Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-29 / 249. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 29. Európai unió Az uniós jogosítvány az Európai Bizottság tervezete szerint a bankkártyához hasonlító műanyag lapocska lenne Ötven területen tapasztalható súlyos elmaradás Európaibb jogosítványunk lesz A régi jogosítvány továbbra is érvényben marad Jövő májustól új gépjármű- vezetői jogosítványok kiadását kezdik meg Szlovákiában. A rózsaszínű lapocska bal felső sarkában már ott lesz az Európai Unió jelképe is. A cserével nem kell majd sietni, mivel egyelőre a most használatos dokumentum is érvényben marad, az EU pedig amúgy is egységesíteni akarja a jogosítványokat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS További változás, hogy a jövőre kibocsátott új jogosítvány a kétéves próbaidő elteltével is érvényben marad, nem kell kérvényezni a meghosszabbítását. Továbbra is száz korona illetéket kell fizetni a jogosítvány kiállításáért, kétszázat, ha elveszítjük. Az államnak egyébként mindössze 36 koronájába kerül az új dokumentum gyártása. Egyszóval jövő májustól lehetőségünk lesz a régi jogosítványt szebbre, modernebbre, ha úgy tetszik, „európai uniósabbra” cserélnünk. Az azonban korántsem biztos, hogy néhány hónappal később nem lesz szükség újabb cserére. Az Európai Bizottság ugyanis egységes európai jogosítvány bevezetését szorgalmazza, hogy ezzel váltsák fel a mintegy 200 millió jelenlegi jogosítványt földrészünkön. Ez utóbbiaknak ugyanis 80 különböző fajtája van, s ez a sokféleség a csalások melegágyának számít. „A jelenlegi jogosítványok lejárati ideje más és más, s eltér az is, hogy melyik milyen járműkategóriára terjed ki” - szögezte le a javaslatot indokolva Loyola de Palacio, az; Európai Bizottság közlekedési biztosa. „Gyakorlatilag lehetetlen hatékonyan ellenőrizni ezeket a dokumentumokat” - mondta, hozzátéve: „a 2001. szeptember 11., azaz az amerikai terrorakciók utáni helyzetben mindez tűrhetetlen, hiszen a jogosítványt sokfelé személyazonossági okmányként is elfogadják”. Az új jogosítvány a tervezet szerint a bankkártyához hasonlító műanyag lapocska lenne: olyan, ami az egész EU-ban érvényes, s egyforma hosszú időtartamra szól. A cél nem pusztán a csalások lehetőségének csökkentése, de egyben az egyik országból a másikba költöző európaiak életének megkönnyítése is: ez utóbbiaknak ugyanis gyakran valóságos harcot kell vívniuk a bürokráciával, míg végre le tudják cserélni jogosítványukat új otthonuk hasonló okmányára. Végül fontos szempont a közúti biztonság erősítése is: az új okmányt ugyanis a javaslat szerint rendszeresen, 10 évente (a 65 évesnél idősebb embereknél és a hivatásos sofőröknél pedig ötévente) meg kellene újítani. Az Európai Unió 15 jelenlegi tagországa közül 4-ben, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Ausztriában jelenleg még élethossziglan érvényesek a jogosítványok. A megújítás a B-kategóriás jogosítványoknál (azaz a személyautók vezetését lehetővé tévő dokumentumoknál) közösségi szinten csak a fotó cseréjét jelentené - de emellett minden egyes tagállam előírhatná majd saját állampolgárai számára, hogy kér-e üyenkor mondjuk orvosi vizsgálatot, vagy újabb elméleti, illetve gyakorlati vizsgát. Ha csak a fotó cseréje valósulna meg minden egyes tagállamban, már az is nagy előrelépés lenne, s sokat segítene a csalások elleni küzdelemben. Mint Loyola de Palacio elmondta, nemrégiben például eléje került egy 99 éves nagymama jogosítványa, aki még 2000-ben is 1932-ben kiállított okmányával vezetett: el lehet képzelni, müyen különbség volt a jogosítványon lévő fénykép és a valóság között... Az egységes jogosítvány bevezetését még az Európai Parlamentnek és a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagynia, azaz az várhatóan csak 2009-ben, 2010-ben léphet életbe. S ekkor sem cserélnék le egy csapásra a még meglévő, papír alakú dokumentumokat az újra, hanem a csere fokozatosan, a régi jogosítványok lejártakor, azok megújításával menne végbe. Az Európai Bizottság egyben javasolta, hogy segédmotoros kerékpárok használatát is kössék jogosítványhoz. E dokumentum megszerzésének alsó korhatára 14 év lenne, de ekkor még a fiatalok csak saját hazájukban használhatnák motor(Juhász László illusztrációs felvétele) kerékpáijukat: ha külföldön is élni akarnának szenvedélyüknek, el kell érniük a 16 éves korhatárt. Az okmány megszerzéséhez az EU összes tagországában kötelező lesz az elméleti vizsga - de minden egyes állam eldöntheti, hogy ezen túlmenően kér-e még gyakorlati vizsgát is. Végül a bizottság azt szorgalmazza, hogy a legnagyobb teljesítményű motorkerékpárokat csak akkor használhassák a fiatalok, ha előbb már kisebb gépeken bizonyították, képesek uralni járművüket. Azaz az ilyen nagy motorkerékpárra Európa-szer- te csak 21 éves korukban ülhetnek fel, s csak akkor, ha előtte 3 éven át már használtak kisebb motorokat. (A segédmotoros kerékpároknál nagyobb teljesítményű, azaz a 125 köbcentiméterest meghaladó motorok használatának alsó korhatára ugyanis egységesen 18 év lesz.) Ha viszont a fiatalok rögtön a legnagyobb teljesítményű motorkerékpárokon akarják kipróbálni tudásukat, 24 éves korukig kell majd várniuk az ezt lehetővé tévő jogosítványra. (m, p, ú) Csáky Pál szerint Szlovákia egyelőre nem tervezi a marihuána legalizálását, ám nem zárja ki az orvosi felhasználást Európa-szerte nő a kábítószerezők száma ÖSSZEFOGLALÓ Amellett, hogy az uniós országokban egyre több nagyvárosi fiatal fogyaszt meglepő rendszerességgel marihuánát és hasist, aggasztóan nő a kokaint használók száma is. Az EU kábítószerhelyzetről szóló 2003-as jelentése szerint a tagországok felében az intravénás drogosok is egyre többen vannak. Ennek ellenére a drogtoplistát - csakúgy mint Szlovákiában, - a cannabis és a partidrogok vezetik. Szlovákiában az utóbbi években csökken a drogfogyasztás, ez alól csak a szintetikus kábítószerek és a marihuána fogyasztása a kivétel. Az európai adatokhoz hasonlóan az úgynevezett partidrogok a legelterjedtebbek - legismertebb az extasy és az egyéb amfetamin alapú szerek -, melyeket általában alkohollal keverve fogyasztanak a fiatalok. Csökken az úgynevezett kemény drogok - főleg a heroin és az egyéb ópiumszármazékok - használata miatt gyógykezelésre szorulók száma. Szlovákia még mindig tranzit országnak számít a drogcsempészet szempontjából, a drogfogyasztási szokások változása miatt azonban megfordulóban a csempészek keletnyugati irányú útvonala: a szintetikus anyagok legnagyobb előállítója Hollandia, de a gyártási folyamat viszonylagos egyszerűségének „köszönhetően” feltehetően több illegális laboratórium működik Szlovákiában is. „A szlovák kormányzat nem tervezi a könnyű drogok legalizálását, de nem kizárt a marihuána gyógyászati célokra való felhasználása” - mondta tegnap Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, a drogellenes küzdelemért felelős miniszteri tanács vezetője. A drogfogyasztás csökkenését mutató tendencia ellenére egyre több fiatal kerül kapcsolatba a drogokkal: 2002-ben a 15-17 éves korosztály 42 százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen tiltott szert. A 19-29 éves korosztály körében ez az arány mintegy 36 százalék, és a növekvő életkorral fokozatosan csökken. Minden ötödik európai felnőtt használt már életében legalább egyszer marihuánát vagy hasist - derül ki az Európai Unió drogkutató központjának számító EMCDDA 2003-as jelentéséből. A könnyű drogokkal kísérletezők aránya még magasabb, ha csak a 15 és 34 év közötti korosztályt vizsgáljuk. A lisszaboni központú szervezet felmérése szerint Németországban az ilyen korúak jóformán fele (44 százaléka) használta már életében legalább egyszer a cánnabis valamilyen formáját. Spanyolországban ez a szám 35, Franciaországban 40, az Egyesült Királyságban pedig 42 százalék. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy az elmúlt évben élt-e marihuánávď vagy hasissal, már kevesebben válaszoltak igennel. A franciák és az angolok ötödé, a spanyolok 17 százaléka tudott közelmúltbeli könnyűdrogos élményről beszámolni. Az EMCDDA jelentéséből úgy tűnik, a legkisebb mértékben az északi országokban élők drogoznak. A15 és 34 év közötti norvégok nyolc, a finnek öt, a svédek csupán egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy fogyasztott canna- bisszármazékot az elmúlt egy évben. Ezzel együtt a napokban publikáltjelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy az európai fiatalok egy kisebb csoportja feltűnően rendszeresen és intenzíven kezdi használni a könnyű drogokat. A jelentés egy francia tanulmányra hivatkozik, amely szerint a 18 éves francia fiúk fele már használt cannabist, 13,8 százalékuk pedig megdöbbentő rendszerességgel, havonta akár húsz alkalommal is szív. Az EU-ban termelt kender egyébként egyre erősebb - figyelmeztet a dokumentum, mivel nő a pszichoaktív hatóanyag (PHC) tartalma. Néhány növényfajtában akár 30 százaléknyi PHC is van. Az európaiak - országonként változóan - 0,5-5 százaléka „partidrogozott” már. Az összes többi drogfajta messze lemarad a két listavezető mögött. Az EMCDDA jelentése szerint több uniós országban (az Egyesült Királyságban, Dániában, Németországban, Spanyolországban és Hollandiában) új jelenség a kokainfogyasztók számának emelkedése. Ennek hátterében állhat az is, hogy 2001 óta a kokain „utcai” ára stabilizálódott, sőt szinte minden tagállamban csökkent valamennyit. Az EU-országok felében - például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban - az intravénás droghasználók száma is növekedett. A kemény droggal élők 60 százaléka, az EU-n belül ez 600-900 ezer embert jelent, rendszeresen belövi magát intravénásán. A közös tű- és fecskendőhasználat miatt a HIV-, AIDS- és hepatitis C-fertózések szempontjából ezek az emberek különösen veszélyeztetettek. Angliában például az összes ilyen kábítószer-használó egy százaléka, míg Spanyolországban több mint 30 százaléka HIV- fertőzött. A droghasználat miatt évente hét-kilencezer ember, főleg fiatal hal meg az EU-ban. A halálesetek 80 százalékát ópiátszármazé- kok okozzák. 0pj> MH) Vesztettek varázsukból a coffee shopok Amszterdam. Egyre csökken a holland coffee shopok száma, a legújabb adatok szerint tavaly már csak 782 kávézó várta a könnyű drogok híveit. Hollandiában a coffee stopokban törvényesen lehet köny- nyű drogokat, a többi között marihuánát vásárolni. Ezekre a vendéglátóipari létesítményekre szigorú szabályok érvényesek, működésüket rendszeresen ellenőrzik. Részben a szigorú szabályozás miatt a coffee shop száma az elmúlt években egyre csökkent: 1997-ben még mintegy 1200 működött, tavaly már csak 782. Érdekes módon a húszezer lakosnál kisebb településeken fordított folyamat indult el, 105-ről 107-re nőtt a coffee shopok száma. Az is figyelemre méltó, hogy csökkent azoknak a holland városoknak a száma, ahol nincs ilyen szórakozóhely: az ország 496 városának mindössze három százalékában kell nélkülözniük a coffee shop szolgáltatásait a fiataloknak, (euro.hu) A legfelkészületlenebb tagjelölt Lengyelország MTI-TALLÓZÓ Varsó. A jövő májusban az Európai Unióhoz csatlakozó országok között Lengyelország a legkevésbé felkészült; az Európai Bizottság utolsó, november 5-én nyilvánosságra hozandó országjelentésében 50 olyan területet jelöl meg, amelyben súlyos elmaradás mutatkozik - írta hét végi számában a Rzeczpospolita. Az országjelentésből - még közzététele előtt - a korábbi évekhez hasonlóan már a másik nagy lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza is szemezgetett. A független, konzervatív Rzeczpospolita „50 be nem váltott ígéred’ című írásában kiemeli: amióta Koppenhágában megszületett a döntés Lengyelország felvételéről, a felkészülés üteme erőteljesen lelassult. A lengyel vezetés már nem tart attól, hogy Lengyelország kimaradhat a bővítésből - idézte meg nem nevezett uniós diplomaták véleményét Jedrzej Bielecki, a lap brüsszeli tudósítója. Szlovákia lakossága is tart a növekvő áraktól Dráguló élelmiszerek ÖSSZEFOGLALÓ Az európai uniós csatlakozást követő 3-5 évben érzékelhetően csökkenni fog a jelenlegi tagországok és a csatlakozók egyes élelmiszeripari termékei között az árkülönbség - mondta Franciszek Hutten-Czapski, a Boston Consulting Group (BCG) varsói irodájának menedzsere. „Ebből adódóan a csatlakozást követő években a jelenlegi tagországok élelmiszerárai várhatóan csökkennek, míg a csadakozó országokban emelkednek” - tette hozzá Franciszek Hutten-Czapski. A fogyasztási cikkek piacának tendenciáiról, ezen belül is a csatlako- zást követő árképzési változásokról szólva a varsói iroda vezetője elmondta: jelenleg átiagosan csaknem 41 százalékkal olcsóbbak az élelmiszerek a csatlakozó országokban, mint a tagországokban. Véleménye szerint a különbségekből adódó lehetőségeket elsősorban a viszonteladók használják ki. A szakember elmondta: a nagy nemzetközi márkák, az egyszerűen szállítható és raktározható termékek érintettek leginkább. A BCG számításai szerint a legalább 10 százalékos árkülönbségnél már felmerülhet, hogy a viszonteladók nem közvetlenül a termelőtől, hanem egy másik kereskedőtől szerzik be a termékeket. A szakember elmondta, a BCG előrejelzése szerint az egész régióban erősödik á kereskedelmi láncok koncentrációja, amely tovább generálja az úgynevezett saját márkák megjelenését. Ez pedig komoly versenyt jelent a nagy nemzetközi márkák számára. Egy közvélemény-kutatás tegnap nyilvánosságra hozott eredménye szerint Szlovákia lakosságának 90 százaléka tart az áruk és a szolgáltatások árának növekedésétől országunk európai uniós csatíakozá- sa után. (t, VG, e-o) Élelmiszer-árszínvonal az EU-tagáliamokban, 2001 (EU = 100) Dánia Svédország Finnország Írország Franciaország Luxemburg Ausztria Nagy-Britanria Németország Belcjum Olaszország Hollandia Görögország Portugália Spanyolország UNIÓS PLUSZOK ÉS MÍNUSZOK Tőke szabad áramlása Hozadékok © a tőke és a pénzeszközök szabad mozgása © 7+3 évig korlátozzák az uniós államok polgárainak termőföldvásárlását © szabadon vásárolhatunk lakást, házat vagy telket az EU országaiban © a kamatok csökkenése várható a külföldi bankhitelek hozzáférhetősége miatt © számlát nyithatunk az EU tagállamaiban © több közvetíen külföldi befektetés érkezik Szlovákiába Kockázatok 0 a banki szolgáltatások piacán nagyobb lesz a konkurencia © az önállóan gazdálkodó külföldi földművesek három év elteltével hozzájuthatnak szlovákiai termőföldekhez © az EU állampolgárai második-harmadik otthonuk megteremtése céljából ingatlanokat vásárolhatnak Szlovákiában
