Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-08 / 231. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 8. Európai unió Magyar és szlovák politikusok véleménye a V4-ek országainak együttműködéséről az Európai Unióban Oslo nem venne részt minden területen az integrációban Mit hozhat Európa Visegrádnak? A visegrádi kormányfők kézfogása és mosolya legutóbb is csak a kameráknak szólt (ČTK-felvétel) Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország, vagyis a Visegrádi Négyek (V4) országainak együttműködése mostanáig sem volt zökkenőmentes. Egyesek már most temetik a V4-et. De vajon milyen hatással lesz a visegrádi országok kooperációjára az Európai Unió? JUHÁSZ LÁSZLÓ Bár az együttműködési szerződést már tizenkét évvel ezelőtt aláírták, a visegrádi országok gyakorlatilag alig öt éve igyekeznek csak kihasználni geopolitikai helyzetüket az intenzív együttműködés jegyében. Elemzők szerint a V4-ek kooperációja a négy ország különbözősége' miatt eddig sem volt túlságosan gyümölcsöző. Jövő májustól az Európa Tanácsban a V4-et alkotó országok közösen ugyanannyi szavazattal - szám szerint ötvennyolccal - rendelkeznek majd, mint Németország és Franciaország együttvéve, ami eredményessé teheti a közép-európai térség érdekérvényesítését az unióban. Kérdés, ki tudja-e használni Pozsony, Budapest, Prága és Varsó ezt a helyzeti előnyt, miután a V4-ek jövő májustól az Európai Unió tagországai lesznek? Erre kerestünk választ Szlovákiában és Magyarországon. Urban Rusnák, a nemzetközi Visegrádi Alap volt igazgatója derűlátó. Az egyik napilap hasábjain megjelent írásában az Északi Tanácsot és az észak-európai országok együttműködését hozta fel példaként. Szerinte annak ellenére, hogy sok uniós kérdésben ellentétes álláspontot képvisel, Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország évtizedek óta sikeresen kooperál. Rusnák szerint arra lenne szükség, hogy a visegrádi együttműködést közelebb hozzák a lakossághoz. Berényi József külügyi államtitkár is intenzív együttműködést vár a V4-ektől. „Szlovákia geopolitikai helyzete és most már főleg az EU- integráció miatt minél szorosabb együttműködésre, állandó koordinációra van szükség a négyek között” - mondta az Új Szónak egy korábbi interjúban Berényi. Mikuláš Dzurinda lapunknak nyilatkozva még tavaly megerősítette, pozitívan látja a V4-ek együttműködésének jövőjét. „Olyan irányba akarjuk fejleszteni az együttműködést, mint a Benelux államok. Hatékony és befolyásos csoporttá válhatunk. Ez mind a négy államnak jót hozna” - mondta az Új Szónak a szlovák kormányfő. Edita Angyalová, a Smer parlamenti képviselője optimista, de figyelmeztet, nem szabad túl sokat vámunk a V4-ek együttműködésétől. „Közös történelmünk, államhatáraink és tapasztalataink a totalitárius rendszerrel együttműködésre predesztinálják a visegrádi országokat. Azonban a politikai, gazdasági és területi nagyságbeli különbségek mindig is korlátozni fogják az ilyen jellegű együttműködést. Ezért csak ott kellene szövetségeseknek lennünk, ahol ez természetes. így elkerülhetjük a frusztrációt, amely abból adódna, hogy túl sokat várunk a V4-ek együttműködésétől” - nyilatkozta lapunknak Angyalová. Milan Kurucz, Szlovákia ideiglenes budapesti nagykövete hasonló véleményen van. Szerinte még korai lenne temetni a visegrádi együttműködést. Lapunk kérdésére azonban hozzátette, a maximalista elvárások csalódást okozhatnak. „Vannak olyan kérdések, amelyekben egybevág az álláspontunk, vagy legalábbis meg tudunk egyezni. A V4-ek együttműködése mindenesetre mostanáig is hozzájárult a régió stabilitásához” - mondta. Balázs Péter, a magyar külügyi tárca integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője szerint a négy ország együttműködése számára különösen az infrastrukturális fejlesztésekben, utak építésében kínál kedvező távlatokat az EU-csatlakozás, és a beruházásokhoz az unió pénzét is fel lehet majd használni. Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának elnöke az Új Szónak elmondta, a visegrádi együttműködés fő célja, vagyis az európai uniós és NATO-tagságot megelőző közös erőfeszítések koordinálása teljesült, ezért az EU- ban új tartalommal kell megtölteni a V4-ek kooperációját. Szent- Iványi szerint nem szabad túlzott elvárásokkal tekinteni a jövőbe, ő azonban optimista. „Az Európai Unióban inkább a regionális, kulturális, oktatási és tudományos együttműködésen kell dolgoznunk” - mondta. Az EU állampolgárainak joguk van a gyógykezeléshez más tagállamban is, s ezt biztosítójuknak meg is kell fizetnie Cseh egészségbiztosítók és a bővítés KOKES JÁNOS Prága. Átlagosan nyolcszor-kilenc- szer kerül többe a cseh egészség- biztosítóknak egy-egy cseh páciens kezelése az Európai Unió tagállamaiban, mint Csehországban. Bár a cseh állampolgárok külföldi kezelése egyelőre igen ritka, Prágában azt hangoztatják, a biztosítóknak fel kell készülniük arra, hogy 2004 májusától - Csehország és néhány más kelet-európai ország csatlakozásának tervezett dátuma - megnő az ilyen esetek száma. Ezt erősíti az európai bíróság azon nyilatkozata is, miszerint az Európai Unió állampolgárainak bizonyos feltételek mellett joguk van kezeltetniük magukat a szervezet bármely más tagállamában, s ezt a kezelést egészségbiztosítójuknak meg is kell fizetnie. A cseh egészségbiztosítók azzal számolnak, hogy ez a helyzet nagyobb anyagi terheket ró rájuk, megnövekednek kiadásaik, s ezért már most azon gondolkodnak, hogyan oldják meg a várhatóan felmerülő gondokat. „Ha pácienseink nagyobb számban igényelnék a külföldi gyógykezelést, például egyes műtéteket, úgy az a veszély fenyeget, hogy erre egyszerűen nem lesz pénzünk, fedezetünk” - nyilatkozta a témával kapcsolatban Jirina Musílková, a Všeobecná zdravotní pojišťovna igazgatója. Csehországban ez a legnagyobb egészségügyi biztosító, a tízmilliós ország lakosságának mintegy 75 százalékát mondhatja ügyfelének. „A jövő évi terveink között súlyos kockázati tényezőként szerepel a külföldi gyógykezelések lehetőségének esetleges gyors kibővülése” - szögezte le Vladimír Kothera, a kisebb egészségbiztosítók közé tartozó Metal Aliance igazgatója. Hasonló módon látja a helyzetet a többi biztosító képviselője is. Rámutatnak arra is, hogy jelenleg még csak megbecsülni is nehéz, hogy a lehetőségek megnyílása után vajon hányán fognak akarni élni a külföldi gyógykezeléssel. Általános a vélemény, hogy míg a cseh állampolgárok nyugat-európai gyógykezelése magasabb kiadásokat s a jelenlegi pénzügyi arányok szerint veszteségeket okozna az egészségbiztosítóknak, addig a kelet-európai állampolgárok csehországi gyógykezelése éppen ellenkezőleg, nyereséges üzlet lehetne, s valamit hozhatna a konyhára. Prágában gyakran hallani: Szlovákiában vagy Lengyelországban ezen a területen alacsonyabbak az árak, s ezen országok állampolgárai már eddig is elég gyakran kezeltették magukat a cseh kórházakban, egészségügyi intézményekben. Természetes, hogy ezen a téren is nagyon nehéz reális prognózisokat felállítani. A betegek növekvő mobilitása olyan kérdés, amely nemcsak a cseheket, de a többi, az Európai Unióhoz csatlakozni készülő ország illetékeseit is foglalkoztatja. Szeptember második felében a Prágához közeli Senohrabyban ezért cseh kezdeményezésre tanácskozást tartott az EU-hoz csadakozó országok, illetve néhány tagország egészség- ügyi tárcájának minisztere, akik ezen a fórumon a nemzed egészségügyi rendszerek szélesebb körű nemzetközi összehangolását sürgették. „Az Európai Unióban az egészségügy ugyan jelenleg nemzed hatáskörben van, de a kérdés egyre jobban felértékelődik, s előbb vagy utóbb a szervezeten belül is közelíteni kell a betegellátó, valamint a finanszírozó rendszereket” - nyilatkozta az Új Szónak a tanácskozáson Kökény Mihály magyar egészségügyi miniszter. A miniszterek a fórumon hangsúlyozták, a betegek mobilitása, tehát a más országokban való kezelése, olyan határokon átnyúló kérdés, amelyet európai szinten kellene kezelni. Ezzel kapcsolatban szóba került: el kellene érni és általánossá kellene tenni, hogy a biztosítók fizessék a betegeknek az olyan betegségek külföldi gyógyítását, amely a saját országukban valamilyen okok miatt nem lehetséges. „Mindezek nagyon bonyolult kérdések, ráadásul komoly pénzekről van szó, s ezért nyilvánvaló, hogy ezeket egyik napról a másikra megoldani nem lehet. Még messze vagyunk ugyan attól, hogy kialakuljon egy közös társadalombiztosító és ellátó rendszer, de a fejlődésnek ez az iránya” - hangsúlyozta Kökény. Marie Součková, a cseh egészség- ügyi tárca vezetője azt tervezi, hogy az első időszakban egyfajta központi listás rendszert vezetnének be. Ennek célja az lenne, hogy a műtétekre senkinek se kelljen túl hosszú ideig várakoznia. Ugyanakkor pontosan meghatároznák azt is, milyen műtétek vagy más gyógykezelések elvégzésére nincs valamilyen oknál fogva lehetőség Csehországban, s ezért indokolt azok külföldi elvégzése. A biztosítók így tiszta képet nyernének a betegek várakozásairól, s tervezni tudnák kiadásaikat. A Cseh Köztársaságban jelenleg az a szabály, hogy külföldön csak rendkívüli esetekben gyógykezeltetheti magát az állampolgár. Általában azok kapnak külföldön kezelést, akik ott dolgoznak vagy szolgálati úton vannak. Ha lehetséges, akkor ezek a személyek is a nagyobb beavatkozásra hazautaznak. Ugyanakkor a biztosítók olyan külföldi kezelés költségeit is állják előzetes jóváhagyás alapján, amelyet Csehországban sehol sem lehet elvégezni. Norvégia „részlegesen” csatlakozna az unióhoz MTI-HÍR Oslo. A norvég kormányfő felvetette, hogy országa esetleg „részlegesen” csatlakozhatna a jövőre 25- tagúra bővülő és szerinte „rugalmasabbá” váló Európai Unióhoz, amelyben az integráció talán már nem lesz olyan elmélyült, mint amilyentől a norvégok többsége eddig tartott. Kjell Magne Bondevik úgy látja, a soktagú unió „rugalmasabb” lesz, és a részleges tagság azt jelentené, hogy Norvégia nem venne részt minden területen az integrációban. A kormányfő az Aftenposten című oslói lapnak adott interjúban kijelentette: hajlik arra, hogy újból megvizsgálja az EU-csatlakozás kérdését „most, amikor oly sok új állam felvételével az integráció talán nem lesz olyan szoros, mint amilyentől eddig sokan Norvégiában tartottak”. Bondevik szerint az előállt új helyzet „érdekes távlatokat nyit”, ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy az új helyzetben lehetséges-e az Európai Ünió tagjává válni anélkül, hogy a belépő ország xgszt venne az uniós együttműködés minden formájában. - Máris azt látjuk, hogy egyes tagországok kívül maradtak a személyek szabad mozgását lehetővé tévő schengeni övezetből, mások az eurózónából való kimaradás mellett döntöttek - mutatott rá az olajban gazdag skandináv ország miniszterelnöke. Az AFP francia hírügynökség szerint az Aftenpostennek adott interjúval Kjell Magne Bondevik megadta a jelet az EU-csatlakozással kapcsolatos norvég álláspont felülvizsgálatához a 2005-ös parlamenti választások előtt. A kormányfő leszögezte, hogy a(z elutasító) norvég álláspont nincs örökre kőbe vésve, s Oslónak aprólékosan tanulmányoznia kell az Európai Unió természetét, valamint azt, hogy miként befolyásolja azt a bővítés és az új alkotmány. Az MMI közvéleménykutató-inté- zet szeptemberi felmérése szerint a norvégok véleménye jelenleg szinte egyenlő arányban oszlik meg az EU-pártiak és az EU-ellenzők között: 38 százaléka utasítja el, míg 37 százaléka pártolja a belépést az Európai Unióba, a fennmaradó hányad pedig tanácstalan. A norvégok már két népszavazáson is elutasították a belépést az unióba: 1972-ben és 1994-ben. Az infláció csökkenéséhez is hozzájárulna a papírpénz Egyeurós bankó kellene MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az euróövezethez tartozó országok körében egyre szélesebb körű egyetértés mutatkozik az egyeurós bankjegy bevezetésének szükségességét illetően - közölte hétfőn az olasz gazdasági és pénzügyminiszter. Giulio Tremonti, aki az EU soros elnöksége nevében számolt be a csoport pénzügyminisztereinek Luxembourgban tartott megbeszéléséről, hozzátette, hogy az ülésen több kollegája is pozitívan nyilatkozott a tervről. Az elképzelés korábban már többször felmerült, de mindeddig nem kapta meg az Európai Központi Bank (EKB) támogatását. Tremonti a napokban utalt arra, hogy Olaszországban az infláció növekedéséhez is hozzájárulhat, hogy nincs egyeurós bankjegy. Dániában van magánkézben a legkevesebb fekvőhely Európai kórházi ágyak MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Unió országai közül Németországban tartják fenn a legtöbb magánkórházi férőhelyet: az ágyak felét nem állami intézmények működtetik. Igen kicsi viszont a magánkórházi ágyak száma Dániában, Finnországban és Nagy- Britanniában. 1998-ban Németországban több mint 762 ezer kórházi ágyon gyógyítottak betegeket, ezek 52 százalékát magánszolgáltatók tartották fenn. Az ágyaknak azonban csak egy kis részét működtették profit- orientált vállalkozásban. A nem közkórházakban működő ágyak száma Franciaországban is igen magas: 1998-ban több mint 35 százalékot tettek ki, ezek mintegy fele profitorientáltan működött. Ä közkórházak által fenntartott helyek száma Spanyolországban és Áusztriában 67 százalék körüli. A legkisebb számban Dániában találunk magánszolgáltatók által fenntartott kórházi ágyakat, itt az 1998-ban működő több mint 23 ezer férőhelyből mindössze 187 volt magánkézben. Finnországban az arányuk 3,45 százalék, Nagy- Britanniában alig több mint 4 százalék volt. A Görögországban fenntartott 51 ezer kórházi ágyból több mint 15 ezer van magánkézben, és ezek szinte teljes egészében profitorientáltan működnek, mindössze 269-et tartanak fenn non-profit formában. UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Áruk szabad áramlása Hozadékok © a Szlovákiában készült termékek szabad kivitele az Európai Unió országaiba © az Európai Unióból származó áruk behozatali vámjának eltörlése © az EU egységes adókulcsainak bevezetése © a korlátozások feloldása a személyes szükséglet céljából behozott áruk esetében Kockázatok © a külföldi termékek nagyobb konkurenciát jelentenek © rosszabb minőségű termékek behozatala © a termékek piaci ellenőrzésének drágulása © a vállalati szféra alacsony fel- készültsége
