Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-29 / 274. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. Közélet 5 Beszélgetés Vona Gáborral, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnökével, aki szerint nem hittérítés a céljuk Új párt Magyarországon A jelenlegi pártoknak a közvélemény-kutatók mondják meg, mely kérdé­seket érdemes felvállalni, és melyeket nem (Képarchívum) Egy hónapja párttá alakult a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Vona Gábort, a párt alelnökét arra kértük, segítsen elhelyezni az új pár­tot a magyar politikai spekt­rumon. BARKÓ BÉLA Magyarországon sokan tévesen értelmezik azt a kifejezést, hogy „radikális”. Véleménye szerint milyen jelentéssel bír ez a szó? A legfontosabb, hogy különbséget tegyünk „szélsőséges” és „radiká­lis” közt. A szélsőséges az, aki például 23 millió románnal riogat - azaz hazudik. A radikalizmus ennek épp az ellentéte: szenve­délyes igazságkeresés. A „radiká­lis” jelző számunkra ezért nem szitokszó, hanem a valódi problé­mákra való érzékenység és a való­di megoldások keresése az álviták és pótcselekvések helyett. Az el­múlt tizennégy év bebizonyította, hogy a jelenlegi pártok az emlí­tett feladatok teljesítésére nem képesek, mert nekik a közvéle­mény-kutatók mondják meg, mely kérdéseket érdemes felvál­lalni, és melyeket nem. Az abor­tusz szigorítása, a kettős magyar állampolgárság, a zsebszerződé­sek valódi felülvizsgálata, az uni­ós csatlakozás árnyoldalainak be­mutatása mind-mind népszerűt­len gondolatok, melyek így ki is maradnak a pártok programjai­ból. Mi azonban nem piackutatást végzünk, hanem egy szilárd, » Az unióellenes- ség egyáltalán nem Európa-ellenességet . jeleni. << évezredek próbáját kiállt érték­rendre alapozva igyekszünk vála­szokat találni korunk és nemze­tünk problémáira. Ha ez párosul a társadalom széles rétegeinek igenlésével, boldogok leszünk. Sokat hangoztatják a keresztény gondolkodás fontosságát. Nem tartanak attól, hogy a balliberá­lisok előbb-utóbb „messianiszti- kus őrülteknek”, vagy „vallási fanatikusoknak” fognak titulálni benneteket? Fontos tisztázni, hogy nem egyhá­zat, hanem pártot alapítottunk, így feladatunknak nem a hittérítést, ha­nem a politikai tevékenységet te­kintjük. Emellett azt gondolom, akik komolyan vették hitüket a történe­lem során, mindig előbbre vitték a világot. Személy szerint korunkat egyébként nem féltem a mélyen hívő emberektől. Sőt, úgy vélem, igazán komoly változásokat csak a lelkekben történő megújhodás hoz­hat. Ha képesek leszünk a több száz éve tartó elidegenedésünk végére pontot tenni, és megkísérelni embe­ri mivoltunkat, teremtett identitá­sunkat helyreállítani, talán egy­szerűbben tudunk megoldásokat ta­lálni a mindennapok kérdéseire is. Itt Európában ehhez a feladathoz szellemi, lelki és tradicionális muní­ciót a keresztény hit adhat. Az elmúlt tizennégy évnek volt egy olyan üzenete is, hogy az uniós csatlakozás egyben a múlt­tal való végleges szakítást jelen­ti. Az új párt népszerű témája az unióellenesség... Az unióellenesség egyáltalán nem Európa-ellenesség. Sőt úgy érez­zük, a politikai unió pusztán egy tévút az európai fejlődésben, mely­nek szükségképpen el kell buknia. Véleményünk szerint, a gazdasági közösséghez való csatlakozás szük­séges, de egyben elegendő is vol­na: Magyarország helye az Európai Gazdasági Térségben van, de nem az Unióban. Svájccal, mivel úgy te­kintenek rá, mint egy ékszerdoboz­ra, nem szívesen példálóznék. Köz­ismert azonban a szintén nem EU- tagállam Norvégia esete is. A né­met Der Spiegel országismertetője szerint Norvégiában a munkanél­küliség (2002-es adatok) 3,4 szá­zalék, a GDP 34 530 dollár. A nor­végokat a legolvasottabb népként tartják számon. A nem egészen 4,5 milliós országban - talán részben a diktatórikus reklámpolitikát kizáró demokratikus médiatörvény miatt is - 65 napilap jelenik meg, össze­sen 2,3 millió példányban. Egyszó­val: az unión kívül is van élet. Az integrációról lévén szó: a nyugati lapok szinte naponta terjedelmesnél terjedelmesebb cikkekben foglalkoznak a mene­kültüggyel, a bevándorlással. Nálunk erről a témáról alig lehet olvasni. Miért van ez így? A menekülteket és a bevándorlókat mindenképpen fontos szétválasz­tani. Egy országnak a lehetőségei szerint kötelessége menedéket ad­ni azoknak, akik emberi jogfosz- tottságuk miatt menekülni kény­szerülnek hazájukból. Probléma elsősorban abból fakad, hogy a menekültjoggal sokan megpróbál­nak visszaélni, s így a bevándorlás és a menekültügy közti határvonal gyakran elmosódik. Aggasztónak tartom azokat a hangokat, ame­lyek szerint Magyarországot és né­hány kelet-európai országot mene­külttelepnek használnának az Uni­óban, amely tehermentesítené a megtelt nyugati országokat. Hogy nálunk miért nem beszélnek erről? Talán valami titkolnivaló van. Úgy tűnik, egyes magyarországi lapoknak nagyon imponál, hogy az új párt kritizálja a Fideszt. Szinte naponta szerepelnek a hasábjaikon. Vajon meddig lesz ez így? Kritikánk, szándékaink szerint, építő jellegű. Olyan problémákat igyekszünk előhozni, amelyeket a Fidesz szándékosan vagy feledé- kenységből, de a szőnyeg alá sö­pört, s melyek miatt, véleményünk szerint, választást veszítettünk. Ezekről a problémákról beszélnünk kell, mert a seb, ha nem gyógyítják, elgennyesedik. A baloldali médiá­ban való szereplésünket egyébként SS Aggasztónak tar- ' tóm azokat a han­gokat, amelyek szerint Magyarországot és néhány kelet-európai országot menekültte­lepnek használná- y. nak az Unióban. N\ egyáltalán nem érzem túlzottnak. Próbálnak elhelyezni bennünket, keresik a fogást rajtunk, és termé­szetesen megpróbálnak bennünket a Fidesszel szembefordítani. Illúzió­ink azonban nincsenek, ha veszé­lyesek leszünk a számukra, nyilván következik majd a nácizás. Végezetül még egy kérdés. A Népszava nemrég Jobboldali po­pulisták címmel cikksorozatot indított: de Le Pen, Mečiar, Zsiri- novszkij és más személyek közt felbukkan Orbán Viktor neve is. Mit szól ehhez? A populista, szélsőséges, fasiszta és egyéb címkékkel manapság nagyon könnyen és gyakran szokás dobálóz­ni. Feltűnő ugyanakkor, hogy e jelzőket általában az érvek helyett használják. Felesleges ezzel foglal­kozni. Az emberek unják már a kis­stílű gáncsoskodást. Az újságíró po­litikai tájékozottságáról egyébként csak annyit, hogy Mečiar nem is jobboldali. RÖVIDEN Levelet írt a ZMOS Pozsony. Levelet küldött az összes miniszternek tegnap a Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke, melyben arra kéri őket, old­ják meg az ország általános és középiskoláinak finanszírozásával kapcsolatban felmerült gondokat. Michal Sýkora szerint a települé­seknek közel háromszázmillió koronára lenne szükségük, hogy ne zárják be idén idő előtt az oktatási intézményeket. A pénzt termé­szetesen az államnak kellene előteremtenie. (TASR) Ellentét a JOJ és a Markíza közt Pozsony. A Markíza televízió vezetősége arra kéri az OTO 2003 szervezőit, hogy tévétársaságot és munkatársait idén nejelöljék egyetlen kategóriába sem, mivel olyan információk jutottak a birto­kukba, hogy a tévés személyiségek versenyét januárban az eddigi megszokott renddel ellentétben nem az STV, hanem a JOJ televízió sugározza. A Markíza vezetősége szerint a műsornak a közszolgála­ti televízióban a helye, hogy egyetlen magán tévétársaságnak se le­hessen előnye és nyeresége a műsorból, (ú) Az egyik kórház fizetne Schusternek Pozsony. A kramárei kórház hajlandó peren kívül megegyezni Ru­dolf Schusterrel, így a tegnapi hírekkel ellentétben nem csatlakozik a katonai kórházhoz, mely a bíróságon akarja bebizonyítani, nem hibáztak orvosai. Az államfő összesen 450 ezer koronát követel a két egészségügyi intézménytől, így pontosan nem is lehet tudni, mekkora összeg jut egyre. A kramárei kórház vezetői egyelőre pénzről nem tárgyaltak Schuster ügyvédeivel, de bármilyen összeg­re ők sem hajlandók rábólintani. (TASR) Kukán nagylelkűen adakozik Pozsony. Ivan Miklós pénzügyminiszter és Pavol Rusko gazdasági miniszter is jócskán meglepődött tegnap, mikor tudomásukra ju­tott, hogy Eduard Kukán külügyminiszter 30,5 millió dollár (kb. 1 milliárd korona) szlovákiai segélyt ígért meg Iraknak a madridi fel­ajánlási konferencián. Miklós szerint az összeget a külügynek kell állnia saját keretéből, a jövő évi szűkös költségvetésben erre már végképp nincs keret. (TASR) Vártnál kisebb külkereskedelmi hiány Pozsony. Szlovákia októberi külkereskedelmi mérleghiánya csupán 589 millió koronára rúgott, ami még az elemzőket is meglepte. Az elmúlt egy évben összességében 23,2 százalékkal nőtt az export és csupán 10,1 százalékkal emelkedett az import. A hiány 10,8 milli­árd koronára rúgott, ami 62,9 milliárddal kevesebb, mint 2002 ha­sonló időszakában. (SITA) Szűkíteni a képviselői immunitást Pozsony. Bugár Béla elképzelhetőnek tartja a parlamenti képvi­selők immunitásának szűkítését. A közeljövőben a parlament tár­gyalni fogja az alkotmány módosítását, melyre az uniós csatlakozá­sunk miatt van szükség. Az MKP elnöke szerint ez megfelelő alka­lom arra is, hogy az alaptörvény által biztosított képviselői immuni­tást szűkítsék. Bugár szerint kapcsolódni lehetne a korábbi elképze­lésekhez, így például nem élvezne védettséget az a képviselő, akit közvetlenül a bűncselekmény elkövetésekor fog el a rendőrség. Ilyen esetben nem kellene kérni a mentelmi jog felfüggesztését, mi­vel az automatikusan megszűnne, (lpj) Történelmi mélyponton a dollár New York/London. A dollár tegnap rekordmélységbe zuhant az euróhoz képest a New York-i kereskedésben, és az euró elérte a 1,2018-as dollárárfolyamot is. Szakértők szerint az euró azért erősödött tovább, mert a német kormány közölte, hogy nem tart az erős közös európai fizetőeszköztől. A dollár gyengülése ezután kez­dett tovább gyorsulni. Ez az euró bevezetése óta látott legalacso­nyabb szint. (O-O) Ján Hrubalával, a kormányhivatal korrupcióellenes harccal foglalkozó osztályvezetőjével Mi a véleménye arról, hogy a parlament gyorsan és szinte gondolkodás nélkül beleegye­zett a csúszópénz elfogadásán kapott Gabriel Kariin elleni büntetőeljárás lefolytatásába? Pozitívan értékelem, de az álta­lam vezetett osztály és a terve­zett, a mentelmi jog szűkítését célzó alkotmánymódosítás szem­pontjából úgy vélem, feleslegesek az ilyen rendkívüli parlamenti ülések. A képviselői immunitás­nak csak a parlament talaján tett kijelentésekre és a közszereplésre kellene vonatkoznia. Nem a par­lamentnek kell jóváhagynia a büntetőeljárást, az ügyészség és a bíróság az, amelyek ilyen ügyek­ben állást kell foglalnia. A politikai helyzetet ismerve komolyan gondolja, hogy lesz erre politikai akarat és meg­lesz a szükséges 90 szavazat egy ilyen változás elfogadásá­hoz? Már korábban is próbál­koztak a mentelmi jog szűkíté­sével, ugyebár sikertelenül. Nem vagyok politológus, az én kezdeményezésem nem abból fa­kad, hogy mit gondolok a politi­kai akaratról, vagy hogy mit felté­telezek a parlamentről. A kor­mányhivatal korrupcióellenes harccal foglalkozó osztályának vezetőjeként meg vagyok győződve egy ilyen törvénymódo­sítás szükségességéről, és bízom benne, hogy ezt a honatyák is tu­datosítják. Hogy ez valóban így lesz-e, az már nem rajtam múlik. Az igazságügyi miniszter a Kariinról szóló szavazás után kijelentette: az ügy csakis úgy végződhet, hogy az igazság győz, és a bíróság rövid időn belül megbünteti a vétkese­ket. Ön korábban bíróként dolgozott, a korrupció ellen pedig régóta harcol - tapasz­talatai alapján mit gondol, mekkora az esélye annak, hogy valóban gyors és igazsá­gos ítélet születik? Bízom benne, hogy a büntető szervek a törvény értelmében fognak eljárni. Kariinnak és a besztercebányai önkormányzat hivatalvezetőjének joga van megfelelő védelemre, a büntető szerveknek pedig kötelességük az ügyet alaposan kivizsgálni. Nem szívesen bocsátkoznék ta­lálgatásokba arról, mi lesz a vég­eredmény. Egyelőre úgy tűnik, a bizonyítékok alátámasztják a bűnösséget, de várjuk ki a végét. Nem szeretnék a nyomozók, il­letve az illetékes ügyész és bíró munkájába avatkozni. Kariin magyarázatát sokan megmosolyogták, és sokak­ban felmerült a kérdés: velem miért nem történik meg ilyes­mi? Az én táskámba miért nem tesznek félmillió koro­nát, amíg elugrok vécére? Bí­rói tapasztalatai alapján ön szerint mekkora a való­színűsége annak, hogy félmil­lió korona a Kariin által is­mertetett módon kerüljön va­lakinek az aktatáskájába? Csalódást kell okoznom, nem megyek bele ebbe a játékba. Minden józanul gondolkodó polgár értékelje és döntse el ma­ga, mennyit érnek Kariin szavai, illetve van-e az állításnak logiká­ja. Hogy mekkora a valószínűsé­ge? Akármekkora, vagy semek- kora. Erre a büntető szervek ad­nak majd választ, nem az én tisztem Kariinnak ezt a kijelen­tését minősíteni. A belügyminiszter több ízben felszólította a polgárokat, hogy ha valaki kenőpénzt kér tőlük, jelentkezzenek a rendőrségen, jelentsenek minden korrupciós esetet. Ön mivel ösztönözné az embereket, hogy ne féljenek se­gítséget kérni és együttműköd­ni a hatóságokkal? Teljes mértékben egyetértek e fel­hívással, és csatlakozom a minisz­ter úr kezdeményezéséhez. Meg vagyok róla győződve, hogy a vál­lalkozók és a többi polgár között rengeteg olyan személy van - és hiszem, ők vannak többségben -, akik bíznak képességeikben, és önmagukat többre tartják holmi zsíros borítéknál. Őszintén hi­szem, hogy létezik gerincesség, önbizalom és lelkiismeret, ami gá­tol önmagunk eladásában. Eze­kért az értékekért és egy igazságo­sabb társadalomért érdemes har­colni a becstelenek ellen, (sza) Egyre több hamis riasztást kapnak a mentősök Viccből hívják a 155-öt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A gyerekek egyre gyakrab­ban tárcsázzák viccből a 155-ös szá­mot, a mentősök ingyenes segélyhí­vó számát, ahova bármikor bárki fordulhat segítségért. Ez a szórako­zás akár katasztrófához is vezethet, hiszen így a valóban rászorulók nem tudnak hívni, mert foglalt a vonal. Értesüléseink szerint nemcsak utcai telefonról kapnak hívásokat, sok­szor mobilról, vagy otthonról telefo­nálnak a gyerekek. „Ilyenkor a köz­pont néha értesíti a szülőket, hogy ez máskor ne történhessen meg. Előfordul az is, hogy ahhoz hívnak segítséget, akinek nincs rá szüksége, vagy hamis címet adnak meg. Ez mind hátráltatja munkánkat, mert nem lehet tudni, melyik hívó valódi, és űz gonosz tréfád’ - árulta el la­punknak a segélyhívó szolgálat egyik munkatársa, (ncs) Átfogó diszkriminációellenes törvény kell Elceus-Csáky találkozó ÚJ SZÓ-HÍR Hága. Rolf Ekeus, az EBESZ főbizto­sa megelégedéssel vette tudomásul a roma nők állítólagos sterilizálásá­val kapcsolatos vizsgálatról szóló szlovákiai kormányjelentést - tájé­koztatta lapunkat Martin Urmanič, Csáky Pál emberjogi miniszterelnök­helyettes szóvivője. Csáky tegnap Hágában találkozott Ekeusszal, aki pozitívan értékelte Pozsony hozzá­állását a sterilizációs ügyhöz, és lé­nyegében megerősítette a hivatalos szlovák álláspontot. A kormányalel- nök átnyújtotta a diszkriminációel­lenes jogszabálytervezet legutóbbi változatát is, és Ekeus leszögezte: a sok törvénymódosítás helyett jobb lenne egyetlen, átfogó norma, mely általános védelmet nyújtana min­denféle megkülönböztetéssel szem­ben. A sok törvény módosítása bo­nyolultabb, és fennáll a veszély, hogy valamelyik jogszabályról meg­feledkeznek, vagy nem kap kellő parlamenti támogatást, ami később számos bírósági pert eredményez­het. Csáky beszámolt a nyelvi charta szlovákiai alkalmazásáról is, és biz­tosította Ekeust: van politikai akarat olyan törvények elfogadására, me­lyek pozitívan befolyásolják a charta érvényesítését, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom