Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-29 / 223. szám, hétfő
Q Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER-29. Legyen olimpiai fegyvernyugvás New York. Határozati javaslatot nyújtott be Görögország az ENSZ Közgyűléséhez arról, hogy a jövő évi athéni nyári olimpiai játékok idejére a világon bárhol zajló fegyveres konfliktusokban tartsanak fegyvernyugvást. A 16 napos tűzszünet az ókori görög olimpiák idejében feljegyzett hagyományon alapuló ötlet. Akkor az egymás ellen harcoló görög városállamok katonái tették le egy időre a fegyvert, hogy a résztvevők és a nézők békességben vehessenek részt a játékokon. Jeórjiosz Papandreu külügyminiszter kijelentette: ha a határozatnak a háborúzók eleget tennének, számos konfliktusban lehetőség nyílna a békés rendezést célzó tárgyalásokra. (MTI) Tony Blair nem mond le London. Kizárta a hatalomból való távozását tegnapi interjújában a brit kormányfő, annak ellenére is, hogy a nyilatkozat megjelenésének napján - amely egybeesett a kormányzó Munkáspárt éves kongresszusának nyitónapjával - katasztrofális közvélemény-kutatási adatok jelentek meg pártjáról. Blair azt mondta: az eddigi két választási győzelem után a harmadikra is ő akarja vezetni a kormányzó Munkáspártot, és utána a teljes harmadik mandátumát ki akarja tölteni. A miniszterelnök, akinek vezetésével a hat és fél éve kormányra került Munkáspárt augusztusban megdöntötte a folyamatos Labour-kormány- zás addigi időrekordját, most jelentette ki először egyértelműen, hogy harmadik kormányfői megbízatásra törekszik. Az iraki háború indokoltságát illetően kijelentette: türelemmel meg kell várni, amíg előkerülnek a tömegpusztító fegyverekről szóló bizonyítékok. (MTI) Blair kormányát súlyosan megtépázták az iraki háború körüli belpolitikai botrányok (Képarchívum) Egyenes adásban a Waffe n-SS-ről Riga. Ötezer ember vett részt annak a temetőnek a felszentelésén Lettországban, ahol a második világháború alatt a nemzetiszocialisták által toborzott lett Waffen-SS tagjai nyugszanak. A több vallásfelekezet papjai által végzett szombati szertartást a lett televízió egyenes adásban közvetítette a Rigától mintegy 70 kilométernyire fekvő Lestene városából. Az AFP jelentése szerint a vendégek között ott volt Inguna Ribena kulturális miniszter és több parlamenti képviselő. Korábban a lett Waffen-SS- veteránok lemondták vitatott évi felvonulásukat, hogy ne veszélyeztessék az ország felvételét a NATO-ba. Az emlékünnepségeken ismételten összetűzések robbantak ki a szovjet hadsereg veteránjaival. (MTI) Az orosz államfő kíséretében lévő csecsen elnököt nem engedték Camp Davidbe A Bush-Putyin találkozó diplomáciai botránya Camp David/Moszkva. Diplomácia botrány pattant ki az USA-ban Ahmad Kadirov, az oroszbarát csecsen elnök miatt. Kadirovot ugyanis az amerikaiak nem engedték Vlagyimir Putyin kíséretében Camp Davidbe, ahol az orosz elnököt amerikai kollégája, George Bush fogadta. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bush és Putyin szombaton, kétnapos tárgyalásaik végén a két ország kölcsönös viszonyát szilárdnak és jónak mondotta. Bush nagyszerű párbeszédről beszélt Camp David- ben, Putyin pedig nagyon hasznos, jó találkozóról. Bush kiemelte kapcsolatuk bizalmas jellegét, és kijelentette, hogy „Putyin elnök imponál nekem, kedvelem őt”. Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atomfegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát. Az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik- ellenére egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Iránról szólva Bush kijelentette: közös célunk, hogy megbizonyosodjunk arról, Iránnak nincs semmilyen atomfegyvere vagy atomfegyverprogramja. Putyin elmondta: az USA és Oroszország „világos, de tiszteletteljes jelzést akar küldeni Iránnak, hogy fokozza együttműködését az atom- sorompó-szerződés betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel”. Iránhoz és Észak- Koreához intézve szavait Bush közölte: „nyomatékosan felszólítjuk Észak-Koreát, hogy maradéktalanul, ellenőrizhető módon és visszafordíthatatlanul szüntesse be nukleáris programjait. Nyomatékosan felszólítjuk Iránt, hogy tegyen eleget az atomsorompó-szerződésből fakadó összes kötelezettségének”. Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájárulását az iraki újjáépítéshez. A részvétel „fokát, mértékét és szintjét Moszkva azután fogja meghatározni, hogy megismeri az új. határozat paramétereit”. Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, hogy nem csalódott. „Élfogadom, hogy néhány ország Az új BT-határozattól függ Moszkva hozzájárulása az iraki újjáépítéshez. részvételét akadályozza az ENSZ- határozat hiánya”. Reményét fejezte ki, hogy politikai megoldást találnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. „Szembe kell szállni a terroristákkal, bármely térségben okoznak is zűrzavart és pusztulást, beleértve Csecsenföldet is” - mondta. A Közel-Kelettel kapcsolatban Putyin úgy foglalt állást, hogy a rendezésben nincs ésszerű alternatívája az útiterv néven ismert nemzetközi békekezdeményezésnek. A grani.ru orosz internetes magazin tegnap azt írta, az amerikai fél meglepetten tapasztalta, hogy az ENSZ- vízummal New Yorkba érkezett oroszbarát Kadirov csecsen elnök ő a Kreml favoritja a vasárnapi cse- csenföldi elnökválasztáson is - Putyin küldöttségének tagjai között szerepel. A Fehér Ház először nem- kívánatosnak minősítette a csecsen politikus washingtoni jelenlétét, majd képviselője útján közölte: Kadirov nem utazhat Camp Davidbe. A washingtoni orosz nagykövetség értedenségét fejezte ki az ügy kapcsán, mondván: Washington Kadirowal nem áll szóba, miközben csecsen lázadókat és terroristákat fogad. A diplomáciai közjátékról beszámoló The Los Angeles Times a csecsenföldi elnökválasztási kampány során észlelt visszaélésekről, egyebek között Kadirov biztonsági gárdájának garázdálkodásairól is írt. Ezt a különítményt vádolják Malik Szajdullajev választási kampányfőnöke fiának meggyilkolásával. (Szajdullajev Kadirov legesélyesebb ellenfelei közé tartozott az október 5-re kiírt választáson.) A péntek-szombati Bush-Putyin csúcstalálkozóval egy időben jogvédő szervezetek tiltakozásokat rendeztek az Egyesült Államokban Putyin felelősségre vonását követelve a csecsenföldi eseményekért. Maga Kadirov azt mondta, azért érkezett az USA-ba Putyin küldöttségének tagjaként, hogy megváltoztassa a nyugati országok véleményét Csecsenföldről. Putyin pedig amerikai tévécsatornáknak úgy fogalmazott: minden olyan kérdést provokációnak tart, amely az emberi jogok csecsenföldi megsértésével kapcsolatos. Szavai szerint ezeknek a kérdéseknek kizárólag az a céljuk, hogy megrontsák az orosz-amerikai viszonyt. Tiltakozás Irak megszállása és a palesztinokkal szembeni izraeli politika ellen Tüntettek Európa nagyvárosaiban London/Párizs/Athén/Bécs/Isz- tambul. Több száz főtől több tízezer főig terjedő tüntetéseket tartottak szombaton több európai nagyvárosban, tiltakozásul Irak amerikai megszállása és a palesztinokkal szemben alkalmazott izraeli politika ellen - tegnap volt az intifáda kitörésének 3. évfordulója. A legnépesebb tüntetést Londonban tartották: az iraki háború befejezése óta először rendeztek megmozdulást a háborúellenes szervezetek, s a több tízezres demonstrációt a szervezők a kormányzó Munkáspárt most kezdődő éves kongresszusa elé időzítették- A felvonulók fő követelése volt a brit hadsereg visszahívása Irakból. Az indulatok Görögországban csaptak a legmagasabbra. A háromezres megmozdulás résztvevői üvegpalackokkal és joghurtos dobozokkal dobálták meg az USA athéni nagykövetségének épületét. Párizsban több ezren vonultak fel háborúellenes jelszavakkal és a közel-keleti béke megteremtését követelve baloldali és emberi jogi szervezetek felhívására. Bécsben 750-1000, Brüsszelben pedig legalább ezer ember tüntetett. Az Irakkal határos Törökországban - Ankarában és Isztambulban - szintén több ezren vonultak az utcára, tiltakozásul Irak amerikai megszállása és a palesztinokkal szembeni izraeli politika miatt. (MTI) a MPEMAL»^ ■ .«’»■'»'ff '• i;%VV Barcelonában tízezren Ítélték el az USA iraki politikáját (TASR/AFP-felvétel) A kettős állampolgárság híján folytatódik a délvidéki magyarok kitelepülése Kasza a magyarországi vitákat bírálja MTI-JELENTÉS Belgrád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elítéli a magyar kormánytisztviselők megnyilvánulásait, amelyek szerinte szakadékot teremtettek a nemzettestben azzal, hogy felkorbácsolták az anyaország közvéleményét a kettős állampolgárság kérdésével. Kasza az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva sajnálatosnak mondja, hogy sokkal korábban nem került sor tárgyalásokra a magyar parlamenti pártok képviselőivel, mert akkor más mederbe terelődött volna a kettős állampolgárságról szóló vita, s elkerülhetők lettek volna a nézet- eltérések. Mint mondta, a VMSZ- nek a kezdetektől fogva az volt az álláspontja, hogy az anyaország ne a határon kívüli magyarok problémájaként kezelje a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérést, és a téma ne kerüljön le a napirendről azzal az indoklással, hogy valamely szomszédos országban nem lehetséges a kettős állampolgárság odaítélése. „Évekig azt hallgattuk, hogy a délvidéki magyarság azért nem kaphat ilyen vagy olyan támogatást, mert Milosevics van hatalmon, s nem támogatna egy ilyen rendszert. Ezt el is fogadtuk. Most azonban más a helyzet...” - mondja Kasza, aki szerint a Vajdaságban a kettős állampolgárság kérdése a legfontosabb, mert ennek híján tovább folytatódik a délvidéki magyarok kitelepülése. Szerinte a kettős állampolgársággal kapcsolatos viták miatt eddig azt látták, hogy idegennek, sőt nemkívánatosnak tartják őket, ami joggal sértette vérig a délvidéki magyarságot. Hatalmas fegyver- és lőszerraktárakra bukkantak Újabb csapatok Irakba MTI-HiREK Washington/Bagdad. Újabb 15 ezer katonának jelezte az amerikai hadvezetés, hogy hamarosan Irakba kell utazniuk. Az amerikai hadsereg olyan körülmények között rendelte el 10 ezer katona ilyen irányú kiképzésének e heti megkezdését és további ötezer főnyi csapat készenlétbe helyezését, amikor más országok húzódoznak attól, hogy katonailag részt vegyenek az iraki rendezésben. A bejelentés mindazonáltal nem volt váratlan, mert az érintett arkansasi és észak-carolinai egységeknek már jelezték, hogy iraki szolgálatra kell számítaniuk. Tízezer katona várhatóan a jövő év elején kezdi meg tevékenységét Irakban, és egy teljes évig maradnak ott. Az USA jelenleg 130 ezer katonát állomásoztat Irakban. Két többnemzetiségű egységet is létrehoztak már brit, illetve lengyel vezetéssel, de Washington szerint szükség lenne egy harmadikra is. Hatalmas fegyver- és lőszerraktárt fedeztek fel az amerikai katonák szombaton az iraki Tikrít közelében, nem messze Szaddám Húszéin elűzött diktátor szülőhelyétől. Amerikai katonák - a helyiektől származó értesülés szerint - néhány napon belül másodszor kutatták át al-Udzsa falu körzetét, és a helyi patak mentén, nádakkal és szalmával fedett föld alatti rejtekhelyen bukkantak a fegyverekre és lőszerre, köztük 23 föld-levegő rakétára, négy rakétaindítóra, továbbá jelentős mennyiségű gránátra, tüzérségi aknákra, kézigránátokra és más lőszerekre. Ez az egyik legnagyobb rejtekhely, amelyre eddig rábukkantak. Egy amerikai katonai parancsnok különösen fontosnak nevezte a felfedezést, mert azzal megakadályozták, hogy az irakiak a szövetséges erők ellen használják fel a fegyvereket. Ugyanis olyan készletről van szó, amely nagy erejű robbanószerkezetek házi készítését is lehetővé tette volna. Az orosz gyártmányú föld-levegő rakéták amerikai helikopterek lelö- vésére is alkalmasak. Szombat este Bagdadban is ráleltek egy jelentős fegyverkészletre: tucatnyi rakétát, gránátot és aknát találtak a város Sordzsa piacának környékén. Levegőbe repült egy robbanóanyag- és lőszerraktár, és a robbanás következtében 35 iraki életét vesztette, többen pedig sérüléseket szenvedtek a Bagdadtól 130 kilométernyire délre fekvő Vászid város peremterületén. Mint a Bagdadban megjelenő asz-Szabáh című napilap szombaton jelentette, több tucat fosztogató akart „vételezni” az iraki hadsereg készleteiből, s ekkor hirtelen lángba borult a lőszerraktár három csarnoka. Túlsúlyban lesznek Jasszer Arafat támogatói Összeáll a Korei-kormány MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh. Ahmed Koréi kijelölt palesztin miniszterelnök szombaton bemutatta Jasszer Arafat palesztin elnöknek kormánya tagjainak tervezett névsorát, amelyet majd a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága elé terjeszt. Az Arafat vezette Fatah mozgalom és a PFSZ jóváhagyása után Koréi holnap vagy szerdán terjeszti listáját jóváhagyásra a Palesztin Törvényhozási Tanács - az autonóm területek parlamentje - elé. A listán összesen 24 személy neve szerepel, közülük tíz már szerepelt a Palesztin Hatóság 1994-es megalakítása után létrejött palesztin kormányokban - közölte egy neve elhallgatását kérő Fatah-tisztségviselő. Elmondása szerint a kulcsfontosságú belügyminiszteri tisztségre az Arafathoz közelálló Nászer Juszef tábornokot jelölik, az amerikai támogatást élvező Mohamed Dahlán helyébe. Hani al-Haszan, a PFSZ magas rangú tisztségviselője elmondta, az új kabinetben 12 új arc lesz. A kormányban 15 fővel a Fatah tagjai lesznek többségben, de más palesztin frakciók is „megfelelő képviseletet” kapnak. Korábban szó volt arról, hogy a szélsőséges Hamász képviselője is bekerül a kormányba, ezt később a Hamász vezetői cáfolták. A palesztin vezetést is felelőssé tette Izrael egy ciszjordániai zsidó telep elleni, a szombatra virradó éjszaka elkövetetett merényletért, amelyben két telepes életét vesztette. Egy palesztin fegyveres osont be a Hebrontól nem messze található telepre, ahol éppen a zsidó újévet ünnepelték. Ä fegyveres becsengetett a házba, majd lelőtte azt a férfit, aki ajtót nyitott neki. Agyonlőtt egy két hónapos kislányt is, és megsebesített két másik embert, mielőtt őt is lelőtték. A hét végére, a zsidó újév ünnepére az izraeli hadsereg lezárta a palesztin területeket, azok lakói nem léphettek Izrael területére. A pápa jelöltjei között van Erdő Péter prímás is Harmincegy új bíboros MTI-HÍR Vatikánváros. Harmincegy új bíborost jelölt a Vatikánvárosban október 21-én összeülő konzisztóri- um, a bíborosi kollégium új tagjaivá II. János Pál pápa. Ajelöltek között van Erdő Péter prímás, eszter- gom-budapesti érsek is. A pápa vasárnapi úrangyala miséjén jelentette be a tanácsadó - s adott esetben konklávévá, pápaválasztó testületté átalakuló - konzisztórium összehívásának időpontját és céljait. A 31 új bíboros közül 26-an lehetnek a pápaválasztó testület tagjai, ehhez 80 évnél fiatalabbnak kell lenniük a főpapoknak, a korhatár elérését követően automatikusan elvesztik szavazati jogukat. A pápaválasztó bíborosi testület létszáma így 135-re emelkedik. A 25 új, szavazati joggal rendelkező bíboros között öt olasz főpap van. Negyvenen megsérültek Hajóbaleset a Rajnán Berlin. Az alacsony vízállás miatt zátonyra futott tegnap a Loreley kirándulóhajó a Rajnán. Az eset Bingen és Koblenz között, a vüághírű Loreley sziklával szemben történt. E szakaszon helyenként csak 40 cm magas a víz. Az első adatok szerint negyven ember sérült meg, közülük öten súlyosan. 349 ember tartózkodott a 70 méter hosszú hajó fedélzetén, amikor a kapitány úgy érezte, hogy súrolják a folyófeneket. Mindkét hajócsavar működésképtelenné, a hajó pedig kormányozhatatlanná vált, s szikláknak ütődött. (MTI) Popov ételmérgezése Nem kizárt a merénylet Moszkva. Nem kizárt, hogy megmérgezték a csecsenföldi kormány vezetőjét - közölték tegnap este katonai források. A délelőtti közleményben még nem volt szó a szándékosság lehetőségéről. Az ételmérgezéssel szombat este kórházba került Alekszandr Popovot kezelő katonai orvosok megállapították, hogy ismeretlen eredetű méreg jutott a kormányfő szervezetébe. Popov állapota súlyos, de stabü, további kezelésre, illetve rosszulléte okának pontos megállapítására Moszkvába szállították. (MTI)
