Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-15 / 263. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 15. Hazaszállították tegnap a Násziríjában szerdán megsérült olasz csendőröket. A 19 olasz halálos áldozattól ked­den vesznek végső búcsút Rómában, amikor is országos gyásznapot tartanak. Reuters-felvétel) Mindenképpen kézre akarják keríteni Szaddám Huszeint és Oszama bin Ladent Amerika nem vonul ki A budapesti kormány anyagiakkal is támogatná Magyar tévé Erdélyben ÖSSZEFOGLALÓ Moszkvába utazhat a pápa Moszkva. Kész egyeztetni a Vatikánnal II. János Pál pápa és D. Alekszij orosz pátriárka találkozójáról a moszkvai pat- riarkátus. A Nyezaviszimaja Gazeta tegnap ez ügyben Kirill szmolenszki és kalinyingrádi metropolitát idézte, aki azt mondta: nyitottak a párbe­szédre, de a találkozónak nem csak egy tévékamerák előtti formális eseménynek kell len­nie. Hangsúlyozta: a két egy­házfőnek meg kell vitatnia a felekezetek viszonyát zavaró tényezőket. (MTI) Robbantássorozat Athénban Athén. Gázpalackokból készí­tett robbanószerkezetek lép­tek működésbe tegnap hajnal­ban öt banknál és az Új De­mokrácia vezető ellenzéki párt épületénél Athénban, de sérü­lést nem okoztak. A rendőrség azt gyanítja, hogy a robbantá­sokat valamelyik anarchista csoport követte el, amely júni­usban globalizációellenes tün­tetések során őrizetbe vett tag­jainak elengedését kívánja el­érni. Az elmúlt hetekben e csoportok húsznál több rob­bantást követtek, (o-o) Hohmannt kizárta a CDU Berlin. Martin Hohmann né­met kereszténydemokrata (CDU) képviselőt tegnap ki­zárta soraiból a kereszténypár­tok parlamenti frakciója. Hoh­mannt az a vád érte, hogy ok­tóberben antiszemita tartalmú beszédet mondott a választói előtt. A képviselőt először csak feddésben részesítette a CDU vezetése, majd Angela Merkel, a CDU/CSU-frakció vezetője a hét elején indítványozta a id- zárását is. A frakció történeté­ben most először zártak ki va­lakit a soraiból. (MTI) Hohmannt a CDU-ból is el akarják távolítani, ezt az unió hesseni szervezete kezdemé­nyezi (Képarchívum) Felfüggesztett merényletek Ajaccio. Merényleteinek fel­függesztését jelentette be teg­nap a Korzikai Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLNC) egyik szakadár csoportja, a Harcosok Szövetsége (ÚC), a nemzeti egység szükségessé­gére hivatkozva. A csoport képviselője - akit a sajtóérte­kezletre húsz katonaruhába öltözött, álarcos fegyveres is elkísért - kijelentette: a tűz­szünetet sem időben, sem tér­ben nem korlátozzák. Az FLNC az egyik legrégebbi sze­paratista csoport, amely a föld­közi-tengeri Korzika szigeté­nek széles autonómiájáért küzd, s az 1970-es évek óta po­kolgépes merényletekkel pró­bálja sarokba szorítani a pári­zsi kormányzatot. Ennek egyik csoportja az UC, amely az utóbbi időben több merényle­tet követett el a Franciaország­hoz tartozó szigeten. Korzikán júliusban népszavazást tartot­tak, tétje a sziget különleges státusa és a helyi területi gyű­lés szélesebb jogköre volt. A referendum a nem szavazatok győzelmével végződött. (MTI) Bagdad/Washington/Lon- don/Párizs. Az amerikai hadsereg átfogó hadművele­tet indított Bagdadban a fegyveres ellenállás felszá­molására. Szaddám Húszéin hatalmának megdöntése óta ez a legnagyobb katonai ak­ció Irakban. Egy amerikai harci helikopter az északi Tikrit városánál lelőtte Szaddám Húszéin egykori iraki elnök hét hívét. ÖSSZEFOGLALÓ A lelőtt irakiak éppen egy rakéta­vetőből a közeli amerikai támasz­pontot készültek célba venni. Ké­sőbb az amerikai katonák a hely­színen több száz rakétát találtak - jelentette ae AP amerikai hírügy­nökség. Az eset csütörtök este tör­tént Szaddám szülővárosától, Tikrittől 30 kilométerre északra egy olyan területen, ahol több bun­ker is van. BUSH MOSOLYOFFENZÍVÁJA Az amerikai katonák nem távoz­nak Irakból és Afganisztánból, amíg kézre nem kerítik Szaddám Huszeint, illetve Oszama bin Ladent, a szeptember 11-ei me­rényletekért felelősnek tartott al- Kaida terrorhálózat vezetőjét - mondta tegnap Londonban közölt nyilatkozatainak egyikében az amerikai elnök. George Bush, aki a jövő héten állami látogatáson - va­gyis az uralkodó vendégeként - há­rom napot Nagy-Britanniában tölt, utazása előtt szinte példátlan elő­zetes interjúsorozatot adott több jelentős brit napilapnak, amit Lon­donban máris mosolyoffenzívának minősítenek. A Financial Timesnak Bush azt mondta: az amerikai had­sereg sem Irakból, sem Afganisz­tánból nem távozik, amíg ezekben az országokban „el nem végezte feladatát”. Arra a kérdésre, hogy e feladatok között van-e Szaddám és bin Laden elfogása, Bush igennel MTI-HÍREK Jeruzsálem. A korábbi hírekkel el­lentétben mégsem jön létre tíz na­pon belül Ariel Sáron izraeli kor­mányfő és Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök első személyes ta­lálkozója. A Háárec című izraeli lap tegnap az izraeli kormányfő hi­vatalának magas rangú illetékesé­re hivatkozva azt jelentette inter­netes honlapján, hogy a jövő szer­dán véget érő olaszországi útja után Sáron még konzultálni akar kabinetjének tagjaival a paleszti­nokkal folytatandó tárgyalásokról. Koréi - akinek kormányát szerdán hagyta jóvá a palesztin törvényho­zás - az ITAR-TASZSZ szerint ko­válaszolt, mondván: ez is része a kitűzött céloknak. Nemrégiben Jack Straw brit külügyminiszter és Tony Blair miniszterelnök is azt mondta különböző nyilatkozatok­ban: Szaddám elfogása nem előfel­tétele annak, hogy a szövetségesek átadják a hatalmat az új iraki kor­mányzati intézményeknek. Bush az interjúban maga is hozzátette, hogy Szaddám és bin Laden elfo­gásánál nagyobb jelentőségű a sza­bad és demokratikus társadalom megteremtése (Irakban és Afga­nisztánban). TEHERÁN ÉS PHENJAN NEM CÉLPONT A konzervatív The Daily Telegraph az amerikai elnök szavaiból azt emelte ki, hogy Bush gyakorlatilag kizárta az irakihoz hasonló fegyve­res fellépést az egyaránt atomfegy­verkezési törekvésekkel vádolt Irán és Észak-Korea ellen. Köszönjük szépen, de megvannak a saját elképzeléseink Irak jövőjé­ről - így nyilatkozott a kormányzó- tanács egyik tagja. Az amerikai el­képzelést természetesen megvizs­gáljuk, de magunk kívánjuk eldön­teni, hogy mit válaszolunk Bush el­nökjavaslatára. Az USA új elképze­lése szerint jövő júniusban lehetné­nek a parlamenti választások. Paul Bremer, Irak amerikai kormányzó­ja ma találkozik az iraki vezetők­kel, akiket mellesleg amerikai szakértők választottak ki. Mára ki­derült, hogy a vezetők önmagukon kívül kevés irakit képviselnek. PÁRIZS SZOROSAN EGYÜTTMŰKÖDNE AZ USA-VAL Az Irakban zajló (gerilla)háború kiszélesedése Bush amerikai elnö­köt eredeti koncepciójának olyan irányú módosítására kényszeríti, ami egybeesik a párizsi kiinduló­ponttal és alátámasztja, hogy Fran­ciaországnak igaza volt, amikor óvott az amerikai-brit koalíció ira­ki inváziójától. A mértékadó libe­rális Le Monde és a konzervatív rábban maga is kijelentette, hogy kész találkozni Saronnal, de a tár­gyalásokat megfelelően elő kell ké­szíteni. Hozzátette: nem célja részt venni egy eredménytelen formális találkozón. Izrael a katasztrófa felé rohan, ha folytatódik a palesztin területek megszállása - figyelmeztetett teg­napi felhívásában az izraeli belbiz­tonsági szolgálat, a Sin Bét négy volt főnöke. A Jediót Ahronót című újságnak nyilatkozva a négy egy­kori titkosszolgálati vezető bírálta a különböző kormányokat, ame­lyeket szerintük súlyos felelősség terhel, amiért nem történt előrelé­pés a békefolyamatban. A Sin Bét korábbi vezetői egyúttal állást fog­sajtó vezető lapja, a Le Figaro teg­nap egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az iraki beavatkozás kataszt­rofális következményei nyomán a francia diplomácia az önelégült tri- umfálás helyett segítő kezet kínál Washingtonnak. Dominique de Villepin, a párizsi külügyek irányí­tója tegnap rádiónyilatkozatban adta tudtul, hogy Franciaország kész a legszorosabb együttműkö­désre az Egyesült Államokkal, „mi­vel mindenkit érint, ami most Irak­ban kockán forog, és mert a világ biztonságáról van szó”. Franciaor­szág joggal tart attól, hogy a Nyu­gat iraki kudarca felbátorítaná az iszlám szélsőségeseket, újabb len­dületet adna a nemzetközi terro­rizmusnak és végzetesen destabili­zálná a közel-keleti régiót, ez pedig ugyanolyan súlyosan érintené a francia érdekeket, mint az ameri­kaiakat. Párizs álláspontja szerint a válságból csak politikai megköze­lítéssel lehet kilábalni, aminek el­engedhetetlen előfeltétele, hogy a kormányfunkciókat gyorsított ütemben adják át az irakiaknak. Villepin válságmegoldási forgató- könyve annak a variációnak pró­bálja elejét venni, hogy az amerika­iak a „vietnamiálás” rossz emlékű módszeréhez folyamodva össze­csomagolják bőröndjeiket, s a kö­vetkezményekre való tekintet nél­kül sorsára hagyják Irakot. LECSAPOTT A VASKALAPÁCS Vaskalapácsnak hívják az amerikai­ak által indított új hadműveletet, amelynek célja a gerillák kifüstölése Irakból. Egy amerikai tábornok sze­rint állítólag csak ötezer ilyen fegy­veres van. Ez ellentmond az egy nappal korábban ismertetett CIA- jelentésnek. Az amerikai titkosszol­gálat szakértői szerint a gerillák szá­ma az ötvenezret is elérheti. Azt sen­ki sem sejti, hogy hány öngyilkos merénylő lehet közöttük. A központ­juk a hírek szerint egy elhagyott fes­tékgyárban van, Bagdadban. Ezt tá­madták tegnap immár második nap­ja a helikopterek és a tankok, (m, t) laltak a zsidó települések mielőbbi felszámolása mellett. „A katasztró­fa felé rohanunk, ha nem mon­dunk le a Nagy-Izraelről (Izrael és a palesztin területek), ha nem mondunk le arról, ami egy másik népé” - idézte az AFP Avraham Sa- lomot, aki 1980 és 1986 között töl­tötte be a magas tisztséget. Rajta kívül a Sin Bétet 1988 és 1995 kö­zött irányító Jaakov Peri, Karmi Güon (1995- 1996), valamint Ami Ajalon (1996-2000) nyilatkozott a lapnak. Ez utóbbi Szári Nuszei- behhel, az al-Kudsz palesztin egye­tem elnökével együtt szövegezte meg azt a békefelhívást, amelyet százezer izraeli és hatvanezer pa­lesztin írt alá. Budapest. Lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben - jelentette ki újságíróknak Med- gyessy Péter. A magyar nyelvű tele­víziós csatorna létrehozása „régi vágya az Erdélyben élő magyarság­nak, több mint másfélmillió ma­gyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglal­kozzunk” - jelentette ki a magyar kormányfő. Medgyessy Péter erről ÖSSZEFOGLALÓ Nagyvárad. Magyarság az informá­ciós társadalomban címmel rendez­tek kétnapos konferenciát Nagyvá­radon, a rendezvényen a határon túli magyar szervezetek képviselői is részt vettek. Kovács Kálmán ma­gyar informatikai és hírközlési mi­niszter 15 millió magyar interneten való összekötését tűzte ki célul. Ki­emelte a szülőföldön való boldogu­lás jelentőségét, aminek meg kell teremteni a feltételeit, egyebek kö­zött az informatika terén is. A cél: a térséget, a magyar nemzetet ver­senyképessé tenni az elkövetkezen­dő évek Európájában. Kovács Lász­ló magyar külügyminiszter videoü- zenetben köszöntötte a konferencia MTI-HlR Washington. Az izraeli védelmi mi­niszter szerint libanoni terrorista bázisokon képezik ki az Irakba be­szivárgó külföldi harcosok egy ré­szét. Saul Mofaz a The Washington Times tegnapi számának nyüatko- zott egyesült államokbeli látogatása alkalmából. Mofaz a lapnak el­mondta, hogy az izraeli hírszerzés tudomása szerint az Irakban öngyil­kos merényleteket szervező külföl­diek egy részét a síita Hezbollah és más libanoni terrorcsoportok képe­zik ki. A fundamentalista Hezbol- lahot Irán pénzeli és a Libanont el­lenőrző Szíria támogatja. „Értesülé­seink vannak arról, hogy a Hez­bollah, az Al-Kaida és Szíriái terror- csoportok tagjai beszivárognak Irakba és bekapcsolódnak az ellen­állásba” - közölte az izraeli minisz­Belgrád. Holnap ismét elnökvá­lasztás lesz Szerbiában, alig egy év alatt immár harmadszor. Tavaly szeptemberben-októberben tartot­tak két elnökválasztási fordulót, il­letve december 8-án volt a megis­mételt választás, amely ugyancsak érvénytelen volt az alacsony rész­vétel miatt. Megfigyelők ennek Bukarest. A román ortodox egy­ház szinódusa is felemelte szavát az erdélyi Verespatakon tervezett aranybánya ellen. A ciántechnoló­giás felszíni kitermelésre készülő kanadai-román cég „meglepetés­sel és kiábrándulással” vette tudo­másul, hogy a román ortodox egy­ház szinódusa is ellenzi a környe­zetet és a helyi közösséget, a törté­nelmi emlékeket és az egyházi léte­sítményeket fenyegető vállalko­zást. Ezt a Rosia Montana (veres­azt követően beszélt, hogy megbe­szélést folytatott Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség elnökével. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Ha­táron Túli Magyarok Hivatalát el­lenőrző kancelláriaminiszter köré­ből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konst­rukciót, amelyen keresztül támo­gatható a televízió létrehozása és működtetése, (m, k) résztvevőit, kiemelve: a jövő a tu­dásalapú információs táradalomé, mert ez jelenti a haladást. A világ­háló segíti a határon túli magyarok kapcsolatainak erősítését az anya­országgal és egymással. Szabó Vil­mos államtitkár elmondta, Ma­gyarország erősíti kapcsolatait a környező országokban élő magyar közösségekkel, és felelősséggel tá­mogatja őket. Hozzátette, a már megalakult információs irodák megmaradnak, csak rendeltetésük lesz más. A megbeszélés végén lét­rehozták a Magyarság az Informá­ciós Társadalomért testületet, mely a magyarságot összefogó szakmai konzultatív tanács, s feladata a to­vábbi programok, prioritások ki­alakítása. tér, volt vezérkari főnök. Azt is el­mondta, hogy októberben, amikor az izraeli légierő az Iszlám Dzsihád Damaszkusz melletti bázisát bom­bázta, egy vadászgép Bassár el- Aszad elnök egyik palotája felett is elhúzott, azt üzenve a szíriai állam­főnek, hogy további büntető csapá­soknak nézhet elébe, ha nem hagy fel az Izrael ellen Libanonból kiin­duló terrortámadások támogatásá­val. Az Iszlám Dzsihád vállalta ma­gára azt az öngyilkos merényletet, amely 19 izraeli életét oltotta ki egy haifai étteremben. Egyébként Mo­faz amerikai kollégájával, Donald Rumsfelddel arról folytatott megbe­szélést, hogy Izraelnek katonai té­ren meg kell őriznie minőségi elő­nyét. Részleteket nem közöltek. Iz­rael az USA első számú segélyezett­je évi 3 milliárd dollár .védelmi és gazdasági támogatással. kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy az esetleges újbóli kudarc példátlan közjogi helyzet teremte­ne: nem lenne az országnak sem parlamentje, sem köztársasági el­nöke, csak kormánya. Ugyanis a szerb parlamentet csütörtökön fel­oszlatták, s az államfői feladatot ellátó házelnök december 28-ra ki­írta a rendkívüli parlamenti válasz­tásokat. pataki) Gold Corporation (RMGC) kommunikációs igazgatója közöl­te. A cég vezetői a szinódus ülése előtt találkoztak Teoctist pátriárká­val, a román ortodox egyház fejé­vel és abban egyeztek meg, hogy az egyházi testület nem tűzi napi­rendjére a verspataki terv ügyét. Ennek ellenére a román ortodox egyház szinódusa úgy foglalt ál­lást, hogy az RMGC projektje kör­nyezeti és emberi szempontból egyaránt eltorzítaná a Nyugati Kárpátok Erchegységében találha­tó Verespatakot és környékét. Későbbre halasztják a Saron-Korei találkozót - négy volt Sin Bét-főnök figyelmeztetése Izrael a katasztrófa felé rohan Határtalan lehetőség nyílik a határon túliak előtt Összekötés interneten Mofaz: a Hezbollahot Irán pénzeli és Szíria támogatja Libanonban képezik ki az iraki terroristákat Nem lenne sem parlament, sem köztársasági elnök Szerb vákuumveszély MTI-HÍR Az ortodox szinódus elutasította a verespataki aranybányát Az egyház sem akarj a MTI-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom