Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-15 / 237. szám, szerda

­Külföld ÚJ SZÓ 2003, OKTÓBER 15. Négy év óta az első közvetlen albán-szerb dialógus kezdődött Bécsben - véletlenül sem tűnt úgy, hogy ugyanazon állam politikusai tárgyaltak Süketek párbeszéde folyt A koszovói Gandhinak is nevezett Ibrahim Rugóvá elment Bécsbe. A do­log szépséghibája, hogy a koszovói kormány nem képviseltette magát, márpedig a fő témák kormányhatáskörbe tartoznak, nem az elnökibe. (Reuters-felvétel) Hivatalos konzultációk a Biztonsági Tanácsban Új amerikai tervezet MTI-HÍR Szejm-határozat a pápáról Varsó. A lengyel parlament al­sóháza tegnap közfelkiáltással határozatot fogadott el II. Já­nos Pál pápa megválasztásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból, kifejezve tiszteletét és há­láját a szentatyának a Vatikán­ban végzett eddigi szolgálatá­ért. Lengyelországban napok óta zajlanak az egykori krak­kói érsek, Karol Wojtyla pápá­vá választásának negyedszá­zados jubileumával kapcsola­tos ünnepségek, konferenciák, összejövetelek. (MTI) Kiterjesztett mandátum New York. Az ENSZ BT egy­hangúlag határozatot foga­dott el az afganisztáni nem­zetközi biztonsági erő (ISAF) mandátumának kiterjesztésé­ről Kabulon túlra, azaz az or­szág vidéki körzeteire is. A Németország által kidolgozott javaslat felhatalmazza a nem­zetközi biztonsági erőt, „ha forrásai ezt lehetővé teszik, terjessze ki a biztonság fenn­tartását az afgán fővároson túlra és javítsa az emberiessé­gi akciók biztonságát. A hatá­rozat egy évvel meghosszab­bítja az ISAF december 20-án lejáró mandátumát. (MTI) Nem adják ki Guszinszkijt Athén. Nem adják ki a görög hatóságok Oroszországnak Vlagyimir Guszinszkij egykori sajtómágnást, akit hazájában adócsalás és pénzmosás miatt köröznek. A görög fellebbvi- teli bíróság tegnap visszauta­sította az orosz kiadatási ké­relmet arra hivatkozva, hogy az orosz igazságszolgáltatás által felhozott vádak alapján nem indulhat Guszinszkij el­len büntetőeljárás Görögor­szágban. (MTI) Guszinszkij ésszerűnek minősí­tette a döntést, amely érvény­teleníti az ellene kiadott letar- tóztatási parancsot és feloldja a mozgáskorlátozás alól is (Képarchívum) Három kísérlet 11 nap alatt Iszlámábád. A 3. sikeres kí­sérletet hajtották végre teg­nap Pakisztánban 11 napon belül nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas köze­pes hatótávolságú rakétával. A saját fejlesztésű, föld-föld tí­pusú Hatf-4 és Shaheen-1 ne­vet viselő rakétával végrehaj­tott teszt az október 3-án kez­dett kísérletsorozat része - közölték pakisztáni katonai források. A 700 km hatótávol­ságú rakéta indításának hely­színét nem adták meg. Pakisz­tánban október 3-án egy rövid - 290 kilométer - hatótávol­ságú Hatf-3-as típusú rakétá­val kezdték, majd október 8- án egy Hatf-4-essel folytatták a tesztsorozatot. Pakisztán­ban a Hatf-rakéták nagy ható- távolságú változatának kipró­bálását is azonnal megkezdik, amint ellenőrizték technikai paramétereit. Iszlámábádban hangsúlyozzák: a kísérletek­nek nincs közük az India és Pakisztán közötti feszült vi­szonyhoz. (MTI) Becs. Hónapokig tartó koszo­vói albán és szerb-monteneg- rói szakértői tárgyalássoro­zat kezdődött tegnap Bécs­ben. A Hofburg a koszovói háború befejeződésétől eltelt négy év óta az első közvetlen albán-szerb párbeszéd szín­helye. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Pristina és Belgrád képviselői nem tárgyalnak a legfontosabb kérdés­ről, Koszovó státusáról, mert arról csak az ENSZ BT dönthet. A bécsi tárgyalásokat szervező koszovói ENSZ-közigazgatás (UMNIK) azt sem vette tervbe, hogy az osztrák fővárosba hívott belgrádi és pristinai vezetők tárgyaljanak vagy megbeszéléseket folytassanak egy­mással, nem beszélve arról, hogy a dél-szerbiai tartomány jövője nem is témája a tárgyalássorozatnak. A szervezők fél-fél órát biztosítottak a koszovói albánok és Szerbia- Montenegró képviselőinek, hogy álláspontjukat ismertethessék a megnyitón. Az UMNIK négy kér­déskört határozott meg, amelyben a koszovói albánok és a szerbek szakértőinek Bécsben egyezségre kellene jutniuk. Mindenekelőtt a koszovói vérengzés alatt eltűntek - közel 4 ezer áldozat - sorsának a tisztázása, a tartományból elmene­kültek - különféle becslések szerint Gáza/Jeruzsálem. Folytatódott tegnap az izraeli hadsereg rafahi ak­ciója. Ismét tucatnyi harckocsi és földgyalu hatolt be a Gázai övezet és Egyiptom határánál fekvő város me­nekülttáborába. Az izraeli hadsereg megerősítette: az akció a pénteken kezdődött háromnapos művelet folytatása, amelynek célja a paleszti­nok által fegyvercsempészésre hasz­nált alagutak felderítése. Izraeli ka­tonai források szerint a hadsereg mintegy 30 házat rombolt le - pa­lesztinok 100 ház lerombolásáról számoltak be -, továbbá három ala­gutat találtak, amelyeket felrobban­tottak. További tíz alagút azonban továbbra is működik. Az izraeli had­sereg szerint a palesztinok ezeken az alagutakon keresztül olyan fegy­vereket, légvédelmi és más rakétá­kat próbálnak meg becsempészni, amelyekkel izraeli településeket tá­madhatnának a Gázai övezetből. Egy korábbi izraeli behatoláskor Rafahban kitört tűzpárbajban nyolc palesztin, közöttük két gyermek. vesztette életét. Az izraeli hadsereg elrendelte 15 őri­zetben lévő palesztin kiutasítását Ciszjordániából a Gázai övezetbe. Móse Kaplinszki tábornok, a Cisz- jordániát magában foglaló központi katonai körzet parancsnoka által ki­adott közlemény szerint a kiutasított és elszállításra váró palesztinok ugyan nem vettek részt terrorcselek­ményekben, vér nem tapad kezük­höz, de segítették a szélsőséges ele­Moszkva. A csecsenföldi válság­nak egyetlen megoldása lehetsé­ges, az, hogy Oroszország az ENSZ-hez fordul béketeremtő erőknek a térségbe küldését kérve - vélte Julij Ribakov, az orosz du­ma képviselője a Komszomolszkaja Pravda tegnapi számában. A lap a parlament több tagjához intézett körkérdést azzal kapcsolatban, hogy szerintük milyen kiút képzel­hető el a Csecsenföldön kialakult zsákutcás helyzetből. A lap szerint a zendülő észak-kaukázusi köztár­saság továbbra is az egyik legége­tőbb, megoldatlan probléma a mai Orosz Föderációban. Ribakov a hi­mintegy 200 ezer szerb és más nemzetiségű személy - visszatele­pítési lehetőségének a kérdésköre, a közlekedési és szállítási feltételek rendezése, valamint az energiater­melés és -felhasználás egyeztetett szabályozása. Az UMNIK reméli, hogy a Bécsben megindult párbe­széd valahogyan elvezet Pristina és Belgrád valamiféle megegyezésé­hez Koszovó státusát illetően, ami egyelőre megoldhatatlannak lát­szik, hiszen az albánok továbbra is ragaszkodnak a tartomány függet­lenségéhez, Belgrád viszont to­vábbra is Szerbia-Montenegró ál­lamszövetség elidegeníthetetlen ré­szének tekinti azt. Már a tárgyalássorozat tegnapi ün­nepélyes megnyitója is részben ku­darc volt, mert a koszovói albán po­litikusok egy része nem fogadta el a felkérést, hogy legalább a három­órásra tervezett megnyitón egy te­remben együtt legyen Belgrád és a nemzetközi közösség képviselőivel, és nem utazott Ausztriába. Bécsi kommentárok szerint nem egy ko­szovói albán vezető talán már a jövő évi választásokra gondolhatott, amikor megtagadta, hogy szerbiai politikusokkal egy asztalhoz üljön. Az osztrák tömegtájékoztatásban emlékeztettek arra, hogy a koszovói albánok és a szerbek kibékítése kö­rülbelül ugyanolyan nehéz feladat, mint az izraeliek és a palesztinok közötti megegyezés elérése. Az al­bánokat végül is - az erőszakmen­meket a terrorakciók végrehajtásá­ban. Az érintett dszjordániai palesz­tinok először egy a Gázai övezetben lévő izraeli táborba kerülnek. Kisza­badulásuk után nem térhetnek visz- sza a családjukhoz Ciszjordániába. Feltételes támogatásáról biztosította Jasszer Arafat palesztin elnök és Si­mon Peresz izraeli ellenzéki vezető tegnap az izraeli és palesztin közéle­ti személyiségek által kidolgozott jelképes béketervet. A béketerv hír- ügynökségi jelentések szerint a Jor­dán nyugati partvidékét és a Gázai övezetet szinte teljes egészében a majdani palesztin állam fennhatósá­ga alá rendelné, Jeruzsálemet pedig megosztaná Izrael és a palesztin ál­lam között, de meggátolná, hogy pa­A terv Jeruzsálemet meg­osztaná Izrael és a palesz­tin állam között. lesztin, menekültek nagy számban térjenek vissza Izrael jelenlegi terü­letére. Arafat azt hangoztatta: a pa­lesztin álláspont az, hogy nem kí­vánnak meggátolni egyeden olyan kísérletet sem, amellyel elérhetnék a „bátrak békéjét”. A palesztin elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dokumentum nem számít hivatalos béketervnek. Simon Peresz izraeli ellenzéki veze­tő, volt miniszterelnök úgy véleke­dett: a terv több olyan elemet is tar­talmaz, amelyek révén jó kiindulási alapként szolgálhatna a béketárgya­vatalos orosz álláspontban még csak említés szintjén sem szereplő megoldást szorgalmaz: a helyzet normalizálódását csak nemzetközi részvétel biztosíthatja. Tisztában van vele - mondta -, hogy a Kreml számára ez nagyon nehéz lépés, de az egyedüli helyes lépés. Vélemé­nye szerint a csecsen terrorakciók­tól az orosz csapatok fokozatos ki­vonásával lehetne megszabadulni. Ribakov szerint ez utóbbi nagyon fontos, mivel a csecsének minden orosz katonában ellenséget látnak. Viszont Dmitrij Rogozin képviselő szerint a viszály oka nem a csecsének szabadságszeretete vagy szakadár mentalitása, hanem a csecsen klánok közötti mély szem­tes politizálásáról koszovói Gandhi­nak elnevezett - Ibrahim Rugóvá tartományi elnök és Nexhat Daci parlamenti elnök képviselte a meg­nyitón Bécsben, míg Szerbia és Montenegró küldöttségét Zoran Zsivkovics kormányfő vezette. A megnyitón jelen vannak az ENSZ, a NATO és az EU vezető képviselői. Itt kell megjegyezni, a koszovói kor­mány távolmaradása miatt hétfőn a szerb vezetés is lemondta részvétel­ét, s csak az utolsó pillanatban vál­toztatta meg döntését. Ibrahim Rugóvá tegnap egy demok­ratikus, békés és független Kojzovó víziójáról beszélt Bécsben, hangoz­tatva: Koszovó az EU és a NATO tagja szándékozik leírni, ez pedig egy demokratikus, békés és függet­len Koszovót jelent. Úgy ítélete meg, hogy a bécsi találkozó pozitív szomszédsági kapcsolatok kezdete lehet Szerbiával, különösen néhány gyakorlati kérdéskörben, ahol köl­csönös érdekeik lehetnek. Nebojsza Csovics szerbiai miniszterelnök-he­lyettes hasonlóan éles választ adott a felvetésre: Szerbia nem ismeri el Koszovó különállását, csak a szerb köztársaság részének tekinti a tar­tományt. Rugóvá megjegyzéseire reagálva Csovics leszögezte, hogy ennek fényében nem fűz nagy re­ményeket a tárgyalásokhoz. Úgy vélte, nem lehet párbeszéd akkor, ha a felek között nincs egyetértés abban, hogy mindketten ugyan­azon állam politikusai. lások felújításához. Ha a palesztinok valóban lemondanak a menekültek hazatérési jogáról és elismerik Izra­elt a zsidók hazájaként, nincs semmi gond a béketervvel és tárgyalási alap lehet - hangoztatta. A palesztin menekültek érdekeit képviselő szervezetek és izraeli kor­mányzati tisztségviselők viszont mind hevesebben bírálják a tervet. Az egyik üyen palesztin szervezet vezetője aláhúzta: ez a megállapo­dás veszélyes, és kudarcba fullad minden olyan egyezmény, amely nem foglalja magában a menekültek hazatérési jogát. Ehud Óimért izrae­li miniszterelnök-helyettes pedig az­zal vádolta a tárgyalásokon részt vett izraeli személyiségeket, hogy a hivatalos izraeli kormányálláspont­tal szembeszegülve „úgynevezett békemegállapodást írtak alá egy külföldi entitás hivatalos képviselői­vel”. Felrótta azt is, hogy a tervezet értelmében Izrael egyoldalú enged­ményeket tenne, de nem kapna érte semmit cserébe, még a palesztin menekültek hazatérési jogáról való egyértelmű lemondást sem. A nem hivatalos béketervet félszáz egykori izraeli és palesztin kor­mányzati tisztségviselő, veterán bé­ketárgyaló és politikus háromnapos jordániai tárgyalások eredménye­ként a múlt hét végén dolgozta ki, svájci kezdeményezésre. Az általuk genfi megállapodásnak nevezett 50 oldalas tervezetet november 4-én, Jicchak Rabin volt izraeli kormányfő meggyilkolásának 8. évfordulóján tervezik aláírni. benállás. Úgy látja, hogy az új el­nök, Ahmad Kadirov aligha lesz képes ezt a belső betegséget meg­szüntetni. Ő csak annyit tehet, hogy a terrortámadásokat nem en­gedi Csecsenföldön kívülre. Alekszej Jefentev képviselő pedig azt hangsúlyozta: fontos, hogy Vla­gyimir Putyin elnök ne engedjen a terroristák zsarolásának, és ne folytasson semmilyen párbeszédet a szakadárokkal. Kadirov október 5-i elnökké választása óta naponta érkeznek a hírek a szövetségi erők és a rendőrség elleni fegyveres tá­madásokról. A lázadók a szövetsé­ges erőkkel együttműködőket sem kímélik. Kadirov ünnepélyes beik­tatását vasárnapra tervezik. New York. Megkezdődtek tegnap a hivatalos konzultációk a Biztonsági Tanácsban az Irakkal kapcsolatos, immár harmadszor átdolgozott amerikai határozattervezetről, amely előírná az iraki ideiglenes kormányzótanácsnak, hogy decem­ber 15-ig készítse el az új iraki alkot­mány kidolgozásának és az iraki vá­lasztások megszervezésének ütem­tervét. Ez az első olyan amerikai ja­vaslat, amely időpontot rögzít az irakiaknak történő hatalomátadás első lépéseinek megtételére, de ez sem biztosítana meghatározó szere­pet a vüágszervezetnek az iraki ren­dezésben - írta a német DPA hír- ügynökség. Ugyanazok a hatalmak, amelyek az Irak ellen indított hábo­rút helytelenítették, kifogásolják most az amerikai határozatterveze­tet is, amelyet pedig washingtoni ál­lítás szerűit úgy szerkesztettek meg, Bagda/Kerbela. Autóba rejtett po­kolgép robbant tegnap Bagdadban a török nagykövetség épületénél, két ember meghalt, három megsebe­sült. A merénylet valószínűleg ösz- szefügg azzal, hogy Törökország a múlt héten bejelentette: tízezer fős katonai egységet ajánl fel az Egye­sült Államoknak Irakba. A bevonu­lást azonban mind a törökországi, mind az iraki lakosság - különös te­kintettel a kurdokra - ellenzi. Ugyanakkor véres harcok törtek ki Moktada asz-Szadr imám, síita val­lási vezető és egy másik síita főpap, Ali as-Szisztani ajatollah hívei között az iraki Kerbelában. Az összecsapá­soknak több halottja és számos sebe­sültje van. Az összetűzés közvetlen előzményeként a radikális Moktada asz-Szadr hívei még hétfőn este a Bagdadtól 110 kilométerre délre lé­vő Kerbelában megpróbáltak ellen­őrzésük alá vonni két szent mauzó­leumot, köztük a Húszéin imámról elnevezettet. Szemtanúk több halot­tat láttak az összecsapás helyszínén, egyes beszámolók szerint a halálos áldozatok száma a tízet is elérheti, a sebesülteké pedig meghaladja a tu­catot. Az AP amerikai hírügynökség azt írta, a két síita vezető hívei kézi­fegyvereket és gránátokat vetettek hogy figyelembe vették más nagy­hatalmak korábbi kifogásait. Orosz­ország és Kína mindenekelőtt azt ki­fogásolja benne, hogy mellékszere­pet szán az ENSZ-nek a rendezés­ben. Franciaország és Németország illetékesei előrelépésnek nevezték az amerikai javaslat új változatát, de további konzultációkat tartanak róla szükségesnek. Az amerikai ha­tározattervezet szerint a BT ENSZ- mandátummal ruházná fel az iraki stabilizációban részt vevő nemzet­közi erőket, és meghagyná élükön az amerikai főparancsnokságot. A határozat felszólítaná a világszerve­zet minden tagállamát, hogy támo­gassa Irak újjáépítését. Mivel októ­ber 23-24-én esedékes Madridban az iraki újjáépítésre adományozó országok konferenciája, Washing­ton szeretné keresztülvinni, hogy addigra - lehetőleg már ezen a hé­ten - megtörténjék a szavazás a Biz­tonsági Tanácsban. be egymás ellen. Az AFP helyszíni je­lentése szerint az összetűzésekben a Moktada asz-Szadr vezette, úgyne­vezett Mehdi hadseregének mintegy száz fegyverese vett részt. Moktada asz-Szadr nemrégiben megkérdője­lezte az iraki kormányzótanács tör­vényességét. A tegnap hajnalban ki­robbant összecsapás oka az AP sze­rint a rivális síita csoportok közötti hatalmi harc. A két csoport közül Moktada asz-Szadré határozott el­lenzője az amerikaiak iraki katonai jelenlétének, míg a másik tábor, élén as-Szantiszival jóval mérsékeltebb álláspontot képvisel az amerikaiak­kal kapcsolatban. Mint az AP meg­jegyzi, as-Szantiszi tekintélye jóval felülmúlja asz-Szadrét. Az amerikai erők őrizetbe vették Fallúdzsa város legjelentősebb me­csetjének imámját és az egyik iraki törzs vezetőjét. Dzsamál Sákir Nazal sejk, a fallúdzsai al-Kabír mecset imámja, 61 éves, nagy tisztelemek örvendő személy a városban. Szem­tanúk szerint a mecsetben működő vallási iskola négy tanulójával együtt vették őrizetbe. Prédikációi­ban nem egyszer arra szólította fel hallgatóságát, hogy szakítson meg minden kapcsolatot a koalíciós erők­kel. Ugyancsak Fallúdzsában vették őrizetbe Barakát Szaadun Adfant, a bueita törzs vezetőjét is. Több ésszerű eleme is van a hivatalosan elutasított nem hivatalos béketervnek Rafahban tisztogat az izraeli hadsereg MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A terrorakcióknak az orosz csapatok fokozatos kivonásával lehetne elejét venni Új ötlet a csecsen válság kezelésére MTI-HÍR Kerbelában síita vallási vezetők hívei csaptak össze Pokolgép Bagdadban MTI-HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom