Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-08 / 231. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 8. Főúri terítékek az Andrássyak asztalán Budapest. Főúri terítékek az Andrássyak asztalán címmel látható időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, melyet Hiller István magyar és Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter nyitott meg tegnap délután. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó betléri kastély közös rendezésében valósult meg. (tb) SZÍNHÁZ KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Cirkuszi álom 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Chihiro Szellemországban (jap.) 16 Istenek városa (braz.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Latin filmnapok - Az ígéret (port.) 17.30 Élet a kastélyban (fr.) 20 MÚZEUM: Hűtlen játékok (cseh-szl.) 18 Kutya idők (oszt.) 20 KASSA TATRA: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16.30 Istenek városa (braz.) 19.30 CAPITOL: Yingxiong (hongk.-kín.) 15.45,18,20.30 ÚSMEV: Bad Boys II. - Már megint a rosszfiúk (am.) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Miről álmodik a lány (am.) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Az olasz meló (am.) 17,19.30VÁGSELLYE-VMK: Isten haragja (am.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Veszett vad (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Extreme Ops (am.) 16.30,19 IPOLYSÁG - IPOLY: Pinocchio (ol.) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sporttolvajok (ang.-fr.-kan.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (am.) 14,16,18, 20 Doktor Szö- szi 2. (am.) 15, 17, 19 Az igazság órája (am.) 19.15 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (am.) 14, 16.45, 19.30 Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (am.) 14.30, 16.45 Max (kan.- ném.-magy.-ang.) 17.45, 20.15 A Mindenôó (am.) 13.15,15.30,18, 20.15 Oviapu (am.) 13, 15.15 Segítség, hal lettem! (dán-ír-ném.) 14.30, 16.15,18.15 Trükkös fiúk (am.) 14.45,17.30, 19.45 Szombaton kezdődnek a Szenczi Molnár Albert Napok Irodalom, zene, színház ELŐZETESÜNK Szene. Október 11. és november 14. között rendezi meg a XXXIV. Szenczi Molnár Albert Napokat a Csemadok Szenei Területi Választmánya és a Csemadok Országos Tanácsa, társzervezőkkel és támogatókkal együtt. Október 11-én 14.30-tól a Kincskeresők gyermek és ifjúsági klub vendége lesz Petrőczi Éva budapesti költő, aki legújabb, háromnyelvű verseskötetét mutatja be fiatal olvasóinak, valamint megzenésített verseit is meghallgathatják a résztvevők. Az író-olvasó találkozó helyszíne a városi könyvtár. Ugyanezen a napon, 18 órakor a városi művelődési ház kiállítótermében egy másik könyv bemutatóját tartják. A pozsonyi Magyar Intézet vendégeként vesz részt a Szenczi Molnár Albert Napokon Szabó András, akinek Szenczi Molnár Albert naplója című kötetét Kulcsár Katalin ismerteti. Szabó András egyetemi tanár, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára Szenczi Molnár alkotásának kiváló ismerője. A rendezvénysorozat október 17-én folytatódik. Ezen a napon Szenczi Molnár Albert szobrának megkoszorúzását követően a művelődési házban megnyitják Petrla Ferenc Látványtöredékek című kiállítását, majd ugyanitt ünnepi műsor következik, melyben fellép a galántai Kodály Zoltán Daloskor, valamint látható-hallható lesz a Boldog Szi- szüphosz - sors hárfára, fuvolára és fírfihangra című előadás. Közreműködői: Polónyi Ágnes hárfaművész, Oross Veronika fuvolaművész és Papp János színművész. A Szenei Molnár Albert Napok október 22-én emlékműsorral folytatódik, melynek helyszíne a Szenczi Molnár Albert Gimnázium. Az eseménysorozat része október 25-én a szenei magyar óvoda jubileumi és névadó ünnepsége. Október 30-án, 18 órakor a művelődési házban irodalmi est kezdődik Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval. Az est házigazdája Bárdos Ágnes. November 9-én § római katolikus templomban ünnepi hangverseny lesz, melyen közreműködik a bátorkeszi Karátsony Imre Kamarakórus. Ugyanezen a napon a záró- ünnepség részeként az alapiskolában megkoszorúzzák Szenczi Molnár Albert domborművét. November 14-én színházi előadás tesz pontot a rendezvénysorozat végére: a művelődési házban 19 órai kezdettel a komáromi Jókai Színház bemutatja Parti Nagy Lajos - Darvas Ferenc Ibusár című zenés-táncos huszerettjét. (tébé) Idén először családi amatőr felvételek szemléjével Moholy Filmfesztivál ELŐZETESÜNK Komárom. Mától vasárnapig zajlik Dél-Komáromban és Révkomá- romban az V. Moholy Filmfesztivál, a világ magyar nyelvű kisközösségi televízióinak szemléje. A fesztivál rendszeres résztvevői a szlovákiai, szlovéniai, horvátországi, jugoszláviai, ukrajnai, erdélyi, svédországi, amerikai és kanadai magyar nyelvű stúdiók. Az alkotóközösségek három kategóriában versenyeznek, tv-műsor, fikciós film és dokumentumfilm kategóriában. Az öt nap során a versenyfilmek vetítése mellett számos kiállítás nyílik, például a muravidéki magyarok művészetét bemutató tárlat, vagy Kecskeméti Kálmán könyvillusztrátor, képzőművészt kiállítása. Idén első alkalommal rendezik meg a családi filmek szemléjét, amelyre 1-7 perces amatőr felvételekkel lehet benevezni, bármilyen témában. Ezeket a rövid, vágaüan felvételeket folyamatosan vetítik a Monostori Érődben és a RÉV-ben. A holnap 14 órakor kezdődő médiakonferencia témája „az EU és mi”. Az egyes programok helyszínei Dél-Komáromban a Monostori Erőd és a Jókai Mozi, Révkomáromban pedig a Tiszti Pavilon, a RÉV és a Tátra Mozi. A rendezvény fővédnöke Tomka György, a Muravidéki Magyar Ön- kormányzat Nemzeti Közösség elnöke. (vkm) Szvrcsek Anita és Holocsy Krisztina két különbözőképpen felfogott Elizát formál meg a komáromi színpadon A virágáruslány sikere A vagány Eliza (Szvrcsek Anita) és Higgins (Boráros Imre) (Dömötör Ede felvétele) Hogy e sorok írója a Jókai Színházzal kapcsolatos legújabb szakmai véleményről tájékoztassa olvasóit, a Színház. c. szaklap legfrissebb számából másol ide egy passzust, melyben Nánay István értékeli a színház elmúlt évadát: „Az előadásokat látva csak remélni lehet, hogy az új direkció képes lesz azt a társulatépítő igényességet, friss szellemet megtartani, amely a megfiatalított komáromi társulat elmúlt pár éves munkáját jellemezte, s egységet tud teremteni a régi és új tagok között.” KOCUR LÁSZLÓ Nem akarjuk előre (és remélhetőleg feleslegesen) kongatni a vészharangot, de az idei műsorterv a tavalyival összevetve amolyan „Évad Light” benyomását kelti, finomabban fogalmazva: túlontúl közönségbarátra sikeredett. Musical, vígjáték, komédia, dráma, zenés játék. Valljuk önmagunk megnyugtatására, némi látszatoptimizmussal a színházi közhelyet: nincs rossz műfaj, csak rossz előadás; azonban - a szakma budapesti és pozsonyi képviselőinek elitizmusát ismerve - megjósolható, ezzel a „vígszínházas” műsortervvel az elismerés az előző évekhez képest halványabb lesz. Mi most azonban nem jósi babérokra pályázunk, csupán a színház 51. évadának első bemutatójáról, a My Fair Ladyről szeretnénk írni, melyre a szokásosnál később, október 3-án került sor, teltház előtt. A My Fair Lady alapjául G. B. Shaw Pygmalion c. drámája szolgált, melyet az angol író és kritikus 1912-ben vetett papírra. Őt pedig - a My Fair Lady felől szemlélve bármennyire is hihetetlen - egy ókori római szerző, a Kr. e. 43-ban született Ovidius ihlette meg. Ovidius az Átváltozások c., 15 könyvből álló, hexameterekben írt mitológiai történetének 10. könyvében említi Pygmalion királyt, aki szerelmes lett a saját maga által készített szoborba, Aphrodité istennő pedig életre keltette a szobrot, hogy egybekelhessenek. Az 1955-ben bemutatott musical csak a mitológiai magot tartotta meg, de azt találóan. A darabból film is készült, George Cukor rendezésében, így a londoni virágáruslány pusztán nyelven (?) keresztüli felemelkedésének nem különösebben bonyolult történetét vélhetően mindenld ismeri. A komáromi nézőt a darab kezdetekor egy proszcéniumba kitolt templombelső fogadja. Juraj Gráféi egyébként ötletes, a kulisszák mozgatásával jól variálható teret szerkesztett, csupán a nyitóképet illetően vannak fenntartásaink. Nehezen dönthető el, voltaképpen hol is vagyunk. A templom belsejében? Előtte? Az árkádok alatt? A tér nyomasztóan szűk, alig férnek el a színészek. Ebben a zsúfolt térben boriik bele Eliza Doolittle Freddy Eynsford-Hillbe, hogy útjára indulhasson a nyelv és a szubjektum kapcsolatát tematizáló fejlődéstörténet. Itt teszi a darab végén többszörösen megbánt ígéretét Henry Higgins, a fonetika professzora, hogy fél éven belül valódi ladyt, egy Sába királynőjét farag a virágáruslányból, azzal, hogy helyes beszédre tanítja. Higgins szerepében Boráros Imrét láthatjuk. Kétszer volt szerencsénk látni az előadást, a csütörtöki Bo- ráros-alakítás valamivel jobban tetszett, a pénteki bemutatón ugyanis Higgins figuráját jórészt eszköztelenül próbálta megformálni. Persze, a szenvedélymentes, finom angol úr szerepe - melyhez azonban egy kevésbé finom olasz úr gesztusai társulnak - egészen a második felvonás második feléig, Eliza eltűnéséig nem sok kiugrási lehetőséget ad. A történet szerint Higgins szörnyeteg, aki zsarnoki módon uralkodik tanítványán, az előadásban ez azonban csak verbális síkon valósult meg; az uralkodás, a durvaság Boráros által használt egyetlen gesztusa a zárt szájú, olykor némi hörgéssel társuló felszólítás volt. Pedig övé a darabban levő férfiszerepek fele, szerepe kívüle csak Alfred Doolitt- le-nek - Eliza apjának - van, a többi férfialak csupán megíratlan, kidolgozatlan figura, illusztráció Higgins és Eliza drámájához. Pickering ezredes, Higgins szekun- dánsa néhány illemtudó gesztussal csak ellenpontozza Higgins tapintatlan önzését. Fabó Tibor jól próbálja egyéníteni a figurát, de a kidolgozatlan szerep behatárolja lehetőségeit, mozgásterét. Ugyanez mondható el Freddy Eynsford-Hill szerepéről, melyet Olasz István kapott. Freddy rajongása, hirtelen gyúlt szerelme Eliza iránt a legkevésbé sincs felépítve, motiválatlan, ahogy az egész Eliza-Freddy kapcsolat is. A komáromi előadást látva egy percig sem merül fel bennünk komolyan a gondolat, hogy Eliza Freddyé legyen. Küzd is szerepével az egyébként nem tehetség nélküli fiatal színész, akire már másodszor osztották a hősszerelmes szerepét, noha sokkal inkább táncos-komikus alkat (írjuk ezt, még ha ezek más műfaj terminusai is). Szerep viszont Dráfí Mátyásé, aki a csatornatisztító apát személyesíti meg. Dráfit - ameddig komáromi színházi emlékezetünk visszatekinteni enged - remek „kisember-szerepekben” láttuk, legemlékezetesebb ilyen alakítása számunkra talán a Hegedűs a háztetőn főszerepe volt. Talán ő az egyedüli szereplő, akinek figurájához a jelmez sokat tesz hozzá; Gadus Erika jelmezei egyébként nem rosszak, leginkább átlagosnak mondhatók (bár az látszik, hogy az Elizák báli ruháinak elkészítésekor nem takarékoskodtak a szabószámlán). Amivel viszont gondja akad (nemcsak) Dráfi Mátyásnak, az a darabban beszélt műdialektus. Nyilván az angol eredetiben a piaci lumpenproletárok és a felsőbb osztály közti különbséget sokkal könnyebb nyelvileg érzékeltetni, mert a standard angol és a cockney nyelvváltozat közt érzé- kel(tet)hető különbség van, a magyarban viszont ugyanezt csak a nyelvjárások felé eltolva lehet elérni. Ez tette „veszélyessé” a tavalyi - egyébként nagyon jó - Ibusár elejét, és a My Fair' Ladynak sem használt. A címszereplőknek is meg kellett küzdeniük vele. A szakmai bemutatón Holocsy Krisztina játszotta a főszerepet, ő a komáromi társulat azon kevés művésznőinek egyike, aki olyan énekhanggal rendelkezik, mely potenciálisan magában hordozza a siker lehetőségét; a premieren pedig a főiskolás Szvrcsek Anita kapott bizonyítási lehetőséget. Olcsó dolog volna most összevetni a két művésznő alakítását, hisz - szerencsére - két különbözőképpen felfogott és megvalósított Elizát láthattunk. Holocsy Elizája talán alkatából következően bájosabb, bár a virágáruslány figuráját nehezebben találta meg. Fejlődése naivaként van felépítve, az öntudatra ébredésének pillanatát azonban nem tudtuk elkapni, viszont amikor Mrs. Higgins szalonjában biliárdozva „leiskolázza” mesterét, már tökéletes hideg szépség, igazi lady. A Holocsy-féle Elizának nincs vissza- útja Higgins professzorhoz. Szvrcsek Anita Elizája vagányból indít és a darab végére inkább korunk feministájává érik, mint la- dyvé; némely gesztusát túlzónak találtuk, főként Higgins dolgozó- szobájában való első jelenése idején volt sok a „kézimunka”. Szvrcsek Elizája a darab végén Higgins számára a végzet asszonyává lesz. Szvrcsek Anita különösen azokat a részeket oldja meg kiválóan, amikor Higgins és Eliza tétován közeledni próbál egymáshoz. Énekhang tekintetében azonban egyiküknél sem találhatunk kivetnivalót. Holocsy szopránjáról csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, Szvrcsek Anita hangjának soulos többlete szintén az előadás értéke lehet. A darabban két visszatérésnek is szemtanúi lehetünk. Kukola József, aki a Jókai Színház talán ösz- szes rendőrszerepét eljátszotta már, most újra játszik. A változatosság kedvéért újra rendőrt (is). Ferenczy Anna pedig több mint egy évtizedes kihagyás után állt színpadra újra, hatalmas tapsot kapva rögtön belépésekor. Mivel e sorok írója a művésznő távozásakor éppen feleannyi idős volt, mint most, releváns emlékeket nem őrizhet alakításairól. Ami rögtön feltűnt: Ferenczy Anna gyönyörűen beszél. Néhány legyezőmozdulatból visszafogott eleganciával építi meg az öreg hölgy alakját, és olyan természetességgel mozog együtt a fiatal kollégákkal - akiket eddig csak a nézőtérről ismerhetett -; mintha ez a tizenhárom év meg sem történt volna. Bandor Éváról kell még említést tennünk, aki Pearce-nét, a házvezetőnőt alakítja. Ezúttal kevéssé előnyös kosztümbe bújtatták - tatabányai szerepében láthattuk őt némiképp hasonlóan „becsomagolva”, hajléktalanként -, melyhez szögletes mozdulatok társulnak, rendkívül kifejező arcjátékkal. Zenei vezetők terén az előző évadban nem mindig volt szerencsés a színház választása, ezúttal Kört- vési Kata munkájára nem panaszkodhatunk, azonban a vezetésnek nem árt szem előtt tartania, hogy a Jókai Színház elsősorban prózai társulat... Énekes István koreográfiáját leginkább a minimalista jelzővel illethetnénk, álljon itt ennyi, nemcsak a helyhiány miatt. Az előadást Harsányi Súlyom László rendezte, munkájával kapcsolatban azért szemernyi kétség maradt e sorok írójában, ugyanis amit látott, az inkább zenés játékra, mint musicalre emlékeztette. pályázatíró képzések - fórum információs központ, somorja A somorjai Fórum Információs Központ egynapos tréningeket szervez Dél-Szlovákiában. A tréningek témája: pályázatírás magyarországi támogató szervezeteknél. A képzések célja, hogy a dél-szlovákiai magyar szervezeteket és szerveződéseket segítsük a munkájukban, megkönnyítsük számukra a pályázatok elkészítését a magyarországi támogatók felé. A pályázatírás általános elvein és szabályain túl, konkrét kiírások ismertetésével, valós pályázat elkészítésével tanulhatják meg a résztvevők, hogyan kell érthető, az elvárásoknak megfelelő pályázatot készíteni olyan adományosztóknak, mint például az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a minisztériumok. A tréningek helyszínei és időpontjai: Rozsnyó: Történelmi Városháza, Bányászok tere - 2003. október 25., szombat, 9.00-18.00 óráig Rimaszombat: Magyar Ház - 2003. november 8., szombat, 9.00-18.00 óráig Somorja: Fórum Intézet, Park utca 4. - 2003. november 22., szombat, 9.00-18.00 óráig A tréningekre jelentkezni lehet előzetesen vagy a képzés napján a helyszínen. Részvételi díj: 100 Sk/fő. További információk és jelentkezés az alábbi személyeknél: Rozsnyó Kmotrik Péter, Rozsnyó, Nám. baníkov 33, tel: 058/732-9935, mobil: 0908/474-813, e-mail: rozsnyo@pobox.sk Kulcsár Mária, Kassa, Moyzesova 58, tel/fax: 055/625-0324, mobil: 0905/182-006, e-mail: kulcsár @foruminst.sk Rimaszombat: Hajdú István, Rimaszombat, Fundament PT, SNP 15, 979 01 Rimaszombat, Tel.: 047/5631-983, 0905/944 648, e-mail: fundament @mail.pvt.sk Somorja: Fekete Zsolt, Somorja, Parková 4, tel: 031/590-2790, fax: 031/560- 2712, e-mail: forum@foruminst.sk A tréningek fő támogatója az Illyés Közalapítvány.
