Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-11 / 234. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 11. Régió A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás településein előfizetőinknek a saját lapterjesztő láncnak köszönhetően mindenhol a kora reggeli órákban kézbesítik napilapunkat Ezresekkel kopogtatott az Új Szó Tíz - a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járában lakó - előfi­zetőnknek sikerült tegnap kellemes meglepetést szerez­nünk, amikor egy-egy ezressel igyekeztünk legalább csekély mértékben meghálálni azt, hogy továbbra is lapunkat olvas­sák. Szívünk szerint sokkal több olvasónkat ajándékoztuk volna meg, mert olyan sok Új Szó-matricát láttunk mindkét térségben. Örömmel értesültünk arról is, hogy a kezdeti ké­sések okozta bosszúságokra ma már semmi ok, mert ebben' a két járásban saját lapterjesztő láncunknak köszönhetően reggel fél hétig mindenki megkapja az Új Szót. Az alábbiak­ban a tíz szerencsés előfizetőnkkel folytatott beszélgetések­ből idézünk fel egy-egy jellemző gondolatot. Álló Klára, Tejfalu: „Sok mindenről le kell mondania a mai drágaság miatt a nyugdíjasoknak. Ennek ellenére az Új Szót továbbra is előfizetjük, mert év­tizedek óta valóságos családtagnak számít. Amikor szeptember végig né­hány napig gondok voltak a kézbesítéssel, megvettem a lapot, mert a fér­jemmel egy nap sem bírtuk ki Új Szó nélkül." (Somogyi Tibor felvételei) Beringer Róbert, Somorja: „Nálunk évtizedek óta két generáció olvassa az Új Szót. Valamikor a nagyapám és a szüleim. Most pedig az édesapám, édesanyám és mi ketten, a bátyámmal. Én egyébként mindig a Panorámá­val kezdem, a sporttal folytatom. Az informatika is nagyon érdekel, vi­szont a politika nem." Hajdú Mária, Vörösmajor: „Havi ötezerhatszáz az özvegyi nyugdíjam, de a lapot járatom, mert a társam főleg az őszi és téli magányomban. Most azért is örülök ennek a váratlan ezresnek, mert két hét múlva búcsú lesz a falunk­ban, s édességgel, sőt: még vásárfiával is meglephetem az unokáimat. Puss László, Csallóközcsütörtök: „Évtizedek óta olvasom az Új Szót, de öt éve valahogy jobb kedvvel. Amióta a magyarok is tagjai a kormányko­alíciónak, kicsit jobb, de mindenképpen nyugodtabb az életünk”. Maries István, Nagymagyar: „Nemhiába dolgozom csaposként a helyi For­tuna vendéglőben, hiszen ma rám mosolygott a szerencse. Mivel a helyi te­kecsapat edzője vagyok, a leányom pedig országos tekebajnok, azt szeret­ném, ha erről a sportágról minél több hír jelenne meg." Szalay Frigyes, Sárosfa: Mi negyvenkilenc óta járatjuk az Új Szót. Akkor térhettünk vissza a szülőföldünkre a csehországi kitelepítésből. A mai árak és a nyugdíjak miatt nem könnyű összekuporgatni az előfizetési díjat, de kisebb-nagyobb lemondás árán csak sikerül. Molnár Ildikó, Medve: „ A férjem csak akkor tud enni, ha olvashatja az Új Szót. Ezért eddig nem reggelizett. De újabban már megteheti, mert az ut­casoron ugyan mi vagyunk az utolsó előfizetők, hatra, negyed hétre még­is minden nap itt a friss lap." Varga Zoltán, Csicsó: „ Én ma is hátulról kezdem az olvasást, az érdekes­ségek, a sport és a tévéműsor a sorrend. A politikát csak akkor olvasom el, ha bennünket, szlovákiai magyarokat érint a hír." Győri László, Csallóközaranyos: „Nemcsak az ötvenöt éves Új Szó készül ünne­pelni, hanem én is. Ugyanis januárban lesz fél évszázada, hogy megrendeltem a lapot. Engem főleg a sport érdekel. Örülök, hogy több a regionális sporthír az új­ságban. Hétfőnként mindig a járási focibajnokság eredményeit böngészem, és természetesen azt, hogy községünk kézilabdás hölgyei hogyan szerepeltek.” Vass Laura, Ekel: „A helyi művelődési ház vezetője vagyok, ezért is első­ként a kultúra oldalát lapozom fel. Nagyon kedvelem az Izvilágot is, mert a magyar gasztronómia kultúra hagyományait eleveníti fel." (-y-f) Kiállítás nyílt tegnap a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium létének fél évszázadáról A múltból merítve tesznek a jövőért GAÄL LÁSZLÓ Galánta. Az iskola félévszázados működése alatt felgyülemlett doku­mentumokból és tárgyi emlékekből összeállított kiállítás megnyitójával folytatódott tegnap délután a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium fennállásának 50. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségsorozat. Rencés István igazgató a megnyitón elmondta, hogy az ötven év alatt - míg a tizenegy éves középiskolából Galántai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, majd 2000 decemberé­től Kodály Zoltán Gimnázium lett ­az intézményben 106 pedagógus te­vékenykedett és mintegy 4000 diák érettségizhetett anyanyelvén. Az ünnepség alkalmából Galánta polgármestere, Mézes Alexander a Polgármester Díjával jutalmazta az iskolát. Szigeti László oktatási ál­lamtitkár üzenetét a minisztérium munkatársa, Vadkerti László tolmá­csolta. Pék László, az iskola egykori igazgatója most a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének orszá­gos elnökeként szólt a jelenlevők­höz. Elmondta, hogy a Mátyusföld szívében álló iskola mind kulturális csoportjai, mind pedig tanulmányi vagy sporteredményei révén mindig ott volt a szlovákiai magyar köztu­datban. „Ez az iskola minden időben tudta, hogy meg kell őrizni a hagyo­mányokat, és nem szabad feladni a magyarságunkat. A mai diákok bát­ran haladhatnak ezen az úton, mert a jövőbe vezet” - mondta Pék. Az is­kola múltját bemutató kiállításon kí­vül a sikeres bábcsoport bábjaiból is tárlatot rendeztek, az iskola aulájá­ban pedig a Kodály Zoltán életmű­vét bemutató állandó kiállítás látha­tó. A megnyitót követő jubüeumi kultúrműsorban nemcsak mai, ha­nem egykori diákok is felléptek. BUCHLOVICS PÉTER Muzsla. A helyi önkormányzat ok­tóber kilencedikéig hirdette meg azt a nyüvános gyűjtést, amelynek anyagi bevételét a párkányi torony- háztűz károsultjainak megsegítésé­re ajánlották fel - tájékoztatta la­punkat Drapák Károly polgármes­ter. A gyűjtésben oroszlánrészt vál­lalt a muzslai római katolikus egy­házközség is, és az egészségkárosul­tak szervezete, valamint a helyi nyugdíjasklub is bekapcsolódott a gyűjtésbe, miként a kertbarátok szervezete és a Vadliba Vadászszer­vezet is támogatta az akciót. „Érde­kes, hogy a kispénzűek és a rokkan­tak reagáltak a leggyorsabban, s ha szolidaritásról beszélünk, ők azok, akik a leghamarább adakoztak” - mondta Drapák. Muzsla önkor­mányzata az öt kiégett lakás tulaj­donosai közül a három legrászorul­tabb családnak a jövő héten adja majd át a pénzt - családonként kö­rülbelül tízezer koronát. A gyűjtés­ben 73-an adakoztak és összesen 31 ezer korona gyűlt össze. „Remélem, példánkat más önkormányzatok is követik” - mondta az Új Szónak Muzsla polgármestere. Könyv a polgári védelemről Tudnivalók magyarul Dunaszerdahely. Magyarul is megjelent az a kézikönyv és szó­rólap, amelyet tavaly adott ki a belügyminisztérium Polgári Vé­delmi Hivatala. A két kiadvány anyaga nyomdakész állapotban tavasz óta várt kiadásra Bokros Róbertnek, a dunaszerdahelyi já­rási polgári védelem főnökének fiókjában. Bokros elmondta, a galántai régióból is rendeltek háromezer darabot, s reméli, más járásokból is érkeznek majd igénylések, (pve) Drapák Károly: „Remélem, példánkat mások is követik" Pénz a károsultaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom