Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-04 / 228. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 4. Családi kör Az olvasás kálváriája, avagy mit kell tudnunk a tanulászavarokról Kallódó tehetségek? - 1. SÓKY LÍVIA egkezdődött az iskola, így ismét aktuálissá vált, hogy visszatérjünk a múlt tanévben elkezdett témánkhoz, gyermekeink esetleges viselkedési és ehhez kapcsolódó tanulási zavarainak problémáihoz. Elsősorban azokhoz a szülőkhöz szól ez a cikk, akik gyermekeik eddigi iskolai kudarcai alapján aggodalommal tekintenek az előttük álló esztendőre. Nemzetközi szaktekintélyek kutatásait alapul véve, a teljesség igénye nélkül nyújt áttekintést a tanulászavarok mögött lappangó okokról, és próbál útmutatást adni ezek kiküszöböléséhez. Ml A TANULÁSZAVAR? Júniusban itt, a Családi Kör oldalain foglalkoztunk a hiperaktivitással, illetve a figyelemzavarral küzdő gyermekekkel, most kísérő tünetegyüttesét, a diszlexiát (olvasászavar), a diszgráfiát (írászavar) és diszkalkú- liát (számolászavar) elemezzük részletesen. Laikusként szinte lehetetlen, sót előfordul, hogy a pedagógus számára is nehéz felismerni ezt a szindrómát, és megkülönböztetni az enyhén értelmi fogyatékos, vagy hátrányos szociális helyzetből következő lemaradás, esetenként egyéb egészség- károsodás (pl. látás- vagy halláskárosodás) egyenes következményeitől annak ellenére, hogy a megkülönböztetés látszólag egyszerű. Míg az értelmi fogyatékos vagy szervi betegségből fakadó hátránnyal küzdő gyermekek teljesítménye egyenletesen gyengébb az ádagnál, a tanulási zavarokkal küzdők rendkívül ingadozó (egyszer átlagon felüli, máskor átlagon aluli) teljesítményt nyújtanak. A külvilág számára ezt a jelenséget a legnehezebb megérteni és elfogadni, hiszen tanulási zavarok esetén arról van szó, hogy a gyerek normális, átlagos körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha e területek bármelyikén iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges alapfunkciók egyikének- másikának fejletlensége okoz nehézségeket. Legtöbbször az óvodában, iskolában vagy a családban is lehetőség lenne a rész-képességki- esések, elmaradások felismerésére és megfelelő fejlesztéssel történő korrigálására, ha a pedagógusok rendelkeznének a szükséges speciális ismeretekkel és segédeszközökkel. A tanulási nehézségek mint kategória viszonylag újkeletű. A learning disability (tanulási képtelenség, nehézség, zavar) kifejezést Sámuel Kirk használta először 1962-ben. A jelenség azonban a múlt század elé nyúlik vissza, 1896-ban egy brit orvosi folyóiratban került leírásra annak a 14 éves fiúnak az esete, akinek normális intelligenciája és a normális oktatási körülmények ellenére komoly nehézséget jelentett az olvasás. Akkoriban ezt a jelenséget szóvakságnak nevezték, és a bal agyi féltekében keletkezett neurológiai elváltozásoknak tulajdonították. Manapság ezt a tünetet diszlexiának vagy specifikus olvasási nehézségnek nevezi a szakirodalom. Ha ismert agyi sérülés okozza, szerzett diszlexiaként azonosítják, szemben azzal az esettel, amikor neurológiai elváltozásnak nincs nyoma és az egyén valószínűleg kisebb, meghatározhatatlan idegrendszeri abnormitással született, ami tanulászavarokat okoz. Az orvostudomány azonosult Kirk és Bateman professzor definíciójával, kiknek meghatározásában a tanulási zavar olyan elmaradás, rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd-, az olvasási, írási és számolási folyamatokban vagy más iskolai tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság vagy kulturális, esetleg oktatási tényezők okozzák. Ez a leírás tulajdonképpen minden további definíció alapja maradt. HÍRES DISZLEXIÁSOK A tanulási zavar intelligenciaszinttől független. Számos kiemelkedő alkotó életrajzában fedezhetőek fel a tanulási zavarok nyomai. Michael Faraday beszédzavarokkal és helyesírási nehézségekkel küzdött, problémái voltak a matematikával és megbízhatatlan volt a memóriája. George S. Patton tábornok gyerekként nem boldogult az olvasással, neki a betűk fejen álltak. William Butder Yeats költő is egyértelműen diszlexiás volt. Gondolná-e valaki, hogy ugyanez mondható el Isaac Newtonról, sőt Jeffersonról is, akinek az Egyesült Államok a ma is érvényben levő alkotmányát köszöni? Pablo Pi- cassót értelmi fogyatékosnak tartották, pedig nála is tanulási zavarok okozták az iskolai kudarcokat. Egyértelműen közéjük sorolhatjuk azonban csakúgy Thomas Alva Eddisónt, mint Sir Winston Chur- chilltis. A KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK A tanulási zavarokat igen gyakran a szokásostól eltérő információfeldolgozási mód okozza. Az írás-olvasás- számolás megköveteli a szekvenciális, egymás utáni, lépésről lépésre történő feldolgozást, amely az általában domináns bal agyféltekéhez kötődik. Ha valakinél ez a feldolgozási mód gyengébb, akkor nehézségei lesznek a tanulással. Legtöbb esetben azonban kiderül, hogy a tanulási zavar csak egyik oldalról deficit. A jobb agyféltekéhez kapcsolódó egyidejű, vizuális információfeldolgozás igen kiváló lehet, és éppen annyira kiemelkedő teljesítményhez vezethet, mint a hagyományos, lépésről lépésre történő analizáló logikai út. A tanulási zavarokkal küzdők azért varrnak hátrányban, mert az oktatás nem illik képességeikhez, sajátos információfeldolgozási módjukhoz. Képesek megtanulni írni, olvasni, számolni, csak nem úgy, mint a többiek. Egyértelműen bizonyított tény, hogy az általánosan bevált olvasási módszerekkel a diszlexiás gyermek nem, vagy csak rendkívül nagy nehézségek árán és lassan tanul meg olvasni. A tanulási zavarok az iskolához kötődnek, és miután a diák megjárta az olvasás elsajátításának kálváriáját, és így vagy úgy megtanult írni, olvasni, számolni, azt gondolhatnánk, hogy elmúlt a diszlexiája, a diszgráfiája, a diszkalkúliája. A tanulási zavarok azonban nem gyó- gyíthatóak. Olyan értelemben nem, hogy az egyént egész életén át egy sajátos információfeldolgozási mód jellemzi, ami sok előnnyel és hátránnyal jár. Azokon a területeken, ahol a rendezettség, az írás, olvasás fontos szerepet játszik, sok nehézséggel találhatják magukat szemben. Másrészt vizuális képességeik olyan ajándékot jelentenek számukra, amely természetes adottsággá teszi a kreatív gondolkodást, az újszerű látásmódot. Gyakran igen hirtelen találnak kiváló megoldásokra, mikor a többiek még a problémát sem tudják megfogalmazni. Képzeletük rendkívül gazdag, sokan közülük művészek vagy műszaki zsenik. Az oktatás felelőssége, hogy milyen módon tud alkalmazkodni ezeknek a szokásostól eltérő, de nem ritka másképp tanulóknak a jellegzetes tanulási módjához, stílusához. A gyermek jövője, pályaválasztása, életének minősége múlik azon, hogy időben Szakember (a nagybetű nem véleden - a szerző megj.) kezébe kerüljön. A diszlexia miatt jó orvosokat, tanárokat, képzett szakembereket veszítünk, akik ezért kényszerülnek majd olyan pályát választani, ahol az olvasással, írással kapcsolatos feladatokra nincs nagy szükség. Ma a felső tagozatos diszlexiás gyermekek jelentős része úgy tanul, hogy a szülei felváltva olvassák fel neki a leckét, így hallás útján szerzi meg ismereteit. Mivel nem tudnak, nem is szeretnek olvasni. Egy Jókai-regényt kiolvasni számukra legalább olyan nehéz feladat, mint gyalog eljumi Jeruzsálembe, vagy megmászni a Kilimandzsárót. (A dyslex.hu honlap felhasználásával, valamint Jeneiné Fenyvesi Erzsébet logopédus, Porkolábné Balogh K., ELTE-előadó és Dr. Gyarmathy Éva értekezései alapján) SZÓ Ml SZÓ Ravasz egészségügyi matika FIALA ILONA Zajac miniszter úr meggyőződéssel állította úgy négy hónappal ezelőtt, hogy az egy orvosi látogatásért kiszabott húsz korona senkit sem fog tönkretenni. Én most leírom a nyamvadt húsz koronám történetét. Egyik este rosszul lettem, egy-két óra elteltével csak rosszabbodott az állapotom, így hát eldöntöttem: elmegyek az ügyeletre. Taxit hívtam, ami 160 koronámba került. Az ügyeletén először is elkérték tőlem a „hivatalos” húszast (eddigi kiadásaim immár 180 koronára növekedtek), s az ezt követő vérnyomásmérés eredményeképp rám parancsoltak, hogy azonnal üljek taxiba, s menjek a kórházi ügyeletre. Volt mer- szem mentőre célozni, de sikertelenül. A doktornő biztosított felőle, hogy mire a mentő megjönne, taxival már régen a helyszínen leszek, így is történt, a taxi pillanatokon belül megérkezett, s ezúttal 140 koronámba került (kiadásaim összege: 320 korona). Akramárei ügyeletén már a portán vetették meg velem a 20 koronás kupont, s ezzel együtt mentem be a rendelőbe. Azonnal beinjekcióztak, elvégeztek néhány vizsgálatot, majd tovább küldtek a ružinovi kórházba, orr-fül-gégészeti szakvizsgálatra. De ezt az utat már mentőautóval tettem meg, és „csak” 20 koronámba került. Hozzászámítva a ružinovi ügyeleti húszast, a gyógyszertári húszast és a gyógyszerekért kifizetett összeget, valamint a hazaszállítást - szintén mentővel a kiadásaim teljes összege 589 koronára nőtt. Másnap még rosszabbul éreztem magam. Nem voltam képes orvoshoz menni, s abban a tudatban, hogy az általános orvos a rendelési órák után házhoz is kijön (a kiszállás ára 300 korona), telefonáltam az orvosomnak, hogy ne hagyjon már elpusztulni, nézzen be hozzám. Amikor végzett a rendelőjében, valóban felkeresett. Késlekedés nélkül hívta is a mentőt, így kerültem újra a kramárei kórház ügyeletére. A mentősnek megint 20 koronát fizettem, s ugyanennyit az ügyeleti osztály portásának csak azért, hogy bár botorkálva, de átléptem az ügyelet küszöbét. A vizsgálat eredménye az lett, hogy beutaltak a kórházba. Summa summárum: 929 koronámba került csupán az, hogy kórházba kerültem. A két hét ott-tartózkodás- ért (napi 50 korona) 650 koronát adtam ki. Mindez együtt csaknem 1600 korona. Egy húszasnál azért jóval több volt a kiadásom - nem is szólva a „táplálékkiegészító” kiadásokról és a rengeteg telefonhívásról. A felírt gyógyszerekért csaknem 400 koronát fizettem, a javasolt vitaminokat egyelőre nem vettem meg. Mindent összevetve: túlságosan soknak találom a váratlan betegségemmel összefüggő kiadásokat. S csak rosszabbodik az állapotom, amikor azt az „idevágó” érvet hallom, hogy a fejlett nyugati országokban még többet fizetnek az egészségügyi ellátásért. S valahogy azt sem találom viccesnek, amikor egyes egészségügyi dolgozók (főleg a mentősök) amolyan pajkos grimasz kíséretében nyújtják át a számlát, s azt mondják: Vigye el Zajac miniszternek, ő majd kifizeti. Hajói belegondolok, szociális helyzetem átlagosnak mondható (legalábbis ez a hivatalos formula, ezt a választ kapták gyermekeim, amikor szociális ösztöndíjat igényeltek az egyetemen). Az ilyen váratlan kiadások mégis óriási érvágásnak számítanak családunk költségvetésében. A majdan következő hónapra gondolni sem merek, hisz a táppénz nagyjából csak a fele lesz a fizetésemnek. Ez a lakbér és a hozzá tartozó kiadások fedezésére sem volna elég. Egyetlen szerencsém, hogy van néhány jó barátom, akik ugyan szintén „átlagos szinten” élnek (az ő gyerekeiknek sem ítélték meg a szociális ösztöndíjat), de egy-egy kölcsön ezressel szívesen kisegítenek szorult helyzetemben, s türelmesen várnak akár 4-5 hónapot is, amíg a pénzt vissza tudom adni. Számomra most az a legfontosabb, hogy néhány hónapig ne legyek újra beteg, nehogy megint ki kelljen adnom „egy húszast”, ami egyébként valóban senkit sem tesz tönkre. MONOLÓG Orvosi rendelők rendje NAGY ILONA Ugyan, mire számítasz, beteg kisördög? Azt hiszed, hatkor felkelsz, beutazol fél lábon állva a kórházi szakrendelőbe, s valaki csak veled fog törődni? Már az szerencsének számít, ha ülőhelyhez jutsz. Az ajtófélfán hiába keresed a sorszámokat, meíy az érkezés sorrendjét határozza meg, az már a múlté. Nyolckor a nővérke összegyűjti a kórlapokat szemesnek áll a vüág alapon és elvonul. A doktornő már nem egyedül érkezik. A folyosón ketten is csatiakoznak hozzá. Hogy ezek a betegek hol voltak eddig? Persze hogy be is vonulnak vele! A két tolakodó után senkit nem szólítanak. Egy fehér köpenyes érkezik, egyetlen koppintás, s már bent is van. Ez aztán a hosszú móka... Úgy küenc óra táján szólítják a sorból az első beteget. Én negyedikként étkeztem. A háttérből egy férfi öles léptekkel távolodik, mobüja bent csörög a rendelőben. Mi, sorban állók sejtjük, most ő következik. Jó a megérzésünk. Végre szólítják a másodiknak érkező pácienst. Reménykedésemet a mentős úr fojtja belém. Az csak pech lehet, hogy a mentős két betege után két roma honfitársnőnk egyenest be! Az ajtórésben megjelenik a nővérke, s az utolsónak érkezőkből hív be. Gyanakszom, fordítva tette le a kórlapokat. Reklamálok. Én vagyok az üveg, melyen keresztül valakit keres a tömegben. Oda is inti az ujjával. Mit mondjak, dél van, és egy divatdiktátor közeledik az ajtó felé... Nagy selymesfutrinka SZTRECSKÓ RUDOLF A futóbogarak (Carabidae) hosz- szú, erős lábaiknak köszönhetően élénk mozgású rovarok. Gyorsaságukból adódóan sok köztük a ragadozó, némelyik rendkívül hasznos - példáuí a leghasznosabb rovarok közt számon tartott aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta). Ezek lárvái is ragadozók. Vannak növényevő fajaik is, melyek közt gazdasági kártevők is akadnak. Népes család, tájainkon 890 fajt, illetve alfajt jegyeznek, szerencsére eddig nem Jutott eszükbe” a háztartásokban megtelepedni (kivétel a fekete pincefutó). MégHIVATLAN LÁTOGATOK is találkozunk néha egyikkel-má- sikkal a lakásban, ezek behurcolt vagy a fény által becsalogatott példányok. Ä mindenütt közönséges nagy selymesfutrinka (Pseudophonus pubescens) 14-16 mm, koromfekete, csápjai, lábai sárgásvörösek. Szárnyfedőit nagyon finom, rövid szőrzet borítja, innen kapta a nevét. Este élénk igazán. Fénykedvelő, ezért meleg, csendes nyári estéken gyakran repül be a lakásba a nyitott ablakon. Az emberre teljesén ártalmatlan, ezért nem kell megijedni, ha este, békés olvasás közben selymesfutrinka kezd rajtunk fel-alá szaladgálni. Ejtsük foglyul egy üres gyufásdobozzal, és kint engedjük útjára. Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: október 8. CSALÁDI KVÍZ 1. Kik alapították a pannonhalmi kolostort? a) a ferencesek b) a bencések c) a domonkosok 2. Ki írta a háború utáni első orosz tankönyvet? a) Bánhegyi Miksa b) DancziVillebald c) Rónay János 3. Mikor alakult át családi típusúvá az érsekújvári könyvtár? a) tavalyelőtt b) tavaly c) idén 4. Mit jelent a learning disability kifejezés? a) tanulási kényszer b) tanulási zavar c) tanítási módszer 5. Mikor nagyobb a halálozás aránya a férfiaknál? a) ha házasok b) ha nőtlenek c) ha gyermektelenek Szeptember 27-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2c, 3c, 4c. A Nap Kiadó ajándékát Pólya Gyuláné, famadi kedves olvasónk nyerte.
