Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-19 / 265. szám, szerda

Régió ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 19. Agyonlőtte magát a biztonsági őr Komárom. Garázsa szerelő­árkában saját fegyverével főbe lőtte magát egy komáromi biztonsági őr. A férfi holttes­tére a felesége bukkant rá. Bár az illető nem hagyott hát­ra búcsúlevelet, az eddigi in­formációk szerint majdnem biztosan kizárható, hogy gyil­kosság történt. (TASR) Lábon lőtte magát Berzéte. Fegyvere tisztítása közben lábon lőtte magát egy helyi autószerviz tulajdonosa. Egyelőre tisztázadan, hogy a fegyver nem szabályszerű használat vagy egyéb műszaki hiba miatt sült-e el. Az illető hat héten túl gyógyuló sérülé­seket szenvedett. (TASR) Megégett holttestre leltek Nyitra. Egy férfi holttestére bukkantak a rendőrök egy ki­égett Škoda Octaviában Néver és Ghymes között vasárnap haj­nalban. Az áldozat kilétét egy­előre nem sikerült kideríteni. Az égő autóra egy másik sofőr figyelmeztette a hatóságokat, s bár a helyszínre érkező tűzol­tók eloltották a tüzet, a férfi életét már nem tudták meg­menteni. Szakértők szerint az autó nem magától gyulladt ki, hanem valószínűleg gyúlékony anyaggal öntötték le. (TASR) Későn gondolt a biztonsági övre Érsekújvár/Komját. Figyel­metlenségére fizetett rá pénte­ken annak a személyautónak a tulajdonosa, akinek menet közben jutott az eszébe, hogy elfelejtette bekapcsolni a biz­tonsági övét. Attól tartva, hogy a sarkon túl rendőrökkel találkozhat, balra kanyarodás közben próbálta becsatolni az övét, miközben frontálisan üt­között egy másik autóval. A balesetnek két súlyos sebesült­je van, egy további személy pedig kisebb sérüléseket szen­vedett. (száz) Együttműködés Kárpátaljával Kassa. Régióközi együttműkö­désről tárgyalt tegnap Kassa megye és a Kassai Kerületi Hi­vatal Kárpátalja területi vezető­ivel. Az egyezményt, amelynek az idegenforgalmi, a gazdasági és a kulturális együttműködés fellendítése a fő célja, valószí­nűleg 2004 elején írják majd alá. A felek szerint a kapcsola­tok egyik legfőbb akadálya a vízumkényszer. (TASR) Elkészült a bekötőút Puhó. Közel 590 millió koro­nába került az a 6,5 kilométer hosszú kerülőút és bekötőút, melyet tegnap adott át a forga­lomnak Pavol Prokopovič köz­lekedési miniszter. Az út Puhót mentesíti a tranzitforgalomtól, s ha elkészül a Dl-es autópálya itteni szakasza, ahhoz is csatla­kozik majd. Prokopovič azt ígérte a puhóiaknak, tavasszal már autópályán jutnak el a fő­városba. (TASR) Előadás a tízéves Katedráról Dióspatony. Tízéves a Katedra címmel ma 14.30 órakor Vajda Barnabás középiskolai tanár tart előadást a XII. Dióspatonyi Kulturális Napok keretében. A rendezvény vendége a szlová­kiai magyar pedagógusok és szülők lapjának főszerkesztője, Bodnár Gyula és szerkesztője, Nagy Attila, (ú) Valószínűleg alvilági leszámolás áldozata lett tegnap egy vállalkozó Bazinban. A férfi autóját a város utcáján egy Audi megelőzte, majd útját állta. Az autóból símaszkos férfiak ugrottak elő, automata fegyvereikből tüzet nyitottak a Volvóra, majd pillanatokon belül el is tűntek. Robert P. a helyszínen belehalt sérüléseibe. A támadók később a lopott Audit felrobbantották. (TASR-felvételek) Az ellenzők újabb és újabb beadványokkal ostromolják a tótmegyeri építkezési hivatalt Lesz-e hospice? Tótmegyer. Néhány ember önző magatartása miatt el­képzelhető, hogy a települé­sen mégsem épül meg a gyó­gyíthatatlan betegségben szenvedőket gondozni hiva­tott hospice. SZÁZ ILDIKÓ „A község építkezési hivatalába újabb és újabb kifogások érkeznek a beruházással kapcsolatban az azt el­lenzők részéről” - tájékoztatott Jo­zef Demár, Tótmegyer polgármeste­re. Ajelek szerint a hospice-szal kap­csolatos eddigi lépéseket újra kell ér­tékelni. A falutól az Assisi Szent Fe­renc Polgári Társulás jelképes össze­gért, négyzetméterenként egy koro­náért kapta meg a kért telket, amivel a 4500 lakosú településen élők egyetértettek. A létesítmény ellen tiltakozók 140 aláírást tartalmazó petícióját pedig olyan lakosok is alá­írták, akik telket vásároltak a falu­ban a tervezett létesítmény telekhe­lye közelében vagy építkeznek a kör­nyéken. A polgármester, aki a tiltakozások ellenére lapunknak korábban meg­erősítette, hogy a beteggondozó jö­vő őszre megépül, ezúttal már tar­tózkodóbban nyilatkozott. „Az el­lenzők az építkezési törvény egyes kitételeire hivatkozva újabb és újabb beadványokkal ostromolják az épít­kezési hivatalt. A mi feladatunk, hogy a kifogásokat és a kérelmeket pártatlanul felülvizsgáljuk. Holott tudjuk, mindez csak időhúzás, miál­tal a beruházó jelentős anyagi támo­gatástól eshet el, mert nem tudja a szerződésben meghatározott idő­ben elkezdeni az építkezést” - je­gyezte meg Jozef Derűár. A polgári társulás a 24 milliós össz- beruházással építendő intézménybe idén hatmillió koronát szeretett vol­na befektetni, egyelőre azonban még el sem kezdődtek a munkála­tok. A hospice-t az egészségügyi tár­ca, illetve szponzorok támogatásá­val építenék. A támogatók és az el­lenzők között annyira kiéleződött a helyzet, hogy már az sem biztos, hol épül fel a gondozói intézmény. Bara Mihály, a szomszédos Tar- doskedd polgármestere szerint a ré­gióban fontos lenne egy ilyen ilyen egészségügyi központ létesítése. „Községünkben az idősek nappali gondozására alkalmas intézmény­ben gondolkodunk, akadnak azon­ban olyan betegek, akik esetében a hospice jelentene megoldást” - je­gyezte meg Bara. A tótmegyeri köz­ségi hivatalban megtudtuk, a béke kedvéért esetleg hajlandók a falu egy másik részében kijelölni egy megfelelő telket. A helyiek attól tar­tanak, a huzavona miau egyre több kétkedő csatlakozik a hospice meg­építése ellen tiltakozókhoz. Tegnaptól gazdag rendezvénysorozat az ország legnagyobb magyar alapiskolájában Ady Endre Napok Párkányban BUCHLOVICS PÉTER Párkány. Az ország legnagyobb ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolájában tegnap kezdődött a XI. Ady Endre Napok rendezvénysorozata. A meg­nyitón Fodor Zsuzsanna igazgatónő köszöntőjében elmondta: a kétna­pos rendezvénysorozattal nemcsak a költő közelgő születésnapja előtt tisztelegnek, hanem a magyar szel­lemiség klasszikus értékeit is a lehe­tő legsokoldalúbban közvetítik a ta­nulóknak. „Manapság minden ma­gyar iskolának két alapvető köteles­sége van: egyrészt megőrizni az identitástudatot, másrészt tudásban úgy készíteni fel a fiatalokat az uni­ós csatlakozásra, hogy a belépés után is büszkén vállalhassák nemze­tük szellemi, kulturális értékeit - hangsúlyozta Fodor Zsuzsanna. A két nap programja sokrétű: lesz rendhagyó történelemóra honfogla­láskori fegyverek bemutatójával, ön­ismereti tréning, agytoma, angol drámaóra, sportrendezvények sora, és a tanulók találkozhatnak Farkas Iván MKP-s parlamenti képviselővel is. A Balassi Bálint-vetélkedőn a táti, az esztergomi és a szőgyéni baráti is­kolák csapatai is számot adnak iro­dalmi, kultúrtörténeti tudásukról. Idén egymilliót fordítottak az épület rendbehozatalára Megújul Tornaija jelképe, a Fehér Ló SZÁSZI ZOLTÁN Tornaija. Ebben az évben egymil­lió koronát fordított Tornaija ön- kormányzata a város tulajdoná­ban lévő, a XIX. században posta- állomásként, később szállodaként és vendégfogadóként, majd mű­velődési házként és moziként használt Fehér Ló épületére. Idén november közepére sikerült fel­újítani az épület tetőszerkezetét, s a rekonstrukció jövőre is kiemelt helyen szerepel a városi fejleszté­si tervben. A számtalan átépítést megélt Fehér Lóban a városveze­tés egyfajta közösségformáló, a civil szervezeteknek is helyet biz­tosító intézményt szeretne mű­ködtetni. A tervek szerint itt len­ne az ifjúsági klubnak és a nyug­díjasok klubjának a székhelye is. Itt alakítanák ki a másfél évtizede tervezett városi múzeumot, a vá­ros levéltárát. „Régi fényképek alapján újból elkészíttetjük a szál­loda egykori jelképét, a Fehér Ló szobrát is, amely az eredeti helyé­re kerül majd. A közeljövőben ne­ves művészek és helyi előadók részvételével jótékonysági kon­certet szervezünk, amelynek be­vételét az épület további felújítá­sára szeretnénk fordítani. Vétek lenne kihasználatlanul hagyni ezt az épületet” - hangsúlyozta Du­bovsky László, Tornaija polgár- mestere. Ma a történelemoktatás aktuális problémáiról X. Őszi Szakmai Napok SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Czuczor Gergely Magyar Tanítási’ Nyelvű Alapisko­lában tegnap kezdődött a X. Őszi Szakmai Napok rendezvénysoro­zata, melyre számos szomszédos régióból is várják a pedagóguso­kat. A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége és a Comenius Pedagógiai Intézet társszervezésé­ben tegnap Vörös Ferenc, a Kons­tantin Filozófus Egyetem magyar- országi vendégtanára a mondatta­ni elemzések kérdésével foglalko­zott, ma 14 órától pedig Pelle Ist­ván, a Comenius Pedagógiai Inté­zet munkatársa a történelem okta­tásának aktuális problémáit taglal­ja, illetve az ezzel kapcsolatban fel­merülő kérdéseket próbálja meg­válaszolni. Gátasi Irén iskolaigaz­gatótól és Liszka Éva szervezőtől megtudtuk, az idei őszi szakmai napok keretében november 21-től 23-ig érdekesnek ígérkező szakmai gyakorlat is lesz. Schneider Júliá­nak és Simon Ferencnek a beszéd­észlelés és a beszédmegértés zava­rain alapuló tanulási és magatar­tászavarok elméletével kapcsolatos tréningjét az iskolában tartják meg, melyre várják az óvodák és az iskolák pedagógusait. Minden csoportban akad egy-két magyar tanuló, de annak, aki a képzöművészi pályát választja, le kell mondania az anyanyelvi oktatásról A kassai iskola ugródeszka lehet a művészpalántáknak JUHÁSZ KATALIN Kassa. „Tessék csak szétnézni a hát­só teremben is!” - állít meg egy ked­ves hang, amikor ki akarok oldalog- ni a rögtönzött tárlatról. A hang gaz­dája büszke saját növendékeire, ezért rossz néven venné, ha valami elkerülné a sajtó figyelmét. Talán ez a város egyetlen olyan kö­zépiskolája, amelynek nyüt napjára nem csak a leendő diákok, illetve a jelenlegi nebulók szülei látogatnak el. Laikus nézelődőket is jócskán lát­ni. Az iparművészeti középiskolá­ban vagyunk, annak is lerobbant melléképületében, ahol a gyakorlati képzés folyik. A padok és székek cse­réje helyett láthatóan inkább festék­re és ecsetekre költik a kevéske pénzt, a környezet itt nem a legfon­tosabb. Illetve mégis, kis fantáziával még a szemeteskonténer is barátsá­gossá tehető: trópusi növényekkel pingálták ki. Az egyes szakokon művésztanárok foglalkoznak a diákokkal, sokan kö­zülük nemcsak ezen a szombaton állnak rendelkezésre, hanem hétvé­gi kurzusokat is vezetnek a felvételi­re készülőknek. Rácz Noémi festő­művésztől a részleteket is megtu­dom: „Egy-egy ilyen tanfolyam há­rom foglalkozásból áll, a kassaiak péntek délutánonként, a vidékiek pedig szombaton abszolválhatják. Tanácsokat adunk nekik, meg­mondjuk, mi az, amit még gyakorol­niuk kell, illetve hány pontot kapná­nak a tehetségvizsgán, van-e esé­lyük bekerülni. Abban is segítünk, ki müyen szakra jelentkezzen.” Ha pél­dául valaki aprólékosan kidolgozza a rajzait, érdemes a restaurátor szakra jelentkeznie, a fokozott for­maérzékenységgel rendelkezőknek inkább a szobrászatot ajánlják, az eredeti ötletekkel előrukkolok pedig a grafikai tervezéssel próbálkozhat­nak. A kerámia szak főleg a lányok körében népszerű, szobrászatra pe­dig inkább fiúk jelentkeznek, bár Rácz Noémi szerint csodálkoznék, ha látnám, milyen boszorkányos ügyességgel kezeli a vésőt néhány vékonyka lány. Belőlük lesznek az épületszobrászok, a köztéri díszítő­elemek és művészi sírkövek alkotói - megannyi névtelen mesterember. Aki pedig jó megfigyelő, annak a fo­tó szakon a helye. A nyüt napra sokan vastag mappák­kal érkeztek, sőt egyeseknek már ügynökeik is vannak: mosolygó ma­mák és papák mutogatják a gyerek rajzait a hümmögő tanároknak. Mi­vel a tehetségvizsgák márciusban zajlanak, semmit sem veszít, aki próbálkozik, és ebben a zsenge kor­ban is akadnak olyan megszállottak, akik eldöntötték: ha törik, ha sza­kad, képzőművészek akarnak lenni. Jó lenne megtudni, vajon a legjobb munkákat állították-e ki a nyüt na­pon, vagy az átlagtermésből válasz­tottak. Nos, ez féltve őrzött titoknak bizonyult, annyit azonban sikerült kiderítenem, hogy az iskola vezetése nem szeretné elijeszteni a potenciá­lis érdeklődőket, ezért nem csupán az osztályelsők műveit rakták ki a fa­lakra és az asztalokra. Van itt min­den: formatervezett kólásüvegtartó, papírszobrok, könyv- és CD-borító- tervek, kitalált állatrajzok, meseil­lusztrációk, alternatív legó és szín­házi plakátok garmadája. Lenka Blonská, a grafikai tervezési szak tanára szerint már elsőben ki­derül, kinek mihez van affinitása. Persze, a művészpalánták a stan­dard középiskolai tantárgyak elől sem menekülhetnek, ha matekból gyengék, ugyanúgy megbukhatnak, mint kémiából, vagy éppen művé­szettörténetből. Annyi előnye azon­ban mégiscsak van a dolognak, hogy matematikát csak az első két évben tanulnak, kémiát pedig csu­pán egy évig. Az osztályok különböznek a hagyo­mányos gyerek-rezervátumoktól, nyolc-tíz fős csoportokban folynak a foglalkozások, az egész iskolába csupán 80-100 diák jár. A tehetség­vizsgákra rendszerint körülbelül hatvanan jelentkeznek, közülük át­lagban tizennyolcat vesznek fel. A létszámot a piaci kereslethez igazít­ják, hiszen nem akarnak munkanél­külieket képezni. Minden csoport­ban akad egy-két magyar nemzeti­ségű tanuló. Annak, aki a művész­pályát választja, sajnos, le kell mon­dania az anyanyelvi oktatásról. Ezeknek a tanulóknak Lenka Blon­ská szerint a legtöbb gondjuk a szlo­vák helyesírás elsajátításával van, ám a tanárok közül sokan tudnak magyarul. A kassai iparművészeti iskola ugró­deszkának kitűnő, a nagy érdeklő­dés pedig azt mutatja, anyagias vüá- gunkban van még helye a képzőmű­vészetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom