Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-29 / 249. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 29. Találkozás Grendel Lajos íróval Szene. A XXXIV. Szenczi Molnár Albert Napok keretében holnap Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval beszélget Bárdos Ágnes, a Szlo­vák Televízió magyar adásának szerkesztője. Az irodalmi est 18 óra­kor kezdődik a szenei Művelődési Központ kiállítótermében, (ú) SZÍNHÁZ KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16,18, 20.30 MLA­DOSŤ: Órák (amerikai) 15.15, 17.30, 20 PÓLUS - STER CENTURY: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 14,15.05, 16.10, 17.10,18.15, 19.15,20.20,21.20,22.25 Kill Bill (amerikai) 17.30,19.45,22 Trükkös fiúk (amerikai) 14.10,16.35 A Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 14.50, 17.40, 20.30 Hasrapacsi (cseh) 18.55 Vágta (amerikai) 16.05 Pokolba a szerelemmel (amerikai) 15.20 Órák (ame­rikai) 19, 21.25 Doktor Szöszi 2 (amerikai) 20, 22.10 Oviapu (ameri­kai) 14.05,16,18 David Gale élete (amerikai) 21.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 14.55,17.45,20.40 KASSA CAPITOL: Órák (amerikai) 15.45,18, 20.30 ÚSMEV: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 16, 18, 20.30 IMPULZ: City of Ghosts (amerikai) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (ame­rikai) 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Kill Bill (amerikai) 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Merülés a félelembe (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: Extreme Ops (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: Több a sokk­nál (amerikai) 16.30,19 IPOLYSÁG - IPOLY: Equilibrium (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: David Gale élete (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Amerikai pite 3 - Az esküvő (amerikai) 11.45,14.15,16.15, 18.30, 20.30 Bad Boys 2 - Már megint a rosszfiúk (amerikai) 13.45, 16.30,19.15 Birkanyírás (amerikai) 16.15,18.15,20.30 A Karib-ten­ger kalózai - A Fekete Gyöngy átka (amerikai) 16.45,19.30 Kegyet­len bánásmód (amerikai) 14,16,18, 20.15 Kill Bill (amerikai) 13.15, 14.30, 15.30, 16.45, 17.45, 19, 20 A Mindenóó (amerikai) 13.30, 17.30 Az olasz meló (amerikai) 13,17.15,19.30 Pokolba a szerelem­mel (amerikai) 15.30, 20.15 A Szövetség (amerikai-német) 15.45, 18, 20.15 Trükkös fiúk (amerikai) 15.15 Az Irodalmi Szemle októberi számának tartalmából Beneš és a magyarok LAPAJÁNLÓ Elisabeth Bécsben. Kamarás Máté bravúros alakítása a Theater an der Wien színpadán Magyar siker a császárvárosban Elisabeth és a Halál (Kamarás Máté) Az utóbbi időben a legtöbbször Eduard Beneš 1945 utáni dekrétu­mait szokták emlegetni, mely a né­met és a magyar kisebbség jogfosz­tását, majd kiebrudalását foglalta törvénybe. Nem kevésbé lehet azon­ban érdektelen a hírhedt cseh politi­kus és államférfi párizsi szereplése sem, a trianoni béke, tehát egy tör­ténelmi gyalázat szentesítése ide­jén. Erről szól Popély Gyula tanul­mánya a folyóirat legújabb számá­ban. Beneš egyértelműen ellenezte, hogy a prágai kormány kapcsolatot keressen Budapesttel vagy Béccsel. „A békekötés miatt pedig otthon ne aggodalmaskodjanak, mivel a le­győzőitekkel senki sem fog tárgyal­ni a békefeltételekről” - ez az egyik üzenete Párizsból Prágába. A szalóci Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, a balassagyarmati Mik­száth Kálmán Művelődési Központ és az ipolyvarbói Palóc Társaság meghirdeti a 2003. évi Palócország - Meseország V. Palóc Mesemondó Versenyt. A rendezvény célja újra felfedezni, megismerni és megis­mertetni a palóc vidék népmeséit, történeteit, lehetőséget adni a palóc tájnyelvet beszélő gyerekeknek, hogy megmutassák előadói tehetsé­güket, s bizonyságot tegyenek e nyelvjárás sokszínűségéről. Nevezni egy, a palóc vidékhez (le­hetőleg saját lakóhelyhez, telepü­léshez) kötődő népmesével lehet. A jelentkezők a mesét csak népvise­letben adhatják elő. A versenyben részt vehet minden óvodás, aki be­töltötte az 5. életévét, valamint az alap- és középiskolák diákjai, akik „bírják” a palóc nyelvet és megfele­lő előadói képességekkel rendel­keznek. A verseny idén immár öt kategóriában zajlik: I. kategória: óvodások (5 éves kor­tól) A folyóirat szépirodalmi anyagai között Varga Imre verseit, Kmeczkó Mihály elbeszélését és Ollós Edit, valamint Dušan Mitana naplójegy­zetét, ületve novelláját olvashatjuk. Köszönti a lap a jubilánsokat, Jakab István nyelvészt és Szőke József írót, bibliográfust. Zalán Tibor könyvismertetésében Zalaba Zsu­zsa Hét lakat alatt című meseköte­téről írt, Lanstyák István pedig a fordítástudomány szakközi kapcso­lataiba avat be bennünket. Kele­men Patrícia (Kanadából) egy rendhagyó útinaplóban ismertet meg az ország történelmével, érde­kességeivel. A Margó című publicisztikai rovat­ban Németh István Csontváry Kosztka Tivadar munkásságával foglalkozik. A folyóiratot Gály Kati rajzai illusztrálják, (dz) II. kategória: az alapiskolák 1-3. évfolyama III. kategória: az alapiskolák 4-6. évfolyama IV. kategória: az alapiskolák 7-9. évfolyama V. kategória: középiskolások A felhívást országhatártól függetle­nül, minden palóc településre eljut­tatják a rendezők. A felvidéki elő­döntőket 2003. november 24. és de­cember 5. között rendezik meg. A tervezett helyszínek: Pelsőc, Tor­naija, Fülek és Ipolyság. Az elődöntők legsikeresebb mese­mondói a 2003. december 12. és 14. között, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban megrendezendő Palócország - Me­seország V. Palóc Mesemondó Ver­seny döntőjére kapnak meghívást. A jelentkezéseket 2003. november 5- ig várják a szervezők. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Gombaszög Fej­lesztéséért Alapítvány - Nadácia pre rozvoj Gombaseku, 049 51 Slavec 78, vagy a 058/788 33 10-12,0908/ 175 133-as telefonszámokon, illetve fabian@slovanet.sk e-maü címen. Elisabeth-trikó, Elisabeth- bögre, Elisabeth-ernyő, Elisabeth-sapka, Elisabeth- manikűrkészlet. 13.50-ért az egyik, 9.50-ért a másik, 5.50- ért a harmadik, hadd ne so­roljam! Természetesen Bécs­ben, így természetesen euróbán. SZABÓ 0. LÁSZLÓ Mindent a reklámért, vagyis min­dent az előadásért. Európa nyugati országaiban ugyanis sosem volt ér­vényes a nálunk oly jól ismert szlo­gen, miszerint ,jó bornak nem kell cégéri’. Igenis kell! Még akkor is, ha az a bor ízes és zamatos. Sőt! Akkor kell a leginkább. Bécsben ezt mindig is tudták. A Theater an der Wienben, ahol szeptember óta új szereposztásban játsszák a Michael Kunze és Sylvester Levay (nekünk Lévai Szilveszter!) bombasikerű musicaljét, az Elisabethet, minden a várhatóan hosszú előadás-soro­zatot szolgálja. A „minden”-ből ter­mészetesen a CD sem hiányzik. A dalok, ugyancsak jó pénzért, haza- vihetőek. Ami viszont még ennél is fontosabb, ezért ugyancsak termé­szetes az „európai uniós előadást” tekintve: a darab cselekményét is­mertető elegáns műsorlap ingye­nesen „beszerezhető” a színház előcsarnokában. A fél nyolctól csaknem fél tizenegyig tartó pro­dukció pontos történéseit így aztán nemcsak a helybéli osztrák közön­ség érti, hanem az angolul, franci­ául, olaszul, spanyolul beszélő tu­rista is. Dagadó kebellel és felké­szülten ülhet be az előadásra a ja­pán vendég is, hiszen róla sem fe­ledkeztek meg a színház „píá- rosai”. Én meg is tartottam egyet az általam ugyan olvashatatlan, amúgy viszont tetszetős „színházi étlapból”, és a magyar nyelvű kár­tyával együtt ezt is megőrzőm. Pél­dának okáért. Mert igen, van ma­gyar nyelvű műsorlapja is az elő1 adásnak. Pedig nem biztos, hogy Bécsben több a magyar turista, mint Pozsonyban. Wienben azon­ban már ezen a téren is másképpen gondolkoznak, mint Bratislavá- ban. Sok kicsi (ám kellemes gesz­tus) sokra megy. Nézőcsalogató­nak lehet, hogy elég az óriásplakát is, külföldről azonban csak akkor tud komoly seregeket vonzani a produkció, ha szájhagyomány út­ján az is elterjed, hogy képről kép­re magyarul is nyomon követhető, ami a színen zajlik. S ha mindez egy nívós előadás érdekében törté­nik, a költségek hamarosan megté­rülnek, onnantól fogva pedig már csak nyereményes vállalkozásról beszélhet a Theater. A néző felkészültségét szolgálja a színház alagsorában rendezett Sissy-kiállítás is, amelyen a gazdag fotógyűjtemény és írásos doku­mentumok mellett a Monarchia fénykorába is betekintést nyer a lá­togató. S ha műsorfüzettel a kezé­ben ül be a nézőtérre, akkor azt is kiböngészheti belőle, hogy az 1992-es bécsi ősbemutatótól 1998- ig 1 279-szer játszották a darabot és 1 269 446 ember látta. Külföldi JUHÁSZ KATALIN Kassa. Új fejleményekről számolha­tunk be a Márai Sándor szobrára in­dult gyűjtéssel kapcsolatban. A kez­deményező Magyar Közösségi Ház - Kassa képviselője, Csala Kornélia külön kiemelte a nyugdíjasoktól ér­kező 300-400 koronás adományo­kat, ám szerinte az eddiginél na­gyobb propagandával komolyabb pénzösszegek megszerzésére is van esély. Az egész alakos bronzszobor elkészítése hozzávetőlegesen egy­millió koronába kerülne. A fővéd­nökségre Csáky Pál kormányalelnö- köt és Szili Katalint, a magyar Or­szággyűlés elnökét kérték fel, akik ígéretet tettek az együttműködésre. Ez minden bizonnyal komoly anya­társulat először 1996 februárjában mutatta be az Elisabethet, még­hozzá az osakai Takarazuka Szín­ház. És a következő premiert is Ja­pánban tartották: ugyanezen év jú­niusában, Tokióban. És csak most jön a magyarországi bemutató. 1996 augusztusában Szegeden, majd két hónappal azután a buda­pesti Operettszínházban, Kerényi Miklós Gábor színpadra állításá­ban láthatja a közönség. Három évvel később a svédek, a hollan­dok, két évvel ezután pedig az esseni Colosseum Theater tűzi mű­sorára, 2000-ben pedig ismét a ja­pánok viszik színre a darabot, és újra Tokióban. S mivel az osztrák közönség részéről is hatalmas az érdeklődés, a Theater an der Wien pár héttel ezelőtt másodszor indí­totta útjára a darabot. És még egy adat a fényben és drága kosztü­mökben pompázó produkcióról: a műsorfüzet szerkesztői összeszá­molták azt is, hogy a világ ez idáig 3 500 Elisabeth-előadást láthatott, ami nem kevesebb, mint 4 millió nézőt jelent. Hogy ez mennyi pél­dául a Macskákhoz képest, azzal ne foglalkozzunk. Az Elisabeth si­kere így is, úgy is világsiker. A mo­dern gondolkodású, különös ter­mészetű császárnő sorsa - aki egész életében a szabadságáért és a boldogságáért küzdött, szerelme és végzete mégis a Halálhoz vezet­te - mindenütt óriási tömegeket vonz. Az első felvonás tizennégy jelenete gi támogatással jár, ám információ­ink szerint minkét politikus azt sze­retné, ha a szobor minél hamarabb, lehetőleg már jövő tavasszal állna. Csáky a kormányhivatal kisebbségi kultúrákra szánt alapjából, Varga György, a Magyar Köztársaság kas­sai főkonzulja magánemberként szándékozik egy jelentős összeggel segíteni a gyűjtést. Az eddigi védnökök között ott ta­láljuk Kassa város főpolgármeste­rét, Zdenko Trebuľát is, a gyűjtést koordináló kibővített Márai-em- lékbizottság díszelnöke pedig Süli János, Kassa-Óváros polgármeste­re, aki már eddig is sokat tett az ügy érdekében. A Márai-szobor a Fegyverház utca, a Bástya utca és a Mészáros utca során a vadóc Erzsébet először ap­ja, Maximilian bajor herceg, majd anyja, Ludovika társaságában jele­nik meg. A Starnberger tó partján rakoncátlansága majdnem bajba sodorja. 1853 augusztusában már Bad Ischlben látjuk, ahol Ferenc József szerelemre lobban iránta. Az első felvonás egyik legszebb je­lenete a schönbrunni kastély bál­termében megrendezett esküvő, ahol Ferenc József vetélytársaként feltűnik a Halál. Hans Schaver- noch díszlete - a vetített háttérrel - itt a legesztétikusabb. Ugyanez a tisztaság, szinte brooki egyszerű­séggel, egyetlenegyszer jelenik meg újra, mégpedig a bécsi piacté­ren, ahol forradalmi hangulat kö­zepette derül ki, hogy Erzsébet fényűző szépségápolásának kö­szönhetően nem lehet tejet kapni. De addigra már azt is tudja a néző, hogy a fiatal császárné a természe­tétől idegen és ellenséges környe­zetben, önállóságától megfosztva él a bécsi udvarban. Melankóliája, miután anyósa elveszi tőle a gyere­keit, gyűlöletbe csap át, s ultimátu­mot ad a férjének, aki meg is hajol előtte. Kettős a diadal: Erzsébet visszanyeri a gyerekek nevelését, majd a második felvonás első jele­netében azt is eléri, hogy a császár kibéküljön a magyarokkal. Budán vagyunk, a Mátyás templom előtt, ahol a tömeg Erzsébetet élteti. Er­zsébetet, aki az évek során elha­nyagolja a fiát, a túlérzékeny Ru­dolfot, aki Vetsera Máriával öngyil­kereszteződésében állna, nem messze a Márai-emlékháztól, ahol az író fiatal korának egy rövid idő­szakát töltötte. A meghívásos pályázatra érkező terveket szakmai bírálóbizottság értékeli majd, a kezdeményezők csupán azt kötötték ki, hogy a szo­bor a lehető leghűbben fejezze ki Márai Sándor szellemiségét. Az utóbbi időben egyébként a szlo­vák irodalmárok is egyre intenzí­vebben érdeklődnek Márai iránt, november 14-én a szlovákiai PEN Klub Kassán rendez konferenciát az író munkásságáról és közéleti szerepéről. Adakozni továbbra is lehet, az OTP Bankban két számlát nyitottak e célra. kos lesz Mayerlingben. Ezt követő­en zátonyra fut a császári pár há­zassága, és a záró képben, egy süllyedő világ fedélzetén Erzsébe­tért eljön a Halál. Voltaképpen ennyi a történet, amelyhez Michael Kunze remek dalszövegeket, Lévai Szilveszter pedig világszínvonalú dalokat komponált. Itt minden dal a szó legnemesebb értelmében sláger. Egyetlen percet sem „pihen” a néző lelke, ennyi zenei szépséget én még egyetlen musicalben sem kap­tam. Itt ámulatból ámulatba esik az ember, viszi, sodorja, magasba repíti a muzsika. A magasból pedig minden varázsosabbnak tűnik. Még akkor is, ha igazából nem az. Bizonyos jelenetekben, szerencsé­re nem túl gyakran, a legvadítóbb giccs pompázik a színpadon. Az el­ső felvonás vége felé, amikor a nép vödrökkel hordja a tejet Erzsébet fürdőzéséhez, még a fejőstehenek is megjelennek a színen. Elöl ve­lencei tükrök, a színpad két olda­lán háttal álló tehenek. Három percnél tovább azonban ők sem maradnak, hiszen a kép minden dallal változik. Drága, látványos produkció a bécsi Elisabeth. Van itt minden, ami szemnek ingere. Ha a Genfi-tó partján járnak a szerep­lők, csónakok is megjelennek a szí­nen, a Halál birodalmába hatalmas híd vezet a színpad fölött, a bécsi kávéház asztalai úgy forognak a szemünk előtt, mint a Vidámpark dodzsemei. Hintók és lovas foga­tok is vannak, s mindez hatalmas fénnyel, pompával. Elisabethet az általam látott elő­adásban Nadine Hammer alakítot­ta. Gyönyörűen énekel. Hangja a legexponáltabb helyeken is töretle­nül ível. Színészi tehetsége azon­ban korántsem olyan erős, mint énektudása. Lucheni, a merénylő, a történet „mozgatórugója”: Fer­nand Delosch. Minden gesztusa hi­teles, a hangja szabadon szárnyal, mozgáskultúrája hibátlan. A Fe­renc Józsefet megformáló Jochem Feste Roozemond ugyanolyan jó választás, mint a Rudolfot alakító Jesper Tydén. Mintha mindketten a schönbrunni kastély egyik fest­ményéről léptek volna le. Játékuk, énektudásuk semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Remek ala­kítást nyújt Kerstin Ibald is Sophie, az anyós szerepében. Minden meg­nyilvánulása élethű és valós érzel­met hordozó. Az előadás fénypontja, s ezt min­den elfogultság nélkül állíthatom: Kamarás Máté a Halál szerepében. Hangja nemcsak a színpadot, az egész színházat betölti, ha kell, a legfinomabb lírát, ha kell, a legfá­jóbb drámát közvetíti. Operaéne­kesi kvalitásokkal és rockénekesi energiával az előadás legjobb mu­sicalszínésze. Mindent tud a mű­fajról. A tenyeréből eteti lelkes ra­jongótáborát. A legnehezebb dalo­kat is játszi könnyedséggel, észre­vétlen technikával és nem kis ele­ganciával adja elő. Én a végén bravózni akartam neki, de nem tudtam. Belém fojtotta a szót a né­zőtéren felzúgó hangorkán. Egy huszonhét éves magyar fiút ünne­pelt a Theater an der Wien. Az euróbán vezetett számla száma: 6588239/5200, neve: Maďarský spoločenský dom - Košice. Zbierka na sochu Sándora Máraiho. A szlovák koronában vezetett számla száma: 6588167/5200, ne­ve: Maďarský spoLočenský dom - Košice. Zbierka na sochu Sándora Máraiho. A kezdeményezők a szo­boravatásra egy szép emlékköny­vet is szeretnének megjelentetni, amelyben szeretnék feltüntetni az adakozók neveit. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az utalvá­nyon, az „Údaje pre adresáta” ro­vatban feltüntetik nevüket. Csala Kornéliától megtudtuk, hogy ezt többek között egy ötezer koronát adományozó magánszemély sem tette meg. V. PALÓC MESEMONDÓ VERSENY A fővédnökségre Csáky Pál kormányalelnököt és Szili Katalint, a magyar Országgyűlés elnökét kérték fel Folyik a gyűjtés a kassai Márai-szoborra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom