Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-24 / 245. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 24. Közélet 5 Bándy György célja a lelkészi és az oktatói hivatás kettéválasztása, továbbá az, hogy a nép nyelvén hirdessék az igét Érzem, súlyos ez a dékáni lánc Szerdán iktatták be a Komen- ský Egyetem Evangélikus Teo­lógiai Karának dékáni posztjá­ra Bándy György professzort. Eddigi életüq'áról és mostani céljairól kérdeztük őt. SZILVÁSSY JÓZSEF Olvasóink közül viszonylag keve­sen ismerik. Ezért kérem elsőként rövid bemutatkozásra. Gömörinek és csallóközinek is tar­tom magam. Rimaszombatban szü­lettem, édesanyám balogpádári. Hatesztendős voltam, amikor - ép­pen 1956 őszén - édesapámat meg­hívta a somorjai gyülekezet a meg­üresedett lelkészi állásra. Egyébként gyermekkori epizód fűz a magyar forradalomhoz. Ötvenhatban, hu- szonharmadikán is az esti mesét akartam hallgatni, de éppen Szepesi György beszélt a Kossuth rádióban, s én keserűen gondoltam arra, hogy milyen emberek azok, akik a mesét elveszik tőlünk. Hatvankilencben je­lentkeztem teológiára, s egyetemi tanulmányaim során egy évet Lip­csében töltöttem. Hetvennégytől Pukanecbe, vagyis Bakabányára, majd Gútára vezetett a lelkészi élet- utam. Innen hívtak hetvenhétben vissza Somorjára, amikor édesapám nyugdíjba ment. Ugyanakkor a tanulmányait nem fejezte be. Mi vonzotta a héber nyelvhez és az Ószövetséghez? Egyetemi professzorom, Július Janko hívta fel a figyelmemet arra, hogy a héber nyelvnek sok szerkeze­ti hasonlósága van a magyarral. Úgy gondoltam hát, hogy könnyebb lesz megtanulnom, mint szlovák társa­imnak, akiknek érthetően más nyel­vi alapállásból indulnak. Évek múl­tán eredetiben olvastam a Bibliát, megszereztem a doktori, majd pedig a professzori címet. A rendszervál­tás óta oktatok a pozsonyi karon, s adok elő külföldön is. Az Ószövetség egyik legismer­tebb, Európában is elismert szlo­vákiai szakértőjeként tartják szá­mon. Valamiféle elefántcsontto­rony ez a mű vagy a mai ember számára is szolgál tanulságokkal? » Gömörinek és csal- r lóközinek is tartom magam. Rimaszombat­ban születtem, édes- . anyám balogpádári. A megnevezés azt sugallhatja, hogy valami avítt, a mai ember számára érdektelen szövegről van szó, holott ennek az ellenkezője igaz. Az Ószö­vetség tartalmazza a tízparancsola­tot, amely az emberi együttlét alap­normája. Ugyanakkor emberi alap­helyzeteket és modellértékű törté­neteket is rögzít. Példaként említem Káin és Ábel esetét. A mai testvérek, „A protestánsok mindig a nép nyelvén hirdették az igét, sosem az állam nyelve volt a meghatározó szempont." (Somogyi Tibor felvétele) rokonok közötti rivalizálások, irigy­kedések, a harag, a gyűlölködés, az emberek közötti mai konfliktusok, olykor tragédiákba fajuló előtörté­nete. Mondhatnánk úgy is, hogy az első osztályharc, hiszen az egyik szereplő pásztor volt, a másik meg földműves. Hadd említsem még Ádámot, Évát és a tilalmat, amely azt példázza, hogy az ember nem te­het meg mindent, ami lehetséges. Vannak erkölcsi és egyéb normák. Mindezeket természetesen a mitoló­gia nyelvén írták meg, s a lelkészen is múlik, hogy kellő teológiai kom­petenciával vonzóvá és tanulságos­sá tegye a mai ember számára. Ha már itt tartunk, akkor mit szól azokhoz a vélekedésekhez, me­lyek szerint a bábeli torony építé­se volt az első globalizációs vállal­kozás a világon? Nehéz erre röviden válaszolni. Intő a példa, mert téves az a felfogás, mely szerint ha összefogunk, akkor máris híresek, übermenschek le­szünk. Holott leginkább nevetsé­gessé válunk. Természetesen józan ésszel nem kifogásolhatjuk, ha mű­szaki normákat és számos más lé­nyeges dolgokat egységesítenek. Senki sem ellenezheti, ha ugyan­olyan elemmel működő magnója lesz önnek, mint, mondjuk, ameri­kai vagy japán kollégájának. Ugyanakkor a globalizáció óhatat­lanul tévútra, zsákutcába sodorhat bennünket, ha hiányoznak a filozó­fiai, teológiai és erkölcsi alapok. Eu­rópában ez a zsidó-keresztény- keresztyén civilizáció. A keresztény-keresztyén hagyo­mányokat sokan az unió készülő alkotmányának bevezetőjében is rögzíteni szeretnék. Sokan vi­szont ellenzik. Ön kiknek a párt­ján áll? Erre is szinte lehetetlen a tömör fele­let. Még a teológusok között is meg­oszlanak a vélemények. Akadnak, akik szorgalmazzák a keresztény-ke­resztyén értékek említését. Ázzál példálóznak, hogy általában min­den település központjában van templom, mégsem vallásos minden­ki. Mások az ilyen tényközlést is ki­mondottan a második parancsolat elleni véteknek tartanak. Holott en­nél bonyolultabb a kérdés, mert ar­ról zajlik a vita, hogy a bevezető né­hány oldalon mi szerepeljen. Miköz­ben elsikkad az, hogy mi található az alkotmánytervezet elkövetkező többi oldalán. Például miként mű­ködik majd a brüsszeli elitet ellenőr­ző rendszere, ami a demokrácia sa­játja. Például az, hogy aki méltatlan a nép bizalmára, az visszahívható, leváltható legyen. Brüsszelben és Strasbourgban is. Kína például nem azért szuperállam, mert nagyon so­kan lakják. Hanem amiatt, hogy még ma sem működik ott az alulról építkező demokrácia. Az tehát a sorsdöntő kérdés, hogy a mai és a le­endő közösségek milyen értékren­det vallanak magukénak. Ma inkább az értékvesztés jellem­zi térségünket. Mit tehet a csaló­dottakért, a közállapotaink és sú­lyos megélhetési gondjaik miatt nekikeseredett emberekért a lel­kész? Azt, hogy meggyőző erővel hirdeti az örök értékeket, amelyek reményt nyújtanak a földi életben és az örök­kévalóságban. Azt elsősorban, hogy a keresztyénség a szeretet vallása, amely abból indul ki, hogy Isten sze­ret minket, miként minden embert. Ha tehát én szeretem az Istent, ak­kor a felebarátaimat is szeretnem, becsülnöm kell, vagyis azt a szerete­ted amit kapok, viszonoznom kell. Vajon a fiatalság számára vonzó­ak lehetnek-e ezek az értékek? Ez a lelkésztől, leleményességétől, kommunikatív készségétől is nagy­ban függ. Mert a fiatalok fogéko­nyak, csak fel kell kelteni az érdeklő­désüket. Az áru, hogy így mondjam, kiváló. A csomagolástól függ a sike­re és hatása, ez pedig a lelkész fel­adata is. A szlovákiai katolikus egyház paphiánnyal, s ezen belül is ma­gyarul tudó lelkészek hiányával küzd. Mi a helyzet a protestánsok­nál? Általában azt mondhatom, hogy a protestánsok mindig a nép nyelvén hirdették az igét, sosem a birodalom vagy az állam nyelve volt a megha­tározó szempont. Ha pedig az evan­gélikus egyház helyzetét nézzük ilyen vonatkozásban, akkor elmond­hatom, Szlovákiában mintegy tizen­öt-húszezer magyar vallja magáé­nak ezt a vallást, s anyanyelvén igényli a szolgálatot. Kellő számú magyar vagy magyarul tudó lelkész, sajnos, ma még nincs. Kevés a ma­gyar evangélikus teológiai hallgatók száma is. Mégis akadnak, akik jó példával járnak elől. Például Ján Mojzsis, a somorjai káplánom, aki gútai szlovák. Szívügyének tartja a kétnyelvű szolgálatot. Dékánként milyen célokat tűzött ki maga elé? Már érzem, hogy súlyos ez a dékáni lánc. Azért is, mert ebben a pénzín­séges időkben nem könnyű feladat \\ Téves az a felfogás, mely szerint ha ösz- szefogunk, akkor máris híresek, über- . . menschek leszünk. N\ színvonalas felsőoktatási intéz­ményt működtetni. Szeretném elér­ni, hogy az én nemzedékem legyen az utolsó, amely még nyögi a letűnt rendszer egyik packázását, vagyis azt, hogy az egyetemi oktatót lelké­szi munkára is kötelezték, ami szük­ségszerűen időnk, energiánk, szelle­mi munkánk felaprózódásához ve­zetett, holott mind a két hivatás tel­jes embert igényel. Folytatódik-e a családjában a lel­készi hagyomány? Az egyik fiam német-történelem szakos egyetemi hallgató, a másik - bátyja nyomdokaiba lépve - magyar gimnáziumban tanul, sokáig a bio­lógia érdekelte, jelenleg a kémia. Ő azonban még nem döntött véglege­sen leendő életpályájáról. Dzurinda kitart amellett, hogy az EU alkotmányát Szlovákiában nem kell népszavazással megerősíteni Elmaradt a válasz a legérdekesebb felvetésre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Robert Madej Smer- képviselő hiányzása miatt elmaradt Mikuláš Dzurinda kormányfő vála­sza a parlament Kérdések órája cí­mű programpontjának legérdeke­sebb felvetésére. Ä honatya azt sze­rette volna megtudni a miniszterel­nöktől, hogy működik-e még a „cso- portocskája”, sajnos, Madej távollé­te miatt a képviselők nem tudtak meg semmi újat a kormányfő szerint Szlovákia érdekeivel ellentétes tevé­kenységről. Karol Ondriáš kommu­nista képviselő azt szerette volna megtudni, hogy milyen módon jut­hat lakáshoz egy ádagos keresettel rendelkező fiatal, ha annak árát négy emberöltő alatt tudná csak megtakarítani. A kormányfő vála­szában megkérdőjelezte a kommu­nista honatya számításait, szerinte ugyanis több módja is van annak, hogyan juthatnak megfelelő lakás­hoz a pályakezdő fiatalok. Példa­ként említette az állami lakásalap által nyújtott támogatásokat, me­lyek lehetővé teszik a lakásvásár­lást, és - önkormányzatok számára - a bérlakásépítést is. Karol Fajnor Csáky Pál miniszterelnök-helyettes­től szerette volna megtudni, hogy az általa vezetett hivatal, illetve al­kalmazottai milyen mértékben vet­tek részt a roma nők sterilizálásá­ban, melyet a Test és lélek című ki­advány említ. A kormányfő helyet­tese visszautasította a valószínűleg rossz fogalmazás miatt félreérthető kérdést, és egyben cáfolta a kiad­ványban szereplő eseteket. Meg­ígérte, hogy nyilvánosságra hozza az ügyben tartott rendőrségi vizsgá­lat eredményét, ha abba beleegye­zik a főügyész is. A sterilizációról készült jelentést jövő héten tárgyal­ja a kormány, majd azt követően a parlament is. A Kérdések órája után a kormányfő és a külügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az Euró­pai Unió kormányközi konferenciá­ján történtekről. Mikulás Dzurinda továbbra is kitart amellett, hogy az EU alkotmányos szerződését Szlo­vákiában nem kell népszavazással megerősíteni. „A csatlakozásra ké­szülő országok többsége nem tervez népszavazást ebben a kérdésben, elegendőnek tartják, hogy a belé­pésről megkérdezték a lakosság vé­leményét” - mondta a kormányfő. Dzurinda a római és brüsszeli tár­gyalások után elképzelhetőnek tart­ja azt is, hogy az alkotmányos szer­ződést nem sikerül elfogadni az év végéig. „Az utolsó határidő 2004. május 1-je” - mondta Dzurinda. Ha­sonló tájékoztatás várható a parla­ment decemberi ülésén is. (lpj) A parlament által tegnap elfogadott vagy módosított jogszabályok: ♦ a Selye János Egyetem magalapításáról szóló törvény ♦ a közúti közlekedésről és az illetékekről szóló törvények ♦ az ingatlanadóról szóló törvény ♦ a gyógyászati rendtartásról szóló törvény ♦ az államhatár védelméről szóló törvény ♦ a tűzoltóságról és mentőszolgálatról szóló törvény ♦ a rendőrök és katonák szolgálati évei után 2003-ban járó nyugdíjról szóló törvény ♦ a háborús veteránokról szóló törvény RÖVIDEN 72 milliárd, 4500 projektum, 900 hivatalnok Pozsony. Szlovákiának ahhoz, hogy a 2004-2006-ban rendelkezésére álló 72 milliárd koronás európai uniós pénzeket sikerüljön megszerez­nie, 4500 projektumra és 900 hivatalnokra lesz szüksége, jelentette ki tegnap Csáky Pál egy szakmai konferencián. Az integrációért felelős miniszterelnök-helyettes mellett Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter is részt vett a tanácskozáson, ahol elmondta: teljesen objek­tív lesz a pályázatok elbírálása, hiszen a kormányon kívül az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia őket. (TASR) Miklós 600 ezret követel Ficótól Pozsony. Ivan Miklós a bocsánatkérésen kívül már 600 ezer koronás kártérítést is követel Robert Ficótól, amiért a Smer elnöke többször is az állította, hogy a pénzügyminiszternek anyagi haszna származott a Szlovák Gázművek privatizálásából. Először csak szimbolikusan egy koronát kért, mivel akkor még hitt a peren kívüli megegyezésben, de az első tárgyaláson kiderült, Fico nem hajlandó bocsánatot kérni. A pénzügyminiszter szerint részben Fico kijelentései miatt csökkent a népszerűsége idén tavasszal. (TASR) Rudolf Schuster szólt az érdekükben Pozsony. Rudolf Schuster levélben kérte a kormányfőt, hogy szentel­jen figyelmet annak a problémának, mellyel a gyógyszertárak küsz­ködnek. Az államfő szerint ha nem sikerül megoldást találni a problé­mára, a gyógyszerészek részéről radikális lépésekre lehet számítani. A gyógyszerészeket tegnapelőtt fogadta Schuster, s akkor megígérte ne­kik, hogy megpróbál hatni az ügyben a miniszterelnökre. (TASR) Pozitív országjelentést vár Csáky Pál Pozsony. Pozitív végkicsengésű EU-s országjelentést vár november­ben Szlovákiával kapcsolatban Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes szerint a leginkább kritizált rész a mezőgazdaság lesz; a közvetlen ki­fizetések és a földterületek tulajdonjogi részei körül vannak még hiá­nyosságok. Ez a rész akár a piros sávba is kerülhet, ami komoly hiá­nyosságokat jelöl. A problémás ügyek közé, melyeket még időben meglehet oldani, Csáky szerint egyebek mellett az üzletláncokról szó­ló törvény, valamint a U. S. Steel kvótái tartozhatnak. (TASR) Értelmiségi felhívás a Nemzetiért Pozsony. Több értelmiségi, színész és művész írta már alá azt a felhí­vást, melyben a Szlovák Nemzeti Színház új épületének eladása ellen tiltakoznak. A levélben egyben felszólítják az illetékeseket, hogy a le­hető legrövidebb időn belül fejezzék be a kivitelezést. Az aláírók kö­zött van Ján Čarnogurský volt igazságügyi miniszter, Ladislav Chudík színész, Ľubomír Feldek író és Peter Dvorský operaénekes is. (TASR) Ellenzéki tervezet elutasítva Pozsony. Elutasította a parlament a Smer antidiszkriminációs tör­vénytervezetét. A Koalíciós Tanács kedd esti ülésén a kormánypártok megegyeztek: az esélyegyenlőséget biztosító jogszabályra jövő év ele­jén térnek vissza, és megbízták Csáky Pál emberi jogokért felelős mi­niszterelnök-helyettest, valamint Daniel Lipšic igazságügyi minisztert, hogy januárig dolgozzanak ki javaslatot. A koalíciós egyezség ellenére néhány kormánypárti honatya mégis támogatta a Smer tervezetét. Három MKP-s képviselő, köztük A. Nagy László, az emberjogi bizott­ság elnöke is igennel voksolt, (sz-a) A titkosszolgálat törvényt sértett, Dzurinda cáfolja Vége a vizsgálódásnak ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Törvényt sértett a titkos- szolgálat azzal, hogy eljuttatta Ján Mojžiš aktáját Mikuláš Dzurindá- nak - állítja a Nemzetbiztonsági Hivatal, miután tegnap befejezte a vizsgálódást a kormányhivatalban. A titkosszolgálaton kívül a kor­mányhivatal munkatársai is hibáz­tak. A Mojžiš-aktát a szolgálat úgy­nevezett csatolt levél nélkül küldte el, s ezt nem lett volna szabad. Az anyagon címzettként a Nemzetbiz­tonsági Hivatal szerepelt, így a kor­mányhivatal munkatársai azzal sértettek meg egy rendeletet, hogy nem küldték azonnal vissza a tit­kosszolgálatnak vagy a hivatalnak az anyagot, amikor a kezükbe ke­rült. Ébből kifolyólag a nemzetbiz­tonsági intézmény a kormányhiva­tal vezetőjére hétezer, az ellenőr­zési osztályt vezető hölgyre pedig ötezer koronás pénzbírságot sza­bott ki. A vizsgálat eredményei tükrében a Nemzetbiztonsági Hi­vatal szabálysértési eljárást indít az ügyben. Á kabinet megkapta a hivataltól a vizsgálatot összefogla­ló anyagot, s arra a törvény szabta időn belül fog válaszolni - jelentet­te ki tegnap Martin Maruška kor­mányszóvivő. Mikuláš Dzurinda kínosnak tartja, hogy a Mojžiš-úgy adminisztratív vitáként ér véget. Az eset szerinte egyáltalán nem ar­ról szól, hogy fejléces vagy fejléc nélküli papírt küldte-e el. A kor­mányfő úgy látja, hogy Ladislav Pittner, a titkosszolgálat igazgatója nem sértett törvényt, (s, t) Az egyházak is segítséget nyújthatnak az etnikumnak Konferencia a romákról HÍRÖSSZEFOGLALÓ Somorja. Roma identitás, roma nyelv és a roma kultúra fejlesztése - ezek voltak a tegnapi somorjai konferencia legfontosabb témái. A Fórum Intézet kisebbségkutató részlege és a kulturális tárca által szervezett szemináriumon oktatási és szociális ügyi szakértők, elem­zők és a roma kisebbség képviselői boncolgatták a hátrányos helyzetű kisebbség problémáit. A vitába be­kapcsolódott a romaügyi kormány- biztos hivatala is. Rudolf Chmel kulturális miniszter szerint a kabi­net tudatosítja a roma közösségek helyzetének tarthatatlanságát, a kormány ezért dolgozott ki a prob­lémakör megoldását célzó átfogó stratégiát. Bemard Bober, a katoli­kus püspöki kar képviselője a roma közösségek lelki szolgálatáról és arról adott elő, az egyház milyen segítséget nyújthat. Rámutatott a roma papok szükségességére és hangsúlyozta: az egyháznak nyi- tottabbnak kellene lennie a kisebb­ségek iránt. Igor Mišina, az evan­gélikusok keleti egyházkerület­ének a püspöke a helyi tapasztala­tokról számolt be, Peter Guráň, a szociális ügyi minisztérium mun­katársa pedig a roma kisebbségnek előkészített szociális programokat ismertette. Az előadások késő dél­utánig tartottak, utána vita követ­kezett a hallgatók bevonásával, (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom