Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-18 / 240. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 18. Csinálja velünk, ha... Vastartalmát illetően hiba csúszott a számításba: rossz helyre került a tizedesvessző A laza mozgás előnyei CSIDER TIBOR Ha már megtanultuk a relaxációs alapgyakorlatokat, akkor rátérhetünk a mozgásban végzett izomfeszítés, -lazítás módszeres elsajátítására. Ennek a gyakorlati haszna, hogy gyakorlás közben ritmusos váltakozásban csak a szükséges izmokat használjuk. Ez különösen akkor fontos, ha hosszan tartó fizikai terhelésnek vagyunk kitéve, hosszab- bat kell gyalogolnunk vagy órákon keresztül végzünk könnyebb-nehezebb fizikai munkát. Nagy hasznát vehetjük ezen kívül a relaxációnak a fájós hátúak tornájában, a magas vérnyomásban szenvedők tornájában is, mivel elősegíti a gazdaságos vérkeringést, támogatja a perifériális kiserek tágulását. A mozgásban végzett izomfeszítés, - lazítás lényege, hogy csak azok az izmok feszüljenek, amelyek a mozgás végrehajtásában részt vesznek. Azonban a legegyszerűbb mozgások végrehajtása közben is rendszerint két egymással ellentétes működésű izomcsoport dolgozik: az egyik az erőkifejtést támogatva összehúzódik (ez a mozgás fő izomcsoportja), a másik, az ellentétes izomcsoport pedig megnyúlik. A mozgás következő fázisában a szerepek felcserélődnek. A,,laza mozgás“ tanulását célszerű passzív, ellenállásos gyakorlatokkal kezdeni. Ellenállással végzett gyakorlatok: Feküdjünk hanyatt, és kérjünk meg valakit, hogy a feszítéslazítás érzékeléséhez adjon segítséget. Mindkét karunkat emeljük lassan magastartásba, miközben a segítséget adó mérsékelten ellenáll a karemelésnek. Karunkat visszaengedve, mélytartásban ellazítjuk kar- és vállizmainkat. Ugyanez a gyakorlat lábbal is végrehajtható. Egyedül is végezhetünk hasonló gyakorlatokat. Például: hanyatt fekszünk a nyitott ajtóban és karral jobbra-balra izmokat. A láb- és hasizomzat feszítését- lazítását gyakorolhatjuk, ha hanyatt fekvésben vagy ülésben lábfejünket egy szekrény vagy ágy alá tesszük. Egyik lábunkat térdben nyújtva megpróbáljuk az ellenállással szemben megemelni, a mozgáshoz szükséges izmokat erősen megfeszítve, majd a lábunkat leengedve ellazulunk. A feszítési szakaszt belégzés kíséri, majd rövid légzésszünet követi. A kilégzés a lazítás fázisához kapcsolódik. A feszítés-lazítás „izomjátékához“ összpontosított figyelem szükséges: figyeljük meg, melyik izomcsoport dolgozott és ugyanazokat lazítsuk el. A gyakorlás kezdetén azt tapasztalhatjuk, hogy a szükségesnél több izom működött. De a gyakorlás során az izmok „megtanulják“, hogy csak azok dolgozzanak, amelyek szükségesek a mozgáshoz. A következő szakaszban próbáljuk ki „tudásunkat“ és képzeletben végezzük el a különböző izomcsoportok feszítését-lazítását. Természetesen az izmok ekkor nem feszülnek meg, „csak“ gondolunk rá. A tudományos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a feszítés-lazítás gondolata is változást hoz lére az izomban. Ha egy bosszantóan hosszú értekezleten például arra gondolunk, már régen el kellett volna indulnunk a gyerekért az óvodába, akkor észlelhetjük, hogy már a járás gondolata is erős izomfeszülést vált ki a lábainkban. A feszítés-lazítás képzeleti játékát az elalváshoz is felhasználhatjuk. Feszes izomtónus mellett aligha lehet aludni, de ha képesek vagyunk átkapcsolni a laza izomtónusra, hamar elalszunk. A feszülés az izom vérkeringését is akadályozza és nehezíti a pihenési szakaszba való átmenetet. A megerőltető mozgást kerülni kell Frissen, fiatalosan TÁJÉKOZTATÓ Az öregségnek nem kell feltédenül együtt járnia az elesettséggel, a jó kondíciót, a fittséget, az életkedvet és dinamizmust időskorban is meg lehet őrizni. Ehhez persze az egészségre, az életmódra és a pszichés kiegyensúlyozottságra is figyelmet kell fordítani. Az életkor előrehaladtával csökken a szervezet energia- szükséglete, ám ezzel párhuzamosan az izomerő is gyengül, így egy adott fizikai tevékenységhez több energiára van szükség, mint korábban. A táplálkozásra is oda kell figyelni, a fő szabály itt is az, hogy sokféléből keveset célszerű fogyasztani. A tejtermékek sok kalciumot tartalmaznak, ami igen jó a fogak és a csontok egészségesen tartásához, ez pedig kulcskérdés, hiszen az életkorral párhuzamosan nő a csontritkulás veszélye. A túlzott sózás felesleges, magas vérnyomás kialakulásához vezethet. A fűszerek viszont nem ártalmasak, sőt a különféle fűszernövényekkel sokszor kiváltható a szervezet számára szükségtelen sófelesleg is, így az étel változatosabb ízű és egészségesebb lehet általuk. Ügyelni kell a folyadékbevitelre is, az idősebbeknek gyakran szinte alig van szomjúságérzetük, ezért hozzá kell szoktatniuk magukat, hogy rendszeresen igyanak, naponta legalább nyolc pohár folyadékot. A testmozgás pozitív hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni, ám a túlzott megerőltetésre semmi szükség. Spenót, a zöldségfejedelem Európa nagy részében a 20. század elején vált igazán kedvelt étellé. TÁPLÁLÉKUNK spenót őshazája a közép-ázsiai sztyeppéken található. A napfényes nyári napon a spenót őse hamar szárba szökken. Magvait tövises csomókban szórta el, nehogy a falánk állatok fogyasszák el. E töviseket a nemesítés során a spenótmagok lassanként elveszítették. Az ókori perzsák hamar rájöttek, hogy e növénynek kellemes az íze, és aszpinakh néven termeszteni kezdték. A 7. században a Perzsiát meghódító muzulmán arabok is hamar megkedvelték, hiszen színe megegyezett Mohamed próféta lobogójának színével. Ráadásul a spenót kiválóan harmonizált a birkasülttel és más arab finomságokkal. A spenótot Ibn A1 Awam andalúziai arab költő megénekelte, a zöldségek fejedelmének nevezte. Nem tartott soká, hogy a tudományukról híres arab orvosok felfedezzék a spenót gyógyhatásait. Egy 10. századi orvosságoskönyv szerint jótékony hatású a májra, rendben tartja a székletet, felfőzött leve pedig kiválóan gyógyítja a köhögést és egyéb mellkasi bajokat. Az arabok mindenhová magukkal vitték a spenótot. így jutott el Andalúziába, a mai Spanyolországba. Spanyol neve, espinaca a latin spinosusból (tövises) származik. FELFEDEZTÉK A KLOROFILLT ben nagy visszhangra lelt a felfedezés: zöld vér, amely a nap energiá ját átadja az emberi szervezetnek! Az is hozzájárult a spenót népszerűségéhez, hogy a század elején az Egyesült Államok sok millió dollárt áldozott a délnyugati sivatagos területek termővé tételére. A mesterségesen öntözött földeken epret, zöldborsót és rengeteg spenótot termesztettek. E mérhetetlen mennyiségű termékhez természetesen meg kellett teremteni a megfelelő keresletet is: reklámozni kezdték a spenótot. Megszületett Popeye alakja, aki a spenótból merít erőt ellenfelei legyőzésére. A reklámkampány hatékonyabbá tétele érdekében számos kutató kapott megbízást a spenót táplálkozásfiziológiai jelentőségének tanulmányozására. A pozitív eredmények egymást követték. Az American Medicine 1927-ben spenót fogyasztását ajánlotta vérszegénység, vesebetegségek (!), emésztési problémák, valamint általános gyengeség ellen. A spenótban szaponinokat találtak, amelyek javítják az emésztést, továbbá glukozidokat és flavonoidokat, ami- nosavakat, kalciumot, foszfort, káliumot, magnéziumot, nátriumot és állítólag vasat is. Ez azonban utólag mítosznak bizonyult, az első laboijelentések gépelésébe aprócska hiba csúszott: egy tizedesvesszőt rossz helyre gépjeitek, ezáltal a spenót vastartalmát a valóságos tízszereseként tüntették fel. De az orvosok, különösen a szülészek és a gyermekgyógyászok pácienseiknek azt ajánlották, egyenek minél több, vasban gazdag spenótot. NAPFÉNYES DÉLUTÁNOKON SZEDJÜK Azóta józanabbtól viszonyulunk a spenóthoz. Olykor egy-egy tányér egészséges, de semmiképpen sem alkalmas legyengült betegek, kismamák és gyermekek mindennapi étkeztetésére. Különösen nem tanácsos a vesekőképződésre hajlamos betegeknek, ugyanis oxálsavat tartalmaz, amelyből a vesében kalcium-oxalátkövek képződhetRichard Willstátter 1913-ban fedezte fel a zöld levélfesték vegyületét, a klorofillt. Kimutatta, hogy a klorofill molekulaszerkezete azonos a vérvörös színét biztosító hemoglobinnal, a különbség mindössze annyi, hogy a hemoglobin közepén vasatom, míg a klorofill közepén magnéziumatom található. Az egészséges élet- m ó d apostolainak körének, ráadásul a oxalát, mivel megköti a szervezetben a kalciumot és a magnéziumot, elvonja azokat az anyatejből, a csontokból és a fogakból. Időközben az is kiderült, hogy fertőzések idején a szervezet tudatosan csökkenti a vér vastartalmát, mivel a legtöbb kórokozónak vasra van szüksége a szaporodáshoz. További gondot jelent a spenót nitrátmegkötő képessége. Még nagyobb a baj, ha a baktériumok a nitrátokat mtritté alakítják át. A spenótot éppen ezért nem ajánlatos megmelegíteni. A magas nitrittartalom csecsemőknél életveszélyes lehet, mert megköti a vér oxigéntartalmát. Az említettek ellenére a spenót ízletes, bázikus kémhatású és vitaminokban igen gazdag zöldség. Vitamin- és ásványianyag-tartalmát leginkább nyersen fogyasztva hasznosíthatjuk. Ha fogyasztás előtt néhány percig blansírozzuk (leforrázzuk), elveszíti oxálsav tartalmát. Sok jódot, C-vitamint és különösen sokÁ-vitamint tartalmaz. Ezen kívül gazdag antioxidánsokban, ami meggátolja a rák kialakulását. Feltételezik, hogy a spenót hatására csökken a vér koleszterinszintje. A spenótot lehetőleg napfényes délutánokon érdemes leszedni, ilyenkor ugyanis alacsonyabb a levelek nitráttartalma. Gyógyhatásai: lúgos kémhatású, vitaminokban gazdag növény, amely serkenti az emésztőnedveket termelő mirigyek működését, felfűzött levét száraz köhögés és asztmatikus panaszok kezelésére használják. Gyógyerejéről legendák keringenek világszerte, így nem csoda, ha évek óta csodákat várnak az aloe verától 450 féle hatóanyagot tartalmaz NÖVÉNYLEXIKON Az arabok az aloe verát a sivatag liliomának nevezték, sőt a növény gyógyerejéről legendák keringenek világszerte, így nem csoda, ha csodákat várnak tőle. Lássuk, kinek és mikor érdemes valójában szedni a növény húsos leveléből kipréselt nedvet vagy a belőle előállított készítményt. A tiszta aloe vera több mint 450 féle hatóanyagot tartalmaz, ösz- szetétele szinte egyedülálló a növényvilágban. ♦ A frissen letört levél gélje alkalmas a napégés okozta kellemetlen tünetek enyhítésére. ♦ A sugárkárosodás okozta bőrtüneteket gyorsan gyógyítja. ♦ Hatékony fájdalomcsillapító és jó sebgyógyító. ♦ Vírusellenes. ♦ Kedvezően hat az immunrendszer okozta betegségekre. MIKOR ÉRDEMES HASZNÁLNI? Emésztő- és bélrendszeri problémáknál ♦ Normalizálja a bélmozgást, serkenti a táplálék továbbjutását a bélben. ♦ Serkenti az emésztést, megelőzi a bélgázok kialakulását, és mérsékeli a felfúvódást. ♦ Enyhíti a gyomorégést. ♦ Stabilizálja a bélflórát. Immimerősítő és véd a daganatok ellen: A új sejteket a felépítésükhöz szükséges bioaktív elemekkel látja el. A benne található enzimek révén meg kell előzni a daganatos sejtek kialakulását és fejlődését. Enyhíti a fájdalmakat: legjobb, ha a fájdalmas részt bemasszírozzuk aloe géllel vagy -krémmel. Légcsőhurut, asztma: Csülapítja a köhögést, csökkenti a gyulladást. Égési sérülések: tűz, fagy, nap, és forró víz, elektromosság vagy sugárégések okozta sérülések esetén enyhíti a fájdalmat, megelőzi a fertőzést. Bőrbetegségek gyógyítása: ekcéma, herpesz, akné, rozacea, pikkelysömör és bőrgombásodás esetén is érdemes a gél külsőleges használatával egy időben ivókúrát is tartani. Nagyon erős hidratáló hatású. Egyéb felhasználási javaslatok: fogyókúra, salaktalanítás, májregenerálódás, vesekő, epekő, vastagbélgyulladás, cukorbetegség és magas koleszterinszint esetén kiegészítő kezelésként használják. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Cellulitisz 1. A bőr alatti zsírszövet gyulladása. 2. A mindennapi szóhasználatban a nők életét megkeserítő bőr alatti zsírlerakódásokat nevezik így, melyek főleg a csípő és a combtájak bőrét érintik, a narancs héjához hasonlóvá téve ezeket a területeket. Innen származik a narancsbőrűség elnevezés is. Kezelésére sokféle módszert alkalmaznak, kevés sikerrel. Különféle kenőcsöket, masszázsokat és lézeres terápiát kínálnak a kozmetikai szalonok. Látványos eredményt azonban nehéz elérni. Charcot II. tünetegyüttes Tudományos neve Sclerosis lateralis amyotrophica. Ismeretlen kóreredetű felnőttkori idegbetegség, mely fokozatosan terjedő izombénulással és sorvadással jár. A kis kézizmokon kezdődik, majd ráterjed a többi kézizomra, valamint a kar és a váll izmaira. A betegség előfordulása a férfiak esetében gyakoribb. Chloroquinrezisztencia A malária kialakulásáért felelős plasmodium nevű élősködő egyes törzsei ellenállóvá válnak a betegség alapgyógyszerével szemben. A chloroquinrezisztencia egyre több maláriával fertőzött területen terjed, ami megnehezíti a betegség kezelését és a megelőzést. Lásd: Malária Cianózis Elkékülés. A bőr szederjes-vörhe- nyes elszíneződése, különösen az ajkakon és az ujjak végén, oxigénhiány miatt. Cirrózis Májzsugor. A máj krónikus betegsége, mely az esetek többségében a túlzott alkoholfogyasztás következménye. Vírusos májgyulladás (hepatitisz) vagy más májbetegségek is szerepet játszhatnak a kialakulásában, mivel e betegségek lezajlása után a máj állománya gö- bösen átalakul, és ezáltal működésében súlyos zavarok keletkeznek. A szervezetben folyadékgyülem jön létre hasvízkór vagy esetleg alsóvégtagi ödéma formájában, a szem fehérje és a bőr sárgásán el- színeződik (sárgaság), érzékenység alakul ki stb. A cirrózis nagyon súlyos betegség, melynek kezelésére a májátültetésen kívül az orvostudomány még nem ismer hatásos gyógymódot. Ciszta Tömlő. Folyadékkal (víz, vér, hormon stb.) vagy gázzal kitöltött, önálló hámbélésű, többnyire vékony, kötőszövetes tokkal körülvett kóros képződmény a szerve- , zetben. A cisztáknak nagyon sok típusuk van és általában jóindula- túak. A szomszédos szerveket nyomva zavart okozhat azok működésében. A daganatos alapon kialakuló ciszták főleg a petefészkekben és környékükön, az emlőkben, valamint a nyálmirigyekben képződnek. Folyamatos növekedésük miatt általában műtéti úton eltávolítják őket. Létrejöhetnek ciszták elzáródás miatt is, pl. ha egyes mirigyek kivezető nyílásai valami miatt eltömődnek. Ezek a ciszták visszafejlődnek, ha a kivezető járatok ismét szabaddá válnak. Bizonyos szervekben előfordulhatnak veleszületett ciszták is. Ezek többnyire a tüdőt, a vesét és a hasnyálmirigyet érintik. Citológia A sejtek szerkezetének és életének tanulmányozásával foglalkozó biológiai tudomány.
