Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-29 / 274. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 29. Antiszemitizmus elleni határozat Berlin. A német parlamenti pártok tegnap megállapodtak abban, hogy parlamenti határo­zatban foglalnak állást az anti­szemitizmus ellen. Minden párt egyetért a határozat szövegé­ben, amely egyebek között le­szögezi, hogy Bundestag elítéli az antiszemitizmus minden for­máját, az antiszemita gondol­kodásmódnak, beszédnek és cselekedeteknek nincs helyük Németországban. A Bundestag december 11-én készül vitana­pot rendezni a témáról, miután az antiszemitizmus vádja név szerint is elérte az egyik képvi­selőt, Martin Hohmannt. Idő­közben kizárták őt a keresz­ténypártok (CDU-CSU) frakci­ójából, s kezdeményezték kizá­rását a CDU-ból is. (MTI) Joschka Fischer Brüsszelbe megy Berlin. Joschka Fischer német külügyminiszter a 2006. évi parlamenti választás után Brüsszelbe megy - közölte Dániel Cohn-Bendit, európai parlamenti képviselő, az 1968- as diáklázadások óta ismert politikus. Fischen az idén hó­napokig emlegették az EU kül­ügyminiszteri posztjának váro­mányosaként, amire ő mindig azt válaszolta, hogy szívesen látja el Németország külügymi­niszterének teendőit. (MTI) Öngyilkos akcióra készült London. Robbanóanyagot ta­láltak a Scotland Yard szakér­tői az angliai Gloucester egyik házában, amelynek lakóját csü­törtökön vették őrizetbe terror- cselekmény előkészületének gyanújával. Az illető valószínű­leg öngyükos merényletre ké­szült. A 24 éves, ázsiai szárma­zású, de brit születésű gyanúsí­tott elfogását a rendőrség „igen jelentős fogásnak” minősítette. Az akciót a belső elhárítással (MI5) is összhangolták. A férfi a gyanú szerint az al-Kaidával állt kapcsolatban. (MTI) Merénylőket toboroztak Róma. Öt feltételezett terroris­tát, köztük egy nőt tartóztatott le csütörtök este az olasz rend­őrség, mert a csoport feltéte­lezhetően Irakban elkövetendő öngyilkos merényletre vállal­kozókat toborzott. A lefogot- tak között van az algériai Abder-razak M., „a sejk”, akiről úgy tartják, hogy bin Laden terrorhálózatának egyik meg­határozó tagja. Robbantásos merénylet előkészítésének ala­pos gyanúja miatt a nyáron Németországban is őrizetbe vették, de elegendő bizonyíték hiányában elengedték. A ható­ságok szerint a milánói szék­helyű szélsőséges iszlám szer­vezetet alapjában sikerült fel­számolni, de maradványai to­vábbra is tevékenyek Itália északi részén. (MTI) Medgyessy Péter magyar kor­mányfő tegnap rövid, magán­jellegű munkalátogatásra Szent­pétervárra érkezett. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ma talál­kozik a Néva-parti városban. (Képarchívum) Bush visszaérkezett Washingtonba, Bagdadban viszont - az ő nyomában - tegnap megjelent Hillary Clinton demokrata szenátor és volt first la,dy Kissé sértődött irakiak Washington/Bagdad. A nem­zetközi sajtó, a megfigyelők tegnap sem tudtak napirend­re térni George Bush csötörtöki, váratlan bagdadi látogatása fölött. Maguk az iraki politikusok is meglepe­tésüknek és némi zavaruk­nak adtak tegnap hangot. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap reggel visszaérkezett Wa­shingtonba az amerikai elnök. Bush összesen több mint harminc­órás útjának legnagyobb részét a levegőben töltötte. A hálaadás napi utazásra néhány tanácsadó, a biz­tonsági szolgálat tagjai és újság­írók szűk csoportja kísérte el, vala­mennyiüknek szigorú titoktartást kellett fogadniuk. A meglepetés­szerű látogatás célja az volt, hogy erősítse az amerikai csapatok harci szellemét az egyre növekvő harci veszteségek közepette. Az elnök a repülőtér étkezdéjében 600 ameri­kai katonával költötte el a hagyo­mányos ünnepi vacsorát, amelyen részt vett Paul Bremer, Irak ameri­kai polgári kormányzója és Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó szövetséges erők parancsnoka is. A tájékozta­tás szerint az 1. páncélos hadosz­tály és a 82. légiszállítású hadosz­tály katonái fergeteges ovációval fogadták az elnököt, aki kijelentet­te, hogy csak egy meleg vacsorát szeretne. Köszönetét mondott ka­tonáknak, amiért Irakban óvják a veszélytől Amerikát, és hangsú­lyozta, hogy az elkezdett munkát nem hagyják félbe. „Nem azért vágtunk keresztül Irakon több száz mérföldön át, nem azért hoztunk keserű áldozatot, nem azért győz­tük le a kegyetlen diktátort és sza­badítottunk fel 25 millió irakit, hogy most visszavonuljunk a bűnö­zők és gyilkosok bandája miatt. Győzni fogunk, mert ügyünk igaz­ságos” - hangoztatta, majd a többi katonához hasonlóan beállt a sor­ba vacsoraadagjáért. A látogatás hírét biztonsági meg­fontolásokból csak a gép felszállása után hozták nyüvánosságra. A Fe­hér Ház korábban azt közölte, hogy az elnök texasi birtokán tölti a hála­adás ünnepét családja körében és az esetleges gyanú elaltatása céljából még azt is ismertették, hogy mi lesz az ünnepi vacsora. A Crawfordból szerdán kicsempészett elnök titok­ban szállt fel az Air Force One fedél­zetére, amely hivatalosan karban­tartási munkálatok miatt repült Te- xasból a Washington melletti Andrews légitámaszpontra. Amerikai elnök még soha nem járt Bagdadban. A tévéállomások teg­nap hosszasan taglalták, vajon mennyire volt kockázatos a látoga­tás, amely kétségtelenül nagy meg­lepetést okozott a sajtónak is. A kommentátorok nem spóroltak a bámulatos vagy az elképesztő jel­zőkkel sem, ugyanakkor arra is em­lékeztettek, hogy Hillary Clinton demokrata párti szenátor, Bili Clin­ton volt amerikai elnök felesége a hálaadás napját ugyancsak külföld­ön állomásozó amerikai katonák­kal töltötte, előbb Afganisztánban, tegnap pedig szintén Irakban. Meglepetésüknek és némi zava­ruknak adtak hangot tegnap az ira­ki politikusok. Mahmud Oszmán, az amerikaiak által kinevezett iraki kormányzótanács egyik tagja sze­rint az út semmiképpen nem ne­vezhető látogatásnak, mert a kor­mányzótanácsot senki nem értesí­tette az elnök jöveteléről, s irakiak­kal Bush hivatalosan nem találko­zott. A kormányzótanács négy tag­ja jelen volt ugyan a vacsorán, de ők sem tudtak előre arról, hogy az amerikai elnök is ott lesz. Egyikük, Muvafak ar-Rabii mindazonáltal hasznosnak mondta a megbeszé­lést, mert azon Bush megerősítet­te, hogy országa elkötelezett a de­mokratikus és virágzó új Irak építé­se iránt. A bagdadi lakosság vi­szont értésre adta, hogy nagy fon­tosságot nem tulajdonít a látoga­tásnak. Sokan értékelték mindazo­náltal annak jelentőségét, amit a látogatás az amerikai katonák szá­mára jelentett. Pozitív jelzés volt a lakosság számára - egy megszólaló polgár szerint - az is, hogy az elnök egyértelmű tanújelét adta: tisztá­ban van az iraki realitásokkal. Állítólag ízlett a bakamenü, hiszen ünnepi volt (ČTK/AP-felvétel) Putyin tovább tartaná a grúz-abház konfliktusövezetben az orosz katonákat Tovább emelkedett az isztambuli áldozatok száma Moszkva is fél a dominóhatástól MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi/Moszkva. Folytatódott tegnap az ügyvezető grúz parla­ment rendkívüli ülése, amelynek napirendjén egyebek között a vá­lasztási törvény módosítása és a je­lölési határidő meghosszabbítása szerepelt. Ez utóbbi azért vált szükségessé, mert a hét elején ja­nuár negyedikére tűzték ki az előre hozott elnökválasztást, és a jelöl­teknek csupán egy napjuk maradt arra, hogy benyújtsák a szükséges dokumentumokat. Lemondott tisztségéről a Központi Választási Bizottság elnöke, Nana Devdariani. Csatlakozott hozzá a testület öt tagja. Ugyancsak be­nyújtotta lemondását Irakli Mengarisvili grúz külügyminiszter, az egykori grúz államfő, Eduard Sevardnadze szövetségese. A tárca élén első helyettese, Merab Antadze követi őt tisztségében. Vlagyimir Putyin orosz elnök teg­nap kérte a parlament felsőházát, a szövetségi tanácsot a grúz-abház konfliktusövezetben állomásozó háromezer orosz békefenntartó megbízatásának meghosszabbítá­sára mindaddig, amíg a szemben álló felek valamelyike nem kéri a misszió beszüntetését. Putyin még márciusban megállapodott grúz kollégájával, Eduard Sevard-nad- zéval, hogy az orosz békefenntar­Veszélyes lenne, ha Abhá- zia és Dél-Oszétia után Adzsária is elszakadna. tók (akiket Tbilisziben a szakadár köztársaság fennmaradásához va­ló asszisztálással vádolnak) mind­addig maradhatnak, amíg kivoná­sukat a grúz vagy az abház fél nem kéri. Sevardnadze bukása után a Kreml iparkodott idejekorán visz- szafojtani bármiféle nacionalista fellángolást az új grúz vezetőkben. A kellő nyomásgyakorlás céljából Igor Ivanov külügyminiszter moszkvai konzultációkra hívta az önállósuló grúz régiók, Abházia, Dél-Oszétia és Ad-zsária vezetőit. Amíg Abházia és Dél-Oszétia fegy­vert fogott a Grúziától való elsza­kadásért, s vezetőik, Vlagyiszlav Ardzimba, illetve Eduard Kokojti többször kinyilvánították Oroszor­szághoz való csatlakozási óhaju­kat, addig Aszlan Abasidze adzsár vezető az 1990-es években fokoza­tosan önállósította fekete-tengeri régióját Tbüiszitől, és csak a múlt hét végi fordulat után kérdőjelezte meg Grúzia területi integritását. Ha Abházia és Dél-Oszétia után Adzsária is elszakadna, az dominó­hatást fejthet ki két másik grúz ré­gióra, jelesül a zömmel azerik lak­ta Marneulira és az örmény több­ségű Javahetire is - vélték elem­zők, megjegyezve: mindez Grúzia széthullásához vezethet. Pekinget irritálja a népszavazási törvény, amellyel a tajpeji kabinet is elégedetlen Állandósult kínai-tajvani feszültség MTI-HÍR Peking/Tajpej. Komoly aggodal­mának adott hangot tegnap Kína a tajvani népszavazási törvénnyel kapcsolatban, amely lehetőséget adna a sziget polgárainak, hogy Tajvan függetlenségéről, a Kínától való teljes elszakadásról döntse­nek. „Határozottan ellenezzük, hogy bárki arra használja fel a nép- szavazási törvényt, hogy a Tajvan függetlenségét hirdető szakadár tevékenység mellett kötelezze el magát” - áll a tajvani ügyek pekin­gi hivatalának közleményében. Ez hangsúlyozza: „Peking soha nem fogja eltűrni, hogy elszakítsák Taj­vant az anyaországtól”. Ugyanak­kor nem tesz említést a sziget elle­ni, erővel való fellépés lehetőségé­ről. Előzőleg a hivatal szóvivője még kemény fellépést helyezett ki­látásba arra az esetre, ha a tajvani törvényhozás megszavazza a ter­vezetet. A nyilatkozat egyúttal a függetlenség híveinek veresége­ként könyveli el a számos megszo­rítást is tartalmazó törvényt. A kí­nai Global Times nagyon veszélyes lépésnek nevezte a népszavazási törvényt, megállapítva, hogy „na­gyon nehéz lesz csökkenteni a fe­szültséget rövid távon a Tajvani­szorosban”. Közben Jü Sji-kun taj­vani kormányfő tegnap kijelentet­te: elképzelhető, hogy hatályon kí­vül helyezik a törvényt, mivel az túlságosan nagy hatalmat ad a népszavazási kérdésekben a jelen­leg enyhe ellenzéki többségű parla­mentnek. Továbbá korlátozza e té­ren a kormány mozgásterét, azál­tal, hogy a népszavazás kiírásához 3/4-es többségre van szükség a törvényhozásban. A javaslatot a tajvani ellenzéki pártok terjesztet­ték be. Markó Béla: az RMDSZ jó úton halad, a cél nem érhető el egyik napról a másikra Gazdasági alapok és autonómia MTI-HÍR Bukarest. A Székelyföld jövőjének kulcsa a gazdasági fejlődés, ezért olyan önkormányzati vezetőkre lesz szükség ebben a térségben, akik képesek alkalmazni és kama­toztatni az európai uniós kritériu­mokat. Erről Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszélt tegnap a Csíkszeredái Székelyföldi Önkor­mányzati Konferencia kapcsán. A Székelyföld számára most a gazda­sági fejlődés az elsődleges cél, már megvannak az alapok, s e téren döntő szerep jut majd az ottani ön- kormányzatoknak. Ezért lesz nagy jelentőségű, hogy miként alakul­nak Romániában a jövő évi helyha­tósági választások. Az utóbbi idő­ben napvilágot látott (az RMDSZ csúcsvezetősége által nem támoga­tott) autonómiatervekkel kapcso­latos kérdésre válaszolva a szövet­ségi elnök megállapította: az auto­nómiához hosszú út vezet, azon halad az RMDSZ is. Ezt a célt azon­ban nem lehet egyik napról a má­sikra elérni. „Ha nem erősödik meg gazdaságilag a romániai ma­gyarság, nem lesz képes autonómi­át teremteni magának” - hangoz­tatta Markó. Csecsen és egyiptomi szál MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Csecsének is voltak a törökökön kívül az isztambuli ön­gyilkos merényletek előkészítői kö­zött. Cemil Cicek török igazságügyi miniszter szerint a terrortámadás­ok csecsen és török előkészítői kap­csolatban álltak a bin Laden vezet­te al-Kaidával. „Már tudjuk, hogy kik követték el a terrortámadáso­kat, és hogy kik voltak a bűnrésze­sek és a felbujtók. Külföldi kapcso­latokat létesítettek, jöttek-mentek az al-Kaida-táborok között. Voltak olyanok is közöttük, akik megjár­ták Csecsenföldet” - fogalmazott. Mint megjegyezte, Isztambulban számos olyan emigráns csecsen él, akik korábban hazájukban az orosz elnyomás ellen harcoltak, és sok török is megfordul a kaukázusi tér­ségben. A Dzsamáa Iszlámija szervezet egyik vezető tagjának, az egyipto­mi Amgad Juszufnak ingatlana van a boszniai Mostar városában. A Vecernji list bosnyák napilap szerint Juszufot és nyolc bűntár­sát azzal gyanúsítják, hogy nekik is részük volt az isztambuli me­rényletekben. Egyiptomban több bűncselekmény miatt körözik Juszufot, egyebek között terror- cselekmények elkövetésével is vá­dolják. A török rendőrség tegnapi adatai szerint 61-re nőtt a november 15- én és 20-án elkövetett robbantások halálos áldozatainak száma. Háború után meg kell tisztítani a harctereket Leszerelési egyezmény MTI-HÍR Genf. Kilencvenkét ország kor­mánya hagyta jóvá azt az egyez­ményt, amely kötelezi az államo­kat, hogy a háborút követően tisztítsák meg a harctereket a fel nem robbant fürtös bombáktól és más hadianyagtól. Az egyez­ményt ellenvetés nélkül fogadta el az USA, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Oroszország, Kína és Japán. Ez az első leszerelési egyezmény, amelyet a Bush elnök vezette amerikai kormányzat el­fogadott. A még ratifikálásra vá­ró egyezmény értelmében az egyes országok ígéretet tettek ar­ra, hogy az ellenőrzésük alatt ál­ló területekről eltávolítják a fel nem robbant bombákat és hadi­anyagokat. Az egyezmény kiter­jed a lőszerraktárakban felhal­mozott, fel nem használt hadi­anyagokra is. A kormányok köte­lessége, hogy a hadianyagokkal kapcsolatos balesetek civil áldo­zatainak gondját viseljék, illetve felhívják a figyelmet az ilyen rob­banóeszközök veszélyére. Megérkezett Magyarországra Varga-Balázs Péter koporsója A család tájékoztathat MTI-JELENTÉS Budapest. Megérkezett Magyaror­szágra csütörtökön este az Irakban tíz napja elhunyt Varga-Balázs Pé­ter földi maradványait tartalmazó koporsó. A külügyminisztérium szóvivője egy sajtóhírre reagálva tegnap közölte: a tárca nem tiltotta meg az Irakban elhunyt magyar egyetemista családjának, hogy in­formálja a sajtót, illetve a közvéle­ményt a holttest hazaszállításáról. A külügyminisztérium kegyeleti és jogszabályi okokból csak a családot informálta a holttest hazaérkezésé­nek körülményeiről, a további tájé­koztatást a rokonok belátására bíz­ta. A család nem hatalmazta fel a tárcát arra, hogy a holttest haza- szállításával kapcsolatos informáci­ót a sajtóval megossza - közölte a szóvivő. Előzőleg beszéltek Varga- Balázs Gáborral, az elhunyt fivéré­vel, aki „a minisztérium eljárásával maximálisan egyetértett, és jelezte, hogy ők sem kívánják a sajtót a holttest hazaérkezésének pontos idejéről, körülményeiről tájékoztat­ni”. A közlemény szerint a tárca „megrökönyödéssel fogadja, hogy az elmúlt napokban tett felhívásai és a szóvivő felkérései ellenére a sajtó egy része továbbra is a minisz­térium elleni támadásra használja fel egy magyar család gyászát”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom