Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-15 / 237. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 15. Gazdaság és fogyasztók Mielőtt a lakásfelújítás érdekében hitelhez folyamodnánk, nem árt megismerkedni a hazai piac adta lehetőségekkel Az UniBanka új befektetési lehetőségeket nyújt Vészesen elöregedett panelházak Pozsony. A hazai panelházak többsége húsz évnél is öre­gebb, így nemcsak folyama­tos karbantartásra, de már nagyobb javításokra is szük­ségük lenne. Mindez azon­ban nem kevés pénzbe kerül. Honnan kerítsük elő a szük­séges összeget, hogy a há­zunk ne dőljön a fejünkre? ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Ha a panelházban mindent kicseré­lünk, ami a komfortos lakhatáshoz ma már elengedhetetlen, minden egyes lakásra mintegy félmillió ko­ronás kiadás jut. Ekkora kiadásra azonban többségünk nincs felké­szülve, így ha mégsem akarjuk to­vább halasztgatni a felújítást, hitelt kell felvennünk. A legkedvezőbb hi­telt az Állami Lakásfejlesztési Alap nyújtja, az átfogó felújításokra és hőszigetelésre szolgáló idei kerete azonban már kimerült, így az alap­tól erre a célra már csak jövőre kér­hetünk pénzt. Kása Zoltán, az alap igazgatója szerint a jövő évi kamat­jaik nagyjából az ideiek szintjén lesznek, vagy csak egy kicsivel lesz­nek magasabbak, mint az idei 3,3 százalék. A 20 éves futamidejű köl­csönt az alap ez esetben lakásközös­ségeknek, lakásszövetkezeteknek vagy azoknak a vállalkozóknak nyújtja, akik a felújítást végzik. Az eddigi tervek szerint az állam­nak az alapon keresztül jövőre 475 millió koronát kellene fordítania a lakásfelújításokra, 47 milliót pedig a hőszigetelésre. Komplex felújí­tásra az eddigi tervek szerint négy­zetméterenként 7600 koronát fo­lyósítanának. A kérvényeket azon­ban most már csak januártól nyújt­hatják be. A kérvényről kilencven napon belül döntenek, és kedvező elbírálás esetén a szerződést egy hónapon belül aláírják. A lakásfelújítás másik kedvező pénzforrásának a lakás-takarék­pénztárak számítanak. Betétjein­ket itt évente 2-3 százalékkal ka­matoztatják, a felvett hitelért pe­dig 3-7 százalékos éves kamatot fi­zetünk. Ez még mindig kedvezőbb, mint a bankoktól felvett hitel, rá­adásul az állam idén még legfel­jebb 3 ezer koronás támogatás nyújt az ügyfeleknek. Hátránya azonban, hogy a leggyorsabb hitel- konstrukcióhoz is csak 21 vagy 24 hónapos takarékoskodást kö­vetően folyamodhatunk. Csak ezt követően juthatunk hozzá a cél­összeghez, ami a megtakarított összegből és az építkezési hitelből áll. A megtakarított pénzünk a cél­összeg 40-50 százalékát teszi ki. A célösszeg minimum 50 ezer koro­Az elöregedett panelházak folyamatos felújításra szorulnak. A tatarozást tervezők azonban több hitelkonstruk­cióból is válogathatnak. (Somogyi Tibor felvétele) na, csak az Első Lakás-takarék­pénztár teszi lehetővé, hogy 10 ezer koronás célösszegre kössünk szerződést. Minél nagyobb hitelt szeretnénk felvenni, annál maga­sabb célösszeget kellene meghatá­roznunk, amivel persze magasabb havi befizetések is járnak. A hitelt rendszeres havi tételekben fizetjük vissza, ami a visszafizetés időtartama alatt nem változik, ugyanígy garantálják azonban a kamatokat is. Ha közben nagyobb összegre teszünk szert, a hitelt visszafizethetjük akár egy összeg­ben is. Az Első Lakás-takarékpénz­tárnál a visszafizetés időtartama 7 és 17,6 év között mozog, míg a VÚB Wüstenrotnál legfeljebb 20, a Kása Zoltán szerint a jövő évi kamatjaik nagyjából az ideiek szintjén lesznek. ČSOB Lakás-takarékpénztárnál 4,5-16,1 évig fizethetjük a hitelt. A lakás-takarékpénztáraknak ma már vannak speciális programjaik a panelházakban lakók számára is, az Első Lakás-takarékpénztár kivé­telével azonban ezek csak magán- személyeknek szólnak. Az állami bonifikáció ugyanis csak magán- személyeknek adható, nem pedig lakásközösségeknek. Ennek ellen­ére a lakásközösségek sem riadnak vissza a takarékoskodásnak ettől a formájától. Az Első Lakás-takarék­pénztártól ezek már akkor is vehet­nek fel hitelt, ha a célösszeg 20 százalékát takarították meg. Ezzel ugyan magasabb kamatok járnak, a lakásközösségek azonban ettől sem riadnak vissza. Akinek azonban a fenti hitelkonst­rukciók nem felelnek meg, még mindig igénybe veheti a hazai ban­kok ajánlatát, amelyeknél egyre kedvezőbben juthatunk jelzáloghi­teihez. A kérvényezőnek 18 évnél idősebbnek kell lennie, és állandó lakhellyel kell rendelkeznie Szlo­vákiában. Egyéni kérvényezők ese­tében a nettó havi bevételnek leg­alább 15 ezer korona körül kellene mozognia. Felhasználása sokrétű: igénybe vehetjük lakások és házak vételénél, építésénél és felújításá­nál is. A hitelt legfeljebb 30 éven belül vissza kell fizetnünk. Az éves kamatok ez esetben 4,5­7,5 százalék között mozognak, előnye azonban, hogy az állam egyelőre erre is nyújt támogatást. Persze aki most köt szerződést, már nem számíthat olyan kedvező feltételekre, mint aki ezt az év első felében megtette. Július végéig ugyanis az állam még a szerződés egész időtartamára vállalta a 2,5 százalékos kamattámogatást. Aki ezt követően kötött szerződést, an­nak ezt a támogatást csak idén biz­tosítják, a jövő évtől pedig évről évre változó, pontosabban egyre csökkenő kamattámogatással szá­míthat. A lakásközösségek számára speciá­lis jelzáloghiteit csak három pénz­intézet nyújt: az Általános Hitel­bank, az Istrobanka és a Ľudová banka. Hasonló szolgáltatással azonban hamarosan az UniBanka is megjelenik a piacon. A lakáskö­zösségeknek nyújtott hitelek hátrá­nya, hogy az állam ez esetben nem nyújt kamattámogatást. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy a tá­mogatásnak jövőre egy százalékos­ra kellene csökkennie, akkor ez már nem is olyan nagy hátrány. A fenti hitelformákat bárki igénybe veheti, aki úgy gondolja, hogy a la­kása halaszthatatlan felújítást igé­nyel. Azonban nem minden hibá­ért az elöregedés a felelős, a koráb­ban épült lakóházak esetében pél­dául sok olyan hiba merült fel, ami összefügg a ház konstrukciójával. A lakóházakra több olyan konst­rukciós hiba jellemző, amely nem az épület korával kapcsolatos. Olyan hibákról van szó, mint a le­váló épületrészek és erkélyek. Az állam természetesen nem vállal­hatja át teljes mértékben a hibák eltávolítását, némely hibafajtákat azonban el kell, hogy ismerjen mint szerkezeti hibát. Ezek eltávo­lítására állami dotációt nyújtanak. Támogatást a tulajdonformától függetlenül lehet igényelni, vagyis mindegy, hogy a lakás magántulaj­donban, a lakásszövetkezet tulaj­donában van-e, vagy megvették a lakosok és jelenleg a lakóközösség kezeli. A kérvényüket azonban alá kell támasztaniuk az állami enged­éllyel rendelkező szakember elbí­rálásával. A dotáció legfeljebb 380 korona négyzetméterenként. A tá­mogatást az állami költségvetésből finanszírozzák. Tavaly erre 140 millió koronát fordítottak, idén azonban a pénzkeret kimerülése miatt egyetlen új szerződést sem kötöttek. Jövőre az építésügyi tár­ca szerint erre a célra 100-150 mil­lió korona közötti összeget szán­nak majd. (t, p, mi) Lengyelországban sem biztos, hogy az agrártermelőknek megadják az 55 százalékos közvetlen kifizetéseket Gondokba ütközik a pénz előteremtése GÁGYOR ALÍZ Pozsony. A Dzurinda-kormány nem hagyta jóvá a 2004-es büdzsében a Magyar Koalíció Pártjának a közvet­len kifizetések 55 százalékos növelé­sére tett javaslatát. A Bugár Béla ve­zette MKP ezért a parlamenten ke­resztül akarja növelni az agrárter­melőknek az EU-csatlakozás után fi­zetendő támogatás összegét. A pénz előteremtése úgy tűnik, Lengyelor­szágban is problematikus. A lengyel agrártermelők sem kap­ják meg az európai uniós csatlako­zás utáni első évben a 55 százalé­kos közvetlen kifizetéseket - leg­A szabványok miatt a fá­ból készült munkaeszkö­zöket le kellett cserélniük. alábbis ezt állította Miroslaw Dreczka, a lengyel Top Agrar Pols­ka mezőgazdasági szaklap vezető munkatársa a BASF német vegyipa­ri konszern által a kelet-közép-eu- rópai régió agrárújságíróinak szer­vezett szakmai találkozón. Bár a lengyel kolléga a jövő évi lengyel költségvetés tervezetére hivatko­zott, a szlovák újságírók kicsit hitet­lenkedve fogadták információját. Hiszen épp Lengyelország kardos­kodott legerőteljesebben az EU- csadakozást rögzítő a koppenhágai csúcsértekezleten a közveüen kifi­zetések megemelhetősége mellett, s Wojciech Olejniczak lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter még a nyitrai Agrokomp­lex szakkiállításon is azt állította hogy meglesz az 55 százalék. Olej- niczakhoz hasonlóan nyilatkozott a támogatásokról Jan Krzystof Arda- nowski, a Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsának elnöke is a vi­segrádi országok agrárönkormány­zatainak szeptemberi egyeztetésén. Miroslaw Dreczka azonban kitar­tott a lengyel költségvetés közel­múltban beterjesztett tervezetére hivatkozó álláspontja mellett, amelyben szavai szerint „nyoma sincs a brüsszeli 25 százalék feletti résznek”. Bár a Müler-kormány a lengyel szakújságírók szerint „nem a legmegfelelőbben” viszonyul az ottani földművesekhez, a jövő évi költségvetésében állítólag nyoma sincs a kiadások csökkentésének. Legalábbis ezt kifogásolta a minap Leszek Barcerowicz jegybankel­nök, aki szerint a kormány túlontúl optimista, a valóságot figyelmen kí­vül hagyó gazdasági előrejelzései­vel látszólagosan forrásokat teremt és költekezik. A fórumon részvevő közép- és ke­let-európai országok újságírókkal folytatott beszélgetések során egyértelművé vált, hogy mind Len­gyelországban, mind a többi csat­lakozó országban nagyon nagy le­maradások vannak a felkészülés­Helyes az agrárszférá­ban az átmeneti időszak kérése és megadása? ben, főleg az uniós élelmiszerbiz­tonsági normák betartását il­letően. Számos élelmiszergyártó­nak - főként vágóhidaknak és hús- feldolgozóknak - meg vannak számlálva a napjai, ha az záros időn belül - Szlovákia esetében 2003 végéig, - nem teljesítik a szi­gorú uniós normákat. Pontos szá­mokat a bezárásra ítélt cégekről senki sem tudott, ám nyilvánvaló­vá vált, hogy főként Lengyelor­szágban, Csehországban és rész­ben Magyarországon, sőt az utóbbi időben nálunk is átmeneti idősza­kok kérésével próbálnak haladék­hoz, lélegzetvételnyi időhöz jutni. Megoszlik az érintettek vélemények arról, hogy helyes-e az átmeneti időszak kérése és megadása. A szlo­vák nagyfeldolgozók, amelyek már elvégezték a legszükségesebb és fel­ettébb költséges felújításokat, azt vallják, ezzel az eljárással csak az életképtelen gyártók agóniáját le­het meghosszabbítani. Rosszabb vi­szont, hogy termékeik az átmeneti időszak alatt a hazai piacot foglal­ják. Hazai húsfeldolgozók óriási pénzeket, becslések szerint eddig mintegy 200-500 millió koronát öl­tek abba, hogy eleget tegyenek a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági normáknak. A szabványok értelmé­ben minden fából készült munka­eszközt le kellett cserélniük. Nem lehet fából az ablakráma, sőt a hús­vágó kés nyele vagy a füstölőrúd sem. Nálunk eddig közel 70 cég kért átmeneti mentességet e szigorú normák alól. A szaktárca álláspont­ja szerint a bezárásra ítéltek többsé­ge kisfeldolgozó, amelyek aránylag kevés állatot vágnak és dolgoznak fel. A megmaradó kapacitások pe­dig bőven, mintegy 120 százalékra fedik a hazai vágási és feldolgozási igényeket. Igazi úttörő a Pioneer ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az UniBanka tegnaptól árusítja a Pioneer Investments be­fektetési alap 45 különböző befekte­tési lehetőségeket nyújtó produktu­mait, amelyek közül kettőt koroná­ban, 43-at pedig dollárban vagy eu­róbán vezetnek. Az olasz UniCredito Italiano bankcsoportba tartozó Pio­neer 1928 óta működik, igazi úttörő a maga területén, s napjainkban összesen közel 115 milliárd euró va­gyont kezel - közölte Jozef Barta, az UniBanka elnöke. Aki az év végéig koronában vezetett alapba fekteti pénzét, annak nem számolnak fel kezelési költséget, a befektetendő minimális összeg 30 ezer korona. Napjainkban a banki kamatok rend­kívül alacsonyak, ezért egyre von­zóbbak a nyűt végű befektetési ala­pok; szeptember végén Szlovákiá­ban ezekben az alapokban mintegy 31 milliárd korona pihent. Egy tava­lyi ranglista szerint 2002-ben a Pio­neer Investments volt a J.P. Morgan mögött a 2. legeredményesebb be­fektetési alap. Roman Pospíšil, a Pio­neer cseh területi igazgatója közöl­te: azt nem garantálja, hogy idén is ilyen eredményesek lesznek, azon­ban hosszabb távon biztosan vonzó hozamokra lehet számítani, (shz) Szlovákiában tart a legtovább a cégalapítás Etiópiánál is lassabban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehországban tovább tart egy cég alapítása mint Etiópiában - ezzel a címmel ismertette a teg­napi Mladá Fronta Dnes azt az elemzést, amelyet a Világbank dol­gozott ki. A világbanki lista élén Ausztrália áll 2 nappal, a további sorrend a következő: 2. Kanada, 3. Új-Zéland 3-3 nappal, 4. Dánia, 5. az USA 5-5 nappal, ám Németor­szág csupán a 65. 45 nappal. A vi­segrádi országokon belül Lengyel- ország a legjobb 12 nappal, ami a 41. helyhez elegendő, Magyaror­szág a 90. 65 nappal, Csehország a 107. 88 nappal, a csoporton belüli sereghajtó pedig Szlovákia 98 nap­pal, ami a Í17. helyet jelenti. A Vi­lágbank egyébként 132 országot térképezett fel, a lista végén Kongó szerénykedik 215 nappal. A felmé­rés azt is vizsgálja, hogy mennyi időbe telik egy-egy cég felszámolá­sa. Csehország e téren is rosszul szerepel, ugyanis az átlagosan szá­mított 9,2 évvel hátulról a negye­dik, ha nem számolunk 21 fejlődő országot. (MfD, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elálltak a vételi szándéktól Pozsony. Mégsem lesz a francia Connex cégé a pozsonyi Autó­busz-közlekedési Vállalat. A Dzurinda-kormány ugyanis teg­nap úgy döntött, hogy eláll a ta­valy márciusban megkötött pri­vatizációs egyezménytől, amely lehető-vé tette volna a Connex- nek, hogy két részletben megve­gye a pozsonyi SAD 49 + 17 szá­zalékos részvénycsomagját. Mi­vel a vásárló később kifogásolta a kisebb részvénycsomag átuta­lási feltételeit, és nem erősítette meg vételi szándékát a kormány- határozatban megadott hatá­ridőben, így a Nemzeti Vagyon­alap a Connex magánosítási pro­jektjét megvalósíthatatlannak nyilvánította. (SITA) Jövőre még drágább lesz a gázfűtés Pozsony. Jövőre átlagosan 28 százalékkal drágul a gázfűtésű háztartások hőellátása. A Pozso­nyi Energetikai Központ (EnCB) polgári társulás számításai sze­rint egy négytagú család egy átla­gos méretű családi ház kifűtésére az idei 27 700 korona helyett jövőre 35 500 koronát költ majd. A fafűtésű háztartások esetében a költségek változatlanul 11 800 korona körül lesznek. Azokban a háztartásokban, amelyekben bar­naszénnel fűtenek, a költségek megközelítőleg 1300 koronával 15 500 koronára emelkednek. Az EnCB számításaiban olyan ház­tartást vett alapul, amely 205 na­pig fut, a hő és a meleg víz előállí­tására 33 266 kWó, illetve 120 GJ használ fel, miközben a hőveszte­ség eléri a 12,5 kW-ot. (TASR) Üdülőparadicsom Dunacsúnnál? Pozsony. Miklós László környe­zetvédelmi miniszter szerint mi­nimális költségekkel öt éven be­lül üdülőtelep létesülhet a bősi vízlépcső dunacsúni szakaszán. A Dzurinda-kormány tegnap tu­domásul vette a tárcavezető je­lentését a terület kihasználásá­ról, amelyet a vízmű eredeti ter­vei alapján a körtvélyesi tározó miatt elárasztották volna vízzel. A szaktárca első embere nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy a térséget már ma is sokan üdülés­re használják. Miklós László úgy fogalmazott: kár lenne a kivéte­les fekvésű területeket kihaszná­latlanul hagyni. Szerinte a jelen­leg elcsúfított térség aránylag kis ráfordítással helyreállítható és nemzetközi jelentőségű idegen- forgalmi és sportközponttá vará­zsolható. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,286 Lengyel zloty 9,111 Angol font 58,743 Magyar forint (100) 16,160 Cseh korona 1,286 Svéd korona 4,603 Dán korona 5,557 Szlovén tollár (100) 17,508 Japán ien (100) 32,269 Sváici frank 26,666 Kanadai dollár 26,679 USA-dollár 35,446 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,11-42,41 34,20-36,60 1,26-1,32 15,16-17,16 OTP Bank 40,17-42,27 34,44-36,34 1,25-1,32 15,56-16,75 Postabank 40,14-42,44 34,09-36,81 1,26-1,32 14,36-17,96 Szí. Takarékpénztár 40,18-42,14 34,39-36,15 1,24-1,32 15,43-16,88 Tatra banka 40,20-42,34 34,49-36,33 1,25-1,31 15,52-16,80 UniBanka 40,21-42,27 34,49-36,26 1,25-1,31^ 14,55-15,52 Általános Hitelbank 40,18-42,32 34,38-36,21 1,25-1,32 15,25-17,02 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom