Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-22 / 268. szám, szombat

Tárol, ellenőriz, lebont, vér- és immunsejteket képez. A vörösvérsejtek temetőjének is nevezik. Lép: több, mint vérraktár KÓRKÉP K eveset tudunk a has­üreg bal felső részén található szervünkről, |i a lépről. Általában nem szokott fájni, csak akkor okoz kelle­metlenséget, amikor beteg, vagy megsérül. Talán azért nem tulajdo­nítunk neki túl nagy jelentőséget, mert lehet élni nélküle, bár baleset következtében a lépből olyan súlyos vérzés indulhat ki, amely életveszé­lyes állapotot idézhet elő. Nagysága, formája a veséhez hason­ló, de nem páros szerv, csupán egyetlen lépünk van. Hashártyával burkolva a gyomor és a rekeszizom között helyezkedik el a szivacsos ál­lományú szerv, környezetéhez kötő- szövetes szalagokkal rögzül. A test középvonala felé néző oldalán ha­tolnak be a lép állományába az erek, artériák és vénák, amelyek gazda­gon behálózzák. TÖBBFÉLE SZEREP A lép összetett feladatot lát el: tárol, ellenőriz, lebont, vér- és immunsej­teket képez. A lép állományában két rész különíthető el: a vörös és a fe­hér állomány. Létezéséről akkor szerezhetünk tu­domást, amikor megerőltető roha­Veszélyes rejtett sérülés Előfordulhat, hogy a hasat ért ütés, rúgás vagy valamilyen je­lentéktelennek vélt baleset ha­tására a lép állománya reped meg, de a tokja nem sérül. Ilyenkor az erekkel rendkívül gazdagon behálózott belső szerv vérzése jó ideig rejtve ma­rad. Az időközben felszaporodó vér viszont egyre jobban feszíti a lép tokját, ami csak napok múlva, hirtelen erőkifejtés, pél­dául köhögés, tüsszentés hatá­sára reped meg. Az ilyen, úgy­nevezett kétszakaszos léprepe- dés legnagyobb veszélye, hogy mire panaszt okoz, a korábbi sé­rülése emléke sokszor már fele­désbe merül, és rosszullét ese­tén nem gondolnak a belső vér­zés lehetőségére. Pedig a beteg­nek azonnali, életmentő beavat­kozásra volna szüksége. nás után úgy érezzük, hogy „szúr az oldalunk“. A lép fontos vérraktár. Másik fontos feladata az elörege­dett, illetve a sérült vörösvértestek eltávolítása. Vörös állományának fi­nom membránjain az egészségesek akadály nélkül áthaladnak, míg a kóros sejteket kiszűri és elpusztítja, ezért a vörösvértestek temetőjének is nevezik. A lép működése befolyá­solja a vörösvértestek ellenálló ké­pességét, emellett elősegíti a vörös­vértestek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék (trombociták) fejlődé­sét, érését. Másodlagos nyirokszerv, részt vesz a szervezet immunreakci­óiban. Fehér állománya tárolja a kórokozók elleni védekezésben fon­tos szerepet játszó T-, illetve B- limfocitákat (a fehérvérsejtek egy csoportját), emellett kiszűri a bakté­riumokat, és részt vesz az ellen­anyagok képzésében is. NÉLKÜLÖZHETETLEN SZERV Magzati korban, amíg nem alakul ki a csontvelő, a sejtes véralakok a lép­Érdekesség A macskafélékre jellemző, hogy rohanás, fizikai megterhelés vagy küzdelem előtt felszaba­duló, az erőtartalékokat mozgó­sító hormonok hatására a lép látványosan összehúzódik, így megnő a keringő vér mennyisé­ge. A vörösvértestek száma megszaporodik, ezáltal javul a test oxigénellátása. Nyugalmi állapotban a tartalék ismét a lépben raktározódik ben képződnek. Sokáig úgy gondol­ták, hogy a hosszú magzati lét után már nincs igazán szükség a lépre, nélkülözhető szerv, ezért sérülés, vérzés, ciszta és bármilyen elválto­zás esetén a lép teljes kiirtása (szplenektómia) mellett döntöttek az orvosok. Önmagában a műtét nem jelent technikai problémát, in­kább a lép hiányával összefüggő (posztszplenektómiás) szövődmé­nyek miatt igényel megfontolást. Bár látszatra panaszmentes életet élhet az, akinek a lépét eltávolítot­ták, de hirtelen fertőzéses állapot (szepszis) alakulhat ki, amelybe né­hány órán belül bele lehet halni. A kórokozó általában valamilyen to­kos baktérium, többnyire Pneum­ococcus, ritkábban Meningococcus, Haemophillus influenzae, Staphylo­coccus vagy Streptococcus. Mivel ma már tudjuk, hogy a lép fontos szerepet játszik a szervezet immunreakcióiban, bizonyos kór­okozók kiszűrésében, illetve a bak­tériumokkal való találkozás után a megfelelő ellenanyagképzést indítja el, ezért műtét során arra törek­szenek, hogy a szerv egy részét hely­ben hagyják, vagy áthelyezik a csepleszbe (hashártyaköténybe), ahol továbbra is elláthatja immun- funkcióját. Egy felnőtt ember im­munvédelméhez a lép egy darabja elegendő. Pótolni tudják mindazokat az ele­meket, amelyek a lépben képződ­nek (a vér bizonyos alakos elemei). Lebontó funkcióját a későbbiekben átveszi a csontvelő, de az immun- rendszerben betöltött szerepét még nem tudjuk helyettesíteni. Ezért ha valakinek a lépét kivették, annak fokozott elővigyázatosságra van szüksége. A fertőzések megelőzésé­re antibiotikum-kúrát alkalmaz­nak. TÚLMŰKÖDÉS Amikor a lép megnagyobbodik (szplenomegalia), szűrő- és tároló kapacitása megnő. A túlműködés­nek számos oka lehet, például fertő­zések, a lép környékén jelentkező vénás elváltozások, amelyek akadá­lyozzák a vér elfolyását, hibás alakú vörösvértestek, bizonyos májbeteg­ségek, hematológiai (vér- és vérkép­zőszervi) daganatok és más kórké­pek. Ha a lép nagyszámú kóros sej­tet szűr ki, a sejtek ellepik a lépet, ezért megnagyobbodik. Minél na­gyobb a lép, annál több sejtet szűr ki. Bár a tünetek nem egyértelműek, a megnagyobbodott lép nyomhatja a gyomrot, akár evés nélkül is teltség- érzetet okozhat. Hasi fájdalom je­lentkezhet, ami a bal vállba sugároz­hat, különösen akkor, ha az óriásira nőtt szervben vérellátási zavarok ke­letkeznek. Fizikális vizsgálattal tapintható a megnagyobbodott lép, a további vizsgálatok pedig a szplenomegalia okának felderítését célozzák. A ke­zelés módja súlyos esetben többnyi­re a műtét, a lép eltávolítása. LÉPSZAKADÁS Védett helye ellenére a lép gyakran sérül, a gyomortájra mért erős ütés­től a külső tok, illetve a belső rész megrepedhet. A lépszakadás súlyos állapot, a kialakuló belső vérzés akár halálhoz is vezethet. Leggyakrabban biciklikormány, biz­A túlműködés következményei ♦ Vérzések veszélye az ala­csony vérlemezkeszám (trombocita) miatt. ♦ Fertőzések veszélye a fehér­vérsejtek alacsony száma mi­att. ♦ Anémia (vérszegénység) a vörösvértestek alacsony száma miatt. tonsági öv, hasba rúgás labdával, durva játék, magasból esés, küzdő­sport, verekedés, közlekedési bal­eset okoz lépszakadást. Minden hasi traumánál gyanakodni kell a belső vérzés lehetőségére, ezért ajánlatos azonnal orvoshoz fordulni. A sérült sorsa a pontos diagnózistól függ. Ha fölmerül a lépszakadás gyanúja, és a súlyos vérzés miatt a beteget sürgő­sen meg kell operálni, akkor is arra törekszenek, hogy a lépet vagy leg­alább egy részét megmentsék. Csak akkor távolítják el a teljes szervet, ha menthetetlenül roncsolódott. A lé­pet meg lehet varrni, a vérzést el le­het állítani, a felszíni sérüléseket szövetbarát műanyag ragasztóval vagy testazonos fibrinkollagén-kon- centrátummal (a véralvadás alkotó­részeivel) lehet ellátni. Mivel a lépszakadás életveszélyes ál­lapotot idéz elő, jobban kellene ügyelni rá, különösen gyermekkor­ban, ami a szülők, a felnőttek fele­lőssége. GYÓGYTURMIX Biciklit vagy gyereket? A terepkerékpározás megterhelő sport. De hogy egészségre is ártal­mas, sőt: az utódnemzést is akadályozhatja? Azoknál a férfiaknál, akik a terepkerékpározás szenvedélyének hódolnak, fennáll a megterméke­nyítő képesség csökkenésének kockázata, mivel spermájuk minősége leromlik - olvasható egy osztrák tanulmányban. Készítői 40 olyan em­ber esetét vizsgálták, akik rendszeresen terepbicikliznek, s azt tapasz­talták, hogy 90 százalékuknak az átlagosnál kevesebb spermája van, s ráadásul hím ivarsejtjeik kevésbé mozgékonyak. Az osztrák orvosok azt javasolják, hogy a rendszeresen terepbiciklizők a kockázatok csök­kentése érdekében nagyon puha nyereggel és lengéscsillapítókkal sze­reljék fel kerékpárjaikat. Ezzel a témával egy chicagói nemzetközi radiológus-konferencián is foglalkoztak. Amint az előadásokban elhangzott, a terepbiciklizők ne­mi szerveiben az ultrahangos vizsgálatok az esetek 88 százalékában találtak kisebb elváltozásokat, míg a biciklizéstől tartózkodó férfiaknál ez az arány csak 25 százalékos volt. Egy osztrák kutató szerint a terep­biciklizés közben elkerülhetetlen, rendszeresen ismédődő ütések káro­sítják a nemi szerveket vérrel ellátó ereket, s így csökkentik az ivarsej­tek mozgékonyságát is. Tökéletesebb diagnózis a szívről Az EKG-nél sokkal megbízhatóbb műszerrel vizsgál­hatják a szívet, immár mellőzve az érzékelők mély­hűtését. Svájci kutatóknak sikerült tökéletesíteni az úgynevezett magnetokardiográfiát (MKG), azt a módszert, amellyel már nagyon korai stádiumban felfedezhetők a szív betegségei. Az MKG-nél jóval elterjedtebb, hagyományos szívgyógyászati vizsgálati módszer, az elektrokardiográfia (EKG) erre nem képes, pontosabban ehhez terheléses tesztet kell elvégezni. Az MKG- nél viszont a páciens pihenése közben zaj­lik a vizsgálat (ugyanúgy, mint a hagyomá­nyos EKG-nál), s ráadásul nagyon pontos képet ad a szív állapotáról. Az MKG mind­eddig nagyon költséges és bonyolult szerke­zet volt: a mágneses hullámokat észlelő ér­zékelőket ugyanis az abszolút nulla fok (azaz a mínusz 273 fok) közeli hőmérsékletre kellett hűteni, ami különleges berendezéseket igényelt. A svájci kutatók által továbbfejlesztett gép immár szo­bahőmérsékleten működik, ami a Science et Vie című francia tudomá­nyos havilap beszámolója szerint lehetővé teszi, hogy megjelenhessen a kórházakban, sőt egyes kardiológiai szakrendelőkben is. A svéd férfiak és a francia nők Az egészségügy a legegészségesebb területe Európának, mert az egyre javuló orvosi ellátásnak és életkörülményeknek köszönhetően egyre több ember ér el magasabb életkort. A kérdésről felmérést készített az Európai Bizottság. Az Európa szociális helyzete 2003 elnevezésű jelen­tés szerint a várható élettartam 1960 óta nyolc évvel növekedett. Kettő­ezerben a férfiaknál ez 75, a nőknél 81 év volt, egy évvel több, mint az Egyesült Államokban. Kontinensünkön a svéd férfiaknak és a francia nőknek a legmagasabb a várható élettartama, 77,4 és 82,7 év. Az írek halnak meg ugyanakkor a legfiatalabban, a férfiak 74,2, míg a nők 79,2 évesen. 2010-re a 65 éven felüliek aránya eléri a teljes lakosság 18 szá­zalékát, miközben csökken a 15 év alattiak száma. Ez a folyamat hatal­mas teherrel nehezedik majd Európa már most is omladozó nyugdíj- rendszerére. Olaszországban például a nyugdíjak teszik ki a költségve­tés egyharmadát. A kontinens elöregedését a csatlakozó országok vala­melyest fiatalabb lakossága sem nagyon változtatja meg. A felmérés ki­mutatta egyben azt is, hogy a munkanélküliek és a kevésbé műveltek hamarabb halnak meg. Ködös időben megszaporodnak az egészségi panaszok Csak jövő hét végén várható változás ZLATA ČABAJOVÁ Kedvező hír az időjárásra érzékeny embereknek: tovább tart az általá­ban kedvező időszak. A ködös vagy felhős területeken a légzési beteg­ségben szenvedők (pl. légcsőgyul­ladás, krónikus nátha, asztma) pa­naszaik szaporodásával számolhat­nak, főleg az ipari vidékeken. Na­pos időben nem kell ilyen nehézsé­gekkel számolni. A viszonylag ma­gas hőmérsékletet különösen az alacsony vérnyomású emberek vi­selik nehezen. Náluk a keringési rendszerre egyre nagyobb teher há­rul, előfordulhat migrén és rosszul­lét. Általában azonban ezekben a napokban jó lesz a teljesítő- és össz­pontosító képesség, háttérbe szo­rulnak a reumatikus fájdalmak, a sebek és hegek, az ízületek és a régi sérülések fájdalma. Emésztési ne­hézségek is előfordulhatnak. Az al­vás pihentető lesz, s a szervezet re­generálódhat. A szív- és érrendszeri betegségben szenyedők kerüljék a stresszt és a megterhelést. A testi és szellemi teherbíró képesség megfe­lelő, ami jobb teljesítményben mu­tatkozik meg. Később sem kell lényeges időjárás­változásra számítani. Továbbra is a kedvező hatások érvényesülnek. Jobban tűrjük majd a testi és szel­lemi terhelést, főleg napos időben, amely jó hatással van a labilis em­berekre. Ahol ködös, felhős lesz egész nap az idő, felerősödhetnek a kellemetlen hatások. Főleg a lég­ző- és érrendszer terhelése nő. Lényegesebb változás a jövő hét vé­gén nem várható. Ekkor megszaporodnak a mozgásszervi panaszok, gyakrabban jelentkez­nek műtét utáni fájdalmak. Meg­növekszik a szív- és érrendszer, va­lamint a légző- és az emésztőrend­szer terhelése. Nem lesz ritka az in­gerlékenység, fáradtság és de­presszió, csökken a testi és szellemi teljesítmény. Megnövekszik a bal­esetveszély, ezért fokozott óvatos- .ságra lesz szükség. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom