Új Szó, 2003. november (56. évfolyam, 252-274. szám)

2003-11-07 / 256. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. NOVEMBER 7. Közélet A támadások hátterében azok a cégek állnak, amelyeknek nem érdekük a nyersanyag-felhasználás csökkentése Válogatás nélkül fizetni fognak A PET-flakonok, azaz a mű­anyag palackok betétdíjával kapcsolatos vita tovább éle­ződik, a kereskedők és gyár­tók nevében fellépő szerve­zetek néhány napja vádas­kodásokkal és sértegetések­kel tűzdelt nyílt levelet in­téztek Miklós László környe­zetvédelmi miniszterhez. Vele beszélgetünk a kiala­kult helyzetről. TUBA LAJOS A műanyag palackok betétdíjának bevezetését tavaly ez év októberé­re halasztották, de most sem ke­rült rá sor. A minisztérium meg­hátrált a nagy cégek intenzív el­lenkampánya láttán? Nem meghátráltunk, hanem igye­keztünk közösen elfogadható meg­oldást találni. A munkáltatók leg­főbb egyeztető fórumával az év ele­jén megegyeztünk, hogy készíttet­nek egy tanulmányt a betétdíjas rendszer működéséről, amelynek költségeit a Reciklációs Alap állja. Ez a vállalt határidőhöz képest több hónapos csúszással, csak a nyár vé­gén készült el. Megítéléséhez létre­hoztunk egy bíráló bizottságot, amelynek tagjait szintén közös megegyezéssel a legjobb hazai füg­getlen szakemberek közül válogat­tuk ki. Szeptemberben az említett tanulmány készítői szinte egyetlen állításukat sem voltak képesek meg­védeni a bizottság előtt. Ezzel be­igazolódott az állításunk, amely szerint ők nem az eredeti témával foglalkoztak, hanem azt keresték, miként nem működhet a rendszer. Érdekes, hogy ezután a kereskedők nevében fellépő szervezetek egy­szeriben a bíráló bizottság vélemé­nyét is kétségbe vonták. Mi amel­lett, hogy pénzt biztosítottunk a ke­reskedők által megrendelt tanul­mányra, egy másik, független vizs­gálatot is megrendeltünk. Ezt a besztercebányai Bél Mátyás Egye­tem szakértői készítették, és az új rendszer bevezetéséhez jóval kisebb » Nem meghátrál­tunk, hanem igye­keztünk közösen elfo­gadható megöl- .j dást találni. \\ költségeket állapítottak meg. A két tanulmány között egész sor különb­ség van. Példaként csak egyet hoz­nék fel. Az első tanulmány ország­szerte 570 gyűjtőautomata felállítá­sával számol, darabonként 2,4 mil­lió koronáért. Eközben ismertek az automatákat forgalmazó cégek „A jogszabályok a tárolókba kerülő hulladék mennyiségének csökkenté­sét igyekeznek kikényszeríteni." (Somogyi Tibor felvétele) ajánlatai, és a legdrágább típus sem kerül többe 1,2 millió koronánál, rá­adásul a másik tanulmány szerint az igazán forgalmas helyek lefedé­séhez 150 automata is elegendő lenne. Mit tesznek ezután? A rendszer bevezetéséhez szükséges még egy minisztériumi jogszabály kidolgozása, amelyet a kormány tör­vény-előkészítő tanácsának is jóvá kell hagynia. Ezt mi hamarosan be­terjesztjük, arra is számítva, hogy az ellentábor a gazdasági minisztériu­mon keresztül újra megpróbál nyo­mást gyakorolni. Már folyik az ága­zatközi egyeztetés, de még nem kaptuk meg a gazdasági tárca véle­ményét. Ha nem jön közbe semmi, akkor április 1-jétől beindul az új rend­szer. A vásárló szempontjából ho­gyan fest majd? Fontos lesz, hogy azok a cégek, ame­lyek már egy éve készülnek rá, azon­nal induljanak, kidolgozzák a konk­rét megoldásokat. A támogatásokat megítélő Reciklációs Alaphoz 13 projektum érkezett, ezek megvalósí­tása egyelőre várat magára. Többen azonnal képesek megkezdem a gyűjtést. A Reciklációs Alap esetében való­ban csak a műanyag palackok je­lentenek konfliktusforrást? Ez a vita kezdettől fogva folyik. A leginkább aktív Slicpen társulás kez­dettől fogva támadja az alapot. Neki ugyanis nem érdeke a hulladékok újrahasznosítása, hiszen így keve­sebb nyersanyagot lehet feldolgoz­ni. Az alap jelenleg 12 áruféleséggel foglalkozik, és ebből 11 esetében az érintett cégekkel nincs vita. Ez az egyeden ágazat, igaz, itt vannak je­len a legerősebb cégek, itt folyik a küzdelem. A személyesen önhöz címzett, ingerült levelet cégként egyedül a Jednota Coop vezetője jegyez­te, miközben az üdítőket ebben a hálózatban sem forgalmazzák már évek óta újratölthető palac­kokban. Mivel lehetne a nagy há­lózatokat kényszeríteni, hogy visszatérjenek ehhez a formá­hoz? 2000 óta a kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben az üdítőket az eldobható palackok mel­lett újratölthető kiszerelésben is for­galmazni kell. A törvény ezzel igye­kezett nyomást gyakorolni a hulla­dékok csökkentése érdekében. Meg­érdeklődöm az illetékes ellenőrző szerveknél, mi a helyzet ennek a be­tartásával. Vita folyik arról is, hogy a betétdí­jak bevezetése mennyivel emeli meg az üdítők árát. A minisztéri­um ezt palackonként tíztől ötven fillérig becsüli, az ellentábor öt koronáról beszél. A mi becslésünk a valódi többlet- költségeken alapul. Mivel nálunk szabad árképzés van, megtörténhet, hogy valahol ennél nagyobb összeg­gel emelik majd az árat. Elég lesz majd megnézni ugyanazt az üdítőt néhány üzletben, hogy lássuk, ki mennyire igyekszik kihasználni az új helyzetet áremelésre. Nekem meggyőződésem, hogy a boltokban ötven fülérnél nagyobb árkülönbsé­geket tapasztalunk majd. Ha az önök rendszere sikeres lesz, az önkormányzati hulladékszepa­ráló rendszerekből kiesik egy nagy tétel. Ettől azonban a szepa­rálás továbbra is aktuális marad, hiszen a parlament éppen most tárgyal egy törvényt, amely jócs­kán megemeli a hulladéktárolók díjait. A másik oldalon viszont a szeparálás nálunk még alig-alig működik. Miként lehetne ezt a fo­lyamatot meggyorsítani? A műanyag palackokról szóló vitá­ban megpróbálták a két megoldást szembeállítani. Én most is hangsú­lyozni szeretném, hogy ez a két megoldás nem üti egymást, a betét­díjak bevezetése valójában a legha­tékonyabb szeparálás. A célja ugyanaz, a háztartási hulladékból kivonni a nyersanyagot és újrahasz­nosítani. A hulladékelhelyezési dí­jak emelése pontosan arra igyekszik kényszeríteni az érintetteket, hogy minél kisebb mennyiséget helyezze­nek el a tárolókban, vagyis a szemét­mennyiségből minél több másodla­gos nyersanyagot vonjanak ki. En­nek értelmében az önkormányzatok a hulladék mennyiségének csökken­tésével tudják biztosítani, hogy ne kelljen többet fizetniük a tárolók használatáért. Képzeljük el, hogy a kommunális hulladékok esetében a műanyag palackok a teljes térfogat harminc százalékát képezik, ha ezt süterül onnan eltávolítani, azonnal jelentősen csökken a tárolókba ke­rülő anyag mennyisége. Ekkor még nem is beszéltünk egyéb anya­gok szeparálásának lehetőségéről. E­Ahol esetleg még " nem foglalkoznak a kérdéssel, itt az ideje, hogy bele- . . vágjanak. \\ gyébként a nagy hulladékleraka- tokat kezelő cégek az utóbbi időben komoly figyelmet szentelnek a sze­parálásnak és a térfogatot csökkentő egyéb módszerek bevezetésének, így a tárolókba kerülő anyag meny- nyisége egy ideje már fogyóban van. Az önkormányzatok a saját szepa- rálási rendszerük kialakításához támogatást kérhetnek a Recik- lációs Alaptól. Mennyire használ­ják ezt ki? Ez a rendszer már beindult, az alap­nál most is több száz kérvény van. Ahol esetleg még nem foglalkoznak a kérdéssel, itt az ideje, hogy bele­vágjanak. Simon Zsolt agrártárca-vezető a három piros pontról Indokolt volt a bírálat ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A bírálat indokolt, de Szlovákiának minden esélye meg­van arra, hogy az EU-szakértők által kifogásolt és az országértékelésben piros ponttal jelzett hiányosságokat az év végéig, de legkésőbb az EU- csatlakozás napjáig eltávolítsa - véli Simon Zsolt. A földművelésügyi mi­niszter más eshetőséget teljesen ki­zártnak tart. A Brüsszel által ismé­telten felvetett felkészülési hiányos­ságok szerinte azért keletkeztek, mert a tényleges felkészülésben - a többi társult országgal, főként Szlo­véniával és Csehországgal ellentét­ben - Szlovákiában egészen 2002- ig vajmi kevés történt, noha a politi­kai döntés a csatlakozásról még 1994-ben megszületett. A miniszter szerint az október 24-én jóváha­gyott jogszabályok lehetővé teszik a Kifizetési Agrárügynökség felállítá­sát. Működésének tesztelése már a jövő héten megkezdődik, éspedig az Érsekújvári és az Eperjesi járás­ban. Az ügynökséget 2004. május 1-jéig kell Brüsszel által akkreditál­ni. Az integrált irányítási és ellenőr­zési rendszer is feláll az év végéig az agrárminiszter szerint. A rendszer alappillérének tartott parcellaazo­nosító rendszer - amely nélkül nem lehet folyósítani a termelőknek a tá­mogatásokat -, már csaknem elké­szült. Azaz a légifelvétel-készítés és az adatok digitális feldolgozása be­fejeződött, a parcellaazonosítás csak két régióban nem kezdődött el, a homonnaiban és az ólublóiban. A 36 régió közül 23-ban már befejező­dött a szaknyelven második verifikációnak nevezett ellenőrzés, 11-ben pedig folyamatban van. Az élelmiszer-ipari gyártók EU- felkészültségével kapcsolatban a miniszter azt tartja, csak a vágóhi­dak, hús- és halfeldolgozók proble­matikusak. Ám minden vállalkozó, aki fel akart készülni az EU- csatlakozásra, az meg is tehette azt, hiszen legkésőbb 2002-ig megkapta a hivatalos szervek értesítését az észlelt hiányosságokról, miközben a működési engedélyt csak 2003. de­cember 31-ig kaptak. A továbbra is működni akaró, de még hiányossá­gokkal küszködő húsfeldolgozók november 15-ig kérhetnek átmeneti mentességet. Az legfeljebb 12 hó­napra szólhat, (gyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Mindent vagy semmit” - jelentette ki Rudolf Zajac egészség- ügyi miniszter az utolsó reformtör­vények elkészülte után, azaz sze­rinte csak akkor indulhat az egész­ségügyi rendszer átalakítása, ha mind a hat törvénytervezetet elfo­gadja a parlament. Négy javaslat már korábban átesett a tárcaközi véleményezésen, az utolsó kettőt, az egészségügyi ellátásról és annak az általános egészségbiztosításból fedezett terjedelméről szóló nor­mát október végén bocsátotta nyil­vános vitára a tárca. Ez a két tör­vény tartalmazza a reform legérzé­kenyebb részét: azt határozzák meg, hogy mely kezeléseket térítik továbbra is teljes mértékben az át­alakulás előtt álló biztosítók, illetve mely kezelések válnak részben a beteg által közvetlenül térítetté. Eb­ben a kérdésben a kormánypártok véleménye sem egységes, a Koalíci­ós Tanács keddi ülésén nem szüle­tett megegyezés. Bastrnák Tibor képviselő az MKP nevében egyelőre nem akart véleményt mondani a törvénytervezetek tartalmáról, mi­vel elkészülésükről csak a sajtóból értesültek. „Az orvosi kezelések részbeni megfizettetésének elve csak akkor fogadható el számunk­ra, ha megfelelő kiegészítő egész­ségbiztosítási rendszer is kapcsoló­dik hozzá” - mondta lapunknak Bastrnák. Peter Pažitný, az egész­ségügyi tárca szakértője szerint várható a kiegészítő biztosítás rendszerének kialakulása, de lesz­nek például olyan fogászati kezelé­sek, melyekre nem lehet majd biz­tosítást kötni, (lpj) Rudolf Zajac hat reformtörvénye: ♦ az egészségbiztosítókról és azok felügyeleti szervéről ♦ az egészségbiztosításról ♦ az általános egészségbizto­sításból fedezett egészségügyi ellátás mértékéről ♦ az egészségügyi ellátásról ♦ az egészségügyi szolgálta­tókról ♦ a mentőszolgálatról RÖVIDEN Egységesített juttatások és adók Pozsony. Januártól egységesen minden család gyermekenként 500 koronás havi támogatásban részesül a szülők keresetétől függetlenül, döntött tegnap a parlament. Eddig az állam minden gyermek után 270 korona családi pótlékot fizetett, s a szociális helyzettől függően további 210 és 620 korona közötti összeggel toldotta meg. Jövőre egységesen mindenkinek 3 százalékos adót kell fizetnie az ingatlanok tulajdonosváltása esetén. Ezzel megszűnik az eddig érvényben levő, az ingatlanok ajándékozása és öröklése után fizetett adó. (SITA) Kampány a palackok betétdíjáért Pozsony. Nyolcvan civü szervezet 28 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ezzel is támogassa a környezetvédelmi minisztert, aki a műanyag pa­lackokra is betétdíjat akar bevezetni. A kampány során a szervezők a szerintük hamis számokkal operáló áruházláncok és ipari kamarák el­len kívánnak fellépni. Egy felmérés szerint Pozsonyban a háztartási hulladék közel 30 százaléka ilyen műanyag palackokból áll. (SITA) Az államfő két törvényt elutasított Pozsony. Rudolf Schuster a három, a parlament által elfogadott szo­ciális törvény közül kettőt újra nem írt alá. A szociális biztosításról és a szociális ügyekkel foglalkozó állami hivatalokkal kapcsolatos tör­vényt már egyszer újratárgyalásra visszautalta az államfő, így azok az aláírása nélkül is érvénybe lépnek. A harmadik, a táppénzről szó­ló törvénnyel kapcsolatban a parlament elfogadta az elnök módosító javaslatát, mely alapján a munkáltató a jövőben ellenőrizheti, való­ban beteg-e az orvos által kiírt alkalmazottja. (SITA) Pittner a kulcs Mitro szájához Pozsony. A titkosszolgálat jelenlegi igazgatója mentheti fel titoktar­tási köztelezettsége alól az ügynökség előző vezetőjét, Vladimír Mitrót, áll a Nemzetbiztonsági Hivatal szakmai véleményében. A le­hallgatási botránnyal kapcsolatban a katonai ügyészség Mitro véle­ményére is kíváncsi volt, de egyelőre nem tudták megállapítani, ki­től kell engedélyt kérni. Először a köztársasági elnöktől kérték a ti- * toktartási kötelezettség alól való felmentést, de az államfő ügyvédei szerint ez nem Rudolf Schuster jogköre. (TASR) Hároméves átmeneti időszak után térnek át teljesen Fej pénz az iskoláknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnapi ülé­sén jóváhagyta az alap- és középis­kolák finanszírozásáról szóló tör­vényt. A jogszabály értelmében 2004. január elsejétől bevezetik az iskolák diákalapú finanszírozását. Az új rendszerre fokozatosan, há­roméves átmeneti időszakot köve­tően térnek át. A törvényből adódó­an az iskolák az első három évben a már említett diáklétszám alapján kiszámított támogatáson kívül bi­zonyos összegű garantált minimu­mot is kapnak. A pénz a közeljövő­ben kialakítandó kerületi tanügyi hivatalok közvetítésével jut el az oktatási intézményekhez. A mű­ködtetésre szánt normatív támoga­tás összegének megállapításakor a jövőben nem tesznek különbséget állami, egyházi és magániskola közt. Az új rendszer feltehetőleg ösztönzőleg hat az iskolafenntartó önkormányzatokra, hogy szükség esetén különféle oktatási intézmé­nyeket vonjanak össze, (érvé, t) Szakszervezeti aláírás-gyűjtés idő előtti választásokért Kezdés november 15-én ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. November 15-én kezdő­dik a szakszervezetek aláírás-gyűj­tési akciója, melynek célja népsza­vazás kiírása előrehozott parlamen­ti választások kiírásáért. A referen­dumon megválaszolandó kérdést kicsit megváltoztatta a szakszerve­zeti konföderáció, az új megfogal­mazás szerint azt kérdeznék a vá­lasztóktól, támogatják-e, hogy a tör­vényhozás rövidítse le a jelenlegi megbízatási időszakot, és a követke­ző parlamenti választásokat 2004- ben tartsák meg. Eredetileg 2004 júniusát jelölték meg a választások időpontjául, ám tartanak tőle, hogy különböző adminisztrációs okok miatt ez a terminus nem tartható. Az aláírásgyűjtés a nyolc kerületi központban kezdődik, egységesen délelőtt 10 órakor. A szükséges 350 ezer aláírást már december 15-ig szeretnék összegyűjteni; a Smer, a KSS és az SDĽ már jelezte, hogy részt vesz a petíciós ívek terjesztésé­ben. Peter Gajdoš alelnök megerősí­tette, hogy a jelenlegi kormány le­váltása továbbra is indokolt. „Á la­kosság életszínvonala folyamatosan csökken, 1998 óta a reálbérek 3,6 százalékkal alacsonyabbak, és jövő­re is további csökkenésre lehet szá­mítani” - állítja a szakszervezeti ve­zető. (1. p.j.) Újra eladó a csehországi Unipetrol vegyipari holding Indul a MÓL és a Penta KOKES JÁNOS Prága. A cseh Nemzeti Vagyonalap tegnap újra meghirdette az Unipetrol vegyipari és olajfinomító holding 63 százalékos állami rész­vénycsomagjának az eladását. Cseh pénzügyi szakértők úgy vélik, hogy az állam mintegy 8-10 milliárd ko­ronás bevételre számíthat. Az Unipetrol 63 százalékos állami va­gyonrészének eladására tett első kí­sérlet tavaly szeptemberben meghi­úsult. Az akkori versenypályázat nyertese, a cseh Agrofert Holding nem volt hajlandó megfizetni a 361 millió eurós vételárat, s csökkenté­sét követelte. Ebbe azonban a kor­mányzat nem ment bele, így az üz­let meghiúsult. Az Unipetrol iránt érdeklődő cégek először levélben kötelesek jelezni a vagyonalapnak, hogy vételi szándékuk komoly. A cégeknek december 20-ig kell lead­niuk a még nem kötelező jellegű, előzetes ajánlataikat, illetve bebi­zonyítaniuk, hogy van elegendő pénzügyi fedezetük az üzlethez, s van tapasztalatuk a vegyiparban. A már kötelező ajánlatokat március első feléig kell leadni, s a tárcaközi bizottság javaslatai alapján a kor­mány március végéig eldönti, kinek is adja el az Unipetrol állami va­gyonrészét. Az Unipetrol megvétele iránt a magyar MÓL Rt., a brit Rotch Energy, a szlovák Penta pénzügyi csoport és a lengyel PKN Orlen érdeklődik, emellett állítólag orosz cégekre is számítani lehet. A Hospodáŕské noviny szerint az Unipetrol új tulajdonosa gyakorla­tilag ellenőrzést szerez az egész cseh vegyipar felett. Rudolf Zajac egészségügyi miniszter reformtörvényei Kell mind a hat norma

Next

/
Oldalképek
Tartalom