Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-01 / 225. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 1. Közélet - hirdetés 5 Interjú Miroslav Kusý professzorral az ELI készülő alkotmányáról és a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól Aki balkezes, maradjon is az Pozsony nem támogatja Bu­dapest igyekezetét, hogy az Európai Unió készülő alkot­mányos szerződése a nemze­ti kisebbségek kollektív joga­it is rögzítse - jelentette ki hétfőn Eduard Kukán kül­ügyminiszter. Miroslav Kusý professzorral, neves ember­jogi aktivistával arról beszél­gettünk, Európa-szerte, de elsősorban Kukán számára a kollektív jogok miért jelente­nek problémát. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Miért nem akaiják az uniós tagál­lamok, hogy a kollektív jogok a készülő alkotmányos szerződés­ben is megfogalmazódjanak? Fél évszázados kérdést feszegetünk. Az egyes államok amióta csak tuda­tosították a kollektív jogok létezését, elutasítják, megkerülik ezt a problé­mát. Gondoljunk a szolidáris jogok­ra, melyeket különböző elméleti munkákban, tanulmányokban, vi­tákban a szakemberek időről időre felvetnek, ám a gyakorlatban nem igazán érvényesíthetőek. Az álla­mok ódzkodnak tőlük. Szerintem nyilvánvaló, hogy az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja - köztük a kisebbségek kollektív jogai - olyan stádiumba került, hogy szükséges rögzíteni az egyes nem­zetközi dokumentumokban. Csak­hogy az érintett államok akarata el­lenére nem lehet ezt megvalósítani. Mit gondol, Szlovákia, elsősorban a külügyminiszter miért utasítot­ta el Budapest javaslatát? Az önálló Szlovák Köztársaság meg­alakulása óta az állam képviselői­nek a többsége mindig ellenezte a kollektív jogokat. Michal Kováč, Vladimír Mečiar, Rudolf Schuster, az összes közjogi méltóság alkalo­» Az állam képviselői- r nek a többsége min­dig ellenezte a kol- . . lektív jogokat. \> madtán megragadta a lehetőséget, hogy hangot adjon elutasító véle­ményének. Kukán csak szervesen il­leszkedik ehhez az irányvonalhoz. Úgy tekintenek a kollektív jogokra, mint valami fekélyre, mely bonyolí­taná az országban az emberi jogok gyakorlását. És bonyolítaná? Persze. Politikusaink szeretik az egyszerit elveket és megoldásokat. Ha pedig az általánosan elfogadott jogokhoz újabbak társulnak, a már bevett dolgokat megbolygatja né­hány új tényező, az természetesen komplikációkat okoz. Csakhogy ezek a szövődmények elkerülhetet­„A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és idő­ről időre előhúzzák a magyar kártyát." (Somogyi Tibor felvétele) lenek, csak idő kérdése, mikor kerül­nek az alkotmányba, illetve a külön­böző nemzeti és nemzetközi doku­mentumokba. Sajnos, egyelőre nincs meg a politikai akarat. Szlovákiában vagy egész Európá­ban? Egész Európában, és azon belül ná­lunk is. Az egyes államok keményen elutasítják, gondoljunk csak Párizs­ra. Franciaországban még a kisebb­ségek létét sem ismerik el, úgyhogy nagy fába vágta a fejszéjét az, aki a kollektív jogokért harcol. Bugár Béla, az MKP elnöke szerint Kukán azért nem támogatja Bu­dapest javaslatát, mert elkezdte elnökválasztási kampányát, és el­utasító magatartásával bizonyíta­ni akarja, mennyire jó szlovák. Van benne valami, sőt meggyőző­désem szerint Bugárnak igaza van. A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és idő­ről időre előhúzzák a magyar kár­tyát, mert tudják: ha támogatókat akarnak szerezni, a magyarok elle­ni kirohanással mindig sikert arat­hatnak. Kukán korábban azt mondta, megpróbálja meghódítani a ma­gyarokat is, és tárgyaim fog az MKP-val, hogy támogassa kampá­nyát. Ha valóban szavazatszerzés céljából mondta, amit mondott, akkor még inkább értheteüen a dolog, hiszen állítólag a magya­rok támogatásával is számol... Csakhogy Kukán az SDKÚ jelöltje, és a Mikuláš Dzurinda vezette párt számára ez a kérdés egyszerűen el­fogadhatatlan. Választási program­jában egyetlen politikai párt sem foglalkozott a kisebbségek jogaival és védelmével, csak az MKP-nak volt valamiféle elképzelése e témá­ról. Ilyen szempontból a szlovák politikai képviselet egy húron pen- dül, úgyhogy Kukán csak követi a „divatot”. Ez a trend hosszú távon tarthatatlan, ám pillanatnyilag ez a nyerő. Előbb-utóbb ki kell dolgoz­nunk egy alkotmányos dokumentu­mot a kisebbségek jogairól, mely valószínűleg erős konzervatív lá­tásmódot fog tükrözni, ha egyálta­lán megszületik. Vagyis a KDH és az SDKÚ fogja rá­nyomni a bélyegét? Igen, és a kollektív jogokat szépen elfelejtik. Általánosságban minden­ki elismeri e jogokat, csak akkor hör­dülnek fel, ha a kisebbségek kap­csán meri valaki említeni. A gyerme­kek, a tényleges katonai szolgálatot teljesítők, testi és lelki fogyatékosok jogait senki nem vonja kétségbe, vi­szont a kisebbségek politikailag el- fogadhatadanok. A szlovák-magyar alapszerződésbe érdekes módon ez a tényező mégis bekerült, mert Mečiar jogászai nem voltak elég kö­rültekintőek. Emiatt még botrány is volt, ha visszaemlékezünk rá, a HZDS elnöke egyszerűen nem vett észre bizonyos dolgokat a szerző­désben, melyek miatt később nem győzött magyarázkodni. Budapest­nek egyfajta kiegészítő-magyarázó álláspontot postázott, melyben hangsúlyozta, hogy ugyan szükség van a szerződésre, ám nem úgy kell értelmezni, ahogyan papírra vetet­ték, hanem az akkori szlovák kor­mányfő szája íze szerint, ami, ugye­bár, abszurdum. E mečiari ballépé­sen kívül azonban a kisebbségi kol­lektív jogokról nem igazán hallani. Kollektív bűnösség igen, kollektív jogok nem? Pontosan. A kollektív jogokat a múlt század második felében kezdték szorgalmazni, 1950 után kezdtek róluk beszélni. Előtte azt hangoz­tatták, hogy az összes kisebbségnek alkalmazkodnia kell valamelyik többségi nemzethez, legjobb, ha tel­jesen beolvad. Ez általánosan elfo­gadott nézet volt. Én például szüle­tett balkezes voltam, az iskolában azonban átneveltek jobbosnak, mert a balosoknak nem volt joguk létezni. Muszáj volt megtanulnom jobb kézzel írni, nem volt más vá­lasztásom. Mára azonban változott a helyzet: ha valaki balkezes, nem kell feltétlenül, fővesztés terhe mel­lett áttérnie a jobb kézre. Ma már általánosan elfogadott vélemény, hogy a kisebbségeknek joguk van a saját különleges tulajdonságaikhoz. Ugyanakkor mihelyt ezt valaki pa­pírra akarja vetni, nemzetközi vagy nemzeti egyezményben megfogal­mazni, nagy a csend, illetve a felhá­borodás. A társadalom még nem ér­te el azt a fejlettségi szintet, hogy tu­datosítsa: nem elég szóban hangoz­tatni valamit, a gyakorlati érvénye­sítés is fontos. A szlovákiai és európai mentali­tást ismerve ön szerint van esély arra, hogy valaha is változzon a többségi társadalom hozzáállása? Muszáj lesz. Szlovákiában nem a magyarság az egyedüli kisebbség, hanem nagyon sok kisebb csoport él itt, és mindegyik megpróbál majd érvényesülni az Európai Unióban. Amíg ez csak magyar kérdéskéntje­Csak akkor hördül- " nek fel, ha a kisebb­ségek kapcsán meri yy valaki említeni. N> lent meg, addig vörös posztó volt a szlovákok számára. Ha viszont elis- meijük például a homoszexuálisok jogait, akkor a nemzetiségi közös­ségeket sem lehet megkerülni. Csakhogy jelenleg a homoszexu­álisok jogaival is gond van: a ke­reszténydemokraták szemében ők ugyanolyan vörös posztónak számítanak, mint általában a magyarok a szlovákok számára. Viszont az Európai Unió e téren nyomást gyakorol Szlovákiára, és akár tetszik, akár nem: ha Európá­ba igyekezünk, az esélyegyenlősé­get biztosítani kell. A diszkriminá­cióellenes törvényt el fog kelleni fogadni, és ez egy újabb lépés lesz a kollektív jogok elismerése felé. Ha ezeket sikerül elfogadtatni a politikailag nem kényes esetekben, akkor előbb-utóbb rendezni kell a politikailag kényes jogokat is, mint amilyenek a nemzeti kisebbségeké. Ha a többségi társadalom képes volt elismerni: a balkezeseknek jo­guk van a teljes jogú élethez, meg­győződésem szerint a jövőben ugyanez meg fog történni a többi kisebbséggel kapcsolatban is. Megtörténhet, hogy csak 75 voksa lesz a parlamentben Fogy a kormánykoalíció Legfelsőbb Bíróság Karabínt választották új elnökké Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság új elnökévé választotta tegnap a Bírói Tanács Milan Karabínt, aki a mini­málisan szükséges, tíz szavazatot kapta meg. Az elnöki posztra Šte­fan Harabin, az intézmény korábbi elnöke és Jozef Majchrák, a bíróság jelenleg elnöki feladatokat ellátó alelnöke is jelöltette magát, de Majchrák közvetlenül a szavazás előtt visszalépett. Döntését azzal indokolta, hogy programja majd­nem megegyezett a megválasztott elnök programjával, s számára nem a személy, hanem a program volt a fontos. Milan Karabínt 1996-ban egyszer már a bíróság elnökévé vá­lasztották, de egy év elteltével egészségi okokból távozott posztjá­ról. Jozef Majchrák, miután lemon­dott jelöltségéről, szavazati jogot kapott a Bírói Tanácsban, s csak ve­le együtt jött össze a szükséges tíz szavazat, (s, t) Problémák és sikerek Befektetőket várnak az országba Pozsony. Nemzetközi pénzintéze­tek, befektetők és multinacionális cégek vezetői vettek részt azon a nagyszabású, Hat hónappal az EU- csatlakozás előtt című konferencián, amelyen a visegrádi négyeket a kül­ügyi államtitkárok képviselték. Szlo­vákia nevében Berényi József szólalt fel; beszédében kitért az ország gaz­dasági sikereire, de beszámolt az egyes régiókat sújtó problémákról is. Az államtitkárt megkeresték pénz­ügyi és informatikai cégek vezetői is, akik a jövőben esetleg befektetnének Szlovákiában, de bankok is érdek­lődtek az ország iránt. Berényi a V4- ek többi államtitkárával együtt úgy látja, hogy a jelenlegi EU-tagál- lamok már nem teljesen mint sze­gény rokonra, hanem komoly pers­pektívákkal rendelkező partnerre te­kintenek ránk, hiszen fejlődő gazda­ságunk pozitívan hathat a stagnáló EU-s gazdaságra, (na) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Közvetlenül a választások után még 78 szavazata volt a parla­mentben, mára csak 76 maradt, ab­ból is egy bizonytalan. A leváltott Ivan Šimko ugyanis kijelentette: ezentúl nem érzi magára nézve kö­telező érvényűnek az SDKÚ utasítá­sait, ajánlásait. A volt védelmi mi­niszter, akit azért menesztettek tiszt­ségéből, mert lelkiismerete szerint szavazott a kormányban, kijelentet­te: a Házban is kizárólag a meggyő­ződése szerint fog voksolni, és csak olyasmit hajlandó támogatni, ami összhangban van a kormányprog­rammal. Ľubomír Lintnerben sem lehet egészen biztos a koalíció. Az Új Polgári Szövetség őt ültetné a parla­menti alelnöki székbe a gazdasági miniszterré kinevezett Pavol Rusko helyére, ám értesülések szerint kér­déses, a kereszténydemokraták ezt megszavazzák-e. De még ha támo­gatják is a javaslatot, akkor sem biz­tos, hogy lesz elég voks. A sors iróni­ája, hogy Lintner megválasztásához esetleg azoknak a képviselőknek a szavazata fog hiányozni, akik ANO- tagokból váltak függedenné, és akik kirekesztéséhez ő maga is hozzájá­rult. Robert Nemcsics volt gazdasági miniszterről és Anton Dankóról van szó, akikhez valószínűleg hamaro­san Branislav Opaterný is társul. Na­pok kérdése, hogy a kormány jóvá­hagyja a közlekedési tárca államtit­kárának menesztését. Opaterný szintén nem mond le képviselői mandátumáról, viszont abban a frakcióban - az ANO-éban - sem kí­ván tevékenykedni, amelyik meg­vonta tőle a bizalmat. így a kor­mánykoalíció már csak 75 vokssal fog rendelkezni, és Šimko lesz a mérleg nyelve. Ha pedig a kormány- párti honatyák száma 74-re csök­ken, veszélybe kerül a kormány- program teljesítése, ellenzéki obst- rukció alkalmazása esetén pedig ha­tározatképtelenné válhat a parla­ment. A kisebbségi kormányzásra Kelet-Európábán nem sok példa van. Csehországban Miloš Zeman- nak volt ezzel tapasztalata, (sza, n) RÖVIDEN Aláírások a korrupcióellenes chartán Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfőnek és Eric van der Linden- nek, az Európai Bizottság szlovákiai missziója vezetőjének jelenlét­ében tegnap az első harminc kis-, közép- és nagyvállalat vezetői alá­írták a Transparency International Slovakia által kidolgozott kor­rupcióellenes chartát. A miniszterelnök fontosnak nevezte a kezde­ményezést, amellyel elősegítik a megvesztegetések visszaszorítását. A csatlakozók nyilvánosan kötelezik magukat, hogy nem adnak és nem fogadnak el csúszópénzt. (SITA) Mojžišék fenyegetik a kormányhivatalt Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal tegnap levélben kérte a kor­mányhivatalt, hogy ellenőrzés céljából adják át neki azt a dokumen­tumot, melyet a titkosszolgálat igazgatója küldött a kormányfőnek, s mely Ján Mojžiš, a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója aktájának részét képezi. Ha péntekig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, törvénysértésnek tekintik ezt, mivel késleltetik a hivatal munkáját, állítja Mojžiš szóvivője, Juraj Puchý. A kormányhivatal a törvény szellemében kíván reagálni a levélre, az ellenőrzés módszerét pedig nem tartja teljesen korrektnek. (TASR) Cseh-szlovák migrációs bizottság Prága. Megalakult tegnap Prágában, Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes látogatása alkalmával az a közös cseh-szlovák migrációs bi­zottság, mely a szlovákiai romák tömeges, Csehországba történő vándorlását kívánja vizsgálni. Bár a cseh kormánynak nincsenek hi­vatalos adatai, egyes sajtótermékek azt állítják, hogy csak idén mintegy 20 ezer szlovákiai roma távozott Szlovákiából Csehország­ba. Hivatalosan az év első nyolc hónapjában 837 szlovákiai roma fo­lyamodott menekültstátusért Csehországban, de a hatóságok is tud­ják, hogy ez az adat egyáltalán nem fedi a valós számokat. (TASR) Emelkedik a rákban elhunytak száma Pozsony. Az európai országokban október második hetében a rákelle­nes küzdelem fontosságára figyelmeztetnek. Nincs ez másképp Szlo­vákiában sem, ahol a Rákellenes Liga október 6-12-én szintén rámu­tat a daganatos betegségekben szenvedők megsegítésének szükségére, s mint minden évben, a megelőzést hangsúlyozza. A szakértők nem tagadják: a kelet-európai államokban emelkedik a rákban elhunytak száma. Dr. Ivan Koza professzor, a Nemzeti Onkológiai Intézet igazga­tója szerint azért is, mert a félelem miatt későn látja orvos a beteget, il­letve nem minden rászoruló kaphatja meg a korszerű kezelést, (erf) Aggodalmairól és elvárásairól ír a Vidék Parlamentje Nyílt levél Csáky Pálhoz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Attól tartunk, hogy a kormány nem tesz eleget az ígéreté­nek és nem őrzi meg változatlan formában a vidék támogatására ígért uniós keretet” - áll a Vidék Parlamentje (VIPA) által Csáky Pál miniszterelnök-helyetteshez eljutta­tott nyílt levélben. Peter Rusnák, a VIPA elnöke szerint olyan tendenci­ák tapasztalhatók, amelyek az emlí­tett támogatás megkurtítását, sőt teljes felszámolását célozzák. Egyúttal a testület nevében vissza­utasította azokat a kormánykörök­ből terjesztett állításokat, amelyek szerint a vidék nem is lenne képes felhasználni az esetleges uniós tá­mogatást. A VIPA korábban felaján­lotta közreműködését az uniós strukturális alapok felhasználására szolgáló programok kidolgozása so­rán, de ezzel egyik minisztérium sem élt. Csáky Pált a nyílt levélben arra kérték, hogy a szervezetet ak­ceptálja a régiófejlesztési kormány- bizottság teljes jogú tagjaként, kös­sön írásos szerződést a kormány, il­letve a VIPA partneri alapú együtt­működéséről, illetve teremtse meg a vidékfejlesztési politika kialakítá­sának platformját, mivel ennek a te­rületnek nincs szakmai gazdája. Egyben a szervezet arra kéri Csáky Pált, hasson oda az uniós vidékfej­lesztési keret megtartásáért. Martin Urmanič, Csáky Pál szóvivője a le­vélre reagálva lapunknak elmond­ta, ő a nyílt levelek küldözgetése he­lyett inkább a tárgyalások híve. Le­szögezte viszont, hogy a vidékfej­lesztési támogatásokat nem fenye­geti veszély, sőt a Csáky Pál által ve­zetett kormányküldöttség a múlt heti Brüsszeli tárgyalásokon a ko­rábbihoz képest magasabb összeget alkudott ki ilyen célra. Ezért alapta­lannak nevezte a VIPA nyílt levélben kifejezett aggodalmát, (tuba) MEGKÉRDEZTÜK Miklós Lászlót Miniszter úr, hogyan fogadta, hogy az Enviromental Lob­bing Facility társulás a Tájé­koztatási Világnap alkalmá­ból a központi intézmények közül a kömyzetvédelmi tár­cát jellemezte a legrosszabb jelzővel? Nagyon meglepett, nekünk ugyanis más a tapasztalatunk. A mértékadó kormányon kívüli szervezetek általában dicsér­nek bennünket, már ami a tájé­koztatás rugalmasságát illeti. A szervezet a környezetvédel­mi információk gyűjtésére, közlésére vonatkozó új tör­vénytervezetüket értékelve ítélte úgy, hogy az visszalé­pést jelent. Ez is meglep, hiszen a kormá­nyon kívüli szervezetekkel kü­lön is egyeztettünk a javaslat­ról, az általuk korábban és az­óta felvetett észrevételekről, ki­fogásokról. Ezen nehezményez­tem, hogy Bugár Béla elnökhöz írtak panaszlevelet, ahelyett, hogy felkerestek volna, (gyor) HAJ IDŐSEBB KORBAN IS Már hosszabb ideje figyelemmel kö­vetem a médiákban a hajhullás elle­ni SALON TEXTURES hajkozmetika bemutatását. Családunk minden tagja használja és mindenki nagyon elégedett vele, egyszerűen csodála­tos. A gyermekeimről és unokáimról van azomban szó, akik kb. 30 évvel fiatalabbak, mint én. Szeretném tud­ni, hogy egy 76 éves férfinak is segít­het-e ez a készítmény? Olin úr Homonnáról A SALON TEXTURES gyógyító hajkoz­metika nagyon közkedvelt a hajhul­lás problémájával küzdő emberek közt, mivel valóban segít. Egy adag hatásos szer csak 690 koronába, és biztosan tudja, hogy utánvéttel is megrendelhető. Ami az Ön korát ille­ti, azt tanácsolom, forduljon bizalom­mal a készítményt forgalmazó cég­hez. Kapcsolatfelvétel: KVATROFIN s. r. o., Kúpeľná 24., 932 01 Veľký Meder, Tel.: 031/555 2095 UP1075

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom