Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-15 / 237. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 15. Közélet 5 Bauer Edit képviselő az új nyugdíjrendszerről: kevesebb juttatás esetében szociális segély egészítheti ki a járadékot Nem jó egyformán mindenkinek A parlament szeptemberi ülé­sén elfogadta az új nyugdíj- rendszer első pillérét létreho­zó, a szociális biztosításról szóló jogszabályt. A törvényt, mely jelenleg az államfő alá­írására vár, több oldalról is élesen bírálják. Bauer Edit képviselőt, a jogszabály elő­terjesztőjét kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Egyesek túl adakozónak tartják az új rendszer első pillérét, mivel a magas jövedelműeknek magas nyugdíjakat biztosít, mások a kis- keresetűeknek nyújtott alacsony járadék miatt bírálják a jogsza­bályt. Ön elfogadhatónak tartja a normát? Ennek megítélése nézőpont kérdé­se. Nyilván az, aki az új rendszerben jobban jár, az dicsérni fogja, akinek azonban alacsonyabb nyugdíjat ha­tároznak meg 2004-től, mint amennyi az idén járna, az nem lesz vele megelégedve. Vitatkozhatunk azon, hogy lehetett volna jobb rend­szert is létrehozni, tökéletes rend­szer azonban nincs. Én úgy érzem, hogy már így is túl sokáig vitatkoz­tunk, hiszen már évek óta ketyeg egy időzített bomba, amely a jelen­legi rendszer finanszírozhatóságá­ban, illetve finanszírozhatatlansá­gában rejlik. Az első lépést meg kel­lett tenni, lehet, hogy nem volt túl szerencsés, de egyértelmű, hogy igazságosabb: ha valaki több járulé­kot fizet be a rendszerbe, akkor ma­gasabb nyugdíjra számíthat. Nyil­vánvaló, hogy az ellátási rendszerről a biztosítási rendszerre való áttérés nagyon fontos lépés, de nem biztos, hogy mindenki számára kedvező. A jobboldali bírálók egy része azt kifogásolja, hogy túlzásba vitték az első pillér esetében a megszol- gáltság elvét, vagyis túlzottan dif­ferenciált nyugdíjakat biztosít; a szolidaritást nagyobb mértékben kellett volna érvényesíteni, és rá­bízni a differenciálást a másik két pillérre. Nem lehetett volna leg­alább a minimális nyugdíjak ösz- szegét megszabni a törvényben? Érdekes, hogy éppen a jobboldal ki­fogásolja a szolidaritás mértékét, hi­szen ez a baloldali pártok egyik alapelve. Lehetett volna más, szinte » A nyugdíjrendszer egyik alapja a gene­rációk közti szolida- . . ritás. \\ kizárólag a szolidaritáson alapuló rendszert létrehozni, mint például az úgynevezett állampolgári nyug­díjrendszer. Erre is van példa Euró­pában: például Belgiumban állam- polgári jogon jár egy minimális nyugdíj. Ez azonban egy olyan ha­talmas változás, melyet ma Szlová­kiában nem lehet megvalósítani, ta­lán valamikor, évtizedek múlva be lehet vezetni nálunk is. A parlament azonban most kezdi megvitatni az anyagi rászorultságról szóló tör­vényt, mely ugyan közvetve, de tar­talmaz egy alsó határt a nyugdíjasok számára. A kisnyugdíjasok esetében a nyugdíj 25 százaléka nem számít majd be a jövedelembe a rászorult­ság megállapításánál, tehát a kis­nyugdíjasok esetében szociális se­gély egészítheti ki a nyugdíjat. El­képzelhető, hogy a 25 százalékos határt képviselői indítvánnyal ma­gasabbra emeljük. Az új rendszer viszonylag magas, a bruttó bér mintegy 50 százalé­kát kitevő nyugdíjat ígér. Nem tartanak attól, hogy a második pillér nem lesz elég vonzó, mivel a magasabb kockázati tényező mellett az is csak megközelítőleg azonos mértékű nyugdíjat bizto­sít majd? Erről szintén lehet vitatkozni. Az előbb a szolidaritásról beszéltünk, és a nyugdíjrendszer egyik alapja a generációk közti szolidaritás, ám fennáll a nemzedékek közti érdekel­lentét is. A fiatalabb generáció érde­ke - melynek megéri saját számlájá­ra takarékoskodnia - ellentétben áll az idősebb nemzedékével. A fiatalok nyugdíjjárulékuk minél nagyobb há­nyadát a nyugdíjpénztárban veze­tett számlájukra szeretnék befizetni, az idősebbek számára viszont elő­nyösebb lenne, ha az első pillér erő­sebb maradna. A törvényhozás fele­lőssége az egyensúly kialakítása. Úgy látom, hogy a kialakulóban levő kompromisszum, mely szerint az öregségi nyugdíj fedezésére szolgá­ló járulék fele-fele arányban oszlik meg a két pillér között, megfelelő megoldás lenne. El tudnám képzelni azt is, hogy a második pillér az indu­láskor kisebb arányban részesüljön a járulékból, meg kell azonban találni azt az értéket, melynél az első pillér nem omlik össze és a második is mű­ködőképes lesz. Ez egy rendkívül nagy kockázattal járó döntés, hiszen a cél a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntartása. A parlament hároméves átmeneti időszakot hagyott jóvá, mely alatt a kiskeresetűek újonnan megha­tározott nyugdíját kiegészítik, il­letve a magas nyugdíjak értékét csökkentik. Elég lesz a három év, vagy várható, hogy meghosszab- bítják ezt az időszakot? Az általam javasolt és végül elfoga­dott módosítás csak szimmetrikussá tette a kormány által javasolt átme­neti időszakot, és hét évről háromra rövidítette le. Az adott időszakban megítélt, alacsony nyugdíjak össze­gét emeli, és magasabb nyugdíjat biztosít azoknak is, akik az utolsó tíz évben hosszabb időn át munkanél­küliek voltak, mivel esetükben az 1984-től számított időszak vehető fi­gyelembe. Az átmeneti időszak hossza a pénzügyi és a szociális ügyi tárca vezetőjével kötött kompro­misszum eredménye. Két lehetséges megoldást látok: vagy a következő három évben jelentősen emelked­nek a bérek, vagy meg kell hosszab­bítani az átmeneti időszakot. Ez azonban várhatóan már a következő parlament feladata lesz. A jövő éves nyugdíjemelés kap­csán felmerült, hogy a nemrég el­fogadott törvényt már most mó­dosítani kell. Az MKP javaslatára a koalíciós pártok megegyeztek abban, hogy a 2004-es nyugdíj­emelés nem július 1-jétől, hanem már február 1-jétől érvényes lesz. Miért van erre szükség? Mert 2004. január 1-jétől új adótör­vény lép életbe, egységesen 19 szá­zalékra emelkedik a hozzáadottér- ték-adó. A hatástanulmány kimutat­ja, hogy a jövedelemből élők eseté­ben a jövedelemadó csökkenése jó­részt kompenzálja a hozzáadottér- ték-adó növekedése miatti költség- emelkedést, a járadékból élőkről azonban ez nem mondható el. Az MKP feltételként szabta, hogy a nyugdíjasok számára kompenzálják a hozzáadottérték-adó emelkedése miatti inflációt. Úgy tűnt, hogy a pénzügyminiszter erről a feltételről szívesen megfeledkezett volna, ám a költségvetés elfogadását részben eh­hez kötötte az MKP. Ez nem új köve­telés, ez egy régi megállapodás a ko­alíción belül. Az emelés ugyan ko­rábban lesz érvényes a törvényben megszabott időpontnál, ám a mérté­ke alacsonyabb lesz, így a nyugdíj- emelés költségei nem változnak. A szociális biztosításról szóló tör­vény a betegbiztosítást is szabá­lyozza. Miért kellett átruházni a táppénz fizetését a betegség első 10 napja idején a munkaadóra? Elegendőnek tartja, hogy az első három napban a táppénz értéke a bruttó bérnek csak 25 százaléka? Ha összehasonlítjuk, hogyan számí­tották ki a táppénzt eddig, és mi­képp fogják januártól, akkor az em­berek többsége esetében pozitív vál­tozásról beszélhetünk. Meg kell vár­ni, amíg az új rendszer működni kezd, mivel amikor egyszerre ennyi \\ Nem ismerek olyan r tökéletes normát, mellyel nem lehet . . visszaélni. \\ paraméter változik, nem lehet haj­szálpontosan kiszámítani, hogyan fog működni a gyakorlatban. Ez a rendszer valószínűleg csökkenti majd azokat a visszaéléseket, ami­kor a munkaadó, hogy csökkentse saját kiadásait, elküldte dolgozóit betegszabadságra, ha éppen nem tudott munkát adni nekik. Erre or­vosság az, hogy az első 10 napban a munkaadó fizeti a táppénzt. Nem tart attól, hogy egyes mun­kaadók esetleg visszaélnek hely­zetükkel, és nem fizetik majd ren­desen a táppénzt? Nem ismerek olyan tökéletes nor­mát, mellyel nem lehet visszaélni. Ahelyett, hogy szigorúan, minden részletében pontosan szabályozunk egy területet, inkább a jogorvoslat lehetőségét kell biztosítani. Ha tehát valaki visszaél a joggal, akkor legyen lehetőség védekezni ellene. Úgy ér­zem, hogy a jogrendszernek ilyen irányba kell haladnia, nem pedig az aprólékos szabályozás, a kézi vezér­lés irányába. MEGKÉRDEZTÜK Miklós László környezetvédelmi minisztert A kormány tegnap menesztette önt egyik funkciójából, azaz már nem ön, hanem Rudolf Chmel kulturális miniszter az érdekegyeztető tanács póttag­ja. Pavol Rusko gazdasági tár­cavezető azért javasolta a cse­rét, mert egyszer sem vett részt a tanács ülésén. Hogyan fogad­ta a döntést? Nyugodtan. Semmi kifogásom az ellen, hogy leváltottak. Chmel kollégával sincs semmi bajom, sőt szerintem neki több ideje lesz az érdekegyeztetésre, mint ne­kem volt. Az érdekegyeztető ta­nács egyébként sem alapulhat a póttagokon, az üléseken a rendes tagoknak kell részt venniük, hi­szen saját tárcájukat képviselik, míg a póttagok lényegében csak létszámpótlók. Azaz csak azért vannak ott, hogy a kormánytagok például szavazáskor ne legyenek kisebbségben. Tegnap javasol­tam, hogy a póttagok a tanácstag miniszterek államtitkárai legye­nek, mert ők jobban képviselhe­tik az egyes ágazatok nézeteit és érdekeit, mint például én vagy Chmel úr. De ezt nem lehet egy csapásra megváltoztatni, ahhoz a megfelelő normát kell módosíta­ni. Azzal nem tudok egyetérteni, hogy ha egy póttag nem tud el­menni a tanácskozásra, rajta csat­tanjon az ostor. Elsősorban a ren­des tagokat kell felelősségre von­ni. Egyébként pedig engem egy­szer sem hívtak fel, hogy helyet­tesítenem kellene valakit. Ha szóltak volna, és nem lett volna egyéb elfoglaltságom, természe­tesen elmentem volna, (sz-a) Janez Drnovsek szlovén államfő szlovákiai látogatása Schuster hiányolta a tv-t ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kicsit botrányosra sikere­dett Rudolf Schuster és a meghívá­sára Szlovákiában tartózkodó Janez Drnovsek szlovén államfő sajtótájé­koztatója, mivel a szlovák köztársa­sági elnök az esemény végén kriti­zálni kezdte a Markíza televíziót, amiért stábja nem jelent meg. El­mondta, bár tisztában van azzal, hogy a Markíza magántársaság, de így sem tetszik neki, hogy egy „olyan baráti ország, mind Szlovénia” ál­lamfőjének szlovákiai sajtótájékoz­tatója nem érdekű őket. Bár a viseg­rádi négyeket már nem kívánják to­vább bővíteni, az olyan kis országok­nak, mint Szlovénia és Szlovákia az EU-ban mindenképpen össze kell tartaniuk, jelentette ki a találkozón Schuster. Szlovén kollégája elmond­ta, a két országnak nagyon hasonló a véleménye az unió jövőjéről. A teg­napi ünnepi vacsorán komolyan ki kellett tennie magáért a elnöki sza­kácsnak, mivel a szlovén államfő ve­getáriánus, így neki nem tálalhatták a már jól bejáratott menüket, (s, t) Janez Drnovsek (TASR-fotó) MNK röviden MKP: környezetvédelmi bizottság Pozsony. Már környezetvédelmi bizottsága is van a Magyar Koalí­ció Pártjának. A testület tegnap tartotta első ülését, árulta el la­punknak Miklós László környezetvédelmi miniszter. Az újonnan alakult bizottság a jövő évi büdzsé tervezetével és azzal foglalko­zott, hogy árvízvédelemre jövőre nagyon kevés pénz jut. Ezért Mik­lós szerint nem marad más hátra, mint azért imádkozni, hogy 2004- ben ne legyenek árvizek Szlovákiában, (sz. a.) Pert nyert Strasbourgban Jozef Číž Pozsony. Szlovákia újabb három pert vesztett el a strasbourgi em­beri jogi bíróságon. Pert nyert az állam ellen és 2500 eurós jóváté­telre jogosult Jozef Číž nyomozó, aki Peter Vačok után 1996-ban át­vette az ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyét, és úgy döntött, hogy elegendő bizonyíték hiányában le kell zárni a nyomozást. Ez­után beperelte a Markíza televíziót és egy politikust, aki a tévében azt állította, hogy bűntetteket takargat. A szlovák bíróságok nem döntöttek az ügyben, ezért fordult Strasbourghoz, amely kimondta, túl lassúk a szlovákiai bíróságok. (TASR) Közeleg a nyári időszámítás vége Pozsony. Október 26-án, a hónap utolsó vasárnapjára virradó éjszaka véget éri a nyári időszámítás; akkor három órakor 60 perccel kell visz- szaállítani az órákat. Egy 2001-ben született kormányrendelet alapján már csak 2006-ig fogjuk ide-oda állítani az órákat. (TASR) Richard Rybníček marad a helyén Pozsony. Richard Rybníček központi igazgató leváltásáról szavazott tegnap a tévétanács, de a javaslat, melyet a testület elnöke, Marián Slovák terjesztett be, csak három szavazatot kapott, öten ellene vok­soltak, egy tag pedig tartózkodott. A leváltásra szavazó, Smeres Mar­tin Maďarič szerint a Szlovák Televízió központi igazgatója több eset­ben megsértette a közszolgálati intézményről szóló törvényt és figyel­men kívül hagyta a tanács döntéseit. (SITA) Osztrákoké lesz a komáromi hajógyár? Komárom. A komáromi hajógyár legnagyobb hitelezője, az osztrák Euram Bank a jelenlegi 80 millióról 161 millió koronára emelte a gyár alaptőkéjét, ezzel a cég legnagyobb, 49 százalékos tulajdonosává vált. Tatiana Lesajová, a Vagyonalap szóvivője szerint az osztrák pénzinté­zet 70 százalékos tulajdonrész megszerzésére törekszik. (TASR) Sok milliárd ragadt a Drukosban Besztercebánya. A bíróság 18 ezer Drukos-károsult beadványát ellen­őrizte, az adatok alapján 3,9 milliárd koronát követelnek a tönkrement pénzügyi szolgáltatótól, de hogy mennyit ismer el jogosnak a bíróság, még kérdéses. Milada Dzurošková bírónő szerint az emberek többsége nem is tudta, mit ír alá, amikor pénzét a Drukosba helyezte. (TASR) Végső búcsú a repülőtisztektől Eperjes. Végső búcsút vettek tegnap attól a négy tiszttől, aki a múlt héten vesztette életét a Kelet-Szlovákiában történt helikopter-szeren­csétlenségben . Milan Cerovský vezérkari főnök szerint valószínűleg az Mi-17-es gép elektronikus rendszere mondta fel a szolgálatot. (ČTK) Megválasztják-e Lintnert a parlament alelnökévé? Ismét államfői expozé ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A parlament jövő héten kezdődő ülésén Rudolf Schuster ál­lamfő értékeli a választások óta eltelt egy évet - jelentette be tegnap Pavol Hrušovský, a törvényhozás elnöke. A négy hétig tartó tanácskozásnak elő­zetesen 107 pontja van, de a prog­ram még bővülhet, ha az államfő új­ratárgyalásra visszaad olyan törvé­nyeket, amelyeket az előző ülésen fo­gadtak el. A program érdekessége, hogy a Dániel Lipšic igazságügyi mi­niszter által benyújtott, az előző ülés­szakon elnapolt törvényjavaslatok tárgyalása megelőzi a parlament al- elnökének megválasztását. A Pavol Rusko miniszterré kinevezése miatt megüresedett poszt az ANO-t illeti, a párt jelöltje Ľubomír Lintner, viszont a megválasztása körül kérdőjelek merültek fel. Nem biztos az említett - az igazságügy reformjával össze­függő - törvények elfogadása sem, ugyanis elnapolásukat az ANO kérte. Feltételezhető - habár Hrušovský cá­folta ezt a lehetőséget -, hogy a KDH a törvények elfogadásától teszi füg­gővé, támogatja-e Lintner alelnökké választását. „A szavazáson részt vesznek a KDH képviselői” - mondta a házelnök. Az ellenzék ezt a szava­zást a koalíció erejének megméreté­sére akarja felhasználni, ezért előre bejelentették, hogy képviselőik nem voksolnak. A házelnök bejelentette azt is, hogy a pártok november 14-ig nevezhetik meg jelöltjüket a fő­ügyész posztjára, Hrušovský ugyanis szeretné, ha már a decemberi ülés­szakon megpróbálnának új fő­ügyészt választani. Milan Hanzel mandátuma 2004. január 31-én jár le. Hivatalos jelölt még nincs, Pavol Hrušovský azonban újságírói kérdés­re elmondta: Martin Laukót, a fő­ügyész helyettesét megfelelő jelölt­nek tartja erre a posztra. A házelnök nem tartja szerencsésnek Ľubomír Lintner javaslatát, aki az állami költ­ségvetésről való szavazást összeköt­né a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással. dpi) Konferenciát szerveztek a gyermekek jogairól Mint a cirkuszi állatok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Árut csinál a gyerekekből az elektronikus médiumok, nem ve­szik figyelembe a jogaikat - mondta Agócs Valéria, a frekvenciatanács el­nöke a Média és a gyermekek jogai című konferencián. Sarah McCrum és Lőtte Hughes angol szociológus tanulmányából kiderül: a gyereke­ket bántja, hogy úgy szerepelnek a médiában, mintha cirkuszi állatok lennének, nem értenek egyet azzal sem, hogy azért jelentemek meg vi­dám vagy szomorú szemű gyereke­ket, hogy ezzel hassanak az embe­rekre. Áz újságíróknak figyelembe kellene venniük a sebezhetőségüket is, kerülni kellene a szenzációhajhá­szást. Bár vannak olyan esetek, ami­kor éppen a sajtónak köszönhetően tudnak megmenteni egy-egy kisko­rút; Agócs Valéria a nagykürtösi Kolomant hozta fel példaként: a kis­fiúnak megfagyott a lába, és a sajtó­ban való bemutatásának köszönhe­ti, hogy kezelésére összegyűlt a pénz. (ncs) „Vitatkozhatunk azon, hogy lehetett volna jobb rendszert is létrehozni, tökéletes rendszer azonban nincs." (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom