Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-29 / 274. szám, szombat

Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. A változás nem betegség, hanem folyamat Hogyan öregszik a test? TÁJÉKOZTATÓ Egyre több az idős ember. Az évez­red fordulóján az ipari államokban a 60 éven felüliek száma elérte a lakosság negyedrészét. Ennek elle­nére az idős embereket még min­dig elhanyagolható, terhes perem­csoportként kezelik. Sikerre és tel­jesítményre beállított társadal­munk az ifjú, tettrekész embert tartja eszményképének. Ma az öre­gek az ország szegényei. Minden öregszik, ami él. Hogy a test milyen gyorsan öregszik, az nagyrészt az életkörülményektől függ. 100 évvel ezelőtt a mi földraj­zi szélességünkön az emberek álta­lában 36 évet éltek. Ma kétszer olyan idős kort érnek meg. A test változásai öregkorban nem jelentenek betegséget, hanem ter­mészetes folyamatot, amelyet a tu­domány biomorfózisnak, éietátala- kulásnak nevez. ÁLTALÁNOS TÜNETEK ♦ A szív veszít a súlyából: az érel­meszesedés beszűkíti a szívkoszo­. rúereket. A szív működése gyen­gül. ♦ A tüdő teljesítménye csökken. Mivel a bordarostok elmeszesed- nek, a mellkas rugalmassága is csökken. A légzés nehezebbé válik. ♦ A gyomor és a bél megváltoztat­ja a nyálkahártyáját és az izomza- tát. Az ételek lassabban emésztőd­nek meg, a gyógyszerek tovább maradnak a testben. ♦ A máj zsírtartalma növekszik. A mérgező anyagokat lassabban építi le. Mivel a máj van a legjobban vérrel ellátva, ezért a korlátozott szívműködés és az ennek következ­tében csökkent vérellátás miatt a máj károsodik a legjobban. ♦ A vesék vérellátása is gyengül. Lassabban választják ki a mérgező anyagokat. ♦ A mozgásszervek szövete vizet veszít és helyette zsiradék rakódik le. A csontszövetből is több épül le, mint amennyi újként felépül. Az izomtömeg mennyisége fokozato­san csökken, az ízületeknél, a csi­golyáknál és a köztük lévő koron­goknál kopási tünetek mutatkoz­nak. ♦ A szemek kb. a 40. életévtől elve­szítik a képességüket, hogy a köze­li tárgyakat élesen lássák, ezért kell egy olvasószemüveg. ♦ A fülek megváltoznak. A külső hallójárat beszűkül, a fül néhány része elcsontosodik, a hallóidegek száma csökken. ♦ A bőr vérellátása rosszabb. Elve­szíti vízmegkötő képességét, a szö­vetek kevésbé rugalmasak, szára­zabbak, ráncosak. ♦ Az emberi test víztartalma 62 százalékról 54-re süllyed. ♦ A csökkent vízmennyiséggel á benne feloldott anyagok mennyisé­ge is állandóan kevesebb, Az egész­ségügyi elnevezés: kiszáradás. Ez ellen csak egy dolog segíthet: inni akkor is, ha nem érez szomjúságot. A HOSSZÚ ÉLET TITKA ♦ Megfelelő fizikai tevékenység az egész élet folyamán. ♦ Ésszerű táplálkozás. ♦ A dohányzás csökkentése. ♦ Szellemi tevékenység. ♦ Jó lelki közérzet. ♦ Szexuális aktivitás, ha van kedve hozzá. Lehetővé teszi a csecsemők alvásának figyelését Megvéd a bölcsőhaláltól MTI A rejtélyes bölcsőhalál talán már csak rémálmokban fordul majd elő, ha beválik az érzékelőkkel föl­szerelt bébiruha, amit belga kuta­tók az űrhajósok felkészítése során alkalmazott öltözék mintájára ter­veztek. Az űrkutatás területén dolgozó belga kutatók olyan pizsamát fej­lesztettek ki, amely a bölcsőhalál megelőzésére is alkalmassá tehető. Ezt annak a kísérletnek a mellék- termékeként hozták létre, amely­nek során megfigyelték az űrhajós­ok izomrendszerének és vérkerin­gésének működését a súlytalanság körülményei között. Az űrhajósok­nak egy olyan speciális ruhát kel­lett viselniük, amely érzékelőkkel volt ellátva. Ez adta az ötletet a ku­tatóknak egy hasonló bébiruha lét­rehozásához, amely lehetővé teszi a csecsemők alvásának folyamatos megfigyelését, s a riasztást a légzés megszűnésének legelső pillanatá­ban. Ennek a pizsamának a prototípusát már el is készítették. Ót - a baba mellkasi és hasi részén elhelyezett - érzékelő ellenőrzi és jelzi a szív lüktetésének és a légzés szaporasá- gának a mértékét. A 40-50 éveseknek tudatosítaniuk kellene, hogy légzési nehézségeiket nem életkoruk okozza A krónikus obstruktiv tü­dőbetegség a légúti be- I tegségek (COPD) kö­zös jellemzője. Rend- mmmmm szerint sokéves do­hányzás következtében alakul ki, s állandó légzési nehézsé­get okoz. A halálokok közül a COPD az egyetlen, amelynek gyakorisága 40 év alatt 163 százalékkal nőtt. Noha nyilvántartásba vesszük a be­tegeket, de sokan azért nem kerül­hetnek fel a listára, mert nem for­dulnak orvoshoz. Pedig a 40-50 éve­seknek tudatosítaniuk kellene, hogy légzési nehézségeiket, teherbíró ké­pességük csökkenését nem életko­ruk okozza - figyelmeztetett a ked­vezőtlen helyzetre dr. Ladislav Chovan tüdőgyógyász, a Respiro polgári társulás elnöke. A három év­vel ezelőtti epidemiológiai adatok­ból kitűnik, hogy a hazai népesség 5,5 százalékánál fordult elő ez a be­tegség. Tudatosítani kell viszont, hogy a nyüvántartásban főként a sú­lyos, időnként kórházi kezelést igénylő esetek szerepelnek, s az eny­hébb, a megelőzés, ületve hörgőtá­gító kezelés szempontjából ígérete­sebb többség, azaz a nem kezelt be­tegek száma jóval nagyobb. A halá­lozási statisztikákból kitűnik, hogy míg 1990-ben az obstruktiv tüdőbe­tegség halálokként a 12. helyen sze­repelt, jelenleg a negyedikre került, és néhány éven belül világszerte a harmadik halálokként jegyzik majd. A COPD kialakulásának legfonto­sabb kockázati tényezője a dohány­zás, de a dohányosok csak mintegy 15-20 százalékánál alakul ki COPD. Kezdetben a reggeli „dohányos“ köhögés, köpetürítés, a terhelésre fellépő légzési zavar, később a rtiár nyugalomban is állandósuló ne­hézlégzés, a gyakori gyulladások, majd az azt követő légzési elégte­lenség a jellemző tünet. A diagnó­zis felállítása a klinikai tünetek és kiegészítő műszeres vizsgálatok alapján történik. Jellemző a speci­ális vizsgálattal igazolható légzés­korlátozottság. A krónikus obstruktiv tüdőelégtelenségben szenvedők között nagyobb a tüdő­rák kockázata, 59 százalékkal emelkedik a szív- és érrendszeri betegség és 64 százalékkal az agy­vérzés kialakulása. Ezért számukra különösen fontos a rendszeres el­lenőrzés, hangsúlyozzák a szakér­tők. A tüdő kivizsgálása során spirometriás teszteket, vérgáz- vizsgálatot, EKG-t végeznek. A COPD kezelésére világszerte szá­mos szakmai ajánlás született - magyarázta dr. Éva Rozborilová, az egészségügyi minisztérium szakértője. Korszerű orvosságok­kal megelőzhető a gyulladás és el­kerülhető a fulladás, a szövődmé­nyek, bár az is igaz, hogy a betegek nem képesek viselni a gyógyszerté­rítés terheit. A hatékony orvossá­gokat az új kategorizáció szerint, noha krónikus megbetegedésről van szó, nem sorolták a biztosítók által térítettek csoportjába. Mivel a betegeknek akár több száz koronát is fizetniük kell a gyógyszerekért, félő, hogy az érintettek állapota rosszabbodni fog. A nem kezelt, vagy rosszul gyógyított légzési elégtelenség gyakran tartós oxi­génkezelés, valamint a szívbeteg­ség okozta szövődmények gyógy­szeres kezelése válik szükségessé, s ezek kezelése megnöveli a kezelési költségeket. A szakértő hangsú­lyozta: a megelőzésben és kezelés­ben a legelső és legfontosabb teen­dő a dohányzás abbahagyása ak­kor is, ha ez sok nehézségbe ütkö­zik. A LAKOSSÁG EGYHARMADA DOHÁNYZIK A kutatások bizonyítják a dohány­zásnak az emberi szervezetre gyako­rolt káros hatását, amely számtalan halálos betegség kialakulásához ve­zethet: szív- és érrendszeri megbete­gedések, obstruktiv tüdőelégtelen­ség, tüdő-, száj-, torok-, gyomor-, bél-, vese- és prosztatarák. Ez a rossz szokás emberek százezre­inek idő előtti halálát okozza. Na­ponta 33 ezer, évente pedig 4 millió ember hal meg dohányzás következtében, de a WHO előrejel­zései szerint 2030-ban számuk 10 millióra emelkedik. Az Egészség- ügyi Vüágszervezet és a Nemzetközi Rákkutató Intézet adatai szerint Eu­rópában a daganatos megbetegedé­sek miatt bekövetkező halálesetek 30-35 százalékában a dohányzás a vétkes. A dohányfüst számos mérgező anyagot tartalmaz, s nemcsak a do­hányosra ártalmas, hanem a kör­nyezetében lévőkre is. Mérgező anyagokat mutattak ki azon gyer­mekek vizeletében, akik olyan helyi­ségben voltak, ahol felnőttek dohá­nyoztak. Ha egy nő terhessége alatt dohányzik, a dohányfüst ártalmas elemei a magzat vérébe kerülnek, tehát a kismama nemcsak saját, de a magzat egészségét is károsítja. A kutatások kimutatták, hogy 100 tüdőrákban szenvedő beteg közül nyolcvanan intenzíven dohányoz­nak. A rákos megbetegedések szá­ma összefügg az elszívott cigaretták számával és a dohányzással töltött idővel. Statisztikai adatok szerint azok, akik 25 év során rendszeresen napi 40 vagy annál több szál cigaret­tát szívnak el, 52-szer gyakrabban szenvednek tüdőrákban, mint a nem dohányzók, (péterfi) Szlovákiában az utóbbi tíz év alatt 400-600 ember a passzív dohányzás következtében tü­dőrákban halt meg. Minél alacsonyabbra süllyed a hőmérő higanyszála, szervezetünknek annál több energiája van szüksége Vitaminok és ásványi anyagok a katalizátor szerepében AJÁNLÓ A év leghidegebb szakában több vi­taminra, tápanyagra és energiára van szükségünk. Szervezetünk energiaszükséglete télen megnö­vekszik, s az anyagcsere lelassulá­sa következtében fáradtabbak va­gyunk, és jobban ki vagyunk téve a vírusfertőzéseknek. A táplálkozási szakértők nem ajánlják, hogy télen diétázzunk, vagy kihagyjuk a fő ételt és a körí­tést. Ugyanis minél alacsonyabbra süllyed a hőmérő higanyszála, szervezetünknek annál több ener­giája van szüksége az átlaghőmér­séklet megőrzéséhez. A vitaminokat és az ásványi anya­gokat katalizátorhoz hasonlíthat­juk, amelyek behatolnak a sejtekbe és megkönnyítik az energia felsza­badulását és hasznosítását. Az em­lített anyagok nagyobb fogyasztása nem egyszer összefügg a dohány­zással és a túlzott alkoholfogyasz­tással, de főleg gyors életritmu­sunkkal. A stressz és a túl sok munka a hi­deggel együtt gyengíti a szervezet védekező rendszerét és fáradtság­hoz, náthához vezet. Ha egész télen jó erőnlétben szeret­ne lenni, sok C-vitamint kell fo­gyasztanunk zöldség , és gyümölcs formájában. Ne feledkezzünk meg a citruszfélékről (bioflavonoidokkal erősítik az immunrendszert), to­vábbá a fokhagymáról. Ha úgy érezzük, hogy lerakodások vannak a szervezetben, hagyjuk ki egy időre a tejet és a tejtermékeket. Az ingerlékenység, fáradtság, fe­szültség és depresszió télen gyak­rabban gyötör bennünket, mint nyáron. Ezt az állapotot B-vitamin fogyasztásával javíthatjuk, amely tojásban, tejben, gabonafélékben, belsőségekben, burgonyában, ba­nánban, leveles zöldségben és sör­élesztőben. Télen általában nem vagyunk szomjasak, de ekkor is igyunk ele­gendő vizet, mert a hideg szél ki­szárítja a bőrt és dehidratálja a szervezetet. A szakemberek másfél liter vizet ajánlanak naponta, és óva intenek a kávé és a fekete tea túlzott fogyasztásától. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Császármetszés Műtéti beavatkozás, amelyet akkor végeznek, ha a szülés nem folyhat le természetes úton a szülőcsator­nán keresztül. A császármetszés so­rán a kismama hasfalán és méhén ejtett metszésen keresztül emelik ki az újszülöttet. Császármetszést csak alapos indokkal végeznek, például, ha az anya valamelyik medenceát­mérője kisebb az átlagosnál vagy a tolófájások ereje nem kielégítő, de mindenekelőtt akkor, ha a gyermek vagy az anya élete bármilyen okból veszélyben forog. A műtétet altatás­ban végzik. Császármetszésnél a has alsó szakaszát hossz- vagy ha­ránt irányban bemetszik, és azon hatolnak be a hasüregbe. Ezután a méhen ejtett harántmetszésen ke­resztül kiemelik a magzatot és a méhlepényt, majd elvarrják a méh sebét, és a hasfal sebvonalát is ellát­ják. A hasfal harántmetszése az anya számára lelküeg kevésbé meg­terhelő, mert a szeméremszőrzet felső széle mentén ejtik a vágást, ami később alig látható. Hosszmet­szést csak kivételes esetben végez­nek (korábbi hosszmetszés megléte, kismedencei műtét esetén, vagy kó­ros elhízottság miatt). Csecsemőkori nehézlégzés A gége veleszületett rendellenessé­ge. Az újszülöttnél már az élet első napjaiban hallható a belégzéskor je­lentkező jellegzetes éles zörej. Csecsemőmirigy Tímusz. A légcső előtt, a mellcsont belső felszínén elhelyezkedő nyi­rokszerv, amelyet a belső elválasz- tású mirigyek közé sorolnak. Sú­lya 30-40 gramm. Maximális nagyságát a serdülőkor idején éri el, utána fokozatosan visszafejlő­dik, majd lassan elsorvad. Alapve­tő szerepe van az immunvédeke­zésben, de működése még nem teljesen tisztázott. Annyi bizo­nyos, hogy a csontvelőben képző­dő limfociták (nyiroksejtek) egy része itt szaporodik és itt érik a sejtes védekezésért felelős T- limfocitává. Csecsnyúlvány­gyulladás A halántékcsont fül mögött elhe­lyezkedő részéből kiinduló nyúl­vány (processus mastoideus), va­gyis a csecsnyúlvány gyulladása. Rendszerint a középfülgyulladás szövődményeként szokott kialakulni, többnyire gyermekkor­ban. Az antibiotikumok be­vezetése óta már egyre ritkábban fordul elő. Cseppfertőzés A fertőző betegségek terjedésének módja. A kórokozók (baktériu­mok, vírusok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétpor- lódó nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal továsodródnak. Egy erős légáramlat a fertő­ző nyálcseppeket többméternyi tá­volságra is elsodorhatja. így a kór­okozók órákig lebeghetnek a leve- gőben, és a fertőző személy jelenj léte nélkül is megbetegedést okoz­hatnak. Levegő nélkül nem lehet... ÖSSZEÁLLÍTÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom