Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)
2003-11-15 / 263. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 15. Közélet 5 Beszélgetés Pék Zoltánnal, a Szlovák Televízió húsz évvel ezelőtt indult magyar adásának főszerkesztőjével A kudarcok két évtizede Október 31-én ünnepelte indulásának 20. évfordulóját a Szlovák Televízió magyar adása. Pék Zoltán, a szerkesztőség vezetőjének tévés pályafutása az adással együtt kezdődött -1983. november elsejétől dolgozik a magyar adásban. Az eltelt húsz évről, és a magyar szerkesztőség jelenlegi, nem túl rózsás helyzetéről beszélgettünk a jubileum kapcsán. MISLAY EDIT Hogyan ünnepelték a magyar adás indulásának 20. évfordulóját? Ünneplésre a jelenlegi helyzetünkben nem is gondoltunk. A legszerényebb keretek között emlékeztünk meg az évfordulóról, mert úgy gondoltuk, két évtized a televíziózásban hosszú idő, nem mehetünk el mellette szó nélkül. Az október 31-ei híreinkben készítettünk egy szóbeli összefoglalót. A húsz éve ezelőtt indult, A hét eseményei magyar nyelven című műsor az akkori Csehszlovák Televízió híradó főszerkesztőségéhez tartozott. A nemzetiségi műsorhoz ugyan vajmi kevés köze volt, hiszen az egész adás az akkori szövetségi híradó anyagainak a heti összefoglalója volt. A magyar adásnak 1989-ig, a fordulatig állandó műsorideje volt, hétfőnként 18.30- kor jelentkezett 30 percben, de újat, tehát ami nem hangzott el a napi híradókban, vagy olyat, ami a magyarokat, a nemzetiséget érintette volna, nem sugározhatott. Később, a 3-4. évben kezdtünk becsempészni a műsorba egy-egy riportot az akkori Matesz bemutatóiról, a Csemadok- ról, ellátogattunk egy-két szövetkezetbe. Ezek az anyagok csak úgy kerülhettek az akkori főnökök engedélyével adásba, ha szlovák műsorokban is megjelentek. Ily módon adhattunk hírt a bennünket érintő dolgokról, de természetesen csupán az információ szintjén. Ezek a saját anyagaink a 30 perces adásidőnek körülbelül az egytizedét tették ki. SS A műsor készítésében önállóbbak vagyunk, ám a teljes önállóságtól még . . távol állunk. \V Munkája a kezdetek óta magyar adáshoz köti. Hogyan látja: hol tartanak ma? Természetesen saját magam számára is megpróbáltam megfogalmazni, mit jelent az eltelt húsz év. Nagyon röviden úgy foglalnám össze, hogy a kudarcok húsz éve volt ez a szlovákiai magyar televíziózás történetében. Lehet, hogy ez nagyon pesszimistán hangzik, de fedi a valóságot. Ha belegondolok, ma is ugyanott tartunk, ahol húsz évvel Ha belegondolok, ma is ugyanott tartunk, ahol húsz évvel ezelőtt (Somogyi Tibor felvétele) ezelőtt. A műsoridőt valójában csak egy rövid időre sikerült jelentősen bővíteni. Körülbelül négy esztendeig, a mostani válságstruktúra előtt, a heti félórás adásidő 45 percre bővült, és ehhez jött még 8-10 perc hetente. Mára ismét visszafejlődtünk oda, ahol 20 évvel ezelőtt voltunk, hiszen akkor a heti adásidőnk 30 perc volt, most pedig 40 perc. Nem jutottunk tehát előre, illetve talán annyiban, hogy a műsor készítésében önállóbbak vagyunk, ám a teljes önállóságtól még távol állunk. Ez konkrétan mit jelent? Sajnos még ma is előfordul, hogy egyes feldolgozott, adásba került témákért fenyítést kapunk. A közelmúltban például műsorra tűztünk Mindszenty József bíboros és a Felvidék kapcsolatáról egy 5 perces dokumentumfilmet, amelyben itt élő papok nyilatkoztak arról az időszakról. Az adás után megkérdezték tőlünk, hogy ennek mi köze a mai műsorunkhoz, amely lényegében csak hírekből állhatna. Nem mondom, hogy gyakori a megrovás, ez az egy eset volt idáig, de nem lenne szabad előfordulnia. A műsor szerkesztésébe a felsőbb vezetés is beleszól? Lényegében magunk döntjük el, hogy hová megyünk, mit forgatunk. De csak akkor, ha Pozsonytól 100 kilométeres távolságon belül maradunk. Távolabbra csak külön igazgatói engedéllyel utazhatunk. Természetesen jogos a nézők bírálata, amikor a kelet- és közép-szlovákiai eseményeket hiányolják a magyar adásból, hiszen ez regionális magazin, de már többször, több helyen elmondtam: nem azért nem utazunk távolabbra, mert kényelmesek vagyunk, hanem mert nem utazhatunk. Most, hogy a szerkesztőséget újra leépítették, és csupán három állandó munkatársa van, sajnos nem igazán marad időnk arra, hogy hosszadalmasan különféle engedélyeket intézgessünk, ha Pozsonytól valamivel messzebbre is szeretnénk utazni. Tüdjuk, hogy a szlovákiai magyarság nem csupán a szlovák fővárost körülvevő 100 kilométeres körzetben él, nem Komáromnál van a határ, de a mi „gazdasági határunk” sajnos ott húzódik. Negyedvagy félévenként egyszer engedélyeznek a szerkesztőség számára egy távolabbi utat. Ez a helyzet szerintem tarthatatlan. A szerkesztőség ez alatt a húsz év alatt számos vezetést élt meg. Az átalakítást a televízió igazgatói mindig a magyar műsorok csökkentésével kezdték, azzal, hogy később majd visszaáll a rend. A rend vissza is állt, kivéve a magyar műsort. Most sem túl biztatóak a kilátások a közszolgálati televízióban. Már sokszor elmondtam, az jelentene megoldást, ha a törvény szabályozná, hogy a közszolgálati televízióban müyen helye legyen a nemzetiségi adásoknak, és ezen belül a magyar adásnak. A törvénynek kellene meghatároznia, hogy milyen formában működjenek a nemzetiségi adások szerkesztőségei, és az adásidő hosszát is, mert amíg ezt a törvény nem határozza meg, és a parlament nem hagyja jóvá, addig a közszolgálati televízió mindenkori vezetése azt tesz a nemzetiségi műsorokkal, amit akar, még akkor is, ha a törvény kimondja, hogy köteles nemzetiségi műsorokat közvetíteni. Hiszen ha a nemzetiség számára csupán 5 percet közvetít havonta, a törvény betűjét már azzal is teljesíti. El kell érni azt, hogy a nemzetiségi műsoroknak méltó helye legyen a Szlovák Televízió műsorstruktúrájában, és csak akkor kedvelik majd meg a nézők is, ha mindig ugyanabban az időben, megfelelő színvonalon képes szólni hozzájuk. Mennyi esélye van annak, hogy a közszolgálati televízióról és rádióról készülő törvénybe az ön által említett elvárások is bekerülnek? A törvény előkészületi anyagába, tudomásom szerint benne van, hogy milyen formában és hogyan kellene működniük a nemzetiségi műsoroknak, Természetesen nem teljesen konkretizálva, de általános megfogalmazásban már ott van, ami eddig nem szerepelt, hogy lennie kell és az önállóságot is hangsúlyozza. Az illetékesek közül sokan ugyan azt mondják, ma már ott a Duna Televízió és az egyéb anyaországi televíziók, amelyek bőven foglalkoznak a határon túli magyarok helyzetével. Magam is kiemelném a közszolgálati Magyar Televízió Magyar Ház szerkesztőségét, amely rendszeresen foglalkozik velünk, szlovákiai magyarokkal is, és ez nagyon dicséretes. De a magyarországi televíziók nem vehetik át teljes mértékben a szlovák közszolgálati televízió nemzetiségi műsorainak a szerepét, és ezt ne is várjuk el tőlük. Ez a mi kötelességünk, mint ahogy az is, hogy olyan színvonalon közvetítsünk, ahogyan azt a néző elvárja. De ilyen helyzetben, amilyenben most vagyunk, ez nem lehetséges. A minőség biztosításához megfelelő feltételek szükségesek. Ajó minőségű nemzetiségi műsorokhoz is pénz kell természetesen, de nem akkora összeg, amelyet ne lehetne előteremteni. Ködösítésnek tartom ezért, hogy a vezetés mindig a pénzhiányra hivatkozik a nemzetiségi kapcsolatban is. Hogyan látja a szerkesztőség jövőjét? Meddig érdemes vagy lehet üyen feltételek között dolgozni? Amikor a szerkesztőség másik két főállású munkatársával ezen gondolkoztunk, egy konkrét határidőt tűztünk ki a magunk számára, mégpedig ez évvégéig. Jövőre ismét egy új, a válságstruktúrát felváltó „nor\\ Lényegében magunk döntjük el, hogy hová megyünk forgatni, de csak ha Pozsonytól 100 kilométeres távolságon .. belül maradunk. \\ mális”, a vezetés szerint mindenki számára elfogadható műsorstruktúra indul a közszolgálati televízióban. Ha ebben az új műsorstruktúrában a magyar szerkesztőség nem kapja meg a megfelelő anyagi és műsoridőbeli feltételeket, a szükséges önállóságot, akkor, és ezt mindhármunk nevében nyilatkozom, mert közösen fogalmaztuk meg, számunkra ott ér véget ez a tevékenység. Akkor már nincs értelme a munkának. Számunkra az lenne elfogadható, ha megmaradnának legalább a napi 5 perces hírek, és a kétszer félórás adásidő. Az ideális természetesen az lenne, ha mindennap legalább egy félórás műsort közvetíthetnénk. Fontos lenne az is, hogy állományban lévő szerkesztőkkel bővülhessen a magyar szerkesztőség, mivel hárman ezt a munkát lehetetlen végezni. A következő napok fogják eldönteni, hogy az elképzeléseink megvalósulhatnak-e vagy sem. HHHHHHHHHHHMflHI VILLÁMINTERJÚ HH Komlósy Zsolttal, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnökével Mi lesz az Országos Tanács mai ülésének fő témája? Megvitatjuk az időszerű politikai kérdéseket, és ezúttal ez a programpont rendkívül fontos lesz, hiszen az utóbbi időben eléggé zajos a politikai élet. Ezzel kapcsolatban is kialakulhat vita. A Szlovák Információs Szolgálat valószínűleg a magyar nemzetiségű személyekről is gyűjt adatokat. Csáky Pál kormányalelnök ezért nem zárta ki, hogy az MKP kezdeményezni fogja Ladislav Pittner titkosszolgálati igazgató leváltását. Ez is szóba kerül? Elképzelhető, hogy a küldöttek megfogalmaznak egy ajánlást, illetve felhatalmazást a párt elnökségének, a miniszteri klubnak és a parlamenti frakciónak, hogy kezdeményezzenek személycserét. De váijuk ki a végét, mert ezúttal lesz miről beszélni, rengeteg koalíciós ügy van. Ezenkívül nem kizárt, hogy foglalkozunk a kormányban megvétózott listával is, mely azon községek névsorát tartalmazza, ahol a kisebbségek nyelve használható a hivatalos érintkezésben. Szlovákiában hamarosan két fontos voksolás is lesz: államfőt és európai parlamenti képviselőket fogunk választani. Ezzel kapcsolatban is állást foglalnak a küldöttek? Természetesen. Az MKP elnöksége már megfogalmazott bizonyos feltételeket, melyeknek a lehetséges képviselőjelölteknek meg kell majd felelniük. Konkrét jelölteket még nem állítunk, azt majd februárban tesszük meg, viszont várhatóan a kritériumokról heves vita alakul ki. Vannak ugyanis olyan párttagok, akik szívesen indulnának az európai képviselőházi választásokon, de nem mindenki felel meg az összes, általunk javasolt kritériumnak. Úgyhogy elképzelhető, hogy megpróbálják vagy enyhíteni a megkötéseket, vagy olyan feltételeket megszabni, melyek kizárnak bizonyos ellenfeleket. Előre erről többet nem mondanék. Esetleg még annyit elárulhatok, hogy az elnökség fontosnak tartja, hogy ajelöltek megfelelő, a hivatalos tárgyalásokhoz szükséges szinten bírják az angol nyelvet. Másik fontos feltétel lehetne, hogy akit az MKP színeiben megválasztanak európai parlamenti képviselőnek, az kötelezze magát, hogy a néppárti frakcióban fog tevékenykedni. Ezenkívül nem ártana olyan megkötés sem, hogy le kell mondani a pártban betöltött tisztségekről. Természetesen a kollektív szervekben megtarthatja a tagságát, de az egyes testületek elnöki és alelnöki funkciójától meg kellene válni - országos, kerületi és járási szinten egyaránt. Mekkora esélye van annak, hogy a párt mégiscsak saját államfőjelöltet indít, és már gondoltak-e konkrét személyre? Elnökségünk ezzel már foglalkozott, több jelölt is számításba jött, több embert megszólítottunk, ám egyelőre senki nem vállalta, hogy az MKP színeiben induljon. Szombaton azonban mindenképpen eldől, lesz-e saját jelöltünk. Ha nem lesz, akkor az elnökség tesz javaslatot, hogy más pártok jelöltjei vagy a függetlenek közül kit támogassunk. Februárban pedig véglegesítjük álláspontunkat, mert jelen pillanatban azt sem lehet kizárni, hogy nem indítunk senkit, és nem is fogunk támogatni senkit, (sza) ■■■Hi RÖVIDEN ■■■■■ Májustól egységes cigarettaárak Pozsony. Hatósági ára lesz jövő májustól a dohánytermékeknek, így minden cigarettásdoboz zárjegyére eleve rányomtatják az árat, s drágábban az éttermek és szórakozóhelyek sem árusíthatják. A dohánytermékek megadóztatásáról szóló törvény módosítására az ország EU-csatlakozása miatt volt szükség. Néhány étterem tulajdonosa máris jelezte, hogy nem fog dohányterméket árusítani, (ú) Budapest elátkozott hely a külügy számára Eperjes. Szlovákia budapesti nagykövetének posztja az itthoni diplomácia számára elátkozott hely, jelentette ki tegnap egy eperjesi lakossági fórumon Eduard Kukán. A külügyminiszter egyrészt elfogadja, megbocsáthatatlan bűn, hogy még mindig nincs szlovák nagykövet a magyar fővárosban, másrészt szerinte emberi okokból nem lehetett kinevezni az eddigi négy jelölt egyikét sem. Az utolsó jelöltet egyes hírek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal vétózta meg, valószínűleg az előző rezsimben betöltött szerepe miatt. (TASR) Huzavona az NBÚ-igazgató ügyében Pozsony. Ha az ANO nem fogadja el az MKP jelöltjét a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) élére, Bugár Béla szerint pártja újabb személyt nem keres, s azt fogja javasolni, hogy a jelenlegi megbízott igazgatót, Matej Sudort nevezzék ki véglegesen igazgatónak. Az MKP elnöke jelezte, jelöltjük nevét már három hete elküldték Rus- kóéknak, de azóta sem kaptak semmilyen választ. Az illető nevét csak akkor hajlandók elárulni, ha a koalíciós partnerek rábólintanak. Az ANO jelezte, keddig válaszol az MKP javaslatára. (TASR) Csáky Pál Brüsszelben tárgyalt az EU kifogásairól Kurtítjuk a kedvezményt SITA-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság elfogadja Szlovákia idei acélipari többlettermelését, ha az ország a jövőben kevesebb kedvezményt nyújt a kassai U.S. Steel cégnek. Ebben egyezett meg tegnap Günter Verheugen, az EB bővítési biztosa és Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes szóvivője szerint ez a megoldás a kassai acélipari cégnek is megfelelne. Csatlakozási tárgyalásaink során az acélipar 3 százalékos növekedését vállaltuk, ezzel szemben tavaly az ágazat termelése 8 százalékkal nőtt. A U.S. Steelnek az állam tavaly 2,088 milliárd koronás adókedvezményt nyújtott. Csáky szerint az EU-s pénzügyi alapokkal kapcsolatos dokumentumokat a hónap végén alá lehet írni, így Szlovákia január 1-én készen állhat az uniós pénzek fogadására. Verheugent tájékoztatta a roma nők állítólagos sterilizációjával kapcsolatos vizsgálatról is, s jelezte, hogy az egészségügyi minisztérium a közeljövőben szigorítja az ezzel kapcsolatos rendeleteket, bár a vizsgálat kizárta, hogy voltak erőszakos sterilizációk. Népszavazást és alőrehozott választásokat akarnak Mától aláírásgyűjtés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „A polgárok most kihasználhatják a demokráciát, beleszólhatnak a politikába, kifejezhetik véleményüket a kormány munkájáról” - mondta Ivan Saktor a szak- szervezetek országos szövetségének elnöke. A szakszervezetek ma kezdik az aláírásgyűjtést a megye- székhelyeken az előrehozott választások kiírásáért. Ehhez 350 ezer aláírást kell összegyűjteni, ami Saktor szerint nem lesz gond, az akció december 15-ig tart. A pártok közül a Smer, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) és Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) maga is gyűjti az aláírásokat. A Smer autókkal járja majd a falvakat, amelyen a Stop Dzurinda felirat lesz olvasható. Robert Fico pártelnök bízik benne, hogy sikerül leváltani a kormányt, a referendum eredménye azonban csak ajánlás a parlamentnek, nem köteles elfogadni azt. Darina Malová politológus szerint a szakszervezetek kezdeményezése politikai színezetű, hiszen kormányváltást követelnek. A szak- szervezeteknek nem petícióval kellene kifejeznie nemtetszését, hanem sztrájkkal, az egyórás munka- beszüntetést egy egész naposnak kellett volna követnie, hogy hatékonyabb legyen, (ncs) Az SDKÚ képviselőinek fele részt vesz a szeánszon Šimko platformja szakadáshoz is vezethet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Várhatóan külön platform alakítására készül a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unión (SDKÚ) belül Ivan Šimko volt védelmi miniszter, a párt parlamenti képviselője. Šimko egyes SDKU-s parlamenti képviselőket és közéleti személyiségeket vár a vasárnap délutáni találkozóra, melynek célja „azon értékek meghatározása, melyekhez az SDKÚ-nak vissza kellene térnie”. A találkozóra nem hivatalos információk szerint a párt parlamenti frakciójának mintegy fele, 13 képviselő kapott meghívót. Biztosan jelen lesz Peter Body képviselő, aki a találkozónak helyt adó pozsonyi vendéglő tulajdonosa. „Hiányolom a párton belüli vitát az Ivan Šimko leváltása miatt kialakult helyzetről, mely szorosan összefügg olyan égető témákkal, mint a titkos- szolgálat működése”- indokolta lapunknak részvétele okát Body. A képviselő szerint a platform megalakulása még nem eldöntött kérdés, minden a vasárnapi találkozón múlik. Bódy szerint a párt továbbra is egységes marad. Biztos résztvevőnek számít Zuzana Martináková is, aki a párt és a parlament alelnöke, ugyancsak a párton belüli vitát hiányolja a leginkább. A platform létesítését Mikuláš Dzurinda pártelnök sem ellenzi, aki reméli, Šimko nem hagyja el az SDKÚ-t. „Minden megengedett, amit a párt alapszabálya tartalmaz” - mondta Dzurinda. Szerinte Šim- kónak is érdeke, hogy az SDKÚ-n belül dolgozzon tovább, ha politikus szeretne maradni. Ivan Šimkót a párt elnökségének döntése alapján hívta vissza a védelmi miniszteri posztról a miniszterelnök, mivel miatta hiúsult meg a Nemzetbiztonsági Hivatal elnökének, Ján Mojžišnak a leváltására tett első kísérlet. Šimko leváltását egyedül Zuzana Martináková nem támogatta. A volt védelmi miniszter újra elfoglalta képviselői helyét, ám nem kizárt, hogy kilép a párt parlamenti frakciójából, (lpj)
