merényletet. Megfigyelők szerint a véres merénylet két nappal a szavazás előtt már nem befolyásolja az Egységes Oroszország várt győzelmét, sőt még segítheti is a Putyin bázisát alkotó pártot abban, hogy jelentős többségre tegyen szert a parlamentben a kommunistákkal szemben. Mentők a véres merénylet színhelyén (Reuters-fotó)
