Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-24 / 245. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 24. Mikor szedjük a téli raktározásra szánt gyümölcsöt, és milyen tárolóban őrzi meg a fajtára jellemző minőségét? Hasznos tartósítási tudnivalók Az ősszel megtermett gyü­mölcs csak addig tárolható, ameddig a termés jó minősé­ge fenntartható. Ha eleve olyan gyümölcsünk van, amely még a rövid tárolást sem viseli el, vagy ha a táro­lási feltételek nem megfele­lőek, akkor ne is próbálkoz­zunk a gyümölcs tárolásával. CSEKES ZOLTÁN A gyümölcs szedési idejétől, érett­ségi fokától nagyban függ a tárolá­si idő. Minél hosszabb ideig kívá­nunk tárolni, annál korábban kell a gyümölcsöt leszedni. Természe­tesen gondosan kerülni kell az éretlen termés leszedését, mert ezek sem tárolhatók eredménye­sen, másrészt minőségük sem ala­kul ki kellőképpen. Almánál a pi­ros színűeket (pl. a Jonathánt) ak­kor tekintjük szedésre érettnek, ha a piros fedőszín a gyümölcs felüle­tének 50-75 százalékát borítja, a sárgákat (pl. Golden delicius) pe­dig a zöldessárga szín elérésekor kell leszedni. Az érés ideje kisebb- nagyobb mértékben egy-egy fán is eltérő. A legtöbb fajtát kötszerre szedjük, de házikertekben megva­lósítható az ennél többszöri szüre­telés is. Csak középnagyságú, sé­rülésmentes gyümölcsöt tárol­junk. A körték őszi fajtáit koráb­ban, de szedésre éretten kell táro­lásra szedni, amikor az alapszínük halványzöld lesz és részben kezd megjelenni felületükön a sárga szín is. A téli fajtákat és az egészen későn érőket az első kisebb fagyok után szüreteljük, amikor zöld alapszínük elhalványul. A megfelelő alapanyagon kívül el­engedhetetlen a megfelelő raktár- helyiség is. E célra megfelel a félig földbe süllyesztett, jól szellőztet­hető pince vagy a hőszigetelt falú, szintén jól szellőztethető föld fe­letti helyiség, éléskamra is. Az utóbbi esetben a hőmérséklet in­gadozása túl nagy és a levegő pá­ratartalma pedig túl alacsony le­het. Nagyon fontos a helyiség jó szellőztethetősége, hiszen a leve­gő hűtésére nincs más lehetőség. A gyümölcs élő növényi rész, élet­működését a tárolás alatt is foly­tatja, vagyis tovább érik. Az érési folyamat a fagypont fölötti néhány fokos hőmérsékleten a leglassúbb. Ezért a lehető legalacsonyabb hő­mérséklet elérésére kell töreked­nünk, ugyanakkor a fagytól is óvni kell a gyümölcsöt. Klíma nélküli tárolókban ezt a hajnali órákban végzett alapos szellőztetéssel ér­hetjük el, viszont napközben a szellőzőnyílásokat el kell zárni. A gyümölcstárolásra használt pince és a borospince hőmérsékleti kívá­nalmai merőben eltérnek. Ez A jó alapanyagon kívül elengedhetetlen a megfe­lelő raktárhelyiség is. utóbbi esetében lehetőleg télen- nyáron az egyenletes, 12 fok körü­li hőmérsékletre kell töreked­nünk, ezért a kétféle termék táro­lási igénye nem összeegyeztethe­tő. A szellőztetést a gyümölcstáro­lóban úgy kell megoldani, hogy a bevezető szellőzőnyílást a helyi­ség alján kell elhelyezni, a kiveze­tőt pedig a mennyezetnél. így ér­hetjük el a leghatékonyabb leve­gőcserét. Szellőztetni azonban ké­sőbb is kell, hogy elvezessük a tá­roló légteréből a káros anyagcse­retermékeket, amelyeket a gyü­mölcsök légzésük során lehelnek ki. A levegő rendszeres és kellő mozgatásával, amely a gyümölcs párologtatását nem fokozza túl­zottan, egyenletes hőmérsékletű, páratartalmú, összetételű légtér alakítható ki. A szellőztetés azon­ban ott a leghatékonyabb, ahol a kivezető nyílásokba ventilátoro­kat működtetünk. A téli gyümölcs tárolásakor általá­ban 85-90 százalék közötti vagy annál kissé magasabb páratarta­lom a kívánatos. A megfelelő pá­ratartalmat műszerrel ellenőriz­hetjük. A páratartalom emelhetők locsolással, mérsékelhető a porrá tört égetett mész kihelyezésével. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Növényvédel­mi Intézet (ÚKSUP-OOR) komá­romi részlegének a munkatársa Kertészeti szaktanácsadó: A sütőtök akkor a legízletesebb és legédesebb, ha termését az első fagy kissé megcsípte Kiváló csemege és gazdag vitaminforrás CSANDA PÉTER A téli időszak kedvenc csemegéje a sütőtök. Őshazája a trópusi Dél- és Közép-Amerika. Nálunk már nagyon régen termesztik, húsát sütve, magját pörkölve fogyaszt­ják, de a cukrászipar is használja alapanyagként. Különleges cse­mege, tápértéke nagyobb, mint a spárgatöké. Elsősorban cukrot, fehérjét és különböző vitamino­kat, főleg karotint (A-vitamint) tartalmaz. A sütőtök rendkívül erős növeke­désű, szára több méterre is meg­nő. Hazánkban csaknem minden olyan talajon termeszthető, ame­lyiknek tápanyagtartalma kielégí­tő. Kifejezetten melegigényű nö­vény, magjai csak 12 C fölötti hő­mérsékleten kezdenek csírázni. Vízigénye nem nagy, öntözés nél­kül is jól terem. Tenyészideje hosszú, elérheti a 160 napot is, ezért hűvös nyarakon a termés nem érik be. Sok tápanyagra van szüksége, ezért ne fukarkodjunk az istállótrágyával és a műtrágyá­val. Kiskertben a legalkalmasabb hely számára a komposzt halom. Ha ennek a tetejére ültetjük, ak­kor kettős célt érünk el vele. Egy­részt olyan helyen termeljük ezt az értékes terményt, ahol mást nem tudnánk előállítani, másrészt a növény árnyékhatása elősegíti a komposzt beérését. Egyébként frissen trágyázott talajba vetjük, istállótrágyából nagy mennyisé­get igényel (60 kg-ot tíz négyzet- méterenként) . Lehet fészektrá­gyázva is termeszteni, ez fészken­ként 5 kg-nyi érett istállótrágyá­nak felel meg. A fészektrágyázás azonban a sütőtököt követő nö­vény számára kedvezőtlen. A sütőtök vetésre csak akkor ke­rüljön sor, amikor a fagyokkal már kevésbé kell számolni, tehát ápri­lis második felétől. Tenyészterü- lete 2 x 2 m. Ennél sűrűbbre vetve olyan sűrűvé válik, hogy alig ké­pes termést kötni. Nem kell belőle túl sokat ültetni, egy család szük­ségletét általában 2-3 bokor is ki­elégíti. Egy fészekbe 3-4 magot ültessünk 5-8 cm mélyen (csúcsi részével lefelé). Amikor a kikelt növénykék három-négy levele­sek, akkor a fészkeket megritkít­juk úgy, hogy egy fészekben leg­följebb két növény maradjon. Az óvatosan kiszedett, fölösleges pa­lántákkal a hiányos fészkek állo­Húsát sütik, magját pör­kölik, de a cukrászipar­ban is hasznosítják. mányát pótolhatjuk. A sütőtök a nyár folyamán nem kíván különle­ges ápolást. Betegségek, kártevők általában nem veszélyeztetik, te­hát vegyszeres védelemre nincs szüksége. A talajt kapálással és gyomlálással tisztítsuk meg a gyo­moktól. A szétfutó indákat úgy igazítsuk el, hogy egyenletesen befedjék a talajt. Öntözni még ak­kor se kell, ha a nyári forróságban a nagy levelei meghervadnak. A sütőtök szedésével nem kell si­etni, várjuk meg az őszi dereket, azaz október közepét, végét. Köz­ismert, hogy a sütőtök termése akkor a legízletesebb és legéde­sebb, ha termését a dér megcsípi. Ilyenkor a keményítőtartalma már többé-kevésbé elcukroso- dott. A terméseket nem szabad a szárukról letörni, hanem éles kés­sel úgy kell levágni, hogy a szár a termésen maradjon. A kocsonyá­val együtt szedett sütőtök száraz, fagymentes helyen hosszú ideig, néha február-márciusig is eltart­ható. A fagyokig be nem ért ter­méseket takarmányozásra hasz­náljuk. Legelterjedtebb fajtája a Nagy­dobosi, melynek termése erősen lapított gömb alakú, 6-10 kg át­lagtömegű. Héja világosszürke, húsa narancssárga, vastag. A Kiszombori termése megnyúlt gömb alakú, 5-8 kg átlagtömegű. Az Orange megnyúlt körte alakú, termése (2-4 kg) csak rövid ideig tárolható. Héja és húsa sötét na­rancssárga színű. Mind a három fajta kerti és nagyüzemi termesz­tésre egyaránt alkalmas. Ugyan­csak az első fagyok után szedhető a laskatök (tekvica figolistá), amelyet korábban eléggé elterjed- ten fogyasztottak. Készíthető be­lőle tökfőzelék, paradicsomos tök és számos más ételféle. Főzés köz­ben olyan szeletekre (csíkokra) esik szét, mint amilyeneket a gya- luláskor szoktunk nyerni, innen kapta népies nevét is (istengyalul­ta tök). Nálunk is, de inkább kül­A legelterjedtebb sütőtökfajta ná­lunk a Nagydobosi. (A szerző archívumából) földön étkezési felhasználásán túl, a hajtatott és korai szabadföl­di uborkát és dinnyét laskatökre oltják, mert annak gyökérzetét nem támadja meg a fuzárium. A tökfélék közül a legigénytelenebb. Mélyre ható gyökereivel a vizet és a tápanyagot nagyon jól haszno­sítja. Szedése akkor kezdődik, amikor lombozatát az első fagy megcsípi. Termése kisebb a sütő­töknél, átlagosan 2-2 kg-os, de annál jobban, gyakorlatilag egé­szen húsvétig tárolható. Nemesí­tett fajta a „Téli zöld laskatök”. A szerző kertészmérnök Apró trükkök arra, hogy a virágok sokáig díszelegjenek __________Agrárvilág Q Kr izantém a ÚJ SZÓ-TIPP A krizantém virága a csokrok egyik legszebb dísze. A vízfelvevő felület növelése érdekében a virágszárat ferdén vágjuk le, hasítsuk be, eset­leg alsó részét fakalapáccsal vere­gessük meg. Ha a krizantémot hű­vös levegőn tartjuk, vizét naponta cseréljük, a metszlapról, a szárról a vázában vízfelvételt akadályozó nyálkát le­mossuk, s a vázába esetleg kémiai anyagokat adagolunk (citromsav, borkősav, ezüstnitrát, káliumper- ganát), akkor virágaiban akár 3-4 hétig is gyönyörködhetünk. A nagyvirágú hibridek szirmai hajla­mosak a hullásra, de ez megelőz­hető a sziromtőhöz csöpögtetett gyertyaviasszal, (k-t) Sokféleképpen hasznosítható ízletes gyümölcs Nemesített szeder ANDRÁSSY LÁSZLÓ A szeder (Rubus fruticosus L.) em­lítésénél a legtöbben az árkok part­ján, a vízmosások mellett, az erdők­ben vadon is előforduló, aprógyü­mölcsű szederre gondolnak. Ős­idők óta ismert vadnövény, már az emberiség történelmének kezdetén is a gyűjtött gyümölcsök közé tarto­zott. Nemesített fajtái kerti ter­mesztésre is kiválóan alkalmasak. A szeder a szabad, napos, zord sze­lektől védett termőhelyet kedveli. Beérett vesszőiben a tél csak ritkán tesz kárt, bár a merevszárú ameri­kai fajták fagyérzékenyek. Megle­hetősen igényes a talajra: a legjob­ban a középkötött, tápanyagokban gazdag, meleg, a nyirkos homokta­lajokban érzi magát. Minden év­ben új sarjakat hoz, ültetés után a második-harmadik évben terem. Életkora 15 évre tehető. Merev és kúszó fajtáit különböztetjük meg. Bár szederből elegendő szaporító­anyag áll rendelkezésünkre, mégis érdemes a már jól bevált fajtából házilag is sarjakat előállítani. Au­gusztus elején a szeder zöld hajtá­sait ív alakban a földre hajlítjuk. Célszerű a hajtásokat jó minőségű, laza, tápdús kerti földdel megtöl­tött cserépbe bujtatni, s az így ké­szített szaporító edényt besüllyesz­teni a földbe. A hajtáscsúcs egy-két hét múlva elhalványul, és belőle já­rulékos gyökerek képződnek, ame­lyek - ha kellő öntözésben része­sülnek - gyorsan megerősödnek. Tavasszal a dugványokat elválaszt­juk az anyatőtől, és - még mindig cserépben - a nyár folyamán to­vábbneveljük őket. A házikertekben és az üzemi telepí­tésekben is főként a merevszárú fajtákat telepítik. A kúszó szeder­fajták inkább kerítések, falak, luga­sok takarására alkalmasak. A sze­der 4—5 m hosszú indákat növeszt, ezért a töveket a sorban 2,5 m tá­volságra ültessük. A sorok közötti távolság 2 m legyen. A merevszárú fajtákat a málnához hasonlóan ka­rós művelésben termesztjük, míg a kúszófajtáknak megfelelő tartó- szerkezetet kell készíteni a hosszú és súlyos indák megtámasztása mi­att. Ezt a támberendezést már a te­lepítés évében célszerű elkészíteni, úgy, hogy az indákat 2 m magassá­gig rögzíteni tudjuk. Az előnevelt növényeket ősszel vagy kora tavasszal is kiültethet­jük. Az ültetés helyén akkora göd­röket ássunk, amelyben a szeder gyökere kényelmesen elfér. A gyö­kér lehetőleg olyan mélyen legyen, mint a cserépben volt. A szeder vi­szonylag kevés hajszálgyökeret fej­leszt, ezért óvatosan úgy kell ültet­ni, hogy a gyökerekre tapadt talaj- szemcsék ne peregjenek le, vagy célszerű a kiültetendő dugványok gyökérzetét híg agyagpépbe már- togatni. Ültetés után mindenkép­pen tömöríteni kell a talajt, és a nö­vényeket ajánlatos többször beön­tözni. A kiültetett szeder szárát 20-25 cm-re vissza kell vágni. Az első évben csak 1-2 hosszú vesszőt hagyjunk, de ezeket máris kötöz­zük a támberendezéshez, hogy mi­nél több napfényt kapjanak. Ké­sőbb a meghagyott vesszők száma a növények fejlettségétől függ, és csak abban az esetben hagyhatunk több termővesszőt, ha a növény kellőképpen megerősödött. A szeder vesszői csak két évig él­nek. Ezután ezeket el kell távolíta­ni, hogy a tőből új hajtások nője­nek. A termő szedertövön legfel­jebb 5-6 termő (kétéves), és ugyanennyi egyéves hajtást hagy­junk meg, és ezeket legyezőszerű- en rendezzük el a támaszték segít­ségével. A munkát igyekezzünk fo­lyamatosan végezni, mert külön­A szedernek nincs beteg­sége, amely ellen rend­szeresen védekezni kell. ben a gyorsan fejlődő indákat nem tudjuk figyelemmel kísérni. A le- termett vesszőket közvetlenül a ta­laj felszíne felett kell visszametsze­ni. Ha a munkát időben elvégez­zük, akkor a sarjhajtások őszig megerősödnek, s biztosítják a kö­vetkező évi termést. Ugyanekkor eltávolítjuk a sarjhajtások oldalhaj­tásait is, hogy a megerősödött mel­lékrügyekből erőteljes hajtások fej­lődjenek. A szedernek egyelőre nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen védekezni kellene. A növény bogyói folyamatosan érnek augusztus közepétől szeptember végéig. Kizárólag az érett gyümöl­csöket szedjük, mert nem utóérő. Az érett szeder igen kellemes, kissé savanykás ízű. Zselé, lekvár, szörp, sőt bor is készíthető belőle. Mély­hűtésre is alkalmas. A szerző agrármérnök PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zselíz Rimaszombat Losonc október 23-án október 22-én október 22-én október 22-én október 23-án sárgarépa 14-16 Sk/kg 13 Sk/kg 13 Sk/kg 20 Sk/kg 12-15 Sk/kg petrezselyem 25-30 Sk/kg 28-36 Sk/kg 16 Sk/cs 38 Sk/kg 28-35 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-13 Sk/kg 10 Sk/kg 9-10 Sk/kg tojás 3,70-4,00 Sk/db 2,60-3,20 Sk/db 2,70 Sk/db 2,90 Sk/db 3,20 Sk/db paprika 25-40 Sk/kg 12-25 Sk/kg 20-22 Sk/kg X 15-20 Sk/kg karalábé 25 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/db 18 Sk/kg X zeller 35-40 Sk/kg 10 Sk/db 10 Sk/db 20 Sk/kg 30 Sk/kg káposzta 8-10 Sk/kg 6 Sk/kg 6-8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 5 Sk/kg vöröshagyma X 12-14 Sk/kg 10-15 Sk/kg 15 Sk/kg X paradicsom 24-42 Sk/kg 25-35 Sk/kg X X 38 Sk/kg mák X ' 80 Sk/liter 80 Sk/kg 70 Sk/liter X dióbél 150-170 Sk/kg 160-180 Sk/kg 90 Sk/kg 140 Sk/kg 140 Sk/kg szőlő 42-56 Sk/kg 35 Sk/kg X X 39-55 Sk/kg alma X 20-25 Sk/kg 15 Sk/kg 20-22 Sk/kg 15-23 Sk/kg méz X X 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130-150 Sk/kg MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,332 Lengyel zloty 8,889 Angol font 59,21 Magyar forint (100) 16,123 Cseh korona 1,297 Svéd korona 4,581 Dán korona 5,561 Szlovén tollár (100) 17,539 Japán ien (100) 31,962 Svájci frank 26,718 Kanadai dollár 26,784 USA-dollár 34,987 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Wolksbank 40,21-42,51 33,91-36,31 1,27-1,33 15,09-17,09 OTP Bank 40,29-42,3« 34,12-36,01 1,26-1,33 15,49-16,68 Postabank 40,18-42,4! 33,63-36,35 1,27-1,33 14,32-17,92 Szí. Takarékpénztár 40,26-42,2: 34,08-35,83 1,25-1,33 15,35-16,80 Tatra banka 40,29-42,4Í 34,24-36,06 1,26-1,32 15,44-16,70 UniBanka 40,32-42,3! 34,26-36,01 1,26-1,32 14,47-15,44 Általános Hitelbanl 40,27-42,43 34,24-36,07 1,26-1,33 15,17-16,94 Az első adat a valuta A forint esetében 100 vételére, a m egységre vona ásodik adat a tkozik az árfol valuta eladásé yam. ra vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom