Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-08 / 231. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 8. Éles vita Phenjan és Tokió között Phenjan. Észak-Korea nem fogja megengedni, hogy Japán részt vegyen a nukleáris fegyverprogramjáról tartandó sokoldalú tárgyalásokon - közölte tegnap a phenjani külügyminisztérium, arra hivatkozva, hogy Tokió kétoldalú problémákat is megpróbált belekeverni a tárgyalásokba. Japán külügyi szóvivője válaszul leszögezte: országa nem fogadja el, hogy a hatoldalú tárgyalások egyik résztvevője megtilthassa bármelyik másik fél részvételét azokon. Kína, Japán és Dél-Korea tegnap megállapodott abban, hogy együttműködnek a phenjani atomprogrammal kapcsolatos válság rendezésében. (MTI) Kivizsgálják a japán orgiát Tokió. Vizsgálatot indít a japán kormány annak a több száz fős japán turistacsoportnak az ügyében, amelynek tagjai állítólag szexorgián vettek részt egy dél-kínai szállodában Kína japán lerohanásának évfordulóján. A japán kormány szóvivője a bejelentés kapcsán elmondta: ajapánkülügy meghallgatja annak a japán cégnek az alkalmazottait, akik részt vettek az állítólagos eseményen. Előzőleg a kínai külügyi szóvivő felháborítónak nevezte a történteket, és arra kérte a japán kormányt: javítsa állampolgárainak oktatását a történelem ezen időszakára vonatkozóan. Kínai lapok szerint 400 japán turista és 500 helyi prostimáit vett részt az említett orgián. (MTI) Irán folytatja az urándúsítást Teherán. Irán nem hagy fel az urándúsítással, közölte tegnap Kamal Harazi iráni külügyminiszter. „Senki sem vonhatja meg Irántól az atomtechnológia felhasználásának jogát, így a dúsításét sem az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőanyag előállítása céljából” - fogalmazott Harazi vallási vezetők előtt mondott beszédében. A dúsított urán atomfegyver előállításához is felhasználható. (MTI) Eltussolások után elnapolás Teherán. Megkezdték, majd rövidesen meghatározatlan időre elnapolták tegnap Teheránban annak az iráni titkos- szolgálati kihallgatótisztnek a perét, akit azzal vádolnak, hogy ő okozta Zahra Kazemi iráni származású kanadai fotó- riporter-újságírónő halálát. A hírszerzési ügyekkel foglalkozó minisztérium munkatársának „majdnem szándékos emberölésben” való bűnrészesség miatt kell felelnie. Az ügyész 1-től 3 évig terjedő börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint azt, hogy - az iráni jognak megfelelően - a vádlottfizessen mintegy 9500 dollár fájdalomdíjat az áldozat családjának. (MTI) Zahra Kazemit a teheráni diák- tüntetések idején vették őrizetbe, kihallgatásakor brutálisan bántalmazták, s július 10-én belehalt sérüléseibe (Képarchívum) Schwarzenegger nagyon magabiztosan politikai sárdobálásnak nevezte az ellene felhozott vádakat Évforduló Afganisztánban Osztrák kézbe adhatják Kaliforniát ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A kaliforniai választó- polgárok tegnap döntöttek arról, hogy az állami költségvetés óriási deficitje miatt visszahívják-e hivatalából Gray Davis kormányzót s ha igen, ki álljon a helyébe. Minden választónak két szavazata volt, az egyikkel Gray Davis sorsáról döntött, a másikkal pedig arról, hogy ki legyen az utódja, ha a többség útilaput köt a kormányzó talpára. A legutóbbi - a választás előtt két nappal közreadott - felmérés szerint Arnold Schwarzenegger négy százalékkal visszaesett a legutóbbi napokban felmerült vádak miatt, amelyek szerint nőket molesztált és csodálta Adolf Hitlert. Azonban még mindig az osztrák származású filmszínész a legesélyesebb a 135 kormányzójelölt között. Tehát közvetlenül a szavazás előtt az volt a helyzet, hogy Amerika legnépesebb és leggazdagabb államában a lakosok 54 Százaléka akarta Davis menesztését, a Terminátor 36 százalékkal vezette a mezőnyt, Cruz Bustamante demokrata párti kormányzó-helyettes 29 százalékkal követte őt. Kampányzáró kőrútján Schwarzenegger elismerte, hogy korábban néha helytelenül viselkedett a nőkkel szemben, bocsánatot is kért tőlük, de erélyesen cáfolta, hogy valaha is csodálta volna Adolf Hitler náci vezért, és hangsúlyozta: gyűlöli a harmadik birodalmat és a nácizmust. Ugyanakkor a hét végén további négy nő jelentkezésével már 15-re emelkedett azoknak a száma, akik azzal vádolják a színészt, hogy fogdosta vagy megpas- kolta őket. Megfigyelők szerint nehéz eldönteni, hogy ez további százalékoktól fosztotta-e meg Schwarzit. A nagy időeltolódás miatt az első részeredmények nem érkeztek meg lapzártáig. Szakértők figyelmeztettek, lehet, hogy nem is lesz egyhamar végeredmény: abban az esetben, ha nagyon szoros lesz az állás - amire több választási szakember is számít azok a szavaztok fognak dönteni, amelyeket kézzel kell megszámolni, ez pedig több napot is igénybe vehet. A tegnapi választás a visszahívást lehetővé tevő, de eddig sohasem alkalmazott 1911. évi törvény próbája is volt. Kalifornia 1911-ben lényegesen különbözött a maitól, 2,3 millió lakosából 1 millió volt bejegyzett szavazópolgár és 80 százalékos volt a részvételi arány a választásokon. Kalifornia népessége ma 35 millió, de a felnőtt lakosságból csak 15 millió a bejegyzett szavazó és közülük is csak minden második jelent meg a szavazóurnáknál tavaly novemberben, amikor Gray Davist újraválasztották. (TASR, MTI) Sokan azt találgatják, hogy Schwarzenegger esetleges győzelme milyen hatással lehet a Republikánus Pártra és a jövő évi amerikai elnökválasztásra (Reuters-felvétel) Hosszú harc lesz Kabul. Az afganisztáni háború 2. évfordulóján, tegnap Zalmay Kha- lilzad, az USA különmegbízottja arra figyelmeztetett, hogy jelek szerint a tálib erők újabb és még látványosabb támadásokra készülnek a szövetséges csapatok ellen. Mint mondta, az afganisztáni terroristák elleni küzdelem hosszú harc lesz. Ismételten felkérte Pakisztánt a határterületeken tapasztalható iszlám szélsőséges gerillatevékenységek elleni gyakoribb fellépésre, ugyanakkor üdvözölte a pakisztáni hatóságok legutóbbi akcióit. Az amerikai különmegbízott - és várható jövőbeli kabuli nagykövet - szerint a tálibok az utóbbi hetekben fokozták tevékenységüket, de a szövetségesek válaszai hatásosnak mutatkoznak. Ezért a tálibok elkeseredésükben terveznek nagyszabású akciót. Az amerikai hadsereg 2001. október 7-én kezdte meg katonai akcióit Afganisztán területén, a rákövetkező évben az országot irányító tálib kormányzat megbukott. Jelenleg 11 500 szövetséges katona állomásozik Afganisztánban, Kabul környékén pedig a NATO további 5000 béke- fenntartója tevékenykedik. Éppen az évforduló napján nyitotta meg kapuit Afganisztán első külföldi bankja, amelytől a korábban kimentett pénzeknek az országba való visszaáramlását várják. (MTI) Sáron fenyegető figyelmeztetése - Arafat előtt tett esküt a palesztin kormány Mindenütt lehet célpont Megosztva ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat Három tudós kapta MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. Megosztva kapta az idei fizikai Nobel-díjat egy orosz, egy orosz-amerikai és egy brit tudós: mindhárman úttörő jelentőségű munkát végeztek a szupravezetés terén - jelentette be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A tízmillió svéd koronával járó fizikai Nobel-díjon az USA-ban élő, orosz születésű Alekszej Abrikoszov, az orosz Vitalij Ginzburg és a britamerikai állampolgár Anthony Leggett osztozik. A kvantumfizika terén kifejtett munkásságuk főként a szupravezetésre és a szuprafolyé- konyságra összpontosult. A szupravezetés a rendkívül alacsony hőmérsékletre lehűtött fémek tulajdonsága: üyenkor ezek gyakorlatilag ellenállás (veszteség) nélkül képesek vezetni a villanyáramot. Szupravezetőből készült kábeleken - azonos átmérő esetén - a hagyományos vezetékekhez képest jóval erősebb áram, azaz nagyobb villamos teljesítmény szállítható. A szuprafolyé- konyság az abszolút nulla fokra (- 273,15 Celsius fok) lehűtött folyékony hélium tulajdonsága: súrlódási tényezője annyira jelentéktelenné válik, hogy a tároló edény falán felkúszhat, és kifolyhat az edényből. A 75 éves Abrikoszov az Illinois állambeli Argonne laboratóriumában dolgozik, a 87 éves Ginzburg a moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet tudományos csoportjának volt egykor a vezetője, míg a 65 éves Leggett az Illinois Egyetem professzora Urbana- Champaign városában. London menedékjogot adott Borisz Berezovszkijnak Brit-orosz súrlódás Jeruzsálem/Rámalláh/Da- maszkusz. Izrael mindenképpen megvédi polgárait, s ennek érdekében bárhol, bármilyen eszközökkel lecsap az ellenségre - mondta tegnap Ariel Sáron kormányfő. Letette tegnap az esküt a Jasszer Arafat elnök által kinevezett palesztin kormány. ÖSSZEFOGLALÓ Sáron a 30 éve kirobbant jóm-kipúri háború áldozatainak emlékére rendezett koszorúzási ünnepségen fogalmazta meg fenyegető figyelmeztetését. Hozzátette ugyanakkor: Izrael minden alkalmat megragad arra, hogy szomszédaival megállapodásra jusson ás megteremtsék a békét. Az izraeli kormányfőnek ez volt az első nyilvánosan fellépése azóta, hogy az izraeli hadsereg vasárnap szíriai területen lévő palesztin kiképzőtábort támadott. Bassár el-Aszad szíriai elnök szerint Izrael háborúba akatja sodorni Szíriát. Aszad tegnapi nyüatkozatában először reagált az országa területét ért izraeli támadásra. Az al-Haját című arab újságban megjelent interjújában azt is hangoztatta, hogy Izrael az egész térséget bele akatja rángatni a háborúba. Szerinte az izraeli csapás után Szíria szerepe fel fog értékelődni a közel-keleti térségben, ahelyett, hogy - mint Izrael szeretné - csökkenne. Ehud Óimért izraeli miniszterelnökhelyettes tegnapi rádiónyilatkozatában figyelmeztette Szíriát, hogy további támadások érhetik, ha nem szereli le a Damaszkuszban működő szélsőséges csoportokat. Mint elmondta, az izraeli biztonsági kabinet már augusztus 19-én, a Hamász által elkövetett, 23 halálos áldozattal járó robbantásos merénylete után határozott arról, hogy csapást mér az Iszlám Dzsihád Damaszkusz közelében lévő kiképzőbázisára. A légicsapást akkor hadműveleti okokból elhalasztották. A szíriai palesztin célpont elleni támadást a Haifában szombaton végrehajtott és 20 halottat követelő öngyükos merénylet után hagyták jóvá az izraeli kormány tagjai. „Izrael számára nincsenek korlátok a célpontokat illetően, ha azok a terrorizmushoz kötődnek” - idézte Óimért szavait az AP. Raanan Giszin, Sáron tanácsadója leszögezte, hogy Szíria választhat: vagy eltávolítja, leszereli a terrorista szervezeteket, vagy viselnie kell e damaszkuszi csoportok tevékenységének következményeit. Letette tegnap az esküt a Jasszer Arafat által kinevezett 8 tagú palesztin kormány. Koréi kijelentette: az új kormány körülbelül egy hónapig működhet ebben a formában, utána beiktatását kell kérnie a palesztin parlamenttől. Koréi egyébként megerősítette: elsődleges céljai közé tartozik a tűzszünet megkötése Izraellel. Azt is hangsúlyozta: minden eddiginél komolyabb párbeszédre törekszik a palesztin csoportokkal, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a válság leküzdésére. Hozzátette: nem alkalmaz erőt a palesztinok ellen. Harmincegy palesztint vett őrizetbe az izraeli hadsereg tegnap Ciszjor- dánia északi részén, Dzsenín térségében végrehajtott akciója során. Az izraeli hadsereg szóvivője elmondta, hogy a palesztinokat Dzsentriben és egy annak közelében lévő faluban fogták el, s azzal gyanúsítják őket, hogy az Iszlám Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet tagjai. Az Iszlám Dzsihád vállalta magára a szombati haífai merényletet. (MTI, TASR) MTI-HÍR London. A kétoldalú kapcsolatok romlásának kockázatára hívta fel a brit kormány figyelmét tegnap a londoni orosz nagykövetség. Az ok: a brit hatóságok nemrégiben menedékjogot adtak a hazájában gazdasági bűncselekmények címén körözött Borisz Berezovszkij pénzembernek. Az orosz nyilatkozat szerint az ilyen jellegű ügyekben „óvatosan kell eljárni... úgy, hogy az ne mérgezze a kapcsolatrendszer általános légkörét”. A milliárdos Berezovsz- kijt, Borisz Jelcin volt orosz elnök egykori legközelebbi bizalmasainak egyikét, aki évek óta Londonban él, a jelenlegi orosz vezetés hatalmas összegű sikkasztás vádjával körözteti, és hivatalosan kérte kiadatását a brit hatóságoktól. A jelentős politikai kapcsolatrendszert is ápoló orosz nagyvállalkozót a Scodand Yard korábban őrizetbe is vette, és megindult a kiadatási eljárás. A brit kormány azonban nemrégiben, komoly nemzetközi feltűnést keltve, megadta Berezovszkijnak a menedékjogot. Néhány hete megjelent londoni sajtóértesülések szerint a Kreml titkosügynököket küldött a brit fővárosba Berezovszkij megölésére. Nem kell háborútól tartani Párizs. Antoine Sfeir neves francia Közel-Kelet-szakértő úgy véli, a háború elkerülhető, amíg az izraeli légierő nem szíriai állásokat, csak a főváros határában létesített palesztin kiképzőtáborokat bombázza. Feltételezhető egyúttal, hogy Izrael révén az USA is üzent Damaszkusz- nak: ajánlatos, hogy megszigorítsa ellenőrzését Irakkal szomszédos határain, amelyeken keresztül Amerika-ellenes elemek szivárognak be az országba. Azért sem kell tartani háború kirobbanásától a puskaporos hangulatú közel-keleti régióban, mert szerinte Szíria ez idő szerint sem politikai, sem katonai eszközökkel nem képes reagálni. (MTI) Bizonyságot szereztek arról, hogy a pénzeszközöket terrorakciókra használja fel ’ta a Hamászt az FBI Az ellenzők szerint a reaktorok üzemelése nem biztonságos Temelínről a bíróságon Lépre csalta MTI-HlR Washington. Az amerikai nyomozó hatóság a 90-es években pénzt juttatott egy szélsőséges palesztin szervezetnek, hogy bizonyságot szerezzen arról: a csoport e pénzeszközöket terrorakciókra használja fel. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) phoenixi (Arizona állam) hivatalából titkos csatornákon keresztül a Hamásznak küldött több ezer dollárról tudomása volt az izraeli hírszerzésnek, amely közreműködött a pénz eljuttatásában. Az ügyleteket 1998-ban és 1999-ben hajtották végre. Minderről tájékoztatást kapott Janet Reno akkori igazságügyi miniszter, aki jóváhagyta őket. Ezt bírósági dokumentumokra hivatkozva jelentette tegnap az AP. Az FBI ügynökei szerint egy-egy alkalommal néhány ezer dollárról volt szó, ami túl kevés egy jelentősebb merénylet pénzeléséhez. A Hamász az összegeket néhány esetben egy iszlám vallásra áttért amerikai állampolgártól vette át, akit jó kapcsolatok fűztek palesztin szervezetekhez. Az illető, Harry Ellen arizonai üzletember egy zárt bírósági tárgyaláson tett tanúvallomásában elmondta: beleegyezett abba, hogy az FBI lehallgatókészülékeket helyezzen el lakásában, irodájában és autójában. Hozzájárult ahhoz is, hogy a nyomozó hatóság ügynökei megfigyelés alatt tartsák az általa a Gázai övezetben működtetett muzulmán alapítvány tevékenységét. Az FBI-jal folytatott négyévi együttműködés során Ellen bejáratos lett Jasszer Arafat palesztin elnökhöz is. Ellen tartótisztje Kenneth Williams volt, aki pár évvel később azáltal vált ismertté, hogy - jóval 2001. szeptember 11. előtt - emlékeztetőt írt az FBI központjának. Ebben arra figyelmeztette főnökeit, hogy arab férfiak püóta- kiképzésen vesznek részt az Egyesült Államokban. Williams intelme süket fülekre talált. A bíróság előtt Sandy Berger, Bill Clinton elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette: a Fehér Háznak nem volt tudomása az FBI üyen jellegű tevékenységéről. MTI-HÍR Prága. A cseh Temelíni Atomerőmű ellenzői bírósági úton akarják leállíttatni az erőművet, arra hivatkozva, hogy a reaktorok üzemelése nem biztonságos. A Szervezet a nukleáris övezetben (JETE) keresetében arra hivatkozik, hogy egy beszállító szerelési munkálatait nem fejezte be és munkáját biztonságtechnikai szempontból sem ellenőrizte, mivel munkáját nem fizették ki. A nukleáris biztonságért felelős cseh állami hatóság szóvivője viszont állítja: minden szükséges próbát elvégeztek, de hibát nem találtak. Időközben a cseh atomerőmű ellenzői a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnál is panaszt tettek, mivel újabb atomerőművek építésétől tartanak Csehországban. Bírálják, hogy a cseheknek nincs lehetősségük nukleáris kérdésekben részt venni a döntéshozatalban. Korábban a cseh ipari tárca nem zárta ki, hogy a Temelíni Atomerőművet további blokkokkal egészítenék ki. A cseh energiagazdálkodásban 2030-ig a szén alapú energiatermelés lesz a döntő, de azután az atomenergia lesz a legfontosabb - hangoztatták. A Temelíni Atomerőmű jelenleg két szovjet reaktorral és amerikai védőberendezésekkel működik.
