Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-07 / 256. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 7. Haider miatt halasztanak Becs. Az osztrák parlament há­rom héttel elhalasztotta az EU- bővítés ratifikálását, állítólag Jörg Haider karintiai tartomá­nyi vezető nyomására. A Die Presse tegnap azt írta, nem hi­vatalosan megerősítették ezt az értesülést Haider pártjában, a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpártban (FPÖ), amely az Osztrák Néppárttal (ÖVP) együtt alkotja a koalíci­ós kormányt. Eredetileg a jövő hét közepén kellett volna meg­szavazni a bővítést, ám a parla­ment csak december 3-án tűzi napirendre a kérdést. Az új időpont nyilvánosságra kerülé­se előtt Haider megerősítette korábbi kijelentését: a bővítés­sel szembeni osztrák vétó le­hetősége „továbbra is talonban van”. Az ÖVP képviselője azon­ban cáfolta, hogy összefüggés lenne a halasztás és Haider ki­jelentései között. (MTI) Robertson osztrák katonákat kért Becs. Osztrák katonai alakulat Afganisztánba küldését kérte a NATO főtitkára. George Ro­bertson a kérést azon a szerdai vacsorán terjesztette elő, ame­lyet Günter Platter osztrák vé­delmi miniszter adott a búcsú­zó NATO-főtitkár tiszteletére. Robertson szerint „ha mi nem megyünk Afganisztánba, akkor Afganisztán jön el hozzánk”. A posztjáról az év végén távozó főtitkár hangsúlyozta: több használható katonára, nem pe­dig papírhadseregekre van most szükség.,,A nagy szavak és a tétlenség jelentik a ka­tasztrófa receptjét” - szögezte le. Az európai védelmi rend­szer kiépítésével kapcsolatban rámutatott, hogy a párhuza­mos struktúrák kiépítésének nincs értelme. Úgy vélte, hogy az EU-nak azokat a képességeit kell fejlesztenie, amelyekkel már most is rendelkezik, s így a NATO-val „közösen tudnak fel­lépni a közös ellenséggel szem­ben”. (MTI) Robertson bízik abban, hogy az afganisztáni ISAF-akció nem fogja meghaladni a NATO le­hetőségeit, mert a kudarc kö­vetkezményei iszonytatóak len­nének (Képarchívum) Al-Kaida tag Prágában Prága. Fél évig Csehországban élt az al-Kaida terrorszervezet egyik tagja. A tegnapi Mladá fronta Dnes szerint az illető egy pénzváltóban dolgozott. František Bublan, a cseh hír­szerzés igazgatója megerősí­tette azokat a német hírszer­zéstől származó információ­kat, amelyek a héten Düssel­dorfban hangzottak el egy 27 éves jordániai terrorista elleni perben. A férfi beismerte, hogy zsidó célpontok ellen tervezett merényleteket Berlinben és Düsseldorfban. Bublan megje­gyezte, hogy a hírszerzés meg­próbál részletesebb informáci­ókat szerezni az illetőről, vala­mint csehországi tevékenysé­géről is. Az újság szerint mind a düsseldorfi vádlott, mind a korábban Prágában dolgozó arab férfi a Tauhid terrorista szervezet tagjai voltak, amely szorosan kapcsolódik a sokkal ismertebb al-Kaidához. (MTI) Titkosnak szánt izraeli fegyverkísérletet sugárzott az egyik jeruzsálemi televízió Kibővülhet az Európai Gazdasági Térség Behatolás Nábluszba Náblusz/Jeruzsálem. Életét vesz­tette egy palesztin nő tegnap reggel a ciszjordániai Nábluszban, miután tűzpárbaj tört ki a városba behatoló izraeli katonák és palesztin fegyve­resek között. Az AFP kórházi forrá­sokra hivatkozó jelentése szerint a 38 éves nő otthonában tartózko­dott, amikor találat érte a nyakán. Egyelőre nem tudni, hogy az izraeli katonák vagy a palesztin fegyvere­sek adták-e le a lövést. Az izraeli ka­tonák tíz harckocsival és félszáz te­repjáró gépkocsival vonultak be Nábluszba, a levegőből pedig egy helikopter fedezte mozgásukat. Nagy hatótávolságú tüzérségi lö- veggel végzett, titkosnak szánt izra­eli kísérletről tudósított egy izraeli tévéállomás, mert a katonai távköz­lési hálózat két pontja között vélet­lenül kódolatlan maradt a próbáról adott belső közvetítés. A titkos adás ily módon jutott el az Amos távköz­lési műholdra, ahonnan aztán az iz­raeli Tízes Csatorna levette, és szer­kesztett változatban szerda este su­gározta a „műsort”. Magáról a kí­sérletről semmilyen kényesnek szá­mító részlet nem került adásba. Az viszont igen, amikor katonai szak­emberek egy számítógép adatokkal teli képernyős kijelzőjét figyelték. A parlament külügyi bizottságának elnöke olyan súlyos hibának nevez­te az esetet, amelynek nem lett vol­na szabad előfordulnia. (MTI) A nővére siratja a lelőtt palesztin asszonyt (Reuters-felvétel) Liechtenstein aláírja ÖSSZEFOGLALÓ Vaduz/Chisinau/Pozsony. Liech­tenstein úgy döntött, anélkül is alá­írja az Európai Gazdasági Tér (EGT) bővítéséről szóló megáll­apodást, hogy előzetesen rendezné diplomáciai nézeteltérését Csehor­szággal és Szlovákiával, amelyek egyelőre nem ismerik el szuverén államnak a fejedelemséget. Ezt Ernst Walch liechtensteini külügy­miniszter mondta tegnap, aki az EBESZ miniszteri szintű bizottsági ülésén vett részt a moldovai Chisi- nauban. Az egykori Csehszlovákia a Beneš-dekrétumok nyomán ke­letkezett szuverenitási és vagyon­jogi kérdések miatt nem volt haj­landó elismerni Liechtensteint, és utódállamai - Csehország és Szlo­vákia - egyelőre nem határolódtak el a korábbi politikától. Liech­tenstein emiatt a múlt hónapban egyszer már elutasította, hogy alá­írja az EGT bővítéséről szóló egyez­ményt, ami nehezítheti azt a folya­matot is, amelynek során az EU- hoz májusban csatlakozik a tíz új tagország. Liechtenstein mind­emellett továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Csehország és Szlová­kia ismerje el a fejedelemség felté­telek nélküli szuverenitását. Szlovákia tegnap üdvözölte a dön­tést. Juraj Tomaga külügyi szóvivő közölte, Pozsony kész arra, hogy azonnal felvegye Vaduzzal a diplo­máciai kapcsolatokat, de csak előzetes feltételek nélkül. Pozsony továbbra is egyeztetni kívánja Prá­gával a lépéseit. (MTI, SITA) Putyin orosz elnök megpróbált garanciákat adni EU-orosz csúcstalálkozó ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Romano Prodival, az Euró­pai Bizottság elnökével és Javier So- lanával, az unió külügyi és bizton­ságpolitikai felelősével tárgyalt olaszországi látogatásán tegnap Vla­gyimir Putyin orosz elnök. A megbe­szélésen elhangzott, hogy az unió­ban megszűnhet az orosz vízumkö­telezettség, s megállapodás született a biztonsági és a tudományos együttműködés terén. Putyin nem tudta meggyőzni az unió képviselőit arról, hogy a Yukos-ügy politika- mentes - jelentette a WestelPress. Egy másik gyorshír szerint Romano Prodi bejelentette: Putyin arról biz­tosította az uniós vezetőket, hogy az orosz törvényeket nem használják diszkriminációra. Ennek azért van jelentősége, mert így folyatódhat az EU gazdasági együttműködése Oroszországgal. (MNO, TASR) Biztonsági szempontból nagyon kemény tél vár a szövetséges erőkre Irakban Az első lengyel áldozat Egymilliárdos támogatás MTI-HÍR Varsó/Washington/Bagdad. Hieronim Kupczyk lengyel őrnagy tegnap életét vesztette Irakban. Kupczyk szczecini il­letőségű, és az iraki lengyel kontingens 1. dandárjában szolgált - közölte Varsóban Adam Stasinski ezredes, a len­gyel nemzetvédelmi miniszté­rium megbízott szóvivője. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Bagdadtól mintegy 30 kilométerre délre haladó, négy gépkocsiból álló lengyel konvojra, melyben 16 kato­na utazott, közép-európai idő sze­rint 10 óra után néhány perccel is­meretlen tettesek rálőttek. A lengye­lek viszonozták a tüzet. A támadás következtében Kupczyk őrnagy sú­lyosan megsebesült a nyakán. Azon­nal a kerbelai lengyel tábori kórház­ba szállították, de életét már nem tudták megmenteni. A konvojban utazók közül senki más nem szenve­dett sérüléseket. A támadók elmene­kültek, elfogásukra szövetséges ak­ció indult. A lengyel irányítású, többnemzetiségű hadosztály rend­őrsége és az iraki rendőrség vizsgá­latot indított. Ez volt az első halále­set az Irakban szolgáló csaknem 2500 fős lengyel alakulat soraiban. A jövő tavaszig negyedével akatja csökkenteni a Pentagon az Irakban állomásozó amerikai katonák szá­mát. Ezt Peter Pace, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának helyettes elnöke közölte szerdán az amerikai törvényhozás alsóházá­ban. Vagyis a jelenleg Irakban állo­másozó 130 ezer amerikai katona számát 30 ezerrel faragnák le. A lét­számcsökkentést az tenné lehetővé, hogy időközben az iraki biztonsági erők jelenleg 115 ezres létszámát 170 ezerre növelnék. A Pentagon ar­ra is számít, hogy Irakban sikerült létrehozni két újabb - egyenként 12 ezer fős - nemzetközi hadosztályt. A britek bagdadi főképviselője sze­rint a szövetséges erőknek kemény télre kell felkészülniük Irakban. Sir Jeremy Greenstock (korábbi ENSZ- nagykövet) a The Timesnak adott bagdadi interjúban azt mondta: a terroristák arra törekszenek, hogy pokollá tegyék az életet Bagdadban, megpróbálva azt a látszatot kelteni, hogy az ország kormányozhatatlan, amíg jelen vannak a külföldi erők. Sir Jeremy szerint a terrorizmus e fajtáját nehéz olyan kemény fellépé­sek nélkül legyőzni, amelyek alkal­mazása az iraki lakosság további el­idegenítésének veszélyével jár. A diplomata úgy véli, az Irakban ál­lomásozó nemzetközi koalíciónak időt kell nyernie az egyre szkeptiku- sabb helyi lakosságtól az új iraki kor­mány életre hívásához. Ehhez az életminőség gyors javítása szüksé­ges, és az, hogy a biztonság fenntar­tásának felelősségét a lehető legha­marabb az ország új rendőrségének, hadseregének és polgári védelmé­nek a kezébe adják. Szerinte ez kivi­telezhető, de a szövetségeseknek ad­dig is kemény télre kell felkészülni­ük biztonsági szempontból, azzal együtt is, hogy Irak nagy része men­tes az erőszakcselekményektől. Hozzátette: az irakiak túlnyomó többsége máris sokkal jobban él, mint annak előtte, és nem kívánja vissza Szaddám Húszéin elűzött el­nököt. Rámutatott: a nemzetközi koalíció nem tudna megvétózni egy esetleges olyan iraki alkotmányt, amely iráni mintájú iszlám államot hozna létre, de szerinte az irakiak zöme elvetne egy ilyen tervezetet. Budapest. A kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról, kisebb­ségvédelmi kérdésekről és az aradi Szabadság-szoborról folytatott tegnap megbeszélést Kovács László külügyminiszter Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnökével. Markó pozitív fejleményekről adott számot: több mint 38 000 családra nézve született döntés, és eddig egymilliárd forintos támogatás átutalása történt meg, ennek ered­ményeként több ezer család már MTI-JELENTÉS Belgrád. A vajdasági magyarok ne­hezen fogadják el, hogy a ma­gyar-szerb vízummegállapodás korlátozza a magyarországi tartóz­kodás idejét. Az újvidéki Magyar Szó tegnap azt írta, nem a vízumki­adás ütemével elégedetlenek az anyaországba készülő vajdasági magyarok, mert a hercehurcához hozzászoktak már az EU-s országok belgrádi nagykövetségei előtt, s ab­ba az abnormális helyzetbe is meg­értéssel belenyugodtak, hogy beu­tazási engedélyt kell kérniük, ha az anyaországba utaznának. „Azt azonban roppant nehezen fogadják hozzájutott az oktatási-nevelési tá­mogatáshoz. A közös közlemény szerint „a kedvezménytörvény ügye hosszabb időszak után leke­rült a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseinek listájáról, és mint a legújabb brüsszeli országjelen­tésből egyértelműen kiderül, meg­felel az európai normáknak és a magyar nemzeti érdekeknek is”. Az aradi Szabadság-szoborral kapcso­latban elhangzott, hogy Kovács László és Markó Béla reményei sze­rint az RMDSZ és a kormányzó SDP az év végéig megoldást talál az emlékmű köztéri elhelyezésére. el, hogy a vízummegállapodás tulaj­donképpen korlátozza a magyaror­szági tartózkodás idejét. Ez ellen pedig már nincs apelláta. A megáll­apodás a két ország között született, s úgy látszik, elkerülte azoknak a fi­gyelmét, akiknek az itteni magyar­ság érdekeire kellett volna ügyelni­ük az okmány megszerkesztése előtti tanácskozásokon.” A vajdasági magyar pártok közel ötvenezer támogató aláírást gyűjtöttek össze a magyar állam- polgárság odaítéléséért. Vagyis a teljes vajdasági magyar lakosság - beleértve a gyerekeket és fiatalko­rúakat is - közel 17 százaléka tá­mogatta aláírásával ezt az igényt. Utolsó kísérlet a háború elkerülésére Washington. Nem sokkal az amerikai vezetésű katonai erők Irak elle­ni tavaszi támadása előtt a kétségbeesett iraki rendszer állítólagos képviselői - amerikai sajtóhírek szerint - még egy utolsó kísérletet tet­tek a háború elkerülésre. A Pentagon egyik tanácsadója titkos üzenetet kapott egy libanoni-amerikai üzletembertől, és ebben egyebek közt az szerepelt, hogy Szaddám egyezséget akar komi. Titkos találkozót is akartak szervezni Richard Perle-lel, az amerikai védelempolitikai ta­nács akkori elnökével, akinek ezt a CIA akkor nem tanácsolta, (m) Hozzászoktak a hercehurcához a vajdasági magyarok Ötvenezer aláírás Belga kutató szenzációs, de eléggé hihetetlen következtetése - a gazdag texasiaknak volt okuk a merényletre Bush családja és a Kennedy-gyilkosság MTI-JELENTÉS Brüsszel. Szenzációs, bár kissé hi­hetetlen következtetésre jutott egy fiatal belga kutató John Kennedy amerikai elnök 1963-as meggyilko­lásáról írt könyvében. Szerinte a Bush-családnak, azaz a jelenlegi amerikai elnök hozzátartozóinak is közük lehetett a merénylethez. A La Derniere Heure belga lap tegna­pi beszámolója szerint a szerző, Ca­roline Lebeau állítását azzal ma­gyarázza, hogy Kennedy törvény­ben akarta szabályozni az olajkiter­melést és a nagy vagyonok adózta­tását, ami az érintett texasi csalá­doknak - köztük a Bush-családnak - 894 milliárd dolláros kárt okozott volna. Ez indíték lehet a merénylet­re. Szintén az indítékok közt szere­pelhet, hogy ha Johnson alelnök (aki Kennedy halála után került az elnöki posztra) nem kerül be újból a Fehér Házba, akkor utolérték vol­na egy pénzügyi botrány hullámai, s akár még börtönbe is kerülhetett volna. Márpedig Johnson texasi volt, szoros szálak fűzték a gazdag texasi családokhoz, amelyek anya­gilag is támogatták őt. „Megvolt te­hát az indítékuk, a szükséges pénz­ügyi forrásaik és a lehetőségük” - véli a belga szerző, aki a cikk sze­rint hosszas, alapos kutatásokat végzett a témában. Ami az 1963. november 22-i dallasi gyilkosságnak az elkövetését illeti, Lebeau határozottan állítja, hogy a jelenlegi államfő apja, idősebb Ge­orge Bush - maga is amerikai elnök 1988 és 1992 között - a CIA ügynö­keként a helyszínen volt. Erről sze­rinte fényképfelvétel is tanúskodik. Bár idősebb Bush mindig tagadta, hogy 1975, azaz a CIA igazgatójává történt kinevezése előtt e szervezet tagja lett volna, a belga kutató azt állítja, hogy egy írásos feljegyzés ezt bizonyítja. (Bush egyik feladata állítólag az volt a CIA-ben, hogy Castro-ellenes fegyvereseket tobo­rozzon a Disznó-öbölbeli partra­szálláshoz, a hatvanas évek elején végrehajtott Kuba-ellenes amerikai beavatkozáshoz.) „Számomra egyértelműen ő az, aki az egész merényletet megszervez­te. A bizonyíték: egy héttel a me­rénylet előtt idősebb Bush részlete^ sen elmondta valakinek, hogy mi fog történni. A lövéseket, sőt még azt is, hogy két órával később vala­kit letartóztatnak majd” - nyilat­kozta Caroline Lebeau. Mint mondta, ezt a beszélgetést magnó­szalagra rögzítették, de utóbb tit- kosították, s archívumba került. Ám ha nem a gyilkossággal vádolt Lee Harvey Oswald a tettes, akkor ki? A belga kutató ezt nem tudja, de gyanúsnak találja, hogy novem­ber 22-én a helyszínen volt Orlan­do Bosh Avila kubai terrorista, aki számos merényletet követett el, és a CIA-nak dolgozott. Nemzetközi tervezet Koszovóban elégedettek Pristina. Elfogadták a koszovói al­bán vezetők azt a nemzetközi tervet, amely szerint 2005 közepén tárgya­lások kezdődhetnek a tartomány ál­lamjogi státusáról, ha Koszovó ele­get tesz az ENSZ által meghatáro­zott demokratikus követelmények­nek. „A követelmények mérhetők, mindenki tudja, mi a teendője (...) a határidők rögzítve vannak, és tiszte­letben fogjuk tartani azokat” - mondta Rexhepi kormányfő, miután Pristinában tárgyalt Marc Grossman politikai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárral. Ibrahim Ru­góvá koszovói elnök megismételte: a térség békéje Koszovó függetlensé­gének elismerésén múlik. (MTI) Több ezer romániai magyar család már hozzájutott

Next

/
Oldalképek
Tartalom