Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-29 / 223. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 29. Közélet 5 Rudolf Zajac egészségügyi miniszter az általa indított, sokat vitatott reformok és változtatások eddigi hatásáról: Elkezdődött a lassú gyógyulás A tavaly alakult kormány egyik legmarkánsabb tagja az egészségügyi tárca vezetője. A független szakértőből lett po­litikus a reszort és a hozzá tartozó intézmények megre­formálását tűzte ki célul. Az egy év eredményeiről Rudolf Zajac minisztert kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Elégedett a reformok jelenlegi ál­lásával? Őszintén szólva nem beszélhetek elégedettségről, mivel a folyamat hi­hetetlenül lassan indult el. Olyan lé­péseket hajtottunk végre, melyeket joggal nevezhetünk merésznek, me­lyek kicsit megmozgatták a szlováki­ai egészségügy állóvizét. Gondolok itt a gyógyszerpolitikában végrehaj­tott változtatásokra, melyek kezdik meghozni első gyümölcsüket, most próbáljuk megoldani a munkaerő­felesleget. Eredményesnek tartja a „húszko­ronás” díj bevezetését? Az első rendelkezésünkre álló mu­tatók, például az Általános Egész­ségbiztosító által nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy je­lentősen csökkent a gyógyszerfo­gyasztás, és nem tapasztaltuk az el­halálozás emelkedését. Az Általá­nos Egészségbiztosító havi szinten 400 millió koronás megtakarítást ért el. Ez jelentős összeg, amelyet egyéb, ugyancsak a betegeket szol­gáló célok megvalósítására fordít­hatunk. Visszatérve a díjra. Elisme­rem, hogy az emberek nehezen vi­selték el a bevezetését, de e nélkül nem lehetett volna elkezdeni a re­formot. Elég csak megnézni, mi tör­ténik a vüágban. Csehországban is mérlegelik, hogy bevezetik a szlová­kiaihoz hasonló díjat, de még hi­ányzik a politikai akarat. A biztosító ugyan bejelentette, hogy csökkentek a költségei, de a gyógyszertáraknak mégis 6-7 hó­napos késéssel fizetik a számlá­kat. Miért nem fizet a biztosító? Mert nincs pénze. Annak ellenére, hogy százmilliós megtakarításai vannak? Hétmilliárd koronás a tartozás, eh­hez képest a 400 millió nem túl sok. Sajnos, ebben az esetben is lassab­ban megy minden, mint ahogyan kellene. Az Általános Egészségbizto­sító megállította az eladósodást, és » Hétmilliárd koronás a tartozás, ehhez képest a 400 millió . . nem túl sok. \\ kezdi törleszteni tartozásait. Való­ban vannak olyan számlák, melye­ket már 210 napja nem fizettek ki, de bízom benne, hogy megkezdődik a csökkenés, amit érezni fognak a gyógyszerészek. Ekkora adósságot nem lehet egyik percről a másikra visszafizetni. Hivatalba lépésekor kijelentette, hogy ebben az évben megállítja az egészségügy adósságállományá­nak növekedését. Sikerül ezt az ígéretét megtartania? Igen. Ebben tovább segít majd az új „Olyan lépéseket hajtottunk végre, melyek kicsit megmozgatták a szlová­kiai egészségügy állóvizét." (Somogyi Tibor felvétele) gyógyszer-kategorizáció, mely ok­tóbertől lép érvénybe. De nem csak az adósságállomány emelkedésé­nek a megállításáról van szó, ez egyedül nem lenne elég. Át kell ala­kítani az egész rendszert, el kell ér­ni, hogy hatékonyan működjön. Egyes kis kórházaknál megfigyel­hető, hogy drasztikusan csökken­tették a kiadásaikat, de nem távolí­tották el az alapproblémát: a túl­foglalkoztatást, az alacsony pro­duktivitást. Az egészségügy ebből a szempontból a mezőgazdaságra hasonlít: túl sokat kér és keveset termel. Ezt meg kell változtatni, ami még egy ideig eltart. A megyék és a városok szinte vál­tozatlan állapotban kapták meg a kórházakat, rájuk vár az átalakí­tás sokszor nehéz folyamata. Ön szerint képesek lesznek erre? Lesz ahol igen, lesz ahol nem. Van­nak jó példák is, főleg ott, ahol a vá­rosi önkormányzat lett a kórház fenntartója, nem pedig a megye. Ilyen Ipolyság, Zselíz, de azokban is jól áll az átalakítás, melyek non­profit intézménnyé alakultak. Ezek­ben látszanak a határozott lépések, mivel a polgármesterek tudatosít­ják, hogy a régi módszerrel nem gazdálkodhatnak tovább. Más a helyzet a megyei kórházakban, ott ugyanis hiányzik a közvetlen kap­csolat a fenntartó és az intézmény között. Minden kórháznak tudatosí­tania kell azonban, hogy a 2003- ban keletkezett adósságait az állam már nem fogja megtéríteni. Ha te­hát a fenntartók nem reformálják meg, nem marad pénzük másra, az iskolákra vagy a szociális létesítmé­nyekre. A kórházak túlfoglalkoztatottsága részben azzal indokolható, hogy az orvosok nem tudnak máshol elhelyezkedni, mert a magán­orvosi hálózat még mindig zárt. Már gyakorlatilag kész az a jogsza­bály, mely megnyitja. Meghatároz­zuk a nyilvános és a minimális háló­zatot, vagyis az egy területen szük­séges orvosok minimális létszámát. Amíg azonban a biztosító nem me­nedzseli a biztosítottjait - hiszen ma a beteg oda megy orvoshoz, ahová akar -, a hálózat nem fog jól működ­ni. Valamennyi törvény oda irányul azonban, hogy a hálózatot annyira megnyissuk, hogy az már kellemet­len lesz az orvosoknak, jelentősen megnő ugyanis a konkurencia. Anélkül azonban, hogy a páciense­ket menedzselné valaki, anélkül hogy szabályoznák a kórházi keze­lést - és mindezt csak a biztosító te­heti meg, a minisztérium nem -, ad­dig a hálózat felszabadítása csak a költségek megduplázását jelentené. Ehhez kapcsolódik az egynapos se­bészet szabályozása is: engedélyez­tünk 179 típusú beavatkozást; ezek általában olcsóbbak, mintha kórhá­zakban, hagyományos módon vé­geznék el. Tehát nyitjuk a hálózatot, olyan mértékben, olyan számban, ahogy a biztosítók átveszik a felelős­séget a gyógykezelés biztosításáért. A szükséges törvények már készül­nek. Mikortól lépnek életbe, január el­sejétől? Valamelyik január 1-jétől, valame­lyik február 1-jétől. A díjbevezetéskor azt ígérte, hogy több terhet nem rónak a betegek­re. Készül azonban az új gyógyá­szati eljárásról szóló jogszabály, mely a hírek szerint a betegeknek újabb kiadásokat eredményez. Szlovákiában a hírek mindig meg­előzik a valóságot. A kérdés az, hogy mit szolgál a teher. Gond nélkül el­kérek a betegtől 20-30 koronát az influenza gyógyításakor, sőt a be­tegnek is kifizetődőbb 100 koronát adni egy megelőző oltásért, mint ötezret a kezelésért. A fogorvos je­lentősen többe kerül majd. De ami a fontos, a „drága” betegségek eseté­ben, melyek gyógyítását senki sem tudja megfizetni, az a cél, hogy emelni tudjuk a kezelés színvonalát. Elképzelhetetlen, hogy a beteg fizes­sen például az inzulinért; emlékez­zen vissza, milyen felháborodást váltott ki, amikor a betegeknek fizet­niük kellett. Kijelenthetem, hogy az inzulin biztosan ingyenes lesz. Minden típus, vagy csak néhány? Az, melyet fecskendővel adnak be, ingyenes lesz. Ha nagyobb kényel­met akar a beteg, speciális tűt akar használni, vagy meg akarja válasz­tani a gyártót, akkor lehet, hogy hozzá kell majd fizetnie a gyógyszer árához. Ajövőben három különböző gyártó készítménye kerül a piacra, így több mint biztos, hogy lesz in­gyenes inzulin. Vagy vehetjük a ve­seszűrés költségeit is: 800-900 ezer koronába kerül egy ember éves ke­zelése, ez is teljesen ingyenes ma­rad. Nem félek pénzt kérni a fogá­szati kezelésért, ha az így megtaka­rított pénz a páciensek érdekeit szol­gálja. Célunk, hogy a beteg a szoli­dáris biztosításból azt kapja meg, amit saját zsebből semmiképpen sem tud kifizetni. Azonban vala­mennyi térített kezelés 33 százaléka olcsóbb, mint 100 korona. Ha eze­kért elkérünk 50 koronát, semmi szörnyűség nem történik. Az egész­ség érték, ezt tudatosítani kell. Na­gyobb mértékben támogatjuk majd a megelőzést, növeljük az ingyenes megelőző vizsgálatok számát. ígérte, hogy a reform javítja majd az egészségügyi szolgáltatások színvonalát is. Ä betegek csak azt látják, hogy fizetnek az orvossá­gért, a kórházi kezelésért, de a kö­rülmények nem javulnak. A betegek gyakran csak az épületek állapotát nézik, nem a kezelés szín­vonalát. Kardiológiai kezelést hat­ból csak két betegnek tudtunk bizto­sítani megfelelő szinten, ma ez az arány már 6:3. Az egészségügyre * úgy kell tekinteni, mint egy gazdasági . ágazatra. > Az egészségügy helyzete az ott dolgozók szempontjából sem a legrózsásabb. Az orvosok, de fő­leg a nővérek keresete nagyon alacsony. Javulhat ez a helyzet a közeljövőben? Az egészségügyre úgy kell tekinteni, mint egy gazdasági ágazatra: nem számolhatunk azzal, hogy öt ember eltart még hármat. A bérek nem nő­nek addig, amíg a helyzet nem vál­tozik. Pozsonyban például vannak olyan osztályok, ahol 50 ágyra 50 fős személyzet jut. Fenntartásuk rengeteg pénzbe kerül, mely hiány­zik a régiókból. Csökkenteni kell a kórházi ágyak, de egyben az alkal­mazottak számát is, és sajnos ez na­gyon fájdalmas lesz. Az orvosok ki­csit jobb helyzetben vannak, mint az ápolónők - habár tekintettel a vég­zettségükre, az ő keresetük is rend­kívül alacsony-, azonban az esetük­ben is túlfoglalkoztatottságról be­szélhetünk. Kaphatnak valamilyen garanciát arra, hogy az alkalmazottak szá­mának csökkentésével a megma­radók fizetése nőhet? Nem fogják elvinni az így megtakarított össze­get a kórház egyéb költségei? Elsősorban abban kell biztosnak len­niük, hogy bérük tükrözi majd az el­végzett munkájuk színvonalát. Ez azonban már nem a miniszter fel­adata, hanem az orvos és a kórház menedzsmentje, a beosztott és a fő­orvos közti megegyezés kérdése. Készül a jövő évi büdzsé, és ön ki­jelentette, hogy az egészségügyre az ideinél 33 százalékkal több jut. Igaz ez? Hogy oszlik meg a pénz? Jövőre az állam többet fizet a bizto­sítottjai után, tehát a kormány meg­tartja ígéretét. Ennek ellenére elége- deden vagyok, s szeretném elérni a költségvetés növelését. A körzetek határait úgy jelölték ki a szakértők, hogy a nemzeti kisebbségek használhassák anyanyelvűket Bíróságok: körvonalazódik a koalíciós egyezség ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Körvonalazódik a koalíci­ós egyezség az új bírósági hálózattal kapcsolatban. Pavol Rusko, az Új Polgári Szövetség elnöke a múlt hé­ten kijelentette: csak néhány szék­hely kérdéses, de például Nagykür­tössel kapcsolatban már megegyez­tek, azaz mégis lesz ott körzeti bíró­ság. A Jana Dubovcová, az igazság­ügyi minisztérium főosztályvezetője által kidolgozott javaslat eredetileg sem számolt a nagykürtösi intéz­mény megszüntetésével. „Bennünk sem merült fel, hogy Nagykürtös probléma lehet. Amikor az igazság­ügyi miniszter először terjesztette a koalíciós partnerek elé a rendszer átalakításáról szóló javaslatát, lesö­pörtük az asztalról. Eszerint ugyanis Galánta és Léva Nyitrához, Duna- szerdahely és Komárom pedig Ér­sekújvárhoz tartozott volna” - ma­gyarázta lapunknak Gál Gábor, a parlament alkotmányjogi bizottsá­gának tagja. A Nagykürtösi Járásbí­róság megszüntetése csak később, a koalíciós egyeztetések során vető­dött fel. A reform keretében 13 já­rásbíróság szűnne meg. „Megrajzol­tuk egy térképen, hogy hol lennének a körzetí és felsőbb bíróságok. Szem előtt tartottuk, hogy az egyes körze­tek határai úgy húzódjanak, hogy a kisebbségek az általuk lakott terüle­teken található bíróságokon hasz­nálhassák anyanyelvűket. Ha figyel­mesen megvizsgálják, hogy a Dél- Szlovákiában kialakítandó körzete­ken belül hogyan alakul a magyarok számaránya, kiderül, hogy az összes javasolt körzetben húsz százalék fö­lött van. A felsőbb egységek határát is úgy vontuk meg, hogy még Nymán se okozzon gondot a ma­gyar nyelv használata” - magyaráz­ta lapunknak néhány hónapja Jana Dubovcová. Az igazságügyi minisz­térium honlapján található javaslat­ból kiderül: a megszüntetendő 13 járásbíróság közül csak egy - a vág- sellyei - van magyarlakta területen. „Az egyik szempont az volt, hogy el­sősorban a kicsi, rövid ideje működő intézményeket kell összevonni egy nagyobb bírósággal. A vágsellyei 1996-tól működik; a régió ismét Ga- lántához fog tartozni” - tette hozzá a főosztályvezető, (sza) RÖVIDEN Strasbourgban a kisebbségi jogokról Strasbourg. Egyebek mellett a nemzeti kisebbségek jogainak kérdé­sét és a kormányon kívüli szervezetek szerepét is napirendjére tűzte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. A testülethez beszédet in­téz Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterel­nök. Az ET strasbourgi ülésén a szlovákiai küldöttség tagjaként részt vesz Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád, az MKP képviselője is. (ú) Lintnert javasolják parlamenti alelnöknek Pozsony. Az Új Polgári Szövetség Országos Tanácsa egyhangúlag Ľubomír Lintnert javasolta a parlament alelnöki posztjára. Az ANO al- elnöke a törvényhozás vezetésében Pavol Rusko pártvezető helyét fog­lalná el, akit a napokban gazdasági miniszterré neveztek ki. Rusko nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, miként lépne az ANO, ha a par­lament Lintnert titkos szavazással nem választaná alelnökévé. (TÁSR) Juncker és Dzurinda tárgyalásai Luxembourg. Kiemelkedően jónak nevezte Luxemburg és Szlovákia viszonyát Jean-Claude Juncker, a Benelux állam kormányfője a Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően. Juncker a sajtó kérdésére válaszolva azt is leszögezte, hogy a Dzurinda iránti bizalmán az sem ejtett csorbát, hogy pozso­nyi kollégája személycserét hajtott végre a védelmi tárca élén, vala­mint szeretné leváltani a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét. (SITA) Újabb nemzeti párt alakul? Horná Poruba. Egyesült Szlovák Nemzeti Párt néven új politikai tö­mörülés bejegyeztetéséért gyűjtenek aláírást a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egyes tagjai, akik elége­detlenek azzal, hogy a két nemzeti erő képtelen egyesülni. Az SNS két tagja közben beperelte Ján Slotát, aki az SNS elnökeként lép fel, mi­közben a PSNS-nek is vezetője. (TASR) Megszüntetett eljárás ifj. Pittner ügyében Pozsony. A rendőrség megszüntette az eljárást az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki márciusban felgyújtotta a titkosszolgálat igazgatója, Ladislav Pittner fiának, Petemek az autóját. Több gyanúsítottat is ki­hallgattak, a tettesnek azonban nem jutottak nyomára. A rendőrség az eljárás megszüntetése ellenére továbbra is nyomoz az ügyben. (TASR) Kigyulladt egy turistákat szállító busz Tatranská Kotlina. Műszaki hiba miatt tegnap kigyulladt egy turistá­kat szállító, bazini rendszámú autóbusz. Személyi sérülés nem történt, mert az utasoknak idejében sikerült elhagyniuk a járművet. A sofőr először egyedül próbálta megfékezni a lángokat. Bár a tűzoltók gyor­san a segítségére siettek, az anyagi kár mégis jelentős. (TASR) Helyén maradt Zsély polgármestere Zsély. Sikertelen volt a nagykürtösi járásbeli község polgármesterének leváltását célzó hét végi referendum, mert a szavazásra jogosultaknak csak a 42,17 százaléka vett részt. Jozef Minárik tehát továbbra is a falu első embere marad, a helyi képviselők pedig - akik megvonták tőle a bizalmukat - fontolgatják, milyen további lépéseket tegyenek, (s, ú) Nem csitulnak a politikai viták a Mojžiš-úgy körül Másik hatalmi központ? • ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Trencsénteplic. Mikuláš Dzurinda kormányfő továbbra is ra­gaszkodik a Nemzetbiztonsági Hiva­tal igazgatójának, Ján Mojžišnak a menesztéséhez, utódául pedig saját tanácsadóját, Milan Ježovicát java­solja. „Egy biztos: Mojžiš úr nem le­het a hivatal vezetője” - szögezte le Dzurinda az Express rádió egyik szombati műsorában, tegnap pedig a Markíza televízióban még éleseb­ben fogalmazott: Mojžišnak „nincs mit keresnie” a hivatal élén. A levál­tás szükségességét továbbra is azzal indokolja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal első embere törvényt sértett, amikor a parlament nemzetbizton­sági bizottságának rendelkezésére bocsátotta saját személyi aktáját. A miniszterelnök ugyanakkor tagadja, hogy törvénytelenül jutott volna egyes, Mojžišról szóló információk­hoz, amelyek alapján most a leváltá­sát követeli. Egyes feltételezések szerint Dzurinda a titkosszolgálat révén, törvényellenes módon szer­zett információkat a Nemzetbizton­sági Hivatal vezetőjéről. Dzurinda azt nem zátja ki, hogy a titkosszolgá­lat ugyanazon információkat juttat­ta el őhozzá, amelyeket a Mojžiš- hivatalhoz is. Ugyanakkor úgy véli, hogy információszerzésének módja a lényeges, az pedig teljességgel tör­vényes. Éppen ezért a kormány el­nöke arra sem lát okot, hogy Ladis­lav Pittnert, a titkosszolgálat igazga­tóját menesszék. Dzurinda azt is ál­lítja, hogy a Nemzetbiztonsági Hiva­tal éppen azt a törvényt sértette meg, amelynek tiszteletben tartását tőle mint kormányfőtől követeli. Juraj Puchy szóvivő Dzurinda szava­ira a következőképpen reagált: „A Nemzetbiztonsági Hivatal nem sér­tett törvényt. Éppen ellenkezőleg, a lehető legáttekinthetőbb módon jár­tunk el, ahogyan csak a hivatal igaz­gatójának átvilágítása során lehetsé­ges.” Puchý azzal érvelt, hogy a hi­vatal a parlamenten belül a nemzet- biztonsági bizottságnak tartozik el­számolással, ezért fordult Mojžiš eh­hez a testülethez. A miniszterelnök Milan Ježovicát szánja a szerinte le­váltandó Mojžiš utódjául. Mint hangsúlyozta, a washingtoni szlo­vák nagykövetség volt második em­berét javasolja e posztra, mert az a vád érte őt, hogy eredeti jelöltje, Martin Pado államtitkár az ő közvet­len környezetéhez tartozik. Pavol Minárik, a KDH alelnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy Ježovica is túl közel áll a kormányfőhöz, hi­szen a tanácsadója. Azt is hangsú­lyozta, hogy a kormánykoalíciónak olyan jelöltben kell megállapodnia, áld a parlamenti többség számára is elfogadható. Bugár Béla, az MKP el­nöke szerint az új igazgató szemé­lyét illetően a Koalíciós Tanácsnak kell egyezségre jutnia. „Semmiféle négyszemközti beszélgetések, sem­milyen kétoldalú tárgyalások!” - in­tett óva a magyar párt vezetője. Úgy véli, az új igazgató kérdése mindad­dig nem időszerű, amíg Mojžišt nem váltják le. Pavol Rusko ellenben úgy fogalmazott: vagy a miniszterelnök, vagy Mojžiš mond le, mert a jelenle­gi helyzet megingathatja az orszá­got. „Éelettébb gyanúsnak” nevezte, ahogyan a hivatal igazgatója „fog­gal-körömmel küzd a helyéért”. Az intézmény és Mojžiš Rusko szerint egy olyan második hatalmi központ az államban, amelyet a KDH és az MKP is támogat. A két kormánypárt azonnal cáfolta az ANO-elnök állítá­sát. Bugár Béla úgy fogalmazott, hogy az ügyben nem Mojžiš szemé­lyéről, hanem leváltásának módjá­ról van szó, márpedig ez a mód az MKP elnöke szerint megkérdőjelez­hető. (s, t, ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom