Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-20 / 266. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 20. FÓKUSZBAN: KISEBBSÉGEK NYELVI JOGAI Az EU-bővítés új kihívások elé állítja a kisebbségi nyelvek egyenjogú használatán munkálkodókat is Egy negyvenötmilliós kisebbség (Képarchívum) Minden európai polgár őrizze meg anyanyelvét és tanuljon meg még 2-3 idegen nyelvet. Ezek közül az egyik legyen az adott polgár számára valamely okból fontos nyelv, a másik legyen egy szomszédos ország nyelve, az esetleges harmadik pedig legyen egy ritka nyelv. Ezt tartalmazza az Európai Unió jelenlegi álláspontja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS „Minden nyelvi közösségnek joga van eldönteni, hogy nyelvének milyen mértékben kell jelen lennie mint használatos nyelvnek és mint tanulmány tárgyának az oktatás minden szintjén, így az iskolai előkészítő, elemi, középfokú, technikai és szakoktatásban, valamint az egyetemi és felnőttoktatásban” - ez az idézet pedig már a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából való. A szép szavak és nemes szándékok ellenére nemcsak tájainkon, hanem Nyugat-Európában sem egysíkú és nem mindenütt megoldott a kisebbségek nyelvhasználatának kérdése. A nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelvhasználatának kiterjedt lehetőségeket biztosító, követendő példáktól a kisebbségi jogok el nem ismeréséig szinte minden előfordul Európában, ahol 45 millióra tehető a kisebbséginyelv- használók száma. Az Európai Unió nyelvi sokszínűségéért tevékenykedő, Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodája (EBLUL) vezetői kedden találkoztak Pozsonyban a szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőivel. Az EBLUL az Európai Unió tagországaiban élő kisebbségek nyelvének védelmét szolgáló szervezet, költségvetését az Európai Unió biztosítja, székhelye Brüsszelben van. A konferencián Bóján Brezigar, az EBLUL elnöke ismertette az uniós országokban már működő Tagállami Bizottságok tevékenységét, a kisebbségi nyelvek védelmében kialakított politikákat. Az Európai Unió 2004. májusában történő bővítését követően, a csatlakozó országokban élő kisebbségek előtt is megnyílik majd az EBLUL brüsszeli irodája. A szlovákiai tagszervezetnek jövő májusig kellene megalakulnia, és az ország csatlakozása után teljes jogú tagként vehetne részt az Európai Unió kisebbségi nyelvvédelmi programjaiban. Pozsony után az EBLUL vezetői Szlovéniában és Lengyelországban találkoznak majd az Európai Unióhoz csatlakozó országokban élő kisebbségek képviselőivel, a közös nyelvvédelmi politikák kialakítása érdekében, hiszen - ahogy az EBLUL elnöke rámutatott - az EU keleti bővítése új kihívások elé állítja a kisebbségi nyelvek egyenjogú használatáért kardoskodó aktivistákat is. Bóján Brezigar a pozsonyi tanácskozáson felhívta a figyelmet, az Európai Uniónak nincs sem egységes kisebbségpolitikája, ebből következően pedig nem rendelkezik egységes előírás vagy jogi norma a kisebbségi nyelvek használatáról sem. „Ezt a feladatot az egyes tagállamok hatáskörében hagyta az EU. Az unió készülő alkotmányos szerződése sem tartalmazza a kisebbségek védelmét, mindössze a diszkriminációt tiltja, és a sokszínűség mellett foglal állást.” Bóján Brezigar szerint előrelépést jelentett a nyelvi kisebbségek védelmében az Európai Unió oktatásügyi miniszterei által tavaly elfogadott dokumentum, amely - politikai nyilatkozatként első ízben - kimondja, valamennyi európai nyelv egyenértékű. Idén júliusban látott napvilágot a nyelvtanulásról és a nyelvi sokszínűség megőrzéséről szóló akcióterv. Egy szeptemberben elfogadott európai parlamenti határozat felszólítja az Európai Uniót, hozzon létre egy külön akcióprogramot a regionális vagy kisebbségi nyelvek megőrzése és fejlesztése érdekében, valamint egy hivatalt, amely felügyelné ennek az akciótervnek a végrehajtását. Az EBLUL elnöke pozitívan értékelte a tényt, hogy az EU alkotmányos szerződésének preambuluma is említi a diverzitás fontosságát. „Bár ez korántsem tekinthető elégséges intézkedésnek, mindenképpen megalapozza az Európai Unió jövőbeni kisebbséginyelv-politiká- ját” - mutatott rá Brezigar. „Az Európai Unió tisztségviselői semmit sem tudnak a kisebbségi nyelvekről” - szögezte le az EBLUL elnöke, hozzátéve, szervezetük szemináriumok, képzések és információszolgáltatás formájában igyekszik változtatni ezen a tarthatatlan állapoton, és bizonyos politikai lobbitevékenységet is folytatnak, (jéel, m, i-t) Ajánlások, egyezmények, nyilatkozatok ♦ Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (ENSZ, 1992) ♦ a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (Európa Tanács, 1992) ♦ az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201. számú ajánlása (ET, 1993) ♦ Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (ET, 1995) ♦ a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Nyelvi Jogok Világkonferenciája, 1996) ♦ a Nemzeti Kisebbségek Oktatási Jogairól Szóló Hágai Ajánlások és Értelmező Megjegyzések (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, 1996) ♦ Ajánlás a kisebbségek felsőoktatásban való részvételéről (ET, 1998) Az ország területén minden település neve két nyelven, finnül és svédül van feltüntetve Finnországban a pénz és a bélyeg is kétnyelvű FELDOLGOZÁS Finnországban, ahol a második világháború után demokratikus rendszer épült ki, a lakosság mintegy hat százaléka, körülbelül háromszázezer svéd. Területi önkormányzattal - helyi törvényhozó és végrehajtó szervvel, saját zászlóval - ugyancsak az Aland-szigeteken élő huszonkétezernyi svéd rendelkezik. Itt a településnevek, feliratok kizárólag svéd nyelvűek, a finneket turistaként szívesen látják, de munkavállalási, letelepedési engedélyt nem kapnak, nehogy a lakosság nemzetiségi összetétele megváltozzék. Ugyanakkor Finnországban a pénz és a bélyeg finn és svéd nyelvű - minden bélyeg- gyűjtő tudja, hogy ezeken a finn Suomi mellett ott van a svéd Finland is de kétnyelvű a gépkocsik országjelzése - SF, a finn és a svéd országnév rövidítése -, moziban, tévében kétnyelvűek a filmfeliratok. Az Aland-szigetek kivételével az ország területén minden település neve két nyelven, finnül és svédül van feltüntetve, nemkülönben az útjelző táblák szövege. Ez utóbbiak - az illetékesek szerint arra való tekintettel, hogy a svédeknek is van gépkocsijuk, s azzal az ország legtávolabbi sarkába is eljutnak - még ott is, ahol fia svéd sem lakik. Így például a svédek által lakott településektől sok száz kilométerre levő északi sarkkör a finn után másodiknak svédül van föltüntetve. Azoknak a településeknek a neve, ahol a svédek vannak többségben, előbb svédül van kiírva, csak ezután finnül, de ugyanígy az intézmények, az üzletek neve, az útjelző táblák szövege is. Ráadásul - miközben a svéd iskolákban tanított első idegen nyelv a finn - a finn iskolákban az első idegen nyelv a svéd, méghozzá az egész országban. A felsőoktatást illetően figyelemre méltó, hogy bár a finnországi svédek a helsinki, a jyväskyläi és a vaasai egyetemen, továbbá a helsinki műszaki egyetemen, az állatorvosi, a zeneművészeti főiskolán és a színiakadémián minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak, Tur- kuban (svédül Abo) saját, svéd nyelvű egyetemmel (Abo Akademi, 6 kar, 360 tanár, 4200 hallgató), Helsinkiben svéd nyelvű kereskedelmi főiskolával (Svenska Handel- shögskolan, 8 szak, 77 tanár, 1700 hallgató) is rendelkeznek. Svédországban 1999 végén hozott határozat értelmében 2000-től hivatalos nyelv lett a finn, a szarni - a lapp nyelv -, a cigány nyelv és a jiddis kisebbség nyelve. A hollandiai Frieslandban a fríz nyelv közigazgatásban, oktatásban egyaránt hivatalos, a helység-, utca- meg egyéb neveket frízül is feltüntetik. (A Krónika nyomán) EURÓPAI PÉLDÁK Franciaország 1951 januárjában lehetővé vált négy regionális nyelv: a breton, a baszk, a katalán és az okszitán nyelv fakultatív oktatása az elemi iskolákban, a törvény gyakorlati alkalmazása azonban kudarcot vallott, még húsz évet kellett várni arra, hogy újabb törvényjavaslatokban foglalkozzanak a kisebbségi nyelvek kérdésével. 1974-ben az oktatható nyelvek köre kibővült a korzikaival. 1984-ben egy törvényben valódi reformot kívántak megvalósítani a kisebbségi nyelvek oktatása terén. Ekkor kötöttek megállapodásokat a különböző egyesületi iskolák képviselőivel is, amelynek alapján a máig működő és állami finanszírozásban is részesülő iskolákban kétnyelvű oktatási programok alapján folyik a tanítás. Ukrajna A nyelvek státusa szempontjából még a Szovjetunió fennállása idején, 1989-ben elfogadott nyelvtörvény a mérvadó. Eszerint azokon a területeken, ahol a nemzetiségi kisebbség a lakosság többségét alkotja, az állami és társadalmi szervek, vállalatok, intézmények működése során az államnyelv mellett a kisebbség nyelve is használható. A törvény nem tartalmaz azonban olyan kitételeket, ahol explicite meg lenne fogalmazva, milyen feltételek mellett van lehetőség a kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel egyenrangú használatára. Az ukrán törvény a nemzetiségi többségű közigazgatási egységek területén lehetőséget nyújt a nemzetiségi nyelv használatára az ukránnal egyenrangúan és párhuzamosan az állami- és pártszervek, a vállalatok, intézmények működésében. Nem értelmezi azonban a törvény, mit ért a nemzetiségi többségű területek fogalom alatt. Spanyolország Az ország mai 40 milliós összlakosságból mintegy 10 millió katalán, 3,2 millió galego, 1,04 millió baszk. A három, jelentősebb nemzetiség által lakott tartomány Baszkföld, Katalónia és Galicia. A nemzetiségek által lakott önkormányzati közösségek parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának a megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Ezenkívül, ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak. A spanyol népszámlálási adatokból ma is hiányzik a nemzetiség és az anyanyelv fogalma. Lettország Lettország két és fél millió lakosának több mint harmada orosz ajkú. A hatályban lévő nyelvtörvény értelmében tilos az utcaneveket cirill betűkel is kiírni, Rigában gyakorlatilag eltűntek az orosz feliratok. Aggodalmat kelt egyesekben, hogy Rigában egyelőre nem kerül napirendre a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény ratifikációja és az EU diszkrimináció ellenes irányelveinek a nemzeti törvényhozás általi adaptálása körül is egyelőre bizonytalanság tapasztalható. A jövőre bevezetendő oktatásügyi reform tervezet szerint a tananyag legfeljebb 40 %-a lesz oktatható orosz nyelven és 2007-re ez a lehetőség is megszűnik: néhány éven belül valamennyi állami vizsga nyelve a lett lesz. Észtország Az észt alkotmány értelmében az állami és önkormányzati szervek hivatalos nyelve az észt, helyi szinten azonban, amennyiben a lakosság többsége valamely kisebbséghez tartozik, a nyelvtörvény adta lehetőség keretében lehet az adott kisebbség nyelvét használni, de csupán belső munkanyelvként. A törvény értelmében a közgyűlés határozatait le lehet fordítani más nyelvekre. Az észtországi németek egy részének nincs észt állampolgársága, így többen közülük Németországba emigrálnak. Románia Négy esztendőbe telt, amíg a parlament két házát és az alkotmány- bíróságot is megjárt törvény hatályba lépett. A kilenc évvel ezelőtti népszámlálás eredményei alapján Romániában 360 közigazgatási egység 1342 településén kellene alkalmazni a jogszabálynak a kisebbségi nyelvhasználatot érintő előírásait. Ezekben a városokban, községekben és falvakban kellene két- vagy háromnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Másik adat: a magyar lakosság számaránya 1062 településen haladja meg a húsz százalékot. Szlovákiához hasonlóan Romániában is 20 százalékos ugyanis a nyelvhasználati „küszöb”. A magyar nyelvnek a tanácsüléseken történő használatáról azokon a településeken lehet szó, ahol legalább minden harmadik tanácsos magyar. Nagy-Britannia A munkáspárti kormány hatalomra jutása után Skócia és Wales helyi törvényhozáshoz - képviselőházhoz - és kormányhoz jutott. Walesben már évtizedek óta hivatalos a walesi, vagy ahogy ők mondják, a kymri, Skóciában a gael. Néhány éve az ország délnyugati részén, Cornwallban, az iskolában tanítják a XVIII. században kihalt cornwalli nyelvet, (i-t, nol, ú, o-o) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG, JOBBÁRA DERÜLT; 9-13 FOK A Nap kel 07.07-kor - nyugszik 16.07-kor A Hold kel 02.06-kor - nyugszik 14.34-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, árad; Medve: rom: 100, apad; Párkány: 30, változatlan. ELŐREJELZÉS 100, változatlan; KomáJobbára derült, északon és keleten a reggeli órákban még felhős égboltra számíthatunk. Marad a mai meleg, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul, de az ország déli területein akár 15 fokig is emelkedhet a hőmérő higanyszála. Nyugati irányú szél 3 és 7 m/s közötti sebességgel, mely délutánra elcsendesedik. Éjszaka a hőmérő higanyszála 7 és 3 fok közé süllyed. Holnap marad a maihoz hasonló meleg idő, 9 és 14 fok közötti hőmérséklettel, bár a reggeli órákban helyenként némi köd várható, itt legfeljebb 7 fokra számíthatunk. ORVOSAAETEOROLÓGIA A mai időjárás alapvetően kedvező hatással lesz a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tudunk összpontosítani a feladatainkra. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott megterhelést. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat enyhébb migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai főként csak a változékonyabb időjárású régiókban erősödhetnek fel. Holnap továbbra is a pozitív hatások lesznek túlsúlyban.
