Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-26 / 271. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 26. Gazdaság és fogyasztók Q Az együttesen mintegy 600 millió darab 10 és 20 filléresnek várhatóan csupán a felét váltja vissza a lakosság A MÓL vételi ajánlatot tett a Slovnaft részvényeire Nem lesznek filléres gondjaink Az aprópénz előállítása drágább, mint a valós értéke (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A törvénytárban is megjelent a jegybank rende­leté, így most már biztos, hogy az év végéig búcsút int­hetünk a 10 és 20 filléresek­nek. Aprópénzünket a jövő év végéig a kereskedelmi ban­koknál, 2008 végéig pedig a jegybankban válthatjuk be. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A jegybankot már 2001 óta foglal­koztatta az alacsonyabb nominális értékű fillérek visszavonása, mivel ezeknek az előállítása drágább, mint a valós értékük. Tavaly példá­ul egy tízfilléres előállítása 29 fillér­be került, holott a reális értéke ak­korra már csak 4 fillért tett ki. A húszfilléresek darabját 34 fillérért gyártották, a reálértékük pedig csu­pán 8 fillér volt. Ráadásul ezek érté­ke évről évre drasztikusan csökken. A 10 és a 20 filléresek a jegybank szerint csak egyszeri használatra kerülnek forgalomba. Máig a jegy­bank több mint 321 milliónyi 10 fil­lérest és 279 milliónyi 20 fillérest hozott forgalomba. Együtt ez 600 millió darab aprópénzt tesz ki, ami­nek az összsúlya eléri az 500 ton­nát. Ezeknek csak az 1/20-a kerül vissza a fogyasztóktól, az üzleteken és bankokon keresztül a jegybank­MTI-JELENTÉS Budapest. Még az idén megalakul a magyar kormány novemberi határo­zatának megfelelően a Bős-Nagy­marosi vízlépcsőrendszerrel kapcso­latos kormányzati feladatokat koor­dináló tárcaközi bizottság, a környe­zetvédelmi és vízügyi miniszter ve­zetésével. A testület létrehozása és a magyar-szlovák tárgyalásokat ve­zető kormánymeghatalmazott na­pokban várható kinevezése előtt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter találkozott a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdésével régóta foglalkozó civil szervezetek, valamint a tudomá­nyos élet képviselőivel, hogy véle­ményük ismeretében hozzon dön­tést a további lépésekről. Persányi Miklós hangoztatta: a magyar kormány nem épít víz­hoz. Nem kevésbé beszédes tény azonban az is, hogy míg ezek a fillé­rek a darabszámot tekintve az összes forgalomban lévő pénz felét teszik ki, az értékük a forgalomban lévő pénz 0,09 százalékát jelentik. Egy lakosra 60 tízfilléres és 53 húsz­filléres jut. Marián Jusko, a jegy­lépcsőt, az ország számára a jelen­legi állapot hosszú távon ked­veződen, ezért a szaktárca arra tö­rekszik, hogy a másfél évtizede erősen átpolitizált kérdés megvita­tását biztos szakmai alapokra he­lyezze. A miniszter a találkozón ki­emelte: a szaktárca törekvése az, hogy az ügyben megszerezze a tár­A megegyezésre reményt ad, hogy a szlovák féllel hatékony a kooperáció. sadalom többségének bizalmát, ki­alakítsa az érdekeltek számára megfelelő álláspontot, és Magyar- ország érdekeit hatékonyan képvi­selje a kétoldalú, illetve a nemzet­közi tárgyalásokon. Elhangzott: a hágai bíróság döntésének végre­bank elnöke szerint az 50 filléresek a jelenlegi elképzeléseik szerint mindaddig forgalomban marad­nak, amíg Szlovákia nem vezeti be az eurót. Az 50 filléres ugyanis megfelel az eurózóna legkisebb pénzegységének, az eurócentnek. A jegybank szerint az együttesen hajtása, a vitás ügyek megnyugtató rendezése, különösen az európai uniós csatíakozás küszöbén mind a magyar, mind a szlovák fél elsőran­gú érdeke. A megegyezésre re­ményt ad, hogy a szlovák féllel más területeken évek óta hatékony az együttműködés. 1999 óta működik a Magyar-Szlo­vák Környezetvédelmi és Termé­szetvédelmi Együttműködési Ve­gyes Bizottság, amelynek 9 munka- csoportja fogja össze a környezeti elemek védelmével, a környezeti hatásvizsgálatokkal, a környezet­biztonsággal, a természetvédelem­mel, a környezet-egészségüggyel kapcsolatos tevékenységet. Ennek keretében kiemelten kezelik és vé­dik a határ menti természeti értéke­ket is. A közös vízgazdálkodási fel­adatok összehangolását a Magyar- Szlovák Határvízi Bizottság végzi. mintegy 600 mülió darab 10 és 20 filléresnek csupán a felét váltja vissza a lakosság. Jelenleg hozzá­vetőleg 30 millió ilyen aprópénz van a jegybank tulajdonában. Együtt így körülbelül 330 millió darab, vagyis 276 tonnányi fillér feldolgozásával kell megküzdeniük. A feldolgozó cég kiválasztására pályázatot írnak ki. A jegybanknak gyorsan kell lép­nie, mivel ilyen mennyiségű pénz tá­Az 50 filléresek a jelenle­gi elképzeléseik forga­lomban maradnak. rolására a banknak nincs kapacitá­sa. Ha nagyobb összeget szeretnénk visszaváltani, akkor a 10 és 20 fillé­reseket külön-külön kellene becso­magolnunk 100 vagy 200 darabon­ként. Ha a 2 ezer darabot váltunk vissza, akkor azonban zsákba szórva is visszaválthatjuk. Jusko szerint a jegybank nem ellenzi a fillérek visszaváltásával kapcsolatban ren­dezett karitatív gyűjtést. Szerinte azonban ezek esetében is eleve ki kellene kötni, hogy melyik fülért gyűjtik, és eszerint rendszereznék a filléreket. A jegybank a fülérek át­váltásával kapcsolatos összes infor­mációt az internetes honlapján ( www.nbs.sk ) is közzéteszi, (mi) Német- és Franciaország Egyelőre nincs dorgálás Brüsszel. Vereséget szenvedtek Brüsszelben a közös uniós pénz, az euró stabilitásának védelmezői, az euró-zóna, vagyis a tagállamoknak eurót használó csoportja végül is le­szavazta a Brüsszeli Bizottságot. Az unió kormányának számító testület ugyanis büntető intézkedéseket kí­vánt foganatosítani Németország és Franciaország ellen túlzott költség- vetési hiányuk miatt, ahogy azt az euró szabályait rögzítő, úgyneve­zett stabüitási paktum előírja, és a Brüsszeli Bizottságra bízza. A né­metek biztosan számíthattak a hoz­zájuk hasonló cipőben járó Francia- országra, nemcsak az egybeeső ér­dekek miatt, hanem mert formális megállapodást is kötöttek, hogy a végsőkig támogatják egymást. Né­metországot és Franciaországot csupán arra kérik fel, hogy vállalja­nak politikai kötelezettséget a defi­cit megfelelő csökkentésére - vagy­is a GDP 3%-a alá 2005-re. (VG) Megalakul a Bős-Nagymaros Vízlépcső feladatait koordináló magyar bizottság A magyar kormány továbbra sem építi meg a vízlépcsőt Az Érsekújvári és az Eperjesi járásban már tesztelik az IACS mezőgazdasági elszámolási és ellenőrzési rendszert A szaktárca fokozatosan behozza lemaradását ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Érsekújvárban és Eper­jesen megkezdték az IACS admi­nisztratív és ellenőrzési rendszer próbaüzemeltetését. Az egész or­szágra kiterjedő felettébb bonyo­lult rendszert, amely alapfeltétele annak, hogy agrártermelőink az EU-csatlakozás után megkaphas­sák az őket megillető uniós támo­gatásokat, 2004. május 1-ig kell üzembe helyezni és az EU-szer­vekkel akkreditáltatni. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter tegnap közölte, hogy Szlovákiá­nak minden esélye megvan arra, hogy többéves lemaradását be­hozva tartsa a határidőt. Szavai szerint a brüsszeli Európai Bizott­ság illetékesei is a napokban elis­meréssel nyugtázták az előrelé­pést. i Az IACS tesztelésébe 80 agrárvál­lalkozást vontak be, ők már a jövő héttől úgy adminisztrálják a tá­mogatási kérvényeket, mint uniós társaik. A gyermekbetegségek kiszűrése után Érsekújvárott és Eperjesen oktatják majd az IACS, illetve a Ki­fizetési Agrárügynökség többi já­rásbeli munkatársát. Ezen járások ugyan előreláthatólag az évvégéig megkapják a számítógépeket, ám a rendszert számukra csak január végén, február derekán helyezik üzembe. Az IACS egyetlen hiányzó láncszemét, a GPS ellenőrzési rendszerét csak a jövő évben pró­bálják majd ki. A brüsszeli STAR- bizottságnak kell jóváhagynia a SAPARD monitorozó bizottság ja­vaslatát, amely a SAPARD előcsat­lakozási programra előirányozott szabad pénzforrások átcsoportosí­tására tett javaslatot. A forrásokat a 2,4b, 5 és 7 számú intézkedés ja­vára kívánja Pozsony fordítani. A pénz tényleges átcsoportosítására csak a brüsszeli jóváhagyás után kerülhet sor. (gyor) A pénzhiány ellenére a dunaszerdahelyi régióban gazdálkodók többsége garantált minőségű vetőmagot használ Elhanyagolt a kistermelők földjeinek egy része ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dunaszerdahely. A pénztelenség és értékesítési gondok ellenére a dunaszerdahelyi régióban gazdál­kodók többsége a jövő évi termés gondos megalapozásával igyekszik javítani áldatlan helyzetén. A ter­melők tartalékaikat áldozzák fel, hogy megvásárolhassák a szükséges gyomirtó- és növényvédő szereket, a műtrágyákat és a jó minőségű vetőmagot. Sidó Miklós, a földművelésügyi minisztérium du­naszerdahelyi osztályának agronó- musa szerint a parcellák többségén a termelők garantált minőségű, fémzárolt vetőmagot vetettek. Az őszi búzát 20,775 ezer hektáron termesztik, ami az ajánlott vetéste­rületét 102,2 százalékának felel meg. A növényzet állapotával nincs gond, kártevők vagy gombabeteg­ség fellépését sehol sem észlelték. A 2800 hektáron termesztett őszi rep­ce kissé fejletlen. Gombabetegséget itt sem észleltek, de a rágcsálók, or­mányosok kártétele ellen több par­cellán kellett védekezni. Az őszi ár­pa vetésterülete jelentősen visszae­sett, mert a vészesen leépült állatte­nyésztés miatt gyenge a kereslet iránta. A vetések áüapota bíztató, a növényzet erőteljes, fejlett, törpeví­rusos fertőzés tüneteit sehol sem észlelték. A járásban csaknem telje­sen mellőzték a rozs termesztését, mert az élelmiszeripar nem mutat iránta érdeklődést, noha sok beteg­nek éppen a rozslisztből észült pék­sütemények fogyasztása lenne a legegészségesebb. Ezt a növényt mindössze 50 hektáron termesztik. A járási agronómus szerint egyre több kistermelő került olyan hely­zetbe, hogy immár nemcsak a ga­rantáltan jó minőségű vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert, de a legszükségesebb üzemanyagot is képtelen megvásárolni. Szomorú, de tény, hogy többen nem művelik földjeiket, parcelláik elhanyagol­tak, elgazosodtak, ami a betegsé­gek és kártevők terjedésének a me­legágya lehet. Sok helyen művelet­lenül hagyták az aratás utáni tar­lót, sőt vannak kitermelők, akik november 20-ig sem tudták beta­karítani a kukoricát. Kedvezőbb a helyzet a nagyüzemeknél, ahol fo.- lyamatosan végzik ezt a munkát. A kemény fagyok beálltáig a járásban mintegy 39 ezer hektáron fejezik be az őszi talajforgatást, (csenics) Büntetést fontolgatnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. A MÓL olaj- társaság tegnap, a szlovák Pénzpia­ci Felügyelet (ÚFT) jóváhagyását követően nyilvános vételi ajánlatot tett a Slovnaft összes részvényére. Az ajánlati ár részvényenként 1379 korona. Az ajánlat időtartama a meghirdetéstől számított 60 nap. A MÓL ezzel a lépéssel eleget tett a szlovák törvényekben előírt kötele­zettségeinek, amelyek szerint ha az új tulajdonos meghatározó arányú (kétharmados) tulajdonrészre tesz szert egy társaságban, akkor köte­lező árajánlatot kell tennie a kis­részvényeseknek. A MÓL jelenleg 70,2%-kal részesedik a Slovnaft- ból. A magyar olajtársaság azonban továbbra is fenntartja véleményét, hogy a 2003. március 20-i ügylet manipulativ volt és folytatja a ko­rábban elindított jogi eljárásokat. Március 20-án ugyanis egyetlen kö­téssel 27%-kal emelkedett a Slov­naft 180 napos átlagárfolyama, mely a nyilvános ajánlat vételi mi­nimumát jelenti a törvény szerint. Egyes információk szerint a Pénzpi­aci Felügyelet 10 millió korona pénzbírsággal sújtotta a MOL-t, mert az olajcégnek már október de­rekáig meg kellett volna tennie kö­telező ajánlatát. Ha valamennyi kisrészvényes eladja ezen az árfo­lyamon az összesen mintegy 30%- ra rúgó részvényét, akkor a MOL- nak kb. 8,5 milliárd koronát kellene kifizetnie. Az olajvállalat sajtóosz­tályának információi szerint a kifi­zetendő összeg nem jelent semmi­nemű problémát, mivel ezzel eleve számoltak, ráadásul a MÓL eladó­sodottsága is alacsony. Ami pedig az ÚFT büntetését illeti, az a köte­lező ajánlat tervezetének állítóla­gos határidőn túli leadására vonat­kozik, ám ennek jogosságát a cég vitatja és fellebbezni fog. (t, m, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább drágulnak az élelmiszerek Pozsony. Szlovákiában stabili­zálódott az infláció - állítja Ma­rián Jusko jegybankelnök. A pénzromlás továbbra is elsősor­ban az államilag szabályozott árak és az adók növelésének a számlájára írható. Jusko szerint az élelmiszerek ára az év végéig tovább emelkedik majd, míg a többi ágazatban az árak a jelen­legi szinten maradnak, (ú) Milliárdos veszteség a vasútnál Pozsony. A Szlovák Vasutak az idei első háromnegyed évben 1,7 milliárd koronás veszteséget könyvelhettek el, ami csaknem 579 millió koronával alacso­nyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A vasút a gazdasá­gi tevékenységéből 105,77 mil­lió koronás veszteséget halmo­zott fel, ami az év végéig 171,4 millió koronára nőhet. (SITA) Nagyobb vám a behozott baromfira Pozsony. Növekvő akadályokba ütközhet a baromfi-behozatal decemberben. A kormány ugyan­is ma tárgyal arról, hogy decem­ber elsejétől pótlólagosan 14,3%- os vámot vetnek ki a baromfihús behozatalára az összes országból, így Csehországból is. A földműve­lésügyi tárca ezt azzal magyaráz­za, hogy a baromfi-behozatal túl­lépte az előírt kvótát. (SITA) Nőtt a standard hitelek aránya Pozsony. A szlovák piacon műkö­dő kereskedelmi bankok október végéig együttesen 9,637 milliárd koronás nyereséget értek el. A ta­valyi évhez képest így 6 százalék­kal javítottak a gazdálkodásukon. A bankszektor mérlegfőösszege azonban fél százalékkal, 993,8 milliárd koronásra csökkent. A standard hitelek aránya 14,5 szá­zalékkal, 255 milliárd koronára nőtt, a nehezen behajtható hite­lek összege elérte az 53,8 milli­árd koronát. (TASR) Nem változnak a kamatlábak Pozsony. A jegybank tegnap az összes kamatát változatlanul hagyta. Ezzel azokat a piaci spe­kulációkat erősítette meg, hogy a kamatcsökkentést a korona túlzott erősödése elleni küzde­lemre tartogatja. Az elemzők negyed százalékpontos csökken­tést vártak novemberre, de már korábban is figyelmeztettek ar­ra, hogy nem lepné meg őket, ha a jegybank változatlanul hagyná a kamatokat, (t, s) Egy- és kéteurós bankjegyek Brüsszel. Az Európai Központi Bank (EKB) jelenleg vizsgálja az egy- és kéteurós bankjegyek bevezetésének lehetőségét. A kérdés vizsgálatát a jövő év vé­géig lezárják. A kis címletű eu­ró bankjegyek megjelentetése néhány tagország - mindene­kelőtt az olaszok - kívánsága. A folyamat emellett több évet is igénybe venne. Azonban még az egy- és kéteurós bank­jegyek esetleges bevezetése esetén is megmaradnak az egy- és kéteurós érmék. Ezeket vi­szont más államok polgárai, például főleg a németek része­sítik előnyben. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,049 Lengyel zloty 8,835 Angol font 59,178 Magyar forint (100) 15,677 Cseh korona 1,287 Svéd korona 4,580 Dán korona 5,518 Szlovén tollár (100) 17,365 Japán ien (100) 31,740 Sváici frank 26,433 Kanadai dollár 26,484 USA-dollár 34,877 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,8442,13 33,52-35,92 1,26-1,32 14,66-16,66 OTP Bank 39,9041,99 33,75-35,62 1,25-1,32 15,08-16,24 Postabank 39,90-42,20 33,52-36,24 1,26-1,32 13,88-17,48 Szí. Takarékpénztár 39,90-41,84 33,75-35,47 1,25-1,32 14,95-16,36 Tatra banka 39,90-42,04 33,81-35,61 1,26-1,32 15,07-16,31 UniBanka 39,95-41,99 33,81-35,54 1,25-1,31 14,14-15,07 Általános Hitelbank 39,90-42,04 33,83-35,64 1,25-1,32 14,81-16,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: S!TA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom