Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-24 / 245. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 24. Orosz iégibázis Kirgizisztánban Biskek. Orosz légitámaszpontot avatott fel Vlagyimir Pu- tyin elnök tegnap a kirgizisz- táni Kantban. Ez az első újonnan létrehozott külföldi orosz katonai létesítmény az egykori Szovjetunió felbomlása óta. Putyin az ünnepélyes avatáson emlékeztetett a terrorista veszélyre, és hangoztatta, hogy a támaszpont felépítése hozzájárulhat a térségbeli biztonság erősítéséhez. A Biskek- től 25 kilométerre fekvő kanti támaszponton 20 orosz vadászgép, illetve helikopterek állomásoznak majd, amelyeket félezer orosz katona szolgál ki. Elsődleges feladatuk légi támogatást nyújtani a szovjet idők óta a közép-ázsiai térségben állomásozó orosz katonai alakulatoknak. Aszkar Akajev kirgiz államfő hangsúlyozta, a nyugati szövetségesek közép-ázsiai katonai jelenléte ellenére továbbra is Oroszország számít a legfontosabb nagyhatalomnak, amely igyekszik megszüárdítani térségbeli befolyását. (MTI) Elengedték Ágim Cekut Pristina. A szlovén hatóságok tegnap hajnalban szabadon engedték Ágim Ceku egykori koszovói albán gerillavezért. Ezt a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) szóvivője mondta a Reutersnak. Ceku jelenleg a polgári védelemmel foglalkozó TMK parancsnoka, korábban viszont annak elődje, a feloszlatott szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezérkari főnöke volt. Cekut szerdán a ljubljanai repülőtéren tartóztatták le a szerbia-montenegrói hatóságok által kezdeményezett Interpol-körözés alapján. A koszovói fővárosban szerda este haragos albánok százai demonstráltak, követelve a szer- bek elleni gerillaháború népszerű alakjának azonnali szabadon bocsátását. (MTI) Ágim Ceku szabadon bocsátását követelték a koszovói albán politikusok is a szlovén vezetőktől (Reuters) Államcsínyre szólított fel Belgrád. Drágán Markovics, az Szerb Egység Pártjának frakcióvezetője a parlamentben felhívta a szerb rendőröket, hogy ma államcsínyt hajtsanak végre, és szálljanak meg minden állami intézményt. Kormánypárti politikusok a polgárháborúra való felhívásként értékelték a kirohanást, s követelték a képviselő megbüntetését. A szerb belügy szerdán közölte, hogy Belgrád központjában ma nyilvános tömeggyűlést tartanak a rendőrök Sreten Lukics országos rendőrfőkapitány iránti szolidaritásból. Zoran Zsivkovics kormányfő támogatásáról biztosította a rendőri tüntetést. Lukics, illetve három másik rendőr- és hadseregtábornok ellen hétfőn vádat emelt a hágai törvényszék a koszovói válság idején elkövetett háborús bűntettek miatt. Belgrádot hideg zuhanyként érték a vádemelések. (MTI) Több ezer ember tüntetett háborúellenes jelszavakat skandálva a canberrai parlament előtt Az ausztráloknak nem kell a seriffszerep MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Canberra. Hevesen védelmezte az Egyesült Államok vezette szövetségesek iraki háborúját és köszönetét mondott az ahhoz nyújtott ausztrál támogatásért George Bush amerikai elnök tegnap a canberrai parlamentben. A tanácskozás idején a parlament épülete előtt több ezer ember tüntetett háborúellenes jelszavakat skandálva. Az ausztrál törvényhozás két házának együttes ülésén Bush vehemensen védelmezte az iraki háborút, azt hangoztatva: az Egyesült Államok, Ausztrália és más országok cselekedtek Irakban egy növekvő veszély elhárítása érdekében, ahelyett hogy a tragédia közeledtét várták volna. Bush köszönetét mondott az általa kivételes bátorsá- gú vezetőként jellemzett John Howard ausztrál kormányfőnek azért, hogy az a februári 200 ezres háborúellenes ausztráliai tüntetések dacára kitartott Washington támogatása mellett. Nemkülönben azért, mert Canberra kétezer ausztrál katonát vezényelt a Perzsa-öböl térségébe. Bush kitért arra is, hogy az Egyesült Államok és Ausztrália különleges felelősséget visel a béke fenntartásáért a Csendes-óceán térségében. Az amerikai elnök a közelmúltban a terrorizmus elleni harcban vállalt szerepe okán egyenesen „regionális seriffnek” titulálta Ausztráliát. Erre reagálva John Howard a múlt héten inkább baráti segítségnyújtásnak nevezte országa regionális biztonsági szerepvállalását, amelyet egyes országok gyanakodva fogadnak az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Bush beszédét az iraki háború vé- delmezésén és Ausztrália seriffként való említésén felháborodott honatyák bekiabálásokkal kétszer is félbeszakították, amire az amerikai elnök azzal reagált, hogy „szereti a szólásszabadságot”. Bob Brown, a baloldali irányultságú ausztrál zöldek képviselője viszont azt harsogta, hogy országa nem seriff. A képviselőt és egy párttársát a házelnök távozásra szólította fel, aminek a honatyák azonban nem engedelmeskedtek. George Bush a hat országot felölelő ázsiai-csendes-óceániai kőrútjának utolsó állomásaként érkezett szerdán este Ausztráiába, ahonnan még a tegnapi nap folyamán hazautazott az Egyesült Államokba. A háborúellenes szervezetek pedig tüntetést hirdettek meg holnapra Washingtonba és San Franciscóba, hogy követeljék az amerikai katonák hazahozatalát Irakból. A szervezők több tízezer résztvevőre számítanak a tüntetéseken, amelyek a legnagyobb megmozdulásoknak ígérkeznek azóta, hogy Bush május 1-jén kinyüvánította az iraki hadműveletek befejezését. Az ausztrál békeaktivisták e két figurával értésre adták: Bush ölebének tekintik John Howard kormányfőt (TASR/AP-felvétel) Megkezdődött az adományozók értekezlete Madridban, ma teszik meg a konkrét pénzügyi felajánlásokat Győzködik a vonakodókat Madrid. Megnyílt a háború utáni iraki újjáépítés pénzügyi támogatását célzó kétnapos nemzetközi adományozó értekezlet tegnap a spanyol fővárosban. A színfalak mögött egyelőre folytatódnak az egyeztetések a vonakodó országok meggyőzéséről, hogy előteremtsék az összesen 55 milliárd dollárra becsült helyreállítási költségek fedezetét. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A 70 ország részvételével rendezett értekezlet megnyitóján Kofi Annan ENSZ-főtitkár egyebek között arra emlékeztetette a résztvevőket, hogy a történelem egyik legszörnyűbb nélkülözését elszenvedő iraki lakosság segítséget vár tőlük az ország újjáépítéséhez, amely nem várhat az ideiglenes iraki kormány megalakításáig. Az ENSZ és a Világbank az iraki gazdaság 14 szegletét megvizsgálva nemrégiben úgy becsülte, hogy a következő négy évben 36 milliárd dollárra lenne szükség az újjáépítéshez. Az amerikai vezetésű iraki ideiglenes kormányzat pedig úgy vélte, hogy további 19,4 milliárd dollárt igényelne a világbanki jelentésben nem említett gazdasági ágak helyreállítása. Kofi Annan és Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdán igyekezett elejét venni a madridi értekezlettel kapcsolatos túlzott várakozásoknak. Az adományozó országok ugyanis eddig csupán 2-3 milliárd dollár folyósítására tettek ígéretet a mellett a 20 milliárd dollár mellett, amelyet az USA az elkövetkező másfél évben az iraki újjáépítésre kíván fordítani. A madridi értekezlet megnyitásakor a színfalak mögött még javában folytak az erőfeszítések az adományok folyósításától vonakodó országok meggyőzésére, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe. Az irald háborút ellenző Franciaország, Németország és Oroszország például nem kíván az eddig ajánlotton túl további segélyt folyósítani. Az adományozó értekezlettel párhuzamosan Madridban tegnap egynapos értekezletet is rendeztek mintegy 300 multinacionális és egyéb vállalat számára, amelyekkel az iraki helyzetet és a befektetési lehetőségeket ismertetik. Rodrigez Rato spanyol gazdasági miniszter egy interjúban azonban elismerte: a hangsúly jelenleg az adományozáson van, egyelőre csekély a magántőke iraki befektetési kedve. A Reuters szerint az adományozók csak ma teszik meg hozzájárulási ajánlataikat. A korábbi bejelentések szerint Nagy-Britannia a 2006. márciuságig szóló időszakra 495 millió, az Európai Unió 235 millió dollárnak megfelelő összeget jelzett, Németország 100 millió eurónál nagyobb támogatást, Japán 1,5 milliárd dollárnyi segélyt, Spanyolország pedig - 2007-ig - összesen 300 millió dollárnyi gazdasági segítséget ígért. Svédország kilátásba helyezett segélyeinek összege megközelíti a 45 millió dollárt, míg a Vüág- bank egyetértésre jutott 3 és 5 milliárd dollár közötti kölcsönről az elkövetkezendő öt év során. Kanada mintegy 220 millió dollárt ajánlott fel 2003-2008 között. Chris Patten, az EB külkapcsolat- okért felelős tagja úgy vélte, a morális szempont mellett két másik érv is szól a segítségnyújtás mellett. Egyrészt a támogatás hozzá fog járulni ahhoz, hogy Irakban felgyorsuljon a demokratikus és függeden rendszer megteremtéséhez vezető átmenet. Másrészt a Közel-Kelet stabilitásának előmozdítása is közös érdek. Utalt arra is, hogy a támogatás sikere attól függ, hogyan alakulnak a feltételek a helyszínen. E feltételek Irakban most nehezek, s a tapasztalat azt mutatja, hogy nincs értelme jelentős támogatási összegeket folyósítani, ha ezeket nem lehet hasznos célokra fordítani. Az iraki keresztények alapvető szabadságjogainak biztosítását követelte a Vatikán a madridi konferencián. „A keresztények a legújabb háborúban sokat tettek emberiességi szempontból az országért - hangsúlyozta Paul Cordes kúriai érsek. Áz átmeneti kormánynak és a többi érintett kormánynak biztosítania kell a keresztények számára a szabadságjogokat. Ez előfeltétele az ország további fejlődésének - vélte Cordes. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) az iraki biztonsági helyzet problémáira panaszkodott a konferencián. Az UNICEF-nek jelenleg nehéz bármiféle új vállalkozásba kezdenie, a legtöbb külföldi munkatárs elhagyta Irakot. A szervezet szóvivője borúlátóan nyilatkozott az oktatás gyors felújításával kapcsolatban. Bár az iskolákat elméletileg október elsejével megnyitották, az UNICEF értesülései szerint csupán a lányok felét küldik iskolába, ami nagyon alacsony arány. Senki sem érti, miért kellett oly sok embernek meghalnia a különleges erők túszszabadítási akciójában Putyin elnök könnyedén és nyíltan hazudott MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Máig nincs válasz a Dubrovka-színházbeli tavalyi túszdráma fő kérdésére, arra, hogy miért kellett olyan sok embernek meghalnia a különleges erők túszszabadítási akciójában - állapította meg az NTV orosz televízió tegnap, a túszdráma évfordulóján. Az egész világot megrázó esemény kivizsgálását a moszkvai ügyészség az évfordulóra ígérte, a nyomozás azonban nem fejeződött be, várhatóan 2004. február 24-én zárják le. A legfrissebb adatok szerint tavaly október 23-án a Dubrovka színházban 40 csecsen fegyveres 912 embert ejtett túszul, köztük 62 külföldit. A támadók az épület felrobbantásával fenyegetőztek, és az orosz csapatok csecsenföldi kivonását követelték. Három napig tartó patthelyzet után, a merénylőknek ígért tárgyalások nélkül a biztonsági erők megrohamozták az épületet. Összesen 170-en haltak meg: 130 túsz és az összes túszejtő. A moszkvai ügyészség szerint 5 túszt a terroristák megöltek, 125-en pedig „a terroristák fellépése következtében” haltak meg, kiszáradás, krónikus betegségek következtében, vagy azért, mert az épületben kellett maradniuk. A biztonsági erők a 40 terroristát, 21 férfit és 19 nőt „megsemmisítették”. Elemzők szerint azonban a túszok többségével a kommandósok által bevetett, máig vitatott összetételű altatógáz végzett. E gáz összetételét hivatalosan sosem közölték. A The Moscow Times című orosz napilap túlélőkre hivatkozva írta: a gáz nem kábította el az összes túszejtőt, az épületbe hatoló különleges erők tűzharcot is folytattak velük. A csecsének nem robbantották fel a színházat, holott megvolt erre a lehetőségük. A lap szerint hazugság volt, hogy a biztonsági erők azért támadták meg az épületet, mert a csecsének megkezdték a túszok kivégzését. Az összes túsz a gáz bevetése után vesztette életét. (A gáz a lap értesülése szerint egy külön erre az alkalomra összeállított 12 kompo- nensű anyag, a heroinnál 50-szer erősebb hatású kábítószer volt.) A túszejtők nyilvánvalóan csak fenyegetőztek a mészárlással, de szigorú parancsot kaptak arra, hogy ne öljenek meg túszokat. A The Moscow Times szerint a Kreml súlyos politikai döntést hozott: a megaláztatásnak és a gyengeség látszatának elkerülésére - meg sem kísérelve az egyeztetést - meg kell semmisíteni a terroristákat, s e tekintetben az akcióban esetleg meghaló túszok élete másodlagos kérdés volt. A grani.ru internetes hírportál szerint Vlagyimir Putyin elnök könnyedén és nyíltan hazudott, amikor amerikai útja előtt tengerentúli újságíróknak adott interjújában szeptember 20-án azt mondta, hogy a színházat megrohamozó egységek az egészségre ártalmatlan gázt vetettek be. A volt túszok és a károsultak máig harcolnak a moszkvai és az orosz hatóságokkal azért, hogy kártérítést kapjanak az őket ért veszteségért. Norvégia nem volt hajlandó közvetíteni Oslo. Norvégia elismerte: a túszdráma idején elutasította a csecsen lázadók azon kérését, hogy közvetítsen a helyzet békés megoldása érdekében. Oslo segítségét - csupán néhány órával azelőtt, hogy az orosz különleges alakulatok megrohamozták az épületet - egy olyan csecsen kérte, aki telefonkapcsolatban állt a színházba behatolt lázadókkal. Karsten Klepsvik külügyi szóvivő szerint ezért a döntésért Jan Petersen külügyminiszter utólag magára vállalta a felelősséget. (MTI) Elutasította a bíróság Nem lesz zsoldemelés Prága. A cseh hadseregnek nem kell felemelnie a sorkatonák havi zsoldjának nagyságát a minimálbér szintjére, mert a katonák szolgálati juttatásának mértékét törvény szabja meg - döntött tegnap a prágai városi bíróság. A sorkatonák 40 tagú csoportja azért indított pert az állam ellen, mert törvényellenesnek tartja, hogy a zsold tízszer alacsonyabb a havi minimálbérnél. Petr Mikes, a katonák jogi képviselője elmondta, hogy a döntést megfellebbezik, s az alkotmánybírósághoz fordulnak jogértelmezésért. A katonák azt követelték, hogy a védelmi minisztérium a sorkatonáknak havonta legalább a minimálbér nagyságát elérő zsoldot fizessen. Csehországban jelenleg a minimálbér 6200 korona, míg a sorkatonák havi zsoldja 500-750 korona. A bakák ügyvédje szerint az állam a katonákat olcsó munkaerőként egyszerűen kihasználja, (-kés) A kételkedés kezdete Rumsfeld őszinteségi rohama Washington. Borúlátóan ítéli meg a terrorizmus elleni harc eredményeit Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter. Egy nyilvánosságra került memoranduma szerint Rumsfeld ugyan nem kételkedik abban, hogy az USA győzni fog, de az a meggyőződése, hogy hosszú és kemény erőfeszítésekre kell berendezkednie Irakban és Afganisztánban. Rumsfeld a Pentagon vezető tisztségviselőihez eljuttatott bizalmas emlékeztetőjében úgy ítélte meg, hogy Amerika tett ugyan a helyes irányba mutató józan, logikus intézkedéseket, amelyek azonban nem elegendőek, másrészt még nem szánta el magát valóban bátor lépésekre. Rumsfeld megjegyzi, hogy Amerikának nincs eszköze a terrorizmus elleni harcban elért haladás megmérésére. Amerika viszonylag kis erőfeszítést fordít a hosszú távú tervezésre, annál többet viszont arra, hogy megállítsa a terroristákat. A költségráfordítás aránya nem Amerikának kedvez, mivel mil- liárdokat költ el, míg a terroristák csak milliókat. Larry Di Rita, a Pentagon szóvivője a sajtóhírekre reagálva kijelentette, hogy a memorandum nem a terrorizmus elleni háború kritikája, hanem gondolat- ébresztő írás, amelynek az a célja, hogy a védelmi tárca vezetőit a hosszú távú tervezésre ösztönözze. Joseph Biden, a szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagja szerint a memorandum azt jelzi, hogy a védelmi miniszter részleges megvilágosodáson ment át, ami ugyan nem jelent irányváltást, inkább csak a saját magában való kételkedés kezdetét. (MTI) Növekszik a feszültség Orosz-ukrán határviszály Moszkva. Az orosz állami televízió tegnap közölte: a Krasznodari terület hatóságai Mihail Kaszjanov kormányfő előző napi ajánlása ellenére sem állították le a Kercsi-szo- rosban épülő védőgát építését. Lapzártakor ezzel ellenkező hír is érkezett. Kaszjanov azt javasolta a helyi hatóságoknak, hogy függesszék fel a töltés építését az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi- szorosban, Tuzla szigeténél, amíg Oroszország és Ukrajna nem egyeztet a kérdésben. A legutóbbi kijevi információk szerint Viktor Ja- nukovics ukrán kormányfő ma Moszkvába repül, hogy Kaszja nowal egyeztessen. Az orosz televízió hangképes tudósításban beszámolt róla, az egyre feszültebbé váló helyzetben az Ukrajnához tartozó Krímben rakétagyakorlatok kéz dődtek. Ukrajna szerint az építke zés területi szuverenitásának megsértésével fenyeget. (MTI)
