Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-15 / 237. szám, szerda

nini, ||8eosoz„Qeeizz„6 I III III II III II ■■Mil till II Ilii II I llll A kormány elfogadta a 2004-es költségvetést; 59,5 milliárdos hiánnyal számolnak Nem támogatta az MKP Pozsony. Nem támogatták a jövő évi költségvetés terveze­tét a Magyar Koalíció Pártjá­nak miniszterei a tegnapi kormányülésen. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter meg sem jelent a tanácskozá­son, Miklós László környezet- védelmi miniszter pedig a bü­dzsé ellen szavazott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Ez nem okozott meglepetést. A tár­cámhoz került a vízgazdálkodás, ezért külön 820 millió koronát kér­tem, amelynek a feléből finanszí­rozhattuk volna a nagyobb vízügyi beruházásokat, például az árvízvé­delmet” - közölte az Új Szóval Mik­lós. Leszögezte, csupán 370 millió koronát szabott meg az elfogadott tervezet a vízgazdálkodásra, ám hangsúlyozta: reméli, a parlament­ben módosító javaslatok segítségé­vel sikerül ezt az összeget feljebb tornázni. Az ülés egyik legvitatot­tabb pontja kétségkívül a közvetlen agrártámogatások mértéke volt. „Nem értem Simon Zsolt hozzáállá­sát, hiszen a földművelésügyi tárca hatmilliárd koronával kap többet” - szögezte le Ivan Miklós pénzügymi­niszter. Mikuláš Dzurinda kormány­fő kiegészítette: nem csökken a me­zőgazdászok versenyképessége az által, hogy a régen megígért 55 szá­zalék helyett ötvenet kapnak, épp ellenkezőleg, nőni fog. „Ezzel kap­csolatban nem is volt ellenvetés” - fogalmazott a kormányfő. A pénz­ügyminiszter elmondta, az agrár­tárca mellett az iskolaügy 12 száza­lékkal többet használhat fel a mű­ködési költségekre, miközben 3,5 százalékkal csökken az iskolások száma. Az egészségügy a harmadik kiemelt terülerMiklos szerint, a tár­ca 8,6 százalékkal többet használ­hat fel jövőre. Pavol Rusko gazdasá­gi miniszter elutasította azt a 300 millió koronát, amelyet a pénzügy a külföldi beruházások támogatására különített el, mivel az összeget ko­rábban a pedagógusok 2004-ben tervezett 7 százalékos béremelési keretéből csípték le. A 300 milliót így átcsoportosították a kormány tartalékalapjába. Pavol Rusko azt javasolta, hogy a hiány a GDP 3,9 százaléka helyett legyen inkább 4 százalék, és a 0,1 százalékkal na­gyobb deficit révén szerzett 1,3 mil­liárd koronás keretből elégítsék ki a gazdasági és a földművelésügyi tár­ca igényeit, azonban ezzel Ivan Miklós pénzügyminiszter nem ér­tett egyet. Az ülésen döntés szüle­tett a régóta épülő Nemzeti Szín­házról is: a félig kész épületeket ér­tékesítik. „A kivitelező tavaly közöl­te: 400 millió korona kell a befeje­zéshez. Az idén még ötszázmilliót kért. Ma ott tartunk, hogy további 821 millió koronát kér a befejezés­re” - magyarázta meg a döntést a pénzügyminiszter. Megjegyezte: ha sikerülne is befejezni az új Nemzeti Színházat, az a kulturális tárca költ­ségeit évente 400 millióval emelné. Az eladásból befolyt összeget teljes egészében a kultuszminisztérium kapja majd. (szge) A JOVO ÉVI BÜDZSÉ SAROKSZAAAAI ♦ A kormány által tegnap elfoga­dott 2004-es állami költségvetés 250,027 milliárd korona bevétel­lel, 309,574 milliárd korona ki­adással és 59,546 müliárd korona hiánnyal számol. A pénzügymi­nisztérium szerint az államháztar­tás 50,3 milliárd koronás deficitje jövőre a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékának felel meg, ami jelentős előrelépés az idei 5 százalékos hiányhoz viszonyítva. ♦ A pénzügyminisztérium a 2004- es büdzsé kidolgozásakor a GDP 4,1 százalékos növekedésével, 8,1 százalékos éves inflációval és 15,4 százalékos munkanélküliséggel számolt. A bruttó hazai összter­mék jövőre folyó árakon számolva 1293 milliárd korona lesz. ♦ Elemzők nagyra értékelik, hogy a kormány nem lépte tűi a 3,9 szá­zalékban megszabott államháztar­tási hiányt. „Ez megerősíti a bizal­mat a kabinet reformlépései iránt” - vélekedett Robert Prega, a Tatra Bank munkatársa, (t, só) Közigazgatási reform: nem negyvenhat, hanem ötven körzeti hivatal jön létre Ján Šimulčík a legesélyesebb jelölt? ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Koalíciós egyezség szüle­tett a közigazgatási reform kérdésé­ben. A Koalíciós Tanács tegnap esti ülésén az SDKÚ-nak, az MKP-nak, a KDH-nak és az ülésen részt vevő Vik­tor Nižňanský kormánybiztosnak si­került rábírnia az ANO-t, hogy a par­lamentben ne blokkolja a reformmal összefüggő törvények elfogadását. Az MKP Párkányba, az SDKÚ Svid- níkbe, a KDH Námestovóba, az ANO Bánovce nad Bebravouba javasolt még körzeti hivatalt, így számuk 46- ról 50-re nőtt. A partnerek - a ke­reszténydemokratákat kivéve - teg­nap javaslatot tettek a Nemzetbiz­tonsági Hivatal új igazgatójára. Ere­detileg a KDH-nak is volt jelöltje, ám miután megtudták, hogy az MKP Ján Šimulčíkról gondolkodik, beje­lentették: a magyar párt választott­ját fogják támogatni. Šimulčík jelen­leg a hivatal alkalmazottja. Az ANO Peter Kožíkot, az országos kábító­szer-ellenes alakulat vezetőjét sze­retné Ján Mojžiš helyére, ugyanak­kor Pavol Rusko nem zárta ki, hogy ha lesz jobb jelölt, azt is támogathat­ják. Az ANÖ szerint azért sem egy­szerű megtalálni a leváltott Mojžiš utódját, mert az összes koalíciós partner bizalmát élveznie kell, vala­mint hamarosan új főügyészt is kell választani. Az SDKÚ Milan Ježo- vicát, Szlovákia washingtoni nagy- követségének egykori második em­berét javasolta. Ježovicát a partne­rek visszautasították, mert egyrészt Moszkvában tanult, másrészt jelen­leg a miniszterelnök tanácsadója, azaz politikailag az SDKU elkötele­zettje. A párt politikai vezetősége még tárgyal Ježovica jelölésének visszavonásáról. A tanácskozást egyszer meg kellett szakítani, mivel Pavol Rusko és Mikuláš Dzurinda tá­voztak a teremből, s zárt ajtók mö­gött néhány percig ketten tárgyal­tak. Állították: csak néhány telefon- hívást intéztek el, ám folyosói érte­sülések szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal új igazgatójáról egyeztettek. Ján Mojžiš utódjáról valószínűleg a Koalíciós Tanács következő ülésén döntenek. A partnerek szeretnének közös jelöltet javasolni a hamarosan megüresedő főügyészi székbe. Ere­detileg a titokvédelmi törvényről is tárgyalni akartak, ám az ülés elején megegyeztek, hogy erről majd ké­sőbb megegyeznek, (sz-a) Romokban. Leomlott egy ház szélső fala tegnap Kassán, az ingatlanban nyelviskola és végrehajtói hivatal műkö­dött. A baleset pillanatában 17 ember tartózkodott az épületben, de csodával határos módon senki sem sérült meg. Elképzelhető, hogy a szomszédos telken folyó építkezés miatt gyengült meg az épület statikája.(TASR-fotó) Rövidesen a Joj televízióban kerül képernyőre az Ország tesztje, az IQ felmérése Főleg a szőkékre fogadnak a nézők ÚJ.SZáHÍR Pozsony. Főleg a szőkékre fogadnak a tévénézők, tájékoztatta lapunkat Ľudovít Tóth, a Joj televízió szóvivő­je az Ország tesztje című műsorral kapcsolatban. Hamarosan élő adás­ban különböző csoportok képvise­lői, köztük ismert személyiségek mérhetik össze intelligenciaszintjü­ket. Az egyes csoportokra fogadást lehet kötni, eddig a szőkék győzel­mére fogadtak a legtöbben (29,2 százalék). Csökkent is emiatt a nye­rési szorzójuk: a korábbi 16:1 mára 12:l-re csökkent. A második helyen a diákok vannak, majd a rendőrök, az egypetéjű ikrek és a hivatalnokok következnek. A közismert személyi­ségek és a pedagógusok IQ-jában nem sokan bíznak: az ő szorzójuk emelkedik, és a fogadóirodák sem tartanak attól, hogy ők fognak nyer­ni. Olyan személyiségek vannak kö­zöttük, mint Eduard Kukán államfő­jelölt, Monika Beňová ellenzéki kép­viselő, Ivan Bella űrhajós, (sza) Üröm az örömben Repülőt lőtt a násznép. Belgrád. Örömében véletlenül repü­lőt lőtt a násznép Szerbiában egy menyegzőn: a lakodalmi üdvlövések egy kétszemélyes sportrepülő bal szárnyát találták el. A gépen két férfi volt, mindketten élve kerültek ki a lángoló roncsból, de súlyosan meg­sérültek. Ugyanakkor egyiküknek sem volt pilótajogosítványa, a repü­lőt engedély nélkül vezették, és csu­pán kedvtelésből szálltak fel. A lako­dalmas nép is kedvtelésből lövöldö­zött a levegőbe, ahogy az Szerbiá­ban bevett szokás menyegzőkön és más családi ünnepeken. Hogy a re­pülőt pontosan ki találta el annyira pontosan, hogy azonnal kigyulladt, az titok maradt. (MTI) Kármán József Alapiskola: nincs pénz fekvőrendőrre Várják az első balesetet? SZÁSZI ZOLTÁN Losonc. Pénzhiány miatt egyelőre nem lesz forgalomlassítás a Kár­mán József Alapiskola melletti for­galmas utcában. Az iskola vezetősé­ge még júliusban fordult kér­vénnyel a Losonci Városi Hivatal közlekedési osztályához, amelyben fekvőrendőr és a sebesség csökken­tésre szólító tábla elhelyezését kér­ték. Erre a levelükre nem kaptak választ, ezért szeptember elején is­mét a városi illetékesekhez fordul­tak. Az említett osztály felelős dol­gozója írásbeli válaszában arról in­formálta az iskola vezetőségét, hogy egyelőre nincs forrás a város költségvetésében a kért tábla felál­lítására. A korábban javasolt mes­terséges forgalomlassító elhelyezé­séről pedig nem született döntés. „Iskolánk nemcsak az oktatásért fe­lelős, hanem a gyermekek testi ép­ségéért is. A Bég utcában óriási for­galom van, mindenképpen elkelne a fekvőrendőr és a tábla, mert bár a városközpontban vagyunk, de jó néhány gépkocsivezető versenypá­lyának tekinti ezt az utcát. A kivite­lezésre és tábla elhelyezésére saját erőforrásainkból is tudunk pénzt áldozni. Reméljük, az ületékesek nem várják meg, amíg baleset tör­ténik, hogy majd csak azután intéz­kedjenek. A gyerekek érdekében to­vábbra is foglalkozunk a lehetséges megoldás keresésével” - nyilatkoz­ta Bial Péter, a Kármán József Alap­iskola igazgatója. A megkérdezettek 66 százalékának van problémája a túl magas árakkal, az alacsony bérekkel és nyugdíjakkal Tulajdonjogi vitái vannak Csehszlovákia utódállamaival Liechtensteini ellenkezés Melyek a legsúlyosabb gondok? Életszínvonal, szociális biztonság 2002 júniusa 59 2003 szeptembere 66 Munkanélküliség 65 58 Egészségügy 33 46 Erkölcs, korrupció 31 28 Politika, demokrácia 19 23 Gazdaság, magánosítás 21 21 Bűncselekmények, szervezett bűnözés 18 14 Lakáshelyzet 9 5 Oktatás, művelődés 8 5 Etnikai problémák 5 3 Kábítószer-, alkoholfogyasztás 3 3 Külpolitika 1 1 Környezetvédelem 1 1 (Az adatok százalékban értendők; a megkérdezettek legfeljebb három problémát említhettek.) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A lakosságot az életszín­vonallal kapcsolatos gondok gyöt­rik a legjobban, derült ki a Közéle­ti Kérdések Intézete által készítte­tett reprezentatív felmérés ered­ményeiből. A megkérdezettek 66 százalékának van problémája a túl magas árakkal, az alacsony bérek­kel és nyugdíjakkal, a túl gyenge szociális hálóval, az igazságtalan újraelosztási rendszerrel és a sze­génységgel. Ez az arány tavaly, a parlamenti választások előtt még csak 59 százalék volt. Ezzel szemben a múlt évi felmé­réshez képest a lakosságot már ke­vésbé aggasztja a munkanélküli­ség, ezt idén már csak 58 százalék jelölte meg, 2002-ben még 65 szá­zalék. A legnagyobb emelkedést az egészségügyért aggódók aránya érte el, mivel tavaly még csak min­den harmadik megkérdezett érez­te problémásnak ezt a területet, idén már majdnem minden máso­dik. Pozitív változást a bűnüldözés terén érez a lakosság: 1999-ben még 36 százalék féltette saját éle­tét, rettegett a rablóktól vagy érez­te túl erősnek a maffiát, tavaly ez 18, idén pedig már 14 százalékra csökkent - derül ki a közvélemény­kutatás eredményeiből, (s) ÖSSZEFOGLALÓNK Luxembourg. Liechtenstein tegnap leblokkolta az Európai Gazdasági Térség bővítéséről szóló dokumen­tum aláírását, mivel tulajdonjogi vi­tái vannak Csehszlovákia utódálla­maival, Csehországgal és Szlovákiá­val. Az EGT az Európai Unió tizenöt tagállamát, valamint Liechtensteint, Norvégiát és Izlandot tömöríti, s az EU-csatlakozással egy időben ebbe a szervezetbe is belépne a tíz leendő EU-tagállam. A dokumentumot már aláírta a 15 EU-tagállam és a tíz csat­lakozó is, de most megmakacsolta magát Liechtenstein, és mellé állt Norvégia és Izland is, így ők sem szignózzák a dokumentumot. A vita lényege, hogy a második világhábo­rúig liechtensteini állampolgárok­nak morvaországi ingatlanjaik és földjeik voltak, melyeket elvett az ál­lam és a mai napig nem szolgáltatta őket vissza. A cseh álláspont szerint nem jár vissza semmi, mivel Liech­tensteint a Cseh Köztársaság csak 1993, azaz megalakulása óta ismeri el, s szerinte a második világháború előtt a liechtensteiniek német állam­polgárok voltak. Ebből kifolyólag rá­juk a beneši dekrétumok vonatkoz­nak. Az EGT-tagsággal Szlovákia évente 574 millió koronához jutna, s ennek az összegnek egy részét pont Liechtenstein adná. (t, ű) Felmérés a gondokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom