Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-26 / 271. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 26. Érvénytelenítették a november 2-án tartott parlamenti választások eredményét Grúzia gazdasága az összeomlás határán Nino Burdzsanadze ideiglenes államfő. A Sevardnadze-hívek szerint jogtala­nul tölti be ezt a tisztséget (Reuters-felvétel) Vallomást tesz a Djindjics-gyilkosság ügyében Német NATO-bázison a védett koronatanú Kompromisszum Irán ügyében Bécs. Kompromisszumos meg­állapodás született hétfő késő este Bécsben az USA, valamint Franciaország, Németország és Nagy-Britannia között an­nak a határozatnak a szövegé­ről, amelyben az iráni atompo­litika kezelését rögzíti a négy hatalom. Diplomáciai forrá­sokból ismertté vált, hogy sike­rült mindegyik fél számára ki­elégítő megoldást találni. A tervezetet a testület várhatóan ma vitatja meg. Az EU három nagyhatalmának az a törekvé­se, hogy olyan határozatot hozzon a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség, amely kí­méli Teherán érzékenységét: csak szőrmentén bírálja az irá­ni kötelezettségvállalások múltbeli be nem tartását, s nem szól arról, hogy ezt az ügyet az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa elé kellene terjeszteni, eseüeges szankciók meghoza­tala végett. Washington vi­szont ez utóbbit követelte, de a kiszivárogtatott hírek szerint erről most lemondott. (MTI) Náci háborús bűnös kiadása Detroit. Egy amerikai szövet­ségi bíró úgy döntött, hogy ad­janak ki egy náci háborús bű­nöst, aki az USA-ban él - közöl­ték az amerikai bevándorlási hivatal illetékesei. Larry Dean bíró ezzel teljesítette a kor­mánynak azt a kérését, hogy Johann Leprichet szülőhazájá­ba, Romániába, esetleg Néme­tországba vagy Magyarország­ra toloncolják. Leprich 1943- 44-ben az ausztriai Mauthau- senben állt a náci rendszer elit­alakulatának, az SS-nek a szol­gálatában. 1952-ben az vándo­rolt ki, és 1958-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, de 1986-ban megvonták azt tő­le, mert egy bírósági eljárás so­rán fény derült a múltjára. Leprich ezután Kanadába köl­tözött, de később azt jelezték az amerikai hatóságoknak, hogy titokban visszatért, és michigani otthona környékén él. Az idén nyáron Detroittól 40 kilométerre lévő házában tartóztatták le. (MTI) Elpártolnak Hekmatjártól Kabul. Minden valószínűség szerint elpártolt Gulbuddin Hekmatjár volt afgán minisz­terelnök Hizb-i-Iszlámi (Iszlám Párt) mozgalmától az iszlámista szervezet négy ma­gas rangú tagja, és tárgyaláso­kat kezdett Kabulban Hamid Karzai elnök kormányával az ország politikai életébe való bekapcsolódásról. Afgán biz­tonsági körök szerint a kor­mányzathoz közeledő szakadá- rok között van Saraf Naz molia és Haled Faruki katonai pa­rancsnok. Hekmatjár mozgal­ma egykor szent háborúra buz­dította az afgánokat az ország­ba betört minden külföldi kato­na ellen, s a nyolcvanas évek­ben az USA és Pakisztán szoros szövetségese volt a szovjet megszállók elleni harcban. A pastu vezér és kalandor hadúr később meghasonlott szövetsé­geseivel, a terrorizmus anyjá­nak nevezte Amerikát. (MTI) Amerikai források szerint Hek- matjárt a CIA is megpróbálta eltenni láb alól, de sikertelenül (Képarchívum) Tbiliszi/Kijev. Az új grúz ve­zetés úgy döntött, erőfeszíté­seit megsokszorozva a parla­menti- és elnökválasztás megszervezésére összponto­sítja, hogy Grúziában törvé­nyes hatalom legyen, amely képes vállalni az ország hely­reállításának feladatát, mi­közben az a gazdasági össze­omlás határán van. MTI-ÖSSZEFOCLALÓ A grúz parlament tegnap megnyílt ülésszakán a képvelők megszavaz­ták, hogy az elnökválasztás időpont­ja 2004. január 4-e legyen. A legfel­sőbb bíróság tegnap érvénytelennek nyilvánította a november 2-án tar­tott parlamenti választások eredmé­nyét. A határozat végleges, fellebbe­zésnek nincs helye. A grúz állami te­levízióban ismertetett döntés szerint érvénytelen a pártlistákról a parla­mentbe bekerült 150 képviselő meg­választása, a 85 egyéni választóke­rületben indult jelöltekre leadott szavazatok összeszámlálását pedig leállították. A megválasztott (régi) parlament az új választásokig ma­rad hivatalában. A bírósági döntés ismertetésekor jelenlévők ünneplés­ben törtek ki. Grúzia a gazdasági összeomlás szé­lén áll - jelentette ki Nino Burd­zsanadze, a kaukázusi köztársaság ideiglenes államfője. Az elnöki hiva­tal munkatársai előtt elmondta, hogy pénzügyi segítséget kíván kér­ni a nemzetközi közösségtől, mivel az ország gazdasági helyzete sokkal súlyosabb, mint azt sokan gondol­ták. Kijelentette: a gazdaság állapo­tának további romlását elkerülendő több radikális intézkedés bevezeté­sére lesz szükség. Az ideiglenes el­nök nyilatkozatát egyenes adásban közvetítette a grúz televízió is. Grú­zia gazdasági helyzete már tíz éve válságban van, külföldi adósságá­nak összege eléri az 1,75 milliárd dollárt. A Nemzetközi Valutaalap megtagadta, hogy pénzt folyósítson Tbiliszinek, ameddig Eduard Se- vardnadze korrupcióval összefonó­dott kormánya van hatalmon. Aszlan Abasidze szerint nem volt Isztambul. Kilenc gyanúsított ellen emelt vádat tegnap a november 20-i merényletekben való részvétel miatt egy isztambuli bíróság illegális szer­vezethez való tartozás, illetve annak támogatása címén. A november 15­MTI-JELENTÉS Budapest. A külügyminisztérium­nak nincsenek megerősített, hiva­talos információi arról, hogy az Irakban elhunyt magyar állampol­gár mellett, az általa vezetett autó­ban utaztak-e mások is - mondta tegnap Tóth Tamás külügyi szóvi­vő. A tárca pontosan azért döntött úgy, hogy saját vizsgálóbizottságot, két diplomatát küld ki Irakba, mert nem hivatalos és meg nem erősített forrásokból is tájékozódik. E forrá­sokból szintén hallott olyan infor­mációkat, hogy a 27 éves magyar férfi mellett mások is utaztak az au­tóban - tette hozzá. A közszolgálati tévé Híradójának információi sze­rint a győri fiatalember munkatár­sait szállította, amikor amerikai ka­tonák tüzet nyitottak autójára; a ko­csiban utazó négy iraki állampolgár közül ketten meghaltak, ketten pe­dig megsebesültek. A külügyi szóvi­vő szerint a magyar médiában tör­téntek is jól mutatják, hogy számos bizonytalansági tényező van, hiszen bársonyos forradalom Grúziában. Az adzsár vezető úgy vélekedett, hogy üyen forradalom nem is léte­zik, mert minden forradalom véres. Szerinte veszélyben forgott Eduard Sevardnadze volt grúz államfő élete, és az országban államcsíny történt. Szavai alátámasztására elmondta, hogy Tbilisziben szétverték pártja, az Újjászületés székházát, megron­gálták az adzsáriai televízió közvetí­tőkocsiját. „A volt grúz elnök rezi­denciáját megközelítő emberek ke­zében fegyver volt, ez lenne talán a bársonyos forradalom?” - kérdezte Abasidze. Az Újjászületés egyébként nem vesz részt a grúz parlament munkájában - jelentette be Dzsemal Gogitidze, a párt elnökének első he­lyettese. Szerinte jelenleg Grúziában nincs elnök, nincs ügyvezető elnök, mert azzal, hogy november 23-án összeült az új parlament, megszűnt a korábbi, 1999-es törvényhozás man­dátuma, vagyis a parlament korábbi elnöke, Nini Burdzsanadze nem le­het ügyvezető államfő. én két isztambuli zsinagóga, majd 20-án a brit konzulátus, illetve egy brit érdekeltségű bank ellen elköve­tett pokolgépes merényletek tizen­két gyanúsítottját adta át a török rendőrség az állambiztonsági bíró­ságnak. Eredetileg 16 gyanúsított került volna bíróság elé, de négyet az első híradás egy, a második ket­tő, a harmadik hír pedig már négy Varga-Balázs Péter mellett utazó irakiról számolt be. „Pontosan ez a bizonytalanság az, ami - egyebek mellett - arra sarkallja a külügymi­nisztériumot, hogy a helyszínen tá­jékozódjon.” Szentiványi Gábor he­lyettes államtitkár közölte: a tárca arra kérte az amerikai illetékese­Bejelentette lemondását Avtandil Dzsorbenadze grúz államminiszter, a végrehajtói hatalom második szá­mú vezetője. Eduard Sevardnadze lemondott elnök egyik legutolsó, még posztján maradt híve tegnap Tbilisziben sajtóértekezleten jelen­tette be döntését. Az államminisz­tert Nino Burdzsanadze ideiglenes államfő reggeli, a televízióban is közvetített beszédében szólította fel a távozásra, jórészt rá hárítva a fele­lősséget az ország súlyos gazdasági helyzetéért és a november 2-i parla­menti választásokon elkövetett csa­lásokért. Rendkívüli ülést kezdtek tegnap dél­után Kijevben a Független Államok Közössége tagországainak külügy­miniszterei, hogy megvitassák a Grúziában kialakult helyzetet. Grú­ziát a tanácskozáson Merab Antadze külügyminiszter-helyettes képvisel­te, s jelen volt Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter is, aki a hét végén Tbi­lisziben tárgyalt a konfliktusban érintett felekkel. közülük az ügyészek vallomástétel után szabadon bocsátottak. A gya­núsítottak között vannak a Bingöl tartományból érkezett merénylők rokonai is. Törökországban ezt a többségében kurdok lakta tarto­mányt vélik az iszlám fundamenta­lizmus központjának. két, adjanak minél gyorsabb és részletesebb tájékoztatást Varga- Balázs Péter halálának körülmé­nyeiről. A 27 éves Varga-Balázs Pé­ter civilként dolgozott a háborús övezetben. A fiatalembert - a nem hivatalos tájékoztatás szerint - egy ellenőrző pontnál amerikai kato­nák lőtték le, miután autójával nem állt meg a felszólításukra. mti-hIr Belgrád. Belgrádi lapértesülés sze­rint egy németországi NATO-tá- maszponton van az a szerbiai maf­fiavezér, aki koronatanú lesz Zoran Djindjics néhai szerb miniszterel­nök feltételezett gyilkosainak peré­ben. Bozsidar Spasics, a szerbiai tit­kosszolgálat egykori tagja a belgrá­di Glas Javnostinak tegnap azt állí­totta, hogy a koronatanút, a védett­ségben részesülő Ljubisa Buha Cumét valószínűleg a Frankfurt melletti Ramsteinben lévő ameri­kai NATO-támaszpontra szállítot­ták, ahol katonák és a szerb titkos- szolgálat emberei védik. Spasics szerint ezen a támaszponton kap oltalmat egy tucatnyi más, ugyan­csak védettségben részesülő tanú különféle európai országokból. A Zoran Djindjics márciusi meggyil­Bagdad. Irak amerikai polgári kor­mányzója szerint Szaddám Húszéin megbuktatott elnök hívei új taktiká­jukkal meg akaiják félemlíteni az irakiakat. Paul Bremer tegnap fel­hívta a figyelmet arra, hogy megvál­tozott Irakban a biztonsági helyzet: korábban elsősorban a koalíciós erők elleni támadások voltak több­ségben, mostanában viszont a terro­rista akciókat főleg a koalícióval együttműködő irakiak ellen hajtják végre. A kormányzó többek között a hét végi baakúbai és moszuli me­rényletekre utalt. Úgy vélekedett azonban, hogy a volt rendszer hívei és a szélsőséges iszlám harcosok ko­rábban is a megfélemlítés taktikáját követték, de nem jártak sikerrel a koalíció esetében, és nem sikerül ne­kik ez az irakiakkal szemben sem. John Abizaid tábornok, az amerikai központi parancsnokság (Centcom) vezetője kijelentette: Irakban nem lesz tovább szükség az amerikai ka­tonaijelenlétre, amint a jövendő ira­ki kormány képes lesz garantálni az ország biztonságát és ez a folyamat felgyorsulni látszik. Abizaid is meg­MTI-HÍR Jeruzsálem/Brüsszel. Kollektív antiszemitizmussal vádolta Euró­pát Ariel Sáron izraeli miniszterel­nök. Az EUpolitix.com internetes portálnak adott interjújában Sáron egyebek közt a nemrég ismertté vált európai közvélemény-kutatás­ra reagált, amely szerint a megkér­dezettek egyértelmű többsége Iz­raelt nevezte meg a világ békéjére nézve a legnagyobb veszélynek. „Az antiszemitizmus, amellyel Eu­rópában szembe kell néznünk, mindig is létezett, és valóban nem új jelenség.” Sáron szerint az euró­Moszkva. Befejeződött a különböző bűncselekményekkel vádolt Mihaü Hodorkovszkij, Oroszország leggaz­dagabb embere ügyében indított nyomozás, és lehetséges, hogy a Yukos olajipari óriáscég egykori el­nökét már decemberben bíróság elé állítják. Tegnap az orosz főügyészsé­gen ügyvédei jelenlétében közölték az október 25. óta. letartóztatásban lévő oligarchával, hogy befejeződött a rendőrségi vizsgálat, s Hodor­kovszkij jogászaival együtt meg­kezdte a nyomozati anyag áttanul­mányozását. Letartóztatásakor az kolásával vádolt úgynevezett zi- monyi klán tagjainak a pere decem­ber 22-én kezdődik Belgrádban. Az alvilági csoport 39 tagja áll bíróság elé. Eredetileg Cume is a vádlottak között volt, de a belgrádi sajtó biz­tosra veszi, hogy ő az a személy, aki a múlt héten „együttműködő tanú” státust kapott. Ä szerb maffiatör­vény szerint az ilyen személy oltal­mat kap a hatóságoktól, ezért a belgrádi sajtó az egyszerűség ked­véért védett tanúnak nevezi Cumét. Esetében azért esett a választás Né­metországra, mert jól beszéli a né­met nyelvet. Németország, Francia- ország, Spanyolország és Olaszor­szág olyan egyezményt kötött egy­mással, amely lehetővé teszi a vé­dett tanúk kölcsönös oltalmát. Ezek az országok ideiglenesen más álla­moknak is nyújtanak segítséget ilyen téren. említette, hogy az elmúlt két hétben körülbelül a felére csökkent a koalí­ciós erők elleni támadások száma, ugyanakkor szaporodtak az irakiak elleni akciók. A DHL német gyorspostaszolgálat által bérelt Airbus típusú repülőgép ellen szombaton végrehajtott táma­dást bemutató videokazetta került egy nappal később egy francia új­ságírónő birtokába. A 6 perces fel­vétel azt mutatja be, hogy egy fehér sállal arcát elfedő fegyveres vállról indítható rakétát lő ki a teherszállí­tó repülőgépre. Az Irakot megszálló amerikai erők szerint a gép kény­szerleszállást hajtott végre az iraki főváros nemzetközi repülőterén. Az amerikaiak akkor azt közölték, hogy SAM-7-es föld-levegő rakétá­val találták el a légi járművet. A Sa­ra Dánielhez, a Le Nouvel Observateur című párizsi hetilap munkatársához ismeretlenek által eljuttatott felvétel szerint azonban a támadó SA-14 típusú, ugyancsak orosz gyártmányú rakétafegyverrel vette célba a gépet. A találat nyo­mán kigyulladt az Airbus szárnya, de a gép végül le tudott szállni és senki sem sérült meg. paiak nem tesznek különbséget Iz­rael és a zsidók között. „Itt kollek­tív antiszemitizmusról beszélünk. Az izraeli állam zsidó állam, és a kettőt egymással egyenlővé teszik” - mondta Sáron, aki szerint az EU- tagországok kormányai nem tesz­nek eleget a zsidókkal szembeni el­lenséges érzületek feltartóztatása érdekében. Egyidejűleg figyelmez­tetett, hogy a muzulmánok növek­vő száma az Európai Unióban ve­szélyezteti a zsidók életét. „Csupán az a tény, hogy hatalmas számú, mintegy 17 millió muzulmán tar­tózkodik az EU-ban, politikai kér­déssé teszi ezt” - jelentette ki. orosz büntetőtörvénykönyv 7 cikké­nek megsértésével - egyebek között adócsalással és 280 millió dolláros sikkasztással - vádolták meg Hodorkovszkijt. Nem sokkal később Vlagyimir Kolesznyikov főügyész­helyettes úgy nyilatkozott, hogy ha a nyomozás a terveknek megfelelő­en halad, akkor már decemberben megkezdődhet a tárgyalás. Putyin elnököt is sok bírálat érte eddig a Hodorkovszkij elleni eljárás miatt, amely mögött sok megfigyelő politi­kai szándékot sejt, azt a törekvést, hogy politikai ambícióiért megbün­tessék az ellenzéki pártokat pénzelő oligarchát. Teljesen új változat Bagdad. Peremiczky Attila újságíró tegnap koraeste viszont arról tá­jékoztatta az MTI-t, hogy Varga-Balázs Pétert nem katonai ellenőr­zőpontnál, hanem egy amerikai katonákat Ramádiban ért baleset helyszínén lőtték le. A ramádi központi kórház egy neve elhallgatá­sát kérő biztonsági embere merőben eltérő változatot ismertetett a történtekről az eddigi verzióhoz képest. Ezek szerint a fiatalember furgonja, amelyben rajta kívül két iraki tartózkodott, Ramádiból Habbaníjába tartott, amikor Ramádi al-Haldíja kerületében egy előt­tük haladó Kia kisbusz tisztázatlan okból egy amerikai harci jármű­be rohant, és a magyar fiatalember nem tudott megállni, autójával belerohant a kisbuszba. Az amerikai katonák az első csattanásra, fel­szólítás nélkül azonnal tüzet nyitottak mind a Kiára, mind a magyar férfi vezette furgonra. (MTI) Törökországban Bingöl tartományt vélik az iszlám fundamentalizmus központjának Megkezdődött a merénylők pere MTI-HÍR Még azt sem tudják, hány iraki utazott a Varga-Balázs Péter vezette gépkocsiban Választ várnak az amerikaiaktól Csökkent a koalíciós erők elleni támadások száma Irakiak a fő célpontok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Sáron kollektív antiszemitizmussal vádolja Európát Fenyegetik a zsidókat az EU-ban élő muzulmánok Hodorkovszkij már decemberben bíróság elé kerülhet Befejezték a nyomozást MTI-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom