Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-11 / 234. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 11. FÓKUSZBAN: AZ EMBERCSEMPÉSZET 3 Valószínűleg nem véletlenül menekül el az ember hazájából, házából, és vállalja a megpróbáltatásokat Jól fizet az embercsempészet Menekültsors (Képarchívum) Este 11 óra van, egy ismerő­söm invitált az egyik hídra, * amelyik a Duna felett ível át a szlovák-magyar határsza­kaszon. Azt mondja, figyel­jem a folyó mindkét partját, körülbelül egy kilométeres távolságban. Nem egész fél óra múlva a szlovák oldalon egy fény villan. Rögtön jön a válasz a másik oldalról. Majd két villanásváltás, aztán semmi. Ismerősöm desif- rálta az üzenetet: tiszta a te­rep, mindenki a helyén van, az újkori révészek megkez­dik esti műszakjukat. ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Hogy mindennapi-e a menekültek csempészése a határszakaszon, csak sejteni lehet, de hogy nem egyedi esetről van szó, az is biztos. A rítust sokan ismerik, az emberek tudják, kik és hol csempészik át a menekülteket, de hallgatnak. De nemcsak azért, mert félnek. Való­színűleg nem véletlenül menekül el az ember hazájából, házából, és vállalja azokat a megpróbáltatáso­kat, amikkel egy ilyen út jár. Nem egyszer hallottunk olyan híreket, hogy több menekült holttestét ta­lálták meg egy hajón, egy kamion rakterében, a folyóban, vagy más­hol. Aki vállalkozik egy ilyen ka­landra, annak alapos oka lehet az életét is kockáztatni. Szakértők szerint az embercsempé­szet sokkal kifizetődőbb üzlet, mint a drog- vagy fegyvercsempészet. Titkosszolgálati információk sze­rint az üzletet úgynevezett solncevi maffia irányítja, mely az egyik leg- hírhedtebb orosz bűnszövetkezet. A szervezet a nemzetközi konszer­nekhez hasonlóan működik, a jól szervezett rendszerbe folyamato­san érkeznek a befizetések és a vég­rehajtott feladatok után fizetnek. Az irányítás második szintje állító­lag Ukrajnában, Kijevben működik. A menekültek akár 3-5 ezer dollárt is fizetnek a teljes útért, attól füg­gően, melyik országból származ­nak, milyenek az anyagi körülmé­nyeik és hová akarnak eljutni. A nyilvántartás számítógépen fut, ha a menekült megérkezik a célor­szágba, törlik a listáról, és kifizetik az érte járó összeget az alárendelt végrehajtó szervezetnek. Szlovákia, noha vannak itt mene­külttáborok, tranzitországnak szá­mít, tehát a menekültek nem tekin­tik végcéljuknak (bár az uniós csat­lakozás után valószínűleg ez a trend megfordul). A szlovák bel­ügyminisztérium adatai szerint 1993-tól mintegy 85 ezer menekül­tet fogtak el az ország területén. Ha jóindulatúak vagyunk a rendőrség­gel szemben, vagyis feltételezzük, hogy valamennyi menekült egyhar- madát sikerült elfogniuk, akkor nyilvánvaló, hogy a csempészeknek mintegy 170 ezer embert sikerült átvinniük Szlovákián. Ha csak 1000 dollárt is kaptak minden ember után, akkor is legalább 170 millió dollár érkezett a számlájukra, ami az aktuális árfolyam szerint mint­egy 60 milliárd korona. Ez termé­szetesen a legszerényebb becsült érték, hiszen egy ember után bizo­nyára nagyobb összeg jár, és a me­nekültek száma is nagyobb volt 170 ezernél. A menekülteket a zöld ha­táron és az országon átvezető csempészek egy-egy menekült után néhány száz dollárt kapnak, ők azonban csak egyszerű „munká­sok”, végrehajtók, a csempészlánc utolsó láncszemei. Letartóztatás esetén nagyon könnyen helyettesít­hetők. Ezen nem változtat a bünte­tőtörvénykönyv legújabb módosí­tása sem, a büntetési tételek növe­kedésének nincs túl nagy hatása a csempészetre. Az embercsempészetnek megvan a maga szociális vetülete is, mely fe­lett legtöbbször elsiklunk, nem vesszük észre. „Mi büntetésből szü­letünk ide. Ha nem akarunk szociá­lis segélyből élni, csak két lehetősé­günk van: vagy rendőrnek állunk, vagy csempészek leszünk” - állítja egy fiatal férfi a keleti határ egyik munkanélküliséggel sújtott részén. „Ha rendőr akarsz lenni, le kell fi­zetned valakit. Itt azonban csak a maffiának van pénze, tehát kölcsön kérsz, mivel azonban a rendőrfize­tésből nem tudod visszafizetni, máris a markukban vagy. Ha csem­pész akarsz lenni, elég beülni a he­lyi kocsmába, és pár korona befek­tetéssel - fizetsz néhány kört - megkapod a munkát. Az ajánlat jön magától” - magyarázza a beszerve­zés módját. A haszon nagy része az úgynevezett fehérgallérosokhoz, az üzlet irányí­tóihoz kerül. Ők biztosítják a vé­dettséget, karjuk elér a legmaga­sabb helyekig. A tiszta hasznot leg­alizálják, majd újra befektetik. Ilyen forgalom mellett nem gond „meg­venni” bármelyik ország rendőreit, melyeken a menekültek áthaladnak. „Az ukrajnai titkosszolgálat leg­alább egy tagjáról biztonsággal állít­hatom, hogy benne volt az ember- csempészetben” - állítja a titkosszol­gálati forrás. - Szlovákiába Michailo Bokoch névre kiállított útlevéllel és fekete^ cseh rendszámú Octaviával járt. Ő hozta a pénzt, amellyel a szlovák embercsempészeket fizette ki a maffia.” (ná-ob, -rn-) Arra, hogy mitől gazdagodott meg a szomszéd egyik napról a másikra, Muzslán senki nem mer rákérdezni Különös csoportok a szőlődomboknál ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Párkány melletti Muzslán nyílt ti­tok, hogy a település határában, va­lahol a szőlődomboknál olykor kü­lönös csoportok tűnnek fel, de a he­lyiek ezt tabuként kezelik. A kör­nyéken viszont azt beszélik, Muzs­lán sokan embercsempészetből él­nek. A nyitrai kerületi rendőrpa­rancsnokság idegenrendészeti osz­tályának igazgatója, Jifí Horáček sem embercsempészetről beszél. El­mondta, emberkereskedőkkel nem volt dolguk ebben a régióban, me­nekültekkel viszont akadt problé­májuk. Drapák Károly muzslai pol­gármester szerint az országhatár közelsége miatt nem csoda, hogy az embercsempészet és a lánykereske­delem gyors hasznot hozó piacán a helyiek közül néhányan hamar fel­találták magukat. „Ki merem jelen­teni, hogy a Duna teljes szakaszán embereket csempésznek. Konkré­tan azonban erről az emberek mife­lénk félnek beszélni. Azok, akik a balkánról jönnek, könnyebbnek és biztonságosabbnak tartják a ma­gyar-szlovák, mint mondjuk az osztrák határ átjárhatóságát. Egy esetről tudok, amikor a menekültet elfogták, a vezetőjét is, de az ember- csempészet nem csak a mi vidé­künkre jellemző, Dunamocson és Dunaradványon ugyancsak találtak embereket, akiket pénzért rejteget­tek” -jegyzi meg a polgármester. Óriási kockázattal jár ez a tevékeny­ség, de anyagi vetülete miatt egye­sek nem képesek a különös közre­működésre nemet mondani. Arra, hogy mitől gazdagodott meg a szomszéd egyik napról a másikra, Muzslán senki nem mer rákérdezni. Egy párkányi, magát ma már tisztá­nak mondó fiatalember elárulja, (drog) baráti és rokoni szálak egy­aránt fűzik a községhez. „Sem a vá­rosban a szakmunkásképzőben, sem a helyieknek nem okoz gondot fű­höz jutni, muzslai barátom a szom­szédjától is kapott hébe-hóba, ahol különös dolgok történtek. Sok ide­gen fordult meg nála, azt hittük a lánykereskedelemben, vagy kábító­szerben utazik, később jöttünk rá, hogy a falu határában csempész em­bereket. Nem ő volt az egyetlen, aki egyre jobb márkájú autót, nagyobb házat vett magának. Vállalkozásá­ból, amit hivatalosan űzött, erre nem telt volna neki” - jegyzi meg a fiatalember. A barátja azonban úgy tartja, jobb nem odafigyelni, és in­kább csendben lenni, mert egyszer már bevitték a szomszédot, kihall­gatásra, majd vizsgálati fogságba került, végül bizonyítékok hiányá­ban kiengedték. Szerinte nyugod- tabban alszik a magafajta, ha nem hall és nem lát semmit. A helyiek szóbeszédéből kiderül, hogy a rend­őrség fiókjában tíz-tizenöt személy­ből álló lista található, na meg szá­mos izgalmas jegyzőkönyv a párká­nyi régióban olajozottan működő csempészbandáról. Szőgyénben a rendőrségi jelentések szerint né­hány hónapja nyolc bangladesi me­nekültre találtak, előtte egy falubeli éjjeliőrre kopogtatott rá öt fekete bőrű férfi és két nő, hogy szállást kérjenek éjszakára. A helyi rendőrök a menekültekkel együtt letartóztat­tak egy muzslai lakost is (egyesek Szőgyénbe is költöznek ideiglene­sen, és kapcsolataik révén folytatják a „munkát”), ám kis halnak bizo­nyult az ügyben, csak őrködnie kel­lett néhány alkalommal. „Rosszak a tapasztalataink, mert ha akad is olyan, akire rábizonyítják, hogy köze van a csempészekhez, akár csak közvetítőként is, előbb vagy utóbb ismét feltűnik a falu­ban!” - állítja egy fiatalasszony. Nem született muzsíai, egy ideje él a falubpn, Érsekújvárban dolgozik a vendéglátóiparban. Muzslán jelen pillanatban közel öt­ven olyan egyén él, akit a községi hi­vatal a rendőrség kérésére kényte­len figyelni. A polgármester szerint ez óriási felelősség. „Hogy jövünk mi ahhoz, hogy figyeljünk valakit, csal- e, rabol-e vagy sem?” - jegyzi meg keserűen Drapák Károly, (száz) MEGKÉRDEZTÜK Vladimír Palkó szlovák és Lamperth Mónika magyar belügyminisztert A magyar-szlovák határon gya­kori az embercsempészet. Mi­lyen az együttműködés a szlo­vák és magyar rendvédelmi szervek között? V. P.: A két ország határőrei kö­zött ezen a téren is nagyon jó az , együttműködés, amit több sike­res akció is bizonyít. Az utóbbi időben megszigorítottuk az ellen­őrzést a közös határszakaszon. L. M.: Megerősíthetem, hogy a határőrök között nagyon jó az együttműködés, mi azonban sze­retnénk megelőzni az ember- csempészetet. Ennek érdekében egy rendőrtiszt dolgozik összekö­tőként Ankarában, mivel a leg­több menekült - kamionok rakte­rében - Törökországból érkezik Magyarországra. Feladata, hogy a helyi rendőrséggel együttmű­ködve megakadályozza, hogy a menekültek elhagyják Törökor­szágot. (lpj, -y-f-) Keleten mindenki mindent tud, vagy legalábbis sejt Hallgatás fél egészség ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Bodrogközben és az Ung-vidéken zajló embercsempészetről, illegális határátlépésről és az ezekkel kap­csolatos bűncselekményekről majdnem mindenki hallott, de konkrétumokat senki sem tud mon­dani. Vagy nem akar. Valószínűleg azért nem, mert szemtanúi voltak különböző leszámolásoknak. Bár manapság a közállapotok látszatra rendeződtek, az itt élők érthető módon félnek nyilatkozni erről a témáról. Talán minden szónál töb­bet mondanak a belügyminisztéri­um adatai. Az elmúlt héten 384 külföldi állampolgár próbált illegá­lis úton Szlovákiába jutni, s ebből 255 a szlovák-ukrán határszaka­szon. Az elfogott határsértők zöme orosz állampolgár, de örmény, grúz, iraki és szír illetőségű is volt közöttük. A múlt évben Ukrajna fe­lől 843-an próbáltak illegális úton az országba jutni, idén már 1928- an. Ezek természetesen csak azok az esetek, amikre fény derült, azok száma, akiknek sikerült is átjutni a zöldhatáron, valószínűleg jóval magasabb. Érdekes adat, hogy Uk­rajnába Szlovákiából mindössze 2 személy próbált a törvényes utat megkerülve „bevándorolni”. A környéken élők elmondása sze­rint a közelmúltban több embert is megvádoltak azzal - köztük rend­őröket is -, hogy segítettek a határ­sértőknek, illetve azzal is, hogy a ré­gióban található lakatlan házakban bujtatták őket. Az emberek tudni vélték, hogy egy-egy illegális beván­dorlótól a bűnözők körülbelül 2000 dollárt szoktak kérni a „segítség” fe­jében. Természetesen arra, hogy ki­ket is vádoltak meg ilyesmivel, illet­ve hogy pontosan hol találhatók ezek a „menedékházak”, már senki sem emlékezett. Csak a médiából értesültek a lakosok arról is, hogy a napokban a régióban tizenegy sze­mélyt - köztük egy rendőrhadna­gyot - vettek őrizetbe embercsem­pészet vádjával. Az itt élők azt is csak a televízió híradójából tudták meg, hogy huszonöt bevándorlót az egyik gyanúsított királyhelmeci há­zában fogott el a rendőrség, (leczo) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, ESŐ ELVÉTVE, 9-15 FOK A Nap kel 07.06-kor- nyugszik 18.10-kor A Hold kel 18.49-kor - nyugszik 08.00-kor A Duna vízállása - Pozsony: 470, árad; Medve: 500, árad; Komárom: 380, árad; Párkány: 260, árad. ELŐREJELZÉS Jobbára borult lesz az égbolt, eső már csak el­vétve valószínű, délutánra felsza­kadozhat a felhő­zet. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 9 és 13 fok között ala­kul, délnyugaton és délen akár 15 fokig is felkúszhat a hőmérő hi­ganyszála. Nyugati, keleten déli irányú gyenge szél. Éjszaka a hő­mérő higanyszála 6 és 2 fok közé süllyed. Holnap enyhén borult lesz az égbolt, keleten és északon idővel komolyabb felhősödés, né­mi eső is várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 13 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOCIA A mai időjárás a mozgásszervi be- tegségekben szenvedőket visel­heti meg a legin­kább. Gyakori le­het a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi se­bek helyén is. Az ország déli részén légúti panaszok és emésztési zava­rok is nagyobb valószínűséggel je­lentkezhetnek. Lassulnak reakció­ink, kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért a munka­végzéskor és a közlekedésben aján­lott a fokozottabb elővigyázatos­ság. Holnap a mainál némileg eny­hébb hatás várható. VARSÓ 12 LONDON 1 BUDAPEST 15 LISSZABON / 22, 7űmsz2Í'-_

Next

/
Oldalképek
Tartalom